Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. szeptember (10. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-01 / 207. szám
JCaaáej 3itirc niüttayazd& LM A fehérfalu nádfedela a méntföoaaittaki báa nam ip ted táti, hogy a falu legjobb gazdájának a családi fészke. Ide a tisztába söpört udvar, a formás szaknakazala a barma takaritmánykazlak erről gyömök mneg. A gazda nincs ide basa, mert nyáron, mint ahogy Kovács Imre mondja — a jó gazdát nem az udvarán kell keresni. — Csak a 73 éves Dénes bácsi, Kovács Imre édesapja szorgoskodik az udvaron. Korát letagadó mozdulatokkal vágja a fát. Mikor megtudja, hogy a fiát keressük, hosszúsztávú pipáját kiveszi a szája szögletéből. Mosoly bujkál a bajuszában, úgy mondja el, hogy az Imre fiú kitüntetést kapott." Az „Imre fiú“ már 46 évest mégis 20 lövés ifjút felülmúló lelkesedéssel végizi a munkát. Uttánamegyünk a számítóföldre. Éppen csalaamádét kaszál az állatoknak— A teheneknek viszem — mondja és már rakja is a szelénre a harmatgyenge csalamádét. Felül a bakira, mi is mellé telepszünk. Elindulnak a tüzesvérű lovak hazafelé. Beszélitek erről-arról és többek között szóbajön az öreg is — mármint Dénes bácsi. — Szegény apám, mennyit küzdött a múltban, míg ezt a 11 hold földet keserves műnk,a Arám megszavazta. Minden rögéshez, egy-egy kis történet fűződik. Télen-nyárom hajnali 3 órakor talpon volt már, és este 11 órakor is nagyon gyakran volt távol. Mennyivel könynyebb az én életem most! Kovács gazda elmondja, hogy a elmúlt évben a falu lakói jó munkája elismeréséül a termelési bizottság elnökévé választották. Bent van a végrehajtó bizottságban is. Ilyen nagy faluban, minit Mérnfőcsanak, nem kismunka hárul a termelési bizottság elnökeie. De ő a napi munka után szívesen beszél a falu gazdáival. Tanácsokat ad, s ha kell, bírálja is őket, mert azt akarja, hogy másnak is olyan jó termése legyen, mint neki. Miikor megkérdezzük, tagja- e a pártnak, így válaszol: Még nera. Pedig már mondták a párttagok: amire közöttünk van a te helyed, felveszünk tagjelöltnek. Hívtak a tsz-be is, ilyen gatadsára van szükségünk, mondták, de még oda sem léptem be. Most meg mintagamda-jelvényt kaptam. Megkérjük, mondja el töviről - hegyire, miért kapta a muttagaszda-jelványt. Nehés a választ megadni. Gondolkodik, aztán szerényemn csak ennyit mond: — A ménfőcsarnoki gazdák általában jól dolgoznak. Engem szemelt ki a tanács a kisüünttetés. . Mi mondjuk el helyette, hogy nem érdemtelenül „szemelték“ki. Már éveken át ő éri el a legjobb termésátlagát, beadási kötelezettségét pedig mindigpontosan teljesíti. Szó szót követ és máris arról folyik a beszéd, ami Kovács Imrének is a legfontosabb: a jó munkáról. — Az időjárás nem kedvezett az idén a kalászos növényeknek. Emseik ellenére, mégis közepes tárülésem lett. Például búzából 13 és fél mázsás átlagot értem el. A búza helyén az elmúlt évben kukoricát termeltem. A kapásnövények szeretik a trágyát. Én megadtam nekik. A kukorica után búzát vetettem a földbe, ami elég jól fizetett. Ment ebben !!L esztendőben a 1309 fél mázsás búzaátlag nem rossz eredmény. Kukoricaföld mellett döcög kt a szekér. — Hóó! — kiált rá a lovakra. Leugrik a kocsiról ésbemegy a kukoricába. Barma kanját magasra emeli. Mégis alig érri el a kukorica tetejét. — Ez az én kukoricám — magyarázza. — Legalább 33—40 mázsát akarunk beszállítani róla holdamként. Kell is, mert három hízónak való várja éhesen. Ebből egyet a beadási kötelezettség teljesítésére adunk le, egyet e’adunk, egyet pedig, egy jó 150 kilóst a csalóid számára hizlalunk. A kukoricaföld mellett, koromfekete szántás ékeskedik. Éppen a napokban, végezte el a keverd szántást. — És a tsiióhántással mikor végzett! _ kérdezaznk. — Ók, ent már el is felejtettem, olyan régen volt ,- válaszol tréfásam a kérdésre. — Az öregeik és a feleségem még arattak, mikor én már a lovakkal a nyomukban jártaim. Hat nap alatt végeztünk ,a hat és fél hold alat innivalóval. A hetedik napon is befejeztem a tarlóhántást. Utánna jött a cséplés, azzal is rövid idő alatt végeztünk. Ha már az aratásról és csérylésről beszéltünk, előjön a szó a beadási kötelezettség teljesítéséiről is. Az idén bizony könnyebben teljesítettem beadási kötelezettségeimet, mint az elmúlt évben. Tavaly 20 mázsán felül kellett beadtam, az idén meg mindössze 15 mázsát. Nagy szó ez, kitelik az engedményből bőségesem két ember kenyere. A vidám beszélgetés közepette alig vesszük éssret, hogy ,hazaó, rbezilanila. Az ifjabbik Kováca,nné nyitja a kaput. Az istálló előtt állunk meg a szekérrel. Kovács ganka egy jó villa csalamádét vet a teheneknek. Meg is érdemlik, hiszen a szét tehén naponta 24 eier tejjel gyarapítja Kovács Imre gazdaságát. Alig, hogy lerakja a csalamádét, már szólítja az asszonyt és az apját: — Édesapám, jöjjenek elő, mert megyünk krumplit szedni, Szekérr© ül a család és elindulnak a krumpliföldre. Dolgos emberek ők, valamennyien. Vásár, naponként Kovács írna,ének jogosan díszíti a kabátját a nyegfeketeke, csillogó mMagasda-jelvény, Simon Lajos. Új ebédlő a Wilhelm Pieck-gyárban Az új szakasz politikájának, a dolgozókról való gondoskodásnak újabb ünnepi eseménye örvendeztette meg hétfőn délben a Wilhelm Pieck-gyár kovácsüzemének dolgozóit. Hétszázhúszezer forintos költséggel elkészült a korszerű mosdó, öltöző és étkező helyiségeket magában foglaló épület. A száz személyes éttermet ünnepélyesen adták át a hétfő déli ebédszünetben rendeltetésének. A szépen terített asztaloknál örömmel foglalták el helyüket a derék kovácsok. Háromszéki József, az üzem termelési felelőse a párt, a szakszervezet és az üzemvezetés nevében köszöntötte őket hangoztatva, hogy ez az új ebédlő is a dolgozók életszínvonalának növekedését mutatja. Az új szakasz politikájának sikerei az ő becsületes munkájuknak az eredménye. Felépül a bácsai iskola Első látásra észre se venni a bácsai iskolának az út felőli részén, milyen kárt tett benne az árvíz Pedig az iskolának ez az úgynevezett új épülete is súlyosan megrongálódott: a főld kettérepedt, a termekben derékig állt napokon keresztül a víz. A másik iskolaépület, — a régi — teljesen beomlott. Úgy állt tehát a helyzet a bácsai iskolával, hogy aligha lehet benne az új tanévet megkezdeni. És mégis szeptember másodikán a bácsai iskolásgyerekeket rendbehozvavárja az iskolájuk. Bácsi József, az iskola igazgatója ugyanis nem nézte tétlenül az iskola szomorú állapotát. Egyedül, — mert a tantestület tagjai szabadságon, tanfolyamon voltak, vagy mának is árvízkárt szenvedtek —, hozzálátott a helyreállítási munkához, alighogy eltakarodott a víz. Aza, mégsemvolt egyedül. Hegedűs Józsefné, Bagó Páltné, Soós Péterné szívesen segítettek neki. Mindháromaszszony gyermeke a bácsai iskolába járt, vagy jár. "Bizonyára úgy