Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. szeptember (10. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-01 / 207. szám

M !/Ha a tattác*tdivé*ty''46wczc­­il TMr,,i-iiJ.C«1 ip>"" ?s2 testts« kötelességeit, éljen jogaival minden tanácstag Nagy figyelmet keltett résízem­­ról az új tanácstörvátty tervezet a. Többször ie kézbevettem­ már az újságot, iumnte a tervezet napvi­lágot látott. Ha ezt a törvényter­vezetet tan­ulm­ányozza az embe­r, rájön arra, hogy mennyi taindent elhanyagol egy-egy tanácstag. N­émi csoda, ha egyes tanácstag személyében meginog a választók bizalma,­­hiszem­ eddig nem volt eléggé tisztában, mit kellene ten­nie, hogy jól megfeleljen tanács­tagi működésének. Mert bizony ta, macstaginak leírni nemcsa­k kitün­tető megbízatás, ahol semmit nem kell tenni Hiba szerintem asr­­, hogy a tamjácetagoknak kevés a törvények ismereteiben való tájékozottsága. Pedig ha jól ismernék a törvé­nyeket, tudnák a kötelességeket is. Ebben az országban a dolgozó parasztok képviselői is részt vesz­nek az á­llamvezetésben, a mi vá­­la­stottain­k is ott vannak a tarna-A tanácsokról szóló törvényter­vezetet általában helyesnek tar­tom. A törvénytervezet kiegészíté­seként azonban úgy gondolom, még néhány módosítás szükséges­sé válnék. Helyes lenne, ha maga az or­szággyűlés határozná meg a ta­nácstörvényben az Elnöki Tanács alá rendelt városokat. A főváro­son kívül fel­tétlemül szükségesnek tartanám Miskolc, Debrecen, Sze­ged, Győr, Pécs, Sopron, stb. vá­rosokat, összesen mintegy tíz-ti­zenötöt és nemi minden megye­székhelyet. Ezt természetesem el­sősorban saját városunk helyzeté­ből látom szükségesnek. Seprom egyetemi város, üdülőhely, gyógy­helyi luftálisfiléi, város. Tiizenkétt jelentős üzeme van, amelyből most is nyolc élüzem. A város évszáza­dos múlttal, nagy jelentőséggel bír, s mindezeknél fogva szüksé­ges lenne az Elnöki Tanács brá­csokban, mégis úgyúkét tanácstag nem­ érzi m­ég ezt az önállóságot, aminek birtokában bátran dolgoz­­hat ma választóiért. Szeretmeink be­lenézni — én magam is — a pénz­ügyi kérdésekbe. Bevallom, hogy itt én is hibáztam. Hagytam min­dent a végrehajtó bizottságra, pe­­diig érdekelne falunk pénzügyi helyzete, szer­intem az új tanács­­törvény adjon még több támaszt a tanácstagoknak. Résztetette, mi a kötelességünk és mik a jogaink választóink érdekében. Különösen hasznosnak tartanám a­zt hogy az új tanácstörvényt többször is ma­gyarázza el a végrehajtó bizott­ság egy tagja a dolgozó parasz­toknak, köztük a tanácstagoknak is. Ezáltal megerősödnek a tanács­tagok, tájékozott­ságuk gyarapo­dik és akkor jól tudják majd kép­viselni a dolgozók ügyét, valamint álk­amuiak érdekeit, Németh László 9 holdas dol­gozó paraszt, tanácstag, Vica, nyitása alá való helyezése. Szük­séges lenne azért is, mert nem egy esetben egyes szakigazgatási szer­vek a város problémáit nem meg­felelően képviselik. Általánosságban javasolom, hogy a­z alsóbb tanácsok illéseire egy felsőbb tanács végrehajtó bizott­sági tagja, vagy tanácstag köte­lezően jelenjék meg. Le kellene szögezni a tanácsi tör­vényben, hogy a helyi államh­a­­talmi szerv ülésére meghívhatja a felsőbb államigazgatási szervet, vagy vezetőjét. Az ilyen meghí­vásnak a felsőbb államigazgatási szerv vezetője, vagy megbízottja köteles eleget tenni. A felsőbb tanács végrehajtó bi­­zot­tságának kötelességévé kel tenni a törvé­nyben,ho­gy legalább negyedévenként egys­ze­v az alá­ja rendelt, illetőleg alsóbbfokú tanács végrehajtó bizottsági ülésein részt­­vegyen.. Szükségesnek tartanám a tör­vénytervezet 29. paragrafusának módosítását még egy pontt­tal. Ki kellene bővíteni a ta­nácsta­gság megszüntetéséről, szóló­­rendelke­zéseket azzal, hogy ha a tanács­tag hivatali, munkaköri, vagy egyéb okból tanácsa területét ál­landó lakással elhagyja a tanács­­tagság megszűnik. Helyes lenne, ha a tanácstör­vény azt is leszögezné a tanácsok feladataiban, hogy a helyi tanács irányítása alá tartoznak mind­azok ,a helyi feladatokat ellátó vál­lalatok, amelyek a tanács terüle­tén dolgozók ipari és szolgáltató feladatait látják el. Ennek miéig­­felelően javasolnám a 6. paragra­fus b) pontjának módosítását. Úgy látom, hogy a lakosság minden rétege élénk figyelemmel kíséri a tanácstörvény-tervezet vi­táját és bízunk rá annak ered­ményében, hogy népi tanácsaink e törvénytervezet révén is tovább szilárdulnak, tovább szilárdítják népünk hatalmát és alkotó erejét. Marton László tanácstag, Sopron: Szükséges lenne Sopron városát az Elnöki Tanács irányítása alá helyezni A minisztertanács határozata az általános és középiskolák 1954—55. évi tanévének időtartamáról A minisztertanács határozat­ban szabályozta az általános és középiskolák 1954—55 évi tanévé­nek időtartamával kapcsolatos kérdéseket. A határozat kimondja, hogy a tanév 1954. szeptember 1-én kez­dődik és 1955. június 20-án ér vé­get. A téli szünet december 20-tól január 16-ig tart. A módosítás nem vonatkozik a dolgozók általános iskoláira, a szakérettségire előkészítő tanfo­lyamokra és a gyakorló gimnáziu­mokra. A tanulók megfelelő szüneti foglalkoztatása céljából az iskolai napközi otthonok, továbbá a szükséghez képest iskolánként egy-egy tanterem fűtését a téli szünet alatt is biztosítani kell. Két községi pártszervezet agitációs munkája Vagy igazság, hogy ahol a dol­gozóik látóköre szélesedik, ott jobbam megy a munka. Ezért van oly nagy jelentősége a felvilágo­sító szónak, amelynek terjesztői a párt népnevelői. A markotabödrö­­gei pártszervezet felismerte az okos szó mozgósító erejét és si­kerrel fáradozik a dolgozók ön­tudatának növelésén. A markota­­büdögei pártszervezet negyvanszét népnevelővel rend­elkezik. A nép­nevelők nagyobbik része dolgozó paraszt, akik mindenféle munká­ban példát mutatnak. Így érték el a falu agitátorai, hogy rajtuk kívül még több mint százhat paraszt lépett egymással versenybe. Azon vetélkednek, ki tud többet termelni, ki tesz hama­rabb eleget a haza iránti kátélé­­rettségnek. A népnevelők között is ki©melfeledik Fördős József hat­­holdas dolgozó paraszt. Fördlőn elvtárs nemcsak egyéni beszélge­téseik, hanem kisgyű­lések alkal­­mával is neveli paraszttársait. För­­dős elv­tára a­­szó bizonyítása érde­kében minta-parcellát létesített. Ide, a moinita-parcellára hívja dol­gozó paraszt társsait, ahol megmu­tatja, hogyan kell a földet jól mű­velni, a műtrágyát és szervestár­­­gyát felhasználná és a jó gazdál­kodásnak az eredményeit is szem­léltetően tudja megmutatni. For­ties nlvtára eredményei a kétke­dőket is meggyőzik. Meggyőzik azért, mert búzából tizenhat má­zsás, rozsból tizennyolc mázsás, árpából tizenhét mázsás átlag­­eredménnyel dicsekedhet. A szó és a tett együttesen veg­ia tette a ■magáét. Többen követik Földös Józsefet. Ez évben Csapó Mihály is­ Hitvesien használta a műtrá­gyát és a simak eredménye­ is 16 mázsás búzaitermés lett. Gál Jó­zsef pedig azért ért el jobb terme­lési eredményt, mert a tarlóhán­tás időbeni elvégzésében követte a népnevelő példáját. A korai szántás jobb talajt biz­­tosított) megtartotta a talaj ned­vességét, a mind'6Z kihatott az idei termésre. Csapó Mihály azt is megtudta a népnevelőktől, hogy érdemes a sertésbead­ás­i kötele­zettséget idő előtt teljesíteni, mert ezzel azt érheti el, hogy a padlá­sán kétszázhatvan kilogrammmal több kukorica maradhat. Az így nyert gyorsbeadási kedvezmé­ny­­nyel teljesen szabadon rendelkez­het a paraszt. A markolóbödögei népnevel­ős­ munkát nagyban elősegíti az, hogy a jó tapasztalatokat kicserélik. Fürdés Józsiés agitáció® módsze­rét Kovács Lajos, Feller Pál, Slor­­váth József és még soka­n mások is felhassantálják. A felvilágosító munka eredményeit az egész köz­ség is élvezi. Madbotabödöge el­nyerte a járási tanács kongresszu­si versenyzászlaját. A község je­lenleg is elsők között van a be­gyűjtési versenyben. Máskép állnak a dolgok Szárny községben. Ebben a községben is számos népnevelő van megbízva felvilágosító munkával. De sza­vuk nem mindig ér el megfelelő eredményt azért, mert nem eléggé ismerik a parasztok nyelvét. En­nek oka a­z, hogy a népnevelők többsége kisipari term­előszövetke­­zet vezetőségéből, valamint a bolt- t.­szelő,kitől és egyéb alkalmazot­takból áll. Ezek a népnevelők ter­­meszelésein hasznos munkát tud­nak végezi, azonban, igazi ered­ményt mégis csak a dolgozó pa­raszt népnevelők tudnak csak el­érni. De nemcsak a népnevelők összetételében van hiányosság. A pártvezeti estéig akkor­­a hibát kö­vet el, amikor sorozatosan­ elmu­lasztja a népnevelő mntakezletek­­megtartását. Ezért aztán nincs lehetőség az érvek kicserélésére, a tapasztalatok átadására. A szivnyi pár íveset­tségnek •min­dent el kell követnie a felvilágo­sító munka megjavítása érdeké­ben. Elsőnek növelnie kell a dol­gozó paraszt népnevelők számát. Az ilyen dolgozó parasztok bizo­nyára sikeres nagy­űléseket és csoportos megbeszéléseket fognak tartani. Ehhez a munkához a gépállomás pártvezetőségén­ek is messzemenő segítséget kell adnia. A g­épállomások kommunistái érezzék a felelősségüket, hogy ne­kik nemcsak a szántást kell jó minőségben elvégezni, hanem az­­zal is kell törődni, hogy a ho­zzá­­juk tartozó területen miképpen erősödik a piártsz­ervezet, hogyan jut el az okos szó a falu népéhez. A szanyi pártszervezetnek élnie kell az agitáció minden eszközé­vel. Nagyon fontos, hogy a kul­­túragil­áciió­s munka lehetőségeit is felhasználják arra, hogy a Fá­rasztóig mind közelebb kerüljön a sztárt politikájának megértés­éi­hez. Az agitáció megjavításával érhető el, hogy a szanyi dolgozók megismerik a községükben lévő t­ermel­őnöv­etkeszet er­edm­én­yeit, ami feltétlenül hozzásegítene ah­hoz, hogy a közös nagyüzemi gaz­dálkodás tovább erősödjék. Ezek azok a feladatok, amelyek­­nek figyelembevételével Szárny községben további termelési ered­,­ményeket érhettünk el. De a mar­­kaitabödöges pár­­sszer­vezetnek is fel kell figyelnie arra, hogy az agitációs munka akkor erősíti iga­zán pártunkat, ha az a tag és tag­­jelölt felvételt is elősegíti. Bizo­­nyos, hogy a markotabödögei pártonkívüli népnevelők­­között számos olyan is van, aki jó mun­kájával kiérdemelte a piros tag­sági könyvet. A párizsi szavazás első nyugati visszhangja EISENHOWER: „KUDARCOT SZENVEDTÜNK . . .“ Eisenhower elnök az „európai védelmi közösség“ elvetését Dul­les külügyminiszterrel folytatott tanácskozása közben tudta meg. James Hagerty, a Fehérház saj­­tótitkára megszakította az elnök és a külügyminiszter tanácskozá­sát és tudatta velük a párizsi hírt. Eisenhower elnök kijelentette: „Az európai védelmi közösségnek a francia nemzetgyűlésben történt elvetése hatalmas kudarc a nem­zetközi kommunizmus elleni harc­ban“. Az elnök hozzáfűzte: „Kudarcot szenvedtünk, de nem kell elcsüg­gednünk. Az Egyesült Államok sohasem fog lemondani egy olyan dologról, amely számára és a vi­lág számára egyaránt jó . . .“ JULES MOCHOT, DANIEL MAYERT ÉS MAX LEJEUNET KIZÁRTÁK A francia szocialista párt köz­ponti végrehajtó bizottsága nyi­latkozatot adott ki, amelyben ki­fejezésre juttatta „sajnálkozását“ a nemzetgyűlés döntése felett. A végrehajtó bizottság kedden reggel kizárta a pártból a párt három vezető tagját, Jules Mochot, Daniel Mayert és Max Lejeunet, mert az EVK ellen sza­vaztak. MILYEN LEGYEN AZ Ö­T ANGOL DÖNTÉS? A „Reuter“ beszámol arról, hogy a francia nemzetgyűlés döntésének hírét azonnal továb­bították Churchill miniszterel­nöknek és Eden külügyminiszter­nek, akik mindketten vidéken töltik szabadságukat. Az „AFP“ francia hírügynök­ség londoni jelentése beszámol a párizsi döntés brit körökben kel­tett visszhangjáról. „Sem a brit kormány, sem a brit nép nem fogja soká gyászol­ni a párizsi szerződést — mondja a jelentés. — Churchill és Anglia álláspontja ebben a kérdésben különbözik Eisenhowerétől és az Egyesült Államokétól. Az EVK elutasítása nem jelent kudarcot az angol kormány számára, bár tanácsolta és kétségkívül óhajtot­ta a szerződés ratifikációját. Nagybritanniát a továbbjutás szükségessége most sokkal nehe­zebb helyzetbe fogja hozni, mint az Egyesült Államokat . . . Ang­lia most döntés előtt áll. El kell döntenie, hogy Nyugat-Németor­szág az Atlanti Szövetség­ új tag­ja legyen-e, vagy pedig jobb, ha egy szűkebb körű szövetségbe lép, amelynek Anglia is tagja lenne és amely átmeneti megoldást je­lent az EVK és a NATO között. BONNBAN MEGDÖBBENÉS ÉS ÚJ KÖVETELÉSEK Blücher nyugatnémet alkancel­­lár a szabadságon lévő Adenauer helyett nyilatkozott az EVK elve­téséről. Blücher kijelentette, hogy „csalódott és megdöbbent a szava­zás eredménye hallatára“. Az „AFP“ beszámol a bonni vé­leményről. „Bonni politikai kö­rökben nem jelentett meglepetést a francia nemzetgyűlés döntése, mert a brüsszeli értekezlet ku­darca óta nem ringatták magu­kat illúziókban az EVK esélyeit illetően — mondja a jelentés. Bonni politikai körökben hang­súlyozzák, hogy nem Nyugat-Né­­metországnak kell alternatív megoldást javasolnia. Hangsúlyoz­zák továbbá, hogy Nyugat-Né­­metország a maga részéről az utolsó pillanatig kitartott az EVK terve mellett.“ Az „AFP“ jelentése utal arra is, hogy bonni politikai körökben a párizsi szerződés elvetése foly­tán „idejétmúltnak“ tekintik a bonni szerződés bizonyos cikke­lyeit. „Bonnban úgy vélik — mondja a jelentés —, hogy az EVK elutasítása most már nem jelentheti egyszerűen és simán a bonni egyezmények életbelépteté­sét, mert ezek szorosan kapcso­lódtak a párizsi szerződéshez és elavulttá váltak azáltal, hogy a francia parlament ezt a szerző­dést elvetette. Ebből azt a kö­vetkeztetést vonják le, hogy a né­met szuverenitást olyan alapo­kon kellene megteremteni, ame­lyek jobban megfelelnek a je­lenlegi helyzetnek. Ezeknek az alapoknak a meghatározása a négy érdekelt állam részvételé­vel a közeljövőben összehívandó értekezlet feladata lehetne.“ SCELBÁÉK SAJNÁLKOZNAK A londoni rádió jelentése sze­rint Rómában sajnálkozással fo­gadták a francia döntést. Scelba miniszterelnök megszakította sza­badságát és visszatért Rómába, hogy tanácskozzék a helyzetről. A miniszterelnök hazarendelte szabadságon lévő minisztereit is és keddre összehívta a kabinet ülését. " Motorizált bürokrácia A Győri Textil ezévi beruhá­zási tervében közel 50 villany, motor beszerzése szerepel. A motorok a szövőgépek meghaj­tására szükségesek. A Győri Textil illetékesei meg is rendel­ték a motorokat a Villamossági és Rádiókészülékek Nagykeres­kedelmi Vállalatánál. A vállalat értesítette a Győri Textil veze­tőségét, hogy nem tudja a mo­torokat leszállítani, mert nin­­csen ilyen motorjuk. Az üzem­anyagbeszer­zője azonban nem nyugodott bele,­­hogy nem kap­ják meg e­zévben a motorokat, hanem elindult felderítő útbra. Győrött, a nemrégen megrende­zett elfekvő anyagok kiállításán is talált néhány érdékes motort és az ország különböző vállala­tainál is. Nagy volt az oröm a műsza­kiak között, hogy most immatt vég­re megvásárolhatják a oly ége­tően sürgős motorokat, örömü­ket azonban elrontotta a Győri Beruházási Bank,­a kijelentette, hogy csak a nagykereskedelmi vállalattól vásárolt motorokat hajlandó kifizetni. Na, de most már mi tegyenek a textilesek, hisz a nagykereskedelmi válla­­latna­k nincs villanymotorja, így nem is vásárol­hatnak ott. A Győri Beruházási Bank talán nem ismeri azt a focamomdiást­ .Ahol nincs, ot­t ne keress!“ Mert ha ismerné, akkor nem adna ilyen lehetetlen válaszokat, « nem ragaszkodna mereven a pa­píron lefektetett szöveghez. Újabb határidő a mosonmagyaróvári járási kultúrház elkészítésére Befejezték a mosonmagyaróvár határideje augusztus 20-a volt. Ai járási kultúrház villanyszere- Tekintve azonban, hogy a mun­­kési munkálatait. Most, a filmro­­kákát végző Tatarozó Vállalat tűző gépek felszerelésére várnak, részére nem biztosították folyá­­s ha az megtörtént, akkor már matosan az anyagellátást, a­kár­­rövidesen befejezik a járási kul­­túrotthon átadásának időpontját tárház régóta húzódó építését. A későbbre halasztották, kultúrház elkészítésének eredeti Magyarország kapta az 1958. évi úszó Európa­­bajnokság rendezési jogát Hatalmas magyar siker született tikiig Köztársaság 4 szavasai»­­ka, a Nemzet­közi­ Utószövetság Euró­­pott, míg Spanyolországra »épül­t az Úszó Liga ülésén. Az 1958. seen szavazott. Magyar «tochask évi Európa-bajnokság rendezési sziámait még, hogy Rajki Bélát a jogát 23 szavazattal Magyarország Nemzetközi Úsizószövetség­­s kapta. A többi pályásé közül ,Tu- Európai Úszó Liga alelnökévé vá.­goszlávia­­, a Német Dalnok va­­lasztották.

Next