Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-01 / 1. szám
vilÁé SzßQL€7Ä*JA! SúnSÜLJSV&M ! XI. évfolyam, 1. szám, 1955. január 1. szombat. Ióvflp -LDPRON MEGYEI Járai 50 fillér. AZ MDP GYOP-SOPEON MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA J ÚJ ÉV KÜSZÖBÉN ismét eltelt egy esztendő az életünkben. Ma kezdjük meg az új, 1955-ik évet. Bizonyára mindenki előtt felvetődik a kérdés: milyen lesz az új év? Mit hoz nekünk, családunknak, népünknek, országunknak és az egész világnak? Nyilvánvaló, hogy a kérdésre biztos feleletet adni senki sem tud, de mindenkinek vannak álmai, tervei, kívánságai és szeretné, ha ezek teljesülnének. Ezzel kapcsolatban mindnyájunknál felvetődik az a másik kérdés is, hogy tehet-e az egyes ember, kis embercsoport, vagy nép valamit azért, hogy törekvései megvalósuljanak. A történelem azt tanítja és ezt a logika is megerősíti, hogy igen is tehet. Még az általánosan igaz népi közmondások között is találunk erre nézve utalásokat: „Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa!“ Vagy: „Ne várd, hogy a sültgalamb a szádba repüljön!“ De ezt a felfogást vallják a természetismerő tudósok is. Például Micsurin, az egyik legnagyobb materialista szovjet tudós, aki a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért a legtöbbet tette a Szovjetúnióban, a következőket mondotta: „Nem várhatunk könyvegadományokat a természettől . . . Törvényszerűségeit nekünk kell kifürkésznünk és az életben felhasználnunk.“ Ú Úgy hiszem, hogy a most kezdődő új év küszöbén minden becsületes, igaz ember legfőbb óhajtása jll kt hogy békében és biztonságban munkálkodhassék a maga, családja, embertársai és népe javára és felemelésére. Nem tudom elképzelni, hogy ezt az egyszerű, igazságos és mindenki javát szolgáló alapelvet az emberek nagy többsége ne fogadná el. Hiszen mindnyájunknak tudnunk kell, hogy nem egyedül, hanem társadalomban élünk és dolgozunk, ahol a mások munkájától is függ mindenki élete és jóléte. A parasztnak szüksége van az ipari munkás, az értelmiségi munkájára éppúgy, mint az utóbbiaknak az előzőjére. Ez alól a közgazdasági törvény alól senki sem kivétel. Ebből a tételből viszont logikusan több dolog következik. Ilyen következmények: egymásra vagyunk utalva, tehát egymással összhangban, egyetértésben, segítséget nyújtva kell dolgoznunk. A társadalom számára minden munka, akár fizikai, akár szellemi, ipari, vagy mezőgazdasági, egyformán fontos és szükséges. Mindenkit értékelni és becsülni kell. Például az utcaseprő munkájára éppúgy szükségünk van, mint az egyetemi tanáréra. Ha valaki jól dolgozik, ezzel elsősorban a saját, de végeredményben mások, az összesség javát is szolgálja. Viszont, ha bárki nem végzi munkáját eredményesen, az nemcsak magának, de a köznek is árt. A társadalomban nincs joga tehát senkinek olyan álláspontra helyezkedni, hogy csak annyit dolgozik, amennyit akar. Mindenki köteles bizonyos mennyiségű és minőségű produktív társadalmi munkát is végezni. Nem kívánhatja senki sem azt, hogy mások tartsák el. ■yéleményem szerint ezeket az elveket mindenkinek el kell fogadnia, mert ezek a társadalom minden tagjának egyenlőképpen ajavát szolgálják, tehát igazságosak, becsületesek és emberségesek. Azonkívül előmozdítják egész népünk felemelkedését is. Népi demokráciánk mindenki részére megadja a lehetőséget, hogy tudása, képessége és szerszalma legjavát kifejthesse bármely munkakörben dolgozhassák és jól végzett munkájáért kellő ellenszolgáltatásban részesüljön. Ezt igazolja az is, hogy a sztahanovisták, az élüzemek kitüntetett dolgozói, a jó eredményű termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok, a Kossuth-díjban és egyéb kitüntetésben részesült értelmiségiek és fizikai munkások, a vezetőállásba került munkások és parasztok ezrei, népünk és kormányunk különös megbecsülésében részesülnek. Tehát mind az erkölcs, mind az anyagi indokok megkívánják, hogy az új esztendőben mindenki minden munkahelyen legjobb munkát végezzen, képességei legjavát adja. Gondoljunk arra, hogy munkánkkal családunk, gyermekeink és népünk jövendő életét is építjük. Ahhoz azonban, hogy a társadalom minden tagja eleget tehessen kötelességének, az elmondottakon kívül még egyéb feltételek is szükségesek. s ennek a rövid cikknek a keretében nincs mód arra, hogy mindezekről részletesen szóljak. Csak éppen néhány dolgot említek. Mindenekelőtt fontos, hogy mindenki a saját példamutatásával adjon ösztönzést környezetének, tanítsuk és neveljük társainkat, de tanuljunk is tőlük. Adjunk meg minden segítséget a kezdőknek. Becsüljük meg egymást és értékeljük minden munkáját. Legyünk mindenkihez igazságosak és hűek népünkhöz. Neveljük a fidialokat az idősebbek tiszteletére és a közösség ügyei iránt való érdeklődésre. Ha mindezeket szemünk előtt tartjuk és munkánkat így végezzük, akkor kivívjuk dolgozótársaink szeretetét és megbecsülését. Példamutatásunk serkenti a többieket a jó munkára és olyan munkaegyüttes alakul ki, amely kiváló eredményeket hoz létre. Ez az alapja annak, hogy népünk életszínvonalának emelését előmozdítsuk. Én, mint az Erdőmérnöki Főiskola igazgatója teljes mértékben azon leszek, hogy a főiskola oktató-nevelő munkájában az elmondottak hiánytalanul érvényesüljenek. Országunknak és népünknek olyan új típusú erdőmérnököket akarunk nevelni, akik felvértezve a fenti tulajdonságokkal a szakmai szeretet, kötelességérzés tudatában legyőzik a nehézségeket, biztos és magas tudással, bátran és önzetlenül szolgálják népünket és a magyar erőket nagyobbá, értékesebbé, hasznothajtóbbá és szebbé alakítják. Ezzel a munkával megteremtjük egymásközt a megértést, a megbecsülést és a szeretetet, vagyis a legnagyobb kincset, a belső békét, amely nélkül gazdasági életünket, népünket, felemelni és szocializmust építeni nem lehet, ha sok ország népe magáévá teszi az elmondottakat, akkor a népek mind megértőbbek lesznek egymáshoz és megbecsülik egymás eredményeit is, ami a népek közötti békés együttélést biztosítja, a világbékét szolgálja. Legyen az 1955. esztendő a népek közötti béke, az építő munka és a fejlődés éve. Ezt kívánja minden nép és minden igaz népét és hazáját szerető munkás, paraszt és értelmiségi. Hőn óhajtja és követeli Petőfi szavaival: „Békét, békét a világnak, De ne zsarnokkénytől, Békét csupán a szabadság Felszentelt kezéből.“ Dr. Haracsi Lajos egyet. tan. SiketcekktLH gazdarság extrisidét és jó egészséget kinőnünk, mindezt oldalúnknak ! Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének újévi, üdvözlő rádióbeszéde Kedves Barátaim! Kedves Elvtársak! Éppen, hogy elütötte az óra éji élet és elhangzottak nemzeti himnuszunk fő kedvet és bőségét kívánó szavai. Az egész országban vidám hangulatban, a jövőbe vetett bizalommal köszöntik a magyar dolgozók az új, 1955-ös esztendőt. Ismét gazdagabbak lettünk egy évvel, népünk egy újabb lapot írt a történelem könyvébe. Szabad hazánkban, szabad népként immár tizedszer kívánunk egymásnak boldog új esztendőt, abban a szilárd hitben és meggyőződésben, hogy két kezünk munkája immár valóban népünk, mindannyiunk boldogságát és felemelkedését építi. Szabadságunk tizedik évébe léptünk. A nemzeti büszkeség jogos érzésével gondolhatunk vissza arra a hatalmas útra, amelyet nagy pártunk bölcs vezetésével ezalatt az egy évtized alatt megtettünk. A pusztulás és a romok országából virágzó, szabad hazát teremtettünk. A szabadság tíz éve alatt hatalmasan megnőtt és szélesen kibontakozott népünk alkotó ereje és lendülete, s ezt a hatalmas erőt pártunk szervezte és vezette egész dolgozó népünk felemelkedése érdekében. Az új év küszöbén a hála és a szeretet szavával köszöntjük a nagy szovjet népet, amely leverte kezünkről a rabbilincseket és szabaddá tette előttünk az utat a nemzeti felemelkedés, a szabad és boldog élet felé. Szerencsekívánatainkat fejezzük ki a népi demokratikus országok, a nagy Kína dolgozó népeinek. Kívánjuk, hogy az új esztendő újabb sikereket hozzon számukra a szocializmus építésében, a népjólét emelésében. Sok szerencsétes sikert kívánunk a többi népeknek a békéért, a társadalmi haladásért folytatott harcukban. Kedves Barátaim! Büszke szívvel gondolhatunk vissza a megtett hnt nagyszerű eredményeire. Az elmúlt évben öregbítettük eddigi sikereinket. Munkásosztályunk áldozatos munkája, dolgozó parasztságunk lelkes munkakedve, népi értelmiségünk alkotó ereje, megteremtették az alapjait annak, hogy sikeresebben és gyorsabban mehessünk előre a népjólét emelkedése útján. Hazánk történetének legdemokratikusabb választásai, a Hazafias Népfront kibontakozó lendülete bizonyítják, hogy népünk egy fejjel megnőtt az elmúlt években és hozzáértő, felelős irányítója saját sorsának. Az új év köszöntésének ünnepi hangulatában gondoljunk arra, hogy az új esztendőben még nagyobb feladatok, még felelősségteljesebb munka áll előttünk. Tartsuk szem előtt az új esztendőben is, hogy jólétünk olyan mértékben fog emelkedni, amilyen mértékben nő a javak termelése, amilyen mértékben gazdaságosabban, jobban, szebben dolgozunk. Tőlünk és csak tőlünk függ az, hogy mennyivel fogunk jobban, csordogabb til ejui ez új esztendőbe... Sutául kévég nem les ahhoz, hogy ittlyunk, dolgozó parasztságunk és népi értelmiségünk minden erejét megfeszíti, hogy az új évben is sikereket érjen el új életünk építésében. Ezért bizakodó a mi újévi köszöntőnk, ezért vagyunk mindannyian szilárdan meggyőződve arról, hogy előre és csakis előre fogunk menni az új esztendőben is. Kedves Barátaim! Míg mi az eredményes munka jóleső boldogságával szívünkben és a további felemelkedés bizaakodó hangulatában köszöntjük az új esztendőt, ne feledjük egy pillanatra sem, hogy tőlünk nyugatképpen ezekben a napokban lázas tevékenység folyik a népek átkának, a német militarizmusuk feltámasztása érdekében. A veszély komoly, de még komolyabb a népek békeakarata és elszántság- hogy megfékezzék az új háború sötét erőit Erősítsük népünk egységét, összeforrottságát a párttal és a kormánnyal, fejlesszük hazánk gazdasági erejét, szilárdítsuk honvédelmünket, mélyítsük batóságunkat a Szovjetúnióval, e béketábor összes országaival és a világ minden dolgozójával — ezt követel tülünk a béke érdeke, népünk biztonsága és boldogsága, ehhez kívánunk mindannyiunknak, mindé, ’ ’.A?yarcalgozónak teljes sikert és boldog új esztendőt! * Hagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökénél válasza a Jugopress által feltett kérdésre . Kérdés: „Hogyan értékelik a jelenlegi nemzetközi helyzetet és mi a véleménye a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés együttélés megvalósításának kilátásairól és ennek hatásáról a világ békéjére?“ Válasz: „Az új, 1955-ös esztendőben a nemzetközi helyzet fejlődhet a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének további kibontakozása irányában, de veszélyes fordulatra is sor kerülhet, amely a jövő háború lehetőségét rejti magában. Nem kétséges, hogy a német kérdés az, amelynek a rendezése elsősorban befolyásolja a nemzetközi helyzet alakulását. A második világháború óta a békeszerető emberiség fokozza erőfeszítéseit a béke megszilárdítása és a békés együttélés érdekében- A békére való törekvésnek állandó, ható tényezője és erőforr hogy a Szovjetunióban, Kínában és több más országban, köztük,a Magyar Népköztársaságban is, olyan társadalmi rendszer valós- meg, amellyel összeegyeztethetetlen a támadó háború, az agresszió politikája. Egyre nagyobb azoknak a felelős államférfiaknak száma is, akik — már világnézetű)!, különböző , készek közös erőfeszítéseketeánt a béke biztosítására. Közismertek a Szovjetúnió és a szocializmust építő országok vezetőinek a békés együttélés kérdésében történt állásfoglalásai. Kapitalista szagok tekintélyes politikusai egyre erőteljesebben állnak ( békés együttélés eszméje mint például Nehru,f Herriet, a francia pol' párizisi egyezménnyé Hdlfo&B* vitájában. , Mindezeknek ■■ a nyolotozatoknak, valamint a . ' fVÜ mntegy felét felölelő béke-rangmozgalomnak, amely a másodék világháború utáni ,erzetközi politika hatalmas új ,erőjelei, az a közös alapja, . tzükréges is lehetséges a bé- és jólítés és a különböző társadalmiendszerí országok között. . béke- együttélés elve a gyakorlatban érvényesült az utóbbi évek számos vitás kérdésének megoldásában, így például a koreai és inn.u háború befejezésében, a 'nbizö társadalmi rendszerű orgok közt ti diplomáciai, gazda*,.tr ,, k‘Huni is és sportkapcsolatok fy püdéébe ez az elv tette leheővé Unvandia, a világ két leg’ népes öbb ' -uszonyának elmén ha ■ 6 a cnban, hogy a gli,rí társadalmi rendszerek ■ 111’• együttélése és a német mill's lu feltámasztása nem egyestet--tő össze. Az Egyesült Államság uralkodó körei is más imperialista csoportok Nyugat-Németország felfegyverzésével a háborús veszélyt növelik. E fenyegető veszély elhárítására jött létre a Szovjetunió által kezdeményezet moszkvai értekezlet, amelyet résztvevő országok biztos utat mutattak a német kérdés tárgyalásai útján való békés rendezésére, és az európai kollektív biztonság megteremtésére. A moszkvai értekezlet által mutatott úton a béke és a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése megszilárdulhat az egész világon. Ehhez azonban feltétlenül az eddigieknek nagyobb erőfeszítésekre vann szükség az új esztendőben- Meg vagyok győződve róla, hogy a két szomszédország, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság népeinek és kormányának érdeke a béke biztosításában és a békés együttélés döntő kérdésében azonos. Az ilyen békés együttélés a béke erőinek komoly megszilárdulását jelenti.“ Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság Miniszter tanácsának elnöke.