gondolták ezek az édesanyák, hogy a segítségük is kifejezi, milyen hálásak az iskolának, ahol gyermeküket annyi szépre, jóra oktatták, az első lépések: az iszap, a szemét eltakarítása után a főépület falát hozatta rendbe Bácsi József igazgató. Maga is ért a kőműves munkához. Kisdiák korában nagyapjának, aki kőműves volt, sokat segített nyaranta. Akkor is jó hasznát vette a tudásának, hiszen nyáron megkereste vele a következő iskolaévre való pénzt, most meg maga is megfoghatta alkotókanalat és a saját iskoláját hozhatta rendbe. A főépületre nagy szükség van, mert a leomlott régi épületnél egyelőre csak a romokat lehetett eltakarítani, az tehát nem fogadhatja be a gyerekeket. Két „műszakban“ oldják meg tehát egyelőre a tanítástBácsán, míg felépülaz új, szebb iskola a leomlott helyén. Azért is sietett annyira a romeltal,tavitással Bácsi József igazgató, hogy tervezgettse mielőbb valósággá váljék. Mert ügyes, életrevaló tervei vannak az iskolaépítéssel. Azt szeretné, ha a rombadőlt két tanterem helyett négyet építenének fel, az új típusiskola-terv szerint, amelyben mint mondja, „meg lámminl se lehet hibát találni“, olyan jól megtervezték. Hogy egy ilyen iskola felépítése Bácsán kevesebb munkával, költséggel járna, mint a két tanterem felépítése, az furcsán hangzik ugyan, pedig igaz. Arról van szó ugyanis, hogy jövő tavasszal úgyis megkezdődön volna a régi mellé még egy, kéttantermes iskola felépítése, ha a régit nem is dönti össze a víz. Egyszerűbb, célravezetőbb lenne tehát most már egy építkezéssel megoldani a bácsai iskola korszerűsítését. Így nem három, hanem csak két épületben lennének a diákoik, ami az ellenőrzés, a nevelés szempontjából is sokkal hasznosabb, mint a három különálló épület. Most az új négytantermes típusiskola felépítéséért harcol Bácsi József és reméli, hogy nem eredménytelenül. A főépületben, amelyre most megnövekedett forgalom vár, serényen folyt a munka már a tanítás megkezdése előtt egy héttel. A festés már készen volt, folyt a takarítás, az osztályok díszítése, úgyhogy már akkor is éppen csak a gyerekek hiányoztak belőle. A régi épületből csak a rendberakott, használható anyagok vannak már meg. A bontás nagy munkájában benne van a tatai járási tanács dolgozóinak segítő keze is- akik válloták, hogy Szigetköz egyik középületét segítik lebontani. Bácsi József kérte, küldjék őket az ő iskolájához, hiszen Szigetkor legjobban megrongálódott iskolája ez. S a tataiak egész napon át versenyt dolgoztak a kisbácsaiakkal, hogy mielőbb eltűnjenek a romoik. Az árnyas, nagy udvaron is ott vannak még a víz pusztításának nyomai, de eltűnnek ezek is nemsokára. Az iskola diákjai örömmel jelentkeztek, hogy rendbehozzák az udvarukat, sőt a volt diákok is vállalkoztak rá, hogy a diákok büszkeségét, a sporttelepet rendbehozzák, még szebbre, mint amilyen volt. Az öttevényi és a gönyüi VII. és VIli. osztályosok is megígérték, hogy eljönnek tanulmányi kirándulás keretében és segítenek ők is az udvart rendbehozni. A lényeg most az, hogy a bácsai iskolában megkezdődik az új tanév. Kizárt kapni, ha egyelőre csak egy épülettél is, de várják a diákokat. Az új iskola építése is bizonyára nemsokára megkezdődik. — Harcolni kell, hogy sikerüljön valami, — jegyzi meg Bácsi József igazgató, amikor az új iskoláról van szó. Ő jól harcolt az iskola rendbehozásáért. Örömmel, nyugodt lekiismerettel kezdheti