Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-01 / 26. szám

- ------------ — -----------------— A magyar sajtó napja Ma tizenhárom éve jelent meg először a Horthy-fasiszták által föld alá kényszerített és az illegalitás szörnyű éveiben is biztatást, erőt sugárzó, harcra mozgósító kommunista párt lapja, a Szabad Nép.Erre a jelentős eseményre emlékezve az idén már negyedszer ünnepeljük február elsején a magyar sajtó napját. Ezen a napon elsősorban hálás kegyelettel gondolunk azokra a hősökre, akik az illegális Szabad Nép készítésében, terjesztésében közreműködtek és áthatva a párt iránti forró szeretettől, vállalták az üldöztetést, a kínzást és a mártírhalált is a párt igazságának hirdetéséért. A Horthy-pribékek kínzóeszközei gyötörték halálra a Szabad Nép első szerkesztőjét, Rózsa Ferenc elvtársat is. Hiába forrt azonban a fasiszta terror dühe, hiába próbálkoztak a nép ádáz ellenségei elnémítani, elpusztítani a pártot. A párt élt, szava eljutott a néphez, szervezte a dolgozókat a fasizmus, az esztelen háború ellen, mozgósított a függetlenség, a szabadság kivívására, a békéért vívott küzdelemre. És mindebben nagy része volt a párt sajtójának, a Szabad Népnek. A felszabadulás után új, lelkesítő feladat állt a párt sajtója előtti harcolni a külső és belső ellenség ellen, szervezni az ország talpraállását célzó munkát, mozgósítani a szocializmus építésére. A világ első sajtójának, a szovjet sajtónak gazdag tapasztalataiból merítve a szabaddá vált haladó magyar sajtó sikeresen oldotta meg ezeket a feladatokat és az elmúlt tíz év alatt munkájával részesévé vált mindazoknak az eredményeknek, amelyekkel ma dolgozó népünk joggal büszkélkedhet. Rákosi elvtárs útmutatását követve a haladó magyar sajtó, igyekezett mindinkább a tömegnevelés egyik legfontosabb eszközévé lenni. A legjobbak, a szocializmus építésének élenjáró hősei példáján nevelte a tömegek széles rétegét, felkarolta új életünk előre hajtó jelenségeit és szembeszállt a visszahúzó maradisággal. Az újságírók kezében a toll nemcsak szerszámmá, hanem fegyverré is vált abban a harcban, amelyet dolgozó népünk a párt vezetésével a szocializmus, a béke ügyéért folytatott és folytat. Ennek a munkának az elismerése és a megbecsülése jut kifejezésre a magyar sajtó napjának megünneplésében és azokban a kormánykitüntetésekben, amelyekkel a sajtó legjobb munkásait eddig jutalmazták. A magyar sajtó munkájának az eredményessége azonban nemcsak a hivatalos sajtómunkások tevékenységéhez fűződik. A felszabadulást követő években a lenini tanítás szellemében a magyar sajtó is nemcsak olyan értelemben vált a nép sajtójává, hogy a dolgozókhoz szólt, a dolgozók érdekeiért harcolt, hanem abban az értelemben is, hogy egyre több dolgozó, munkás, paraszt és értelmiségi, kapcsolódott be az újságírás, a lapszerkesztés munkájába. Egyre sűrűbben jelentek meg az újság, a Győr-Sopron megyei Hírlap hasábjain is a dolgozók levelei, mind több olvasó fogott tollat a kezébe, hogy a szerkesztőséghez intézett levélben véleményt nyilvánítson fejlődