Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. november (10. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-02 / 260. szám

m/ff­r*QUTA*JAi Foyssat JFYSH I­X. évfolyam, 260. szám 1954 november 2. kedd AUA: ä(J Ell. I, Eli Élelmiszerbolt nyílik Mosonmagyaróváron A mosonmagyaróvári dolgozók nagy örömére november 3-án a Le­­nin-út 60. szám alatt új bolt nyílik meg. A korszerű élelmiszerbolt a város egyik legszebb boltja lesz, s nagyban elősegíti a mosonmagyar­óvári dolgozók kényelmes bevásár­lását. Az új bolt november 3-án délelőtt 10 órakor nyílik meg ün­nepélyes keretek között. A meg­nyitás ünnepségét emeli az is, hogy a Győr-Sopron megyei Népbolt Vál­lalatnak, amelynek keretébe az az új bolt tartozik , fennállása óta ez lesz a kétszázadik boltja. Közgyűlést tart a Győri Építők öttusa- és vívó szakosztálya A jó sportszellem kifejlesztésé­nek céljából a Győri Építők öttusa és vívó szakosztálya november 5-én este 6 órát kezdettel tartja meg első beszámoló közgyűlését. A köz­gyűlés napirendjén szerepel az öt­tusa és vív­ószakosztályvezető be­számolója, valamint e két sportág edzőinek beszámolója, s edzési ter­vek ismertetése. A beszámolókat vita követi. A közgyűlés az Építők kultúrotthonában, Bajcsy Zsilinszky utca 36. szám alatt lesz. Versenyre hívták ki a győri textilüzemek főmérnökeit a soproni textilüzemek főmérnökei A soproni textilüzemek főmér­nökei versenyfelhívással fordultak­ a győri textilüzemek főmérnökei­hez a negyedik negyedéves terv teljesítése érdekében, továbbá a november 7 és a tanácsválasztá­sok tiszteletére. A versenypontok között, mint elsősorban megvaló­sítandó feladatok, az önköltség­­csökkentés és a minőségi tervek teljesítése szerepel. A versenyben résztvesznek a győri főmérnökök, közül Rudolf László a Győri Gyapjúfonóból, Gang Alfréd a Győri Pamutszövő és Mfzbőrgyár­­ból, Nagy István a Győri Textil­ből, Sárvai Ferenc a Győri Fo­nodából, Krausz Imre a Győri Lenszövőből, Gyurisz Ferenc a Gardéniából Legémli Gábor, a Kötöttkesztyűgyárból. A soproni főmérnökök közül Németh Lajos a Soproni Pamutipariból, Bass György a Sotexből, Kaposi László a Ruk­aüzemből és Balázs András a Fésüsfonal gyárból vesz részt a versenyben, amelynek sikere ér­dekében a versenyzők egymással szoros kapcsolatot tartanak fenn. Tisztasági, szépítési és díszítési verseny a Magyar Nemzeti Bank győri fiókjánál Pénteken reggel, fél órával a munka megkezdése előtt a Ma­gyar Nemzeti Bank győrvárosi fiókjánál a dolgozók szorgalma­san, lelkesen díszítették, szépítet­ték a termeket. Képekkel, virá­gokkal, feliratokkal igyekeztek széppé és barátságossá tenni a hivatali helyiségeket. Az egész hivatalban a legnagyobb rend, tisztaság uralkodik, s az ügyfe­lek szívesen mennek oda hivata­los ügyeiket elintézni. Az általá­nos vélemény szerint a hitelügyi csoport vezet a díszítési verseny­ben- Hazánkban minden hatalom a dolgozó népé Erősítsd a nép hatalmát! Szavazz a népfront jelöltjeire ! Felhívás a Heszcsi­csi Népfrontbizottságokhoz Közeledik november 7-e, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 87. évfordulója. Harminchét évvel ezelőtt, 1917 november 7-én győzött Orosz­országban a Szocialista Forradalom és Oroszor­szág dolgozó népe kezébe vette saját sorsának