Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. október (10. évfolyam, 233-259. szám)

1954-10-01 / 233. szám

Ytrtr-SofffMiMfte! Hazafias Sipfront előkészítő bizottságának fsveli a kiszségi Hazafias Népfront előkészítő bizottságokhoz A győT-sopTorffineej­ei Hamfias Népfront előkéSziJD bizottsága foglalk­ozo­tt a községi Hazafias Népfront bizottságok m­egvál­asz­­tásával. Megállapította, hogy a községi Hazafias Népfront előké­­szí­tő bizottságokat minden község­­ben létrehozták és azok többségük­­ban aktívan, dolgoznak. Kisgyűlé­­seket tartanak, egyéni beszélgeté­­seket folytatnak a község dolgo­zóival, ismertetik a Hazafias Népfront jelentőségét, feladatait, valamint mozgósítják a község lakosságát a Hazafias Népfront­­nagygyűlésére, ahol a Haza­fi­as Népfront községi bizottságát, vá­lasztják meg. Mindezek bizonyítják, hogy többségében helyesen látják a Ha­zafias Népfront létrehozásának szükségességét. Az előkészítő bi­­zzottságok tagjainak jelentős ré­sze tisztában van azzal, hogy a Hazafias Népfront olyan nélkü­lözhetetlen, minden dolgozó réte­get átfogó népi imozgalomn lesz, amely az egész lakosságot bekap­csolja hazánk további erősítésébe, és az egész dolgozó nép jóléte emelésének megvalósításába. A Hazafias Népfront országos bizottsága felhívásban közölte, hogy a községi Hazafias Népfront b­izottsá­gokkiatt .i szeptember 20­-tól október 15 ig nagy falugyűlése­ken válasszák­­meg. Megyénkben már több helyen létrehozták a Hazafias­­Népfront bizottságokat, de többségükben még ezután vá­lasztják meg. A m­egyei Hazafias Népfront előkészítő bizottsága a lezajlott választásokat figyelem­mel kísérte és több olyan jelen­séget vett észre, melyek a köz­ségi Hazafias Népfront bizottsá­gok jó munkáját esetleg gátolhat­ják. (Pl. a Hazafias Népfront bi­zottságba nem választottak be a dolgozók minden rétegéből, vagy ezükszörű gyűlésén választották meg a Hazafias Népfront bizott­ságot.) A további hibák elkerülése vé­gett, hogy a községi népfront bi­zottságok hivatásukat i­e tudják tölteni, a megyei Hazafias Nép­front előkészítő bizottsága néhány javaslatot tes­z az előkészítési munkákkal és választásokkal kap­csolatban. A Hazafias Népfront bizottsá­gok tagjait a község minden dol­gozó rétegéből, elsősorban a tár­sadalmi és tömegszervezetek tag­jaiból válasszák meg. A községek­ben, mivel a lakosság túlnyomó többsége dolgozó paraszt, éppen azért az a helyes, ha a Hazafias Népfront­­bizottságokba is több­ségében dolgozó parasztokat vál­­­asztanak be. Válasszák be a földül­­vosszövetkezetek, a terme­lési bizottságok és a termelőszö­vetkezetek tagjai közül a legjob­bakat és amel­lett olyan dolgozó parasztot is, aki ezekből a társa­dalmi szervekből ugyan távol­maradt, de egyébként jól gazdál­kodik, hazáját szereti és a falu lakossága hallgat rá. Helyet kell adni a népfront bizottságokban a fiataloknak és a nőknek. Igen he­lyes, ha a falu értelmiségi dolgo­zói is helyet kapnak a Hazafias Népfront bizottságban, ezért a leg­jobb tanítókat, agronómusokat, stb. is be kell választani. Legye­nek képviselve itt a község kis­iparosai is. Figyelni kell arra, hogy a község ellenséges elemei, ku­lakok, stb. ne kerüljenek be a Hazafias Népfront bizottságokba. Az előkészítő bizottságnak igen fontos munkája