meg munkáját a helyreállított bácsai iskolában az új tanévben. A helyreállítás hírei Hétfőn rügged, a beérkezett vagonokon kávu, három uszály érkezett megytakbenn, egyénként körülbelül kétszázezer téglával. A beérkezett uszályok kirakása Véneken, Ásványrárón, illetve Kisbodakon, megkezdődött. Előreláthatólag ezen a héten tovább emelkedik a Szigetközbe érkező építési anyagok mennyisége, mely az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket követel megyei szervietektől, de különösen az uszályok ikímatkodó-helyeiül valamint a kijelölt vasúti állomások rakodóhelyete dolgozóktól a nagyobb mennyiségű építkezési anyagok zökkenőmentes elszállítása érdekében a« anyagszállításon dolgozó teherautók létszámát — számszertet azáztizennyolccal —» tovább emelik. ★ Az építkezéshez szükséges agyagok ma már folyamatosam, fennakadás nélkül érkeznek megyénkbe. Az árvíz sújtotta lakosság érdeke, hogy ezek az építőanyagok minél előbb rendeltetési helyükre legyenek szállítva és a lehető leghamarabb felhasználást nyerjenek. Az anyagok átvevésével, tárolásával és elosztásával a földművesszövetkezetek vannak megbízva. Sajnos azonban, egyes földművesszövetkezetek nem fordítanak gondot a munka elvégzésére és emiatt hátráltatják az anyag kirakását, elosztását, a vasúti kocsik jobb kihasználását. Nagyhajóson a földművesszövetkezet nem bízott meg senkit időben az anyag útvontedveit emiatt három tehergépkocsi ,teljesen tizennyolc emberrel közel két órán keresztül tétlenül állt. Hasonló okok miatt Nagybácsa, tíz teherautó és hatvan ember állt másfél órán keresztül. ★ A lébényi áldomáson— ahonnan Mecsérre szállítják az anyagot — 18 vagon áru a földöm, 14 pedig még vasúti kocsiban áll, mert a tanács nem biztosított embereket a szállításhoz, illetve a rakodáshoz. Öt tehergépkocsihoz kilenc embert adott a tanács, amikor ennyi teherautóhoz legalább húsét ember szükséges. ★ Bér fenyőszigeten és Okolás ligeten azért nem tudnak építeni, mert nincs szigetelőlemez és bitumen. Ugyanakkor a közelben lévő Dunakilitin ott áll 3 ezer tekercs szigetelőlemez és egy vagon bitumen.A föltművesszövetkezeteknek eszükbe sem jutott, hogy a pár kilométere lévő helyiségekből beszerezzék az építkezés folytatásához szükséges anyagokat. Ha a földművesszövetkezetek önálltóak, felelősségteljesen, bátran végzik feladataikat, akkor az ilyen és ehhez hasonló hibákat könnyen ki tudják küszöbölni. Ott, ahol a helyi szervek tanácstalanok, nem tudnak intézkedni egy-egy kérdében, ne hátráltassák a munkát habozásukkal, hanem forduljanak a megyei helyreállítási bizottság műszaki csoportjához, ahol megkapják a szükséges útbaigazítást A tanács eddig végzett munkájáról és a város legégetőbb kérdéseiről tárgyalt a soproni tanácsülés Kevés tanácsülés múlt el anélkül Sopronban, hogy a lakásprobléémánól ne esett volna szó. Az augusztus 27-én megtartott rendes havi tanácsülésen is ez a kérdés ma mut fel először Bognár Dezső elvtárs, a végrehajtó bizottság elnökének beszámolójában és sok hozzászólás is foglalkozott vele-A háborúban Sopron igen sok laikásra megrongálódott és azóta csak kevés épült. A város lakosságának száma emelkedett, a lakások száma pedig 1944-he® viszonyítva csökkent. A kormányprogram óta a lakásépítéseknél is mutatkozott javulás. Az építésügyi minisztérium tervbe vette, hogy még ebben a évben megkezdi ötven új lakás építkezését, amit a jövő nyáron fejeznek be. Ebben az évben eddig hat g éplükelet állítottak bolyra és folyamatban van tizenkét lakás helyreállítása. A városi tanács a jövő évre huszonhét épület nagy felújítására 3 millió 700 ezer forint hitelt kért és három éven belül százötven lakóépület nagy felújítását tervezi, 10 millió forint költséggel. Ezeknek a terveknek a megmiósítási lényegesen enyhítene a város lakásproblémáján. Sok szó esett az utak rossz állapotáról is, bár az útépítések, ha kisebb ütemben is, de folynak. Ebben az évben eddig elkészült a Színház-utca és a S fent-átjáró járdaburkolatánaak felújítása, a Széchenyi téri és színházutcai útburkolat rendbehozása. Folyamatban van a tanácstagi beszámolókon többször panasz tárgyát képezőkőfaragó, téri, vallamtelt az Ógabona tér elején lévő járda helyreállítása. (Szeptemberben elkészül az Ógabona téri, a Petőffitér, a Baross út, a Lesvár Ferencutca útburkolatának helyreállítása. A megyei tanács kilátásba helyezte, hogy a jövő évben a Lővérkörút javítására is sor kerül .Bognár Dezső elvtárs beszámolójában elmondotta, hogy a múlt évben mutatkozó vízhiányt a végrehajtó bizottság úgy igyekezett céjkikeültni, hogy a kistómur malom mögött lévő árterzi forrásvizet egy átemelő segítségével bekapcsolta Sopron város vízellátó - Sába, ami napi 500köbméter vizet ad a város lakosságának. A vízhálózat további bővítése érdekében a Földtani tatálét saafcminyításával a Kistómalom környékénújabb víznyerő rendszer építését kezdték meg, ahol a kutatások jó eredményt mutatnak. Báli fürdő helyreállítása is a tanács megvalósításra váró feladatai között szerepel. A végrehajtó bizottság nem nyugszik bele a fürdő helyreállításával járó nehézségekbe. Az állandó bizottsá- gok aus üzemek vezetőivel karöltve már foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy saját erejükben állítják helyre Ball fürdőt, mert ez nemcsak gyógyulási lehetőséget ad a dolgozóknak, hanem a termelésre nézve is előnyös, ment Sopron város üzemeinek reumjáa betegei munkaidő után, keze, tehnre, fürdésre járhatnának és gyógyulást találalálnak a közelben. Sopron város problémái között felmerült a gázfogyasztók számának növekedése, ami szükségessé tette egy új gázkemence felépítését, a további igények kielégítése pedig gáztartályok beszerzését is szükségessé teszi. Foglalkozott továbbá a tanásosztéée a mezőgazdaság és a város közellátásái cak kérdásével. A beszámolóra a hozzászólók elismeréssel nyilatkoztak arra, hogy a tavalyi közellátáshoz képest, nagy javulás tapasztalható. Ma márnem kell sok halálni kenyérért, lisztért, zsírárt, de a húselosztásra sok panasz merült már fel. Jó lenne, ha erre az illetékesek fel iigyülnének, mert olyan város, ahol nyolc élüzem születik negyedév alatt, több figyelmet érdemelne. Pék Elemér tanácstag hozzászólásában a város ipari ciikkeinek ellátásában mutatkozó nehézségekre hívta fel a tanács figyelmét, de a Koránomné tanácstag és Acélné, a Merzőkernél tapasztalt hibákat mondotta el- Kisházi Jánosné tanácstag kérte a végrehajtó bizottságot, hogy a leszámolókon és fogadóórákon elhangzott panaszokra a tanács tagjainak is adják meg a választ, mert különben nem tudják, hogy a dolgozó kérését hogyan intézték el. Több hozzászólás hangzott még el a tanácstülléseken. A tanács tagja©Imotndolták észrevételeiket a város lakóinak problémáiról, s javaslatukat a problémák meolvasláta.