irányítását. Ek­kor kezdődött meg a Szovjetunió hatalmas fejlődése, annak a hatalmas erőnek a kibontakozása, amely forrásává vált a fasizmus felett aratott győzelemnek is. Október gyermeke, a Szovjet Hadsereg dicső­séges harcai nyomán vált önállóvá, szabaddá a mi drága hazánk is. November 7-e nélkül nem lett volna április 4. sem. A forradalom nevelte szovjet emberek hoz­ták el nekünk a szabadságot és ők tanítottak meg bennünket a szabadsággal élni. Azóta mér­földes léptekkel haladunk a szebb, a boldogabb jövő felé. Ezért vált a magyar népnek nemzeti ünnepévé november 7-e, ezért árad a hála minden magyar hazafi szívéből a Szovjetúnió felé. Nagy nemzeti ünnepünkre készüljön hazafias munkával város és falu! A helyi népfrontbizott­ságok álljanak élére a november 7-i ünnepségek előkészítésének és megszervezésének, hogy az ünnepségek külsőségükben, lelkesedésükben mél­tók legyenek a nagy nemzeti ünnephez. Legyen az ünnepség a város és falu dolgozóinak hatal­mas megmozdulása, vegyen részt abban minden dolgozó, s ezzel a hatalmas seregszemlével mu­tassa meg háláját a Szovjetúnió, szeretetét sza­bad magyar hazánk iránt. FORRADALMI MŰSZAK A GYŐRI ÜZEMEKBEN Nagyobb teljesítmény, nagyobb keresőt­r­esét mutatja a versenytábla a központi szerszámüzemben A központi­­szerszámüzem dolgo­zói már a múnlt hét végén készültek a forradalmi műszakra. Senkit sem ért tehát meglepetésként a hétfő reggeli röpgyűlés, amely ünnepélyes kezdetét jelentette a november 7-i műszaknak. Fehér József elvtárs, párttitkár szavai arra az októberre emlékeztettek, amely elnyomott né­pek egész sora előtt nyitotta meg az utat, köztük a mi népünk előtt is. Az ünnepi lelkesítő szavak után a legszebb hozzászólás az volt, hogy a dolgozók a szokottnál megfontol­tabban, mégis sietve kezdtek mun­kához. Dávid Sándor készülék-mun­kát kapott ezen a napon. Legutolsó dekád teljesítménye 110 százalék volt. Már szombatról vasárnapra virradó éjjel beszélt vele Baranyai György sztahanovista segédműve­zető: — Te, Sándor, nem tudnál egy kicsit ráverni?.. Forradalmi műszak... mindenki lelkesebben dolgozik, a pénzed is mindjárt több lenne... — És a lelkesítő szavakon kívül nem maradt el a jó tanács sem. Megmutatta Bara­nyai György művezető azt is, ho­gyan lehet a felesleges állásidőket lecsökkenteni. És Dávid Sándor megfogadta a jó szót. Csökkentette az állásidőt, szaporodtak a gépe mellett a kész darabok. Már a for­radalmi műszak első két órájá­ban 115 százalékos teljesítményt ért el, a negyedik órában pedig 120 százalékot. Minden dolgozó eredményét­­két­­óránként értékelik a forradalmi mű­szak idején. És nemcsak értékelik hanem ki is írják a versenytáblára hogy ki milyen teljesítménnyel­ dol­gozik. A teljesítményszázalékok mellett pedig ott vannak a kere­setek is, Dávid Sándor neve mel­lett — az első négy óra után — ott van a 120 százalék és az is, hogy 20,85 forint a keresete az alatt az idő alatt. Ez nagy ösztönző erőt jelent azok számára, akik még nem értek e­l ilyen szép eredményeket. Tóth István ifi szerszámlakatos ne­ve mellett például nemcsak az van, hogy 140 százalékot ért el az első négy órában, hanem az is, hogy 23,52 forintot keresett. A dolgozók nézegetik is a ver­sen­ytáblát és igyekeznek a leg­job­bakra is „ráverni“. Ha panasz van a gépükre, ezt azonnal jelentik. És tegyük hozzá, hogy a műszakiak gyorsan ki is javítják a gépeket. Horváth Ferenc gép­én "például rossz volt az orsó — azonnal bele­csavartak egy jó anyát. Kuliczki János gépét is hamarosan megjaví­tották. Nincs és nem is lehet aka­dály az előtt, hogy minden dolgozó legjobb tudásával vegye ki részét a forradalmi műszak sok sikerrel biztató munkájából. Lendületesen folyik a verseny, de nem hozzák nyilvánosságra az eredményeket a Győri Fonóban a legerősebb harcok napjai lesznek. Ezen a p­ár napon dől el, hogy sike­rül-e mindazt teljesíteni, amit a dolgozók vállaltak november 7 méltó megünneplésére. Valamennyi dolgozó tudásának legjavával végzi munkáját, hogy ígéretüket minél pontosabban, minél előbb tudják teljesíteni. Már a forradalmi műszak első napjáig igen szép eredmények szü­lettek. A dolgozók vállalták, hogy október hónapban 97 százalékos tervszerűséggel dolgoznak és az ár­víz idején történt elmaradásukból november 7-ig 9000 kilogrammot pótolnak. Vállalásukat teljesítik. Tervszerűségben ma már elérték a 97,8 százalékot és 1930 kilogram­­mot törlesztettek az elmaradásból Az üzem eredménye a dolgozók egyéni jó eredményeiből tevődik össze. A versenytábla sajnos még nem hirdeti, de a versenyiroda ke­ménytáblás könyvei elárulják a szép eredményeket: Kocsis Etel gyűrűsfonó 9.6 százalékkal máris­lását pedig 0.2 százalékkal túltel­jesítette. Ezek a dolgozók a jó mennyiségi és minőségi munka mel­lett nem feledkeznek meg a taka­rékosságról sem. Kocsis Etel 0.58, Bazsó Jolán pedig 0.74 kilogram­mal csökkenti naponta a hulladé­kot. Dicséretet érdemel Kulcsár Irén is, aki a napi 5 kilogrammos hulladékot 3.72 kilogrammra csök­kentette. A három dolgozó évi megtakarí­tása 798.20 kilogramm lónál készí­téséhez elegendő. Ebből a fonálból pedig rengeteg áru készülhet, így többek között 3050 méter lepedő, vagy 5950 méter ripsz­ vászon. Az eredmények azt mutatják, hogy a verseny lendülete jó. Várjon mi lenne akkor, ha a vezetőség még nagyobb gondot fordítana a verseny nyilvánosságára és legalább minden műszakban esetleg napjá­ban többször is érték­elnék az ered­ményeket. Elnyerte az élüzem címet a Győr Pamutszövő-és Műbőr­gyár A Győri Pamutszövő- és Mű­­bőrgyár dolgozói a harmadik ne­gyedévben a kommunistákkal az élen, kiváló eredményeket értek el. A befejezett termelési érték a harmadik negyedévben 194,5 százalékra emelkedett. A terv túlt­elj­esí­tésével egyidejűleg a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségeket hiánytalanul teljesítették. Mindehhez járult még az is, hogy a második ne­­gyedévhez viszonyítva, a bales© tek szám­a 45 százalékkal csök­kent. A harmadik negyedévben elért eredmények értékelése alap­ján a gyár elnyerte az élüzem büszke evitet. A nagy örömhír a forradalmi műszak első napján érkezett el a gyár dolgozóihoz. Ez csak fo­kozta a munka lendületét. A gyár dolgozói megfogadták, hogy eddigi eredményeiket is túlszár­nyalják. E fogadalom valóra vál­tásáért az első forradalmi mű­szakban a szövődé tette a leg­­többet, 105 százalékos teljesítés­sel. Különösen kitűnt Cseresznyés János­né pártbizalmi 122 százalé­kos teljesít­m­ényév­el. De Sittöri Sarolta és Horbács Ilona is kom­munistához méltóan dolgozott, m­­ert mindketten 121 százalékos teljesítményt értek el. Az élüzem cím elnyerésének tudatában a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom t.sisztes­etére tett vállalás valóra váltásáért folytatott munkaverseny során tegnap a délelőtti műszakban az eddig elért legmagasabb 19 mil­liós vetést 20 millió 207 ezerre növelték. Miről írnak levelezőink NAGYAKTÍVA ÜLÉS A GYŐRI FONODÁBAN Üzemünkben október 28-án meg­tartottuk a nagyaktívaülést, ame­lyen megvitattuk a Központi Ve­zetőség októberi ülésének anya­gát. Az ülésen sok dolgozó vett részt, százötven párttag és szá­mos pártonkívüli dolgozó is. Az üzemi párttitkár, Pataki elvtárs­nő elmondotta, hogy milyen fon­tos, hogy üzemünk jó munkát vé­gezzen, hiszen millióknak terme­lünk pamutot, fonalat,­ a szövet alapanyagát. Elmondotta, meny­nyire hátráltatja a termelést, ha egyes dolgozók később kezdik, vagy előbb fejezik be a munkát. Ugyanígy hozzájárul a termé­s csökkenéséhez az igazolatlan hi­ányzás is. Ahhoz, hogy feladata­inkat teljesíteni tudjuk, szüksé­ges megjavítani üzemünkben a pártm­unkát. Pataki elvtársnő be­számolója után üzemünk több dolgozója felszólalt-V­ida Szűcs Eszter, Győri Fono­da JÓL JÖVEDELMEZ AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS A FARÁDI FELSZABADULÁS TSZ-BEN Közeledik termelőszövetkezeteink zárszámadása. A csornai járás termelőszövett­ezetei vszik a fa­nádi Felszabadulás tsz egyike azokna­k, ahol jól jövedelmezett a t­ermelőszövetke­zetnek az állat- teyésztés. A termelőszövettye­zet jövedelmének hatvan százalékát az állattenyésztés­­biztosít­otta. Még eredményesebb lenne ebben a termelőszövetkezetben az állat­tenyésztés akkor, ha Nagy Bélát aki öthónapos állat­tenyésztői tan­­folyamot végzett, mint függetle­nített brigádvezetőt alkalmaznák, így sokkal több gondot tudna fordítani munkájára. Ahol ak­­kora az állat­állomány, mint a farádi Felszabadulásban, szükség lenne egy brigádvezet­őre, aki megfelelő szaktudással rendelkt­z Farkas Ferenc, vezető fő­­álattenyésztő, Csorna. ÖNKÖLTSÉG CSÖKKEN­TÉS A SZERKOCSIK GYÁRTÁSÁNÁL A Wilhelm Pieck-gyárban a hídüzelmi szerkocsigyártás műve­zetői megértették az önköltség csökkentésének fontosságát, s egy­­egy új gyártmánynál sem riad­tak vissza a nehézségektől. Az első 30 szerkocsi gyártásánál például nagy nehézségekkel kel­lett megbirkózni. Neon volt meg­felelő szerelőhely, kicsi volt a vízpróbatér, a hegesztők részére gumicipőket és gumicsizmákat kellett beszerezni. Valljuk be őszintén, nem volt még senkinek sem kellő tapasztalata a gyár­tásban. Az elmúlt fél év azonban sok mindenre megtanította a szerko­csiszerelőket. Németh, Mézes, Tóth művezetők Boór elvtárs javaslatára — az üzemvezetéssel megbeszélve, újjászervezték a gyártást,­­kisebb csoportokra osz­tották fel a szereléseket. Az ész­szerű és jó munka eredménye nem is maradt el. Ma már ott tartanak, hogy a második szé­riánál kocsinként 322 forintot, a 45 darabnál pedig 19.940 forintot takarítanak meg. A hídüzem műszaki dolgozói nemcsak a szerkocsiknál, hanem minden új és futórendelésnél kö­rültekintő, lelkiismeretes munkát végeznek. Küzdenek a pazarlás, a lazaság ellen, hogy minden darabot olcsóbban tudjanak elő­állítani­ Szabó Emi: Wilhelm Pieck’pydr, hidsterm

Next