a Hazafias Népf­­r­ont nagygyűlés jó előkészítése, lehetőleg el kell érni, hogy ezeken a gyűléseken a falu túlnyomó többsége részt vegyen. Ezért azt javasoljuk, hogy a gyűlésre ne meghívókkal mozgósítsák a köz­ség lakosságát, hanem az előké­szítő bizottság tagjai tartsanak íklagyűléseket, menjenek el há­zakhoz beszélgetni, ott ismertes­sék a népfront feladatát és egy­ben hívják m­eg a dolgozókat a nagygyűlésre is. A gyűlés meg­szervezésére fel lehet használni a hangoshíradó­t, dobolást és pla­kátokat is készíthetnek. A gyűlés előkészítéséhez kérjék a községi tanács é® a pártszervezet segítsé­gét is. A Hazafias Népfront nagy­gyűlést lehetőleg szabadban tart­sák. A­ gyűlés helyét díszítsék fel nemzeti színű zászlókkal, kérjék meg a helyi tanítókat, hogy ké­szítsenek egy-két, a Hazafias Népfront­tal kapcsolatos feliratot és a­zt szintén helyezzék el a gyű­lés saínthelyén. Helyes lenne, ha a gyűlés napján a községet is fel­lobogóznák. A Hazafias Népfront gyűlésen az előkészítő bizottság egy tagja tartson beszámolót. A beszámoló főleg a községi Hazafias Népfront bizottság feladatával foglalkoz­zon. Kapcsolódjanak be a Haza­fias Népfront munkájába azok a dolgozók is, akik eddig távoltar­tották magukat a politikai élet­től. Feltétlenül beszélni kell ar­ról, hogy a községi Hazafias Népfront bizottság elősegíti azt, hogy a község dolgozói jobban megismerjék a kormánynak egyes határozatait és azoknak a célját. A kormány határozatainak a leg­főbb célkitűzés© a dolgozó nép anyagi körülményeinek a javítása és ennek érdekében a mezőgazda­­s­ág nagyarányú fejlesztése. A köz­ségi Hazafias Népfront bizottság az egész lakosságot mozgósítani tudja a község és az egész ország érdekében ezek megvalósítására. Beszélni kell arról is a beszámoló­ban, hogy helyi jellegű intézke­désekben a népfront javaslatot tesz, közvetíti a dolgozók véle­ményét a tanácsnak, hogy azokat a legmegfelelőbben tudják meg­valósítani. Pl. egyes községi be­ruházásoknál mire fordítsák a rendelkezésre álló összegeket, stb. A­ népfrontnak feladata lesz — amiről szintén beszélni kell — egyes nagyobb megmozdulásoknak a szervezése. Nemzeti ünnepek, (pl. április 4., március 15.) aratási ünnepségek, választások megszer­vezése, lebonyolítása, haladó ha­gyományaink ápolása, hazafias érzés elmélyítése. A beszámoló után az előkészítő bizottság egy tagja ismertesse az előkészítő bizottság javaslatát ar­ról, kit akarnak beválasztani a Hazafias Népfront bizottságba. A javaslatot bocsássák vitára és ha valamelyik­ javaslattal nem ér­ta­nek agyat a gyűlés résztvevői, akkor ők újat javasolhatnak, és a­zt választhatják meg. Utána le­hetőleg legyen kultúrműsor és a leghelyesebb, ha a gyűlést a Him­nusz elénekl­ésével­­zárják be. A Hazafias Népfront megvá­lasztása után legkésőbb egy héten belül tartsanak alakuló ülést, ahol megválasztják az elnököt, két el­nökhelyettest,­­az egyik­­helyes, ha egy tanító) és 5—6 tagú el­nökséget. A népfront bizottság tagjaival meg kell értetni, hogy a Haza­fias Népfront bizottság nem azo­nos az előző népfronttal, amit csak a választás idejére hoztak létre. A Hazafias Népfront egy állandóan élő mozgalom lesz, amely szervezi, neveli a legszé­lsőbb dolgozó tömegeket. Meg­hallgatja véleményüket, javasla­taikat és azokat felhasználja a községben, vagy esetleg az egész országban is. Tevékenységének része a választás lebonyolítása is. Ehhez a munkához most egyszer­re kell hozzálátni, ha azt akarjuk, hogy sikeresen valósítsuk meg. A Hazafias Népfront bizottság megválasztása után meg kell bíz­ni a tagjait munkával. Ahol a már megválasztották, ott a tagjai ré­szére azonnal megbízatást kell ad­ni. Ismertessék a tanácstörvényt, szervezzék október 23—24-re, az országos népfront kongresszus anyagának széles kör­űi ismertetését és megvitatását. Már most, a kö­zeli napokban a népfront bizott­ság kezdje meg a választókörzeti bizottságok tagjainak a kiváloga­tását. Végül azt javasoljuk, hogy a Hazafias Népfront bizottságot le­hetőleg október 8—10-ig válasszák meg, ne várjanak vele a végső határidőig, így előbb munkába tud állni. Kérjük a községi Hazafias Nép­front előkészítő bizottságot, vitas­sák meg a levél tartalmát és használják fel munkájukban. Hazafias üdvözlettel: Győr-soprom megyei Hazafias Népf­ront elilkés­zttő bizottsága. Megalakult a Hazafias Népfront győri bizottsága Csütörtökön délután négy órakor a városi tanácsházán meg­alakult a Hazafias Népfront győri bizottsága, amelynek elnöke Rdsz Aladár, alelnöke Petrovics Károly és Módra Lászlóné let­tek. A bizottság tagjai: Alexovits László, Szűcs Józsefné, Vidonyi Dánielné, Cselovszki János, Arany Paszkál János és Szaló Lajos. Lakóházak épülnek a gépállomásokon Négy­százhúsz, kétszobás szol­gálati lakás építését kezdték meg idén az ország különöző gépállo­másain. Most újabb, mintegy hét­millió forint beruházási hitelt kaptak a gépállomások, hogy még ebben az esztendőben további 89, vidékre helyezett szakember és szakmunkás köttö­zhessen be új otthonába. A minisztertanács határoza­ta az 1954/55. évi fűtési idényről A minisztertanács határozatot hozott az 1954/55. évi fűtési idényről. A határozat értelmében a fűtési idény október 15-én kez­dődik. Központi, vagy kályhafű­téssel rendelkező állami szervek­nél, vállalatoknál és a központi fűtéses lakóházakban okt. 15-e után akkor lehet megkezdeni a fűtést, ha az Országos Meteoro­lógiai Intézet előrejelzése szerint a várható napi középhőmérséklet plusz 10 Celsius foknál alacso­nyabb lesz. A asi Y«9§B9fáfi ssg-ffY'tílés«« Cs@ffv54.necg­f @ff@nefte mlvtmuné a Honeitas Zlapizsat fslenténegártfl A Hazafias Népfront jelentőségéről tart előadást Cservenicz Ferencné elvtársnő, a Központi Vezetőség agit.­prop. osztályának helyettes vezetője, ma a vagongyári nagygyűlésen. A nagygyűlés színhelye a régi vagonszerelác csarnoka. A nagygyűlés délután fél három órakor kezdődik. A gyűlés iránt már most nagy­ az érdeklő­dés. A minisztertanács határozata az újítások kivitelezéséről A minisztertanács határozatban szabályozta az újítások kivitelezé­sével kapcsolatos kérdéseket. A határozat értelmében az újítások­­kivitelezéséhez szükséges bér­költségek és beruházások fedezé­sére a vállalat teljes béralapjá­nak egy százalékát kitevő összeg­ben külön pénzügyi keretet kell létesíteni a vállalat költség­ve­té­­sében. A külön keret terhére tör­tént kifizetések neo­ tartoznak a béralap keretébe. Az újítások ki­vitelezésére biztosított keret bő, a kivitelezésben részt vett dolgozó­kat a vállalat igazgatója eseten­ként jutalomban részesítheti. A határozatnak külön pénzügy­i keretre vonatkozó rendelkezése 1955 január 1-ével lép hatályba­ Felhív­ás a me­­őgazdasági szakemberek hív A földművelésügyi mini­szter rendelkezett az „Ezüstkalászos mezőgazdasági tanfolyam“-ok szer­vezéséről és működésének bizto­sításáról. Ennek értelmében 3054 október 5- ig jelentkezhetnek tanfolyamvezető­nek azok a nagy tem­selési gya­korlattal rendelkező, megfelelő előadói készségű és alapos elmé­leti felkészültségű, felsőfokú szak­­képesítéssel rendelkező gazdasági szaktanárok, okleveles agronómu­­so­k (kertészek), akik részt kíván­nak venni dolgozó parasztságunk szakmai képzettségének, elméleti felkészültségének fejlesztésében. A tanfolyam­vezetői megbízatásra vonatkozó kérelmet a megyei tanács mezőgazdasági igazgatósá­gához (Győr, Rózsa Ferenc­ utca 41.) kell írásban megküldeni. A kérelemhez csatolja kell a kérel­mező önéletrajzát és a munkál­ Itató gazdaság (intézmény) veze­tőjének javaslatát A tanfolyamvezetői teendők el­látásáért (a tantervben meghatá­rozott óraszámban megtartott elő­adások, gyakorlatok vezetése és a tlaminigatratív feladatok elvégzé­se) a tanfolyamve­zető a munka­köre s­zerint részére járó szolgá­lati illetményen felül, havonként folyósítandó, előre meghatározott összegű díjazásban részesült Ezen­kívül az átlagos szin­tet megha­ladó tanfolyamok vezetői az elért eredmények figyelem­bevétel­ével külön jutalomban is részesülhet­nek. A tanfolyamvezetői megbízatás­két évre szól. A tanfolyamok ta­nulmányi ideje két éven át, éven­te a téli időszakban 4­­ 1 hónap. A tanfolyamokkal, illetve annak szervezésével és tüzelésével kap­csolatban mindennemű felvilágosí­­tást a megyei tanács mezőgazda­sági iga­zgatósága ad. Az első nap a termelőszövetkezetben — Asszony, megyek — köszönt el otthonából Jandó Kálmán 12 oml­ dus mjoseri dolgozó paraszt. A Dózsa ász istállója felé vette az irányt. — Megkezdi ő előbb is a tsz-ben, mint október elseje — gondolta —, ha már ezt az életet választotta. Eddig is szorgalm­as­­nak ismerték, míg egyénileg dol­gozott, ezért is fogadták szívesen a csoportban. Ezután, még inkább az lesz a termelőszövetkezetben. Menet közben új lábbelit vett ma­gának a szövetkezeti boltban, majd továbbsietett az áztató őszi esők­ben. — Ha csillapodik, akkor elme­gyünk alomszalmáért, Kálmán­­ fogadja őt Simon Gyula régi tsz tag és Bogár Ferenc, aki szintén új tag a mecséri Dózsa tsz-ben- Jandó Kálmán letelepedik a fala­tozó Simon Gyula mellé. Aztán jönnek a többiek is. Há­rom kocsival akarnak kimenni szalmáért, de még nagyon esik. Várják, hogy elálljon az eső. Barátkoznak az új és a régi tagok. — A vízkárosult vagy. Kálmán, meg Bogár Ferenc és a két Ket­­tinger is, akik szintén új tagok, úgy gondoltuk, hogy adunk mindhármatoknak állományunk­ból két-két malacot, nehogy hiány legyen majd szalonnából és az asszonynak zsírozóbál. — Ezekkel a szavakkal fordult Simon állat­­gondozó az új tagok felé és így folytatta, az állatokra mutogatva: — Tudjátok, hogy öt évvel ezelőtt állatok nélkül kezdtünk éa ma meg 45 szarvasmarhánk, 10 lovunk, 3 csikónk, 100 sertésünk, meg 20 anyasertésünk van. Az árvíz sokat pusztított községünkben, nálunk is, a közös földjén. De előlegben mégis vittem haza több mint 20 mássá kenyé­rga­bonát, ezenkívül takarmánygabonát és hozzá ma­lacot se. — Nem kell nekem sorolnod Gyula, hogy mi került haza hoz­zátok, hisz ott laktok mellettünk — veszi át a szót Jandó, a­k­ár öt éve figyelőül családod életét és a közös munkáját is. Láttam, mire került nektek. Nem­­ mondom, nekem is termett 46 umzsa búzáim és 1200 ölön 11 mázsa árpám. Tu­dod te is, hogy engem kora reggel kocsin láttak a földeimre menet és a munka sohasem vért rám. De hiába volt sok állatom, 12 hold földem, amikor mindent ki­fizettem a termésből, nem maradt közel annyim sem, mint neked. Az árvíz után elhatároztam, hogy a termelőszövetkezetben kezdem az új életemet. A hibát is megmondtam, igaz­ ez A cséplést is kiadtátok, azt mond­­tátok, kevés a munkaerő... — Igazad van, ez hiba volt tő­lünk, de azért jutott négy kiló kenyérgabona egy munkaegység­re — vágott küzbe Simon Gyula­— Azután most bent mondd el vé­leményed, mint látod te. A jó szót mindig elfogadtuk egymástól, a csoportgyűlésen is. Annyit mon­dok Kálmán, hogy jól választot­tatok. Hiszen elnéztem, te is min­dennap korán kezdted a dolgot és mégsem volt könnyű az életetek. Most nekünk sem könnyű az ár­víz után, de kigazdálkodjuk a csapást. Segítenek a tsz-ek is, Vas megyéből már kaptunk 22 mázsa ,4­­egyestakarmányt, aztán szénát is. És mi is megfogjuk a mun­kát. Ősziárpánk már kikelt, elve­tettünk bükk­önyösrozsot, jövő héten a búzát vetjük. Dolgozunk és nem szűkölködünk a jövő ter­mésig. Bogár Ferenc, a másik új belépő tag is itt van. Hallgatag ember. Nem ismeretlen ő sem a régi ta­gok előtt. Nagy János tsz elnök­kel annak idején együtt arattak a Wenckheim-uradalom földjén, ahol 18 évig szolgálta az urasá­got. — Szerettem a Jánossal ak­kor is dolgozni, mindig igazság­­szerető ember volt — mondja Bo­gár Ferenc. — Örülök, hogy ez­után megint vele folytathatom, de m most már magunknál­ dolgozunk, — erősíti szavát. Ezalatt fent a magasban bom­lik m­ár az elterpeszkedő szürke­ség, csillapul az eső, azután meg­szűnik. Pár pillanatig tanácskoz­nak a tsz tagok az istálóajtó­­ban­. „Ledobjuk a kazal tetejét, a tavalyi szalma jó tömött lehet, már, nem ázott az annyira be. — Pista, a metszőért el ne felejts bemenni — a kovácsul a h­el­y­b­e­n van“. Majd előhozzák a három kocsit, befognak. Bogai­ Ferenc új tag. Kovács József, Béli lászló és Pista kifordul a kocsikkal az udvarról- Jandó Kálmán, a másik új tag, előbb itatni vezeti Szku­­­cis Sanyit, majd befogja a két szép vasderest és Nagy János tsz elnökkel elindul kocsin a tsz guny­­hótanyai iszam­fakaz­aihoz. Jandó Kálmán és Bogár Ferenc a tsz új tagjai, nem titkolt jó ér­zéssel, új életük első órájában, szalmáért indultak erős lovaik­kal. Ünnep bizony elkezdeni az új életet a termelőszövetkezetben. Ez így lesz a napokban Pongrácz Lőrincné, Vida Gyula, Hujber Já­nos, Kettinger András, Kettinger János, Schönherz Gézáné életében is. Egyikük a Rákóczi tsz-be, a többiek a Dózsa és a Petőfi tsz­­be léptek be, látták ők is álla­munk segítségét, a tsz-ek fejlődé­sét. Ezért ver mind mélyebb gyil­keret a termelőszövetkezeti moz­galom most a kisdunamenti Mr­­cséren. Elhatározták, hogy szor­galmas munkájukkal, a hatalmas föld­táblákon fejlettebb gazdálko­dási módszerek jó kiha­sználásá­val, átlépik ők is a bőség küvöö­két. Radics Vilmor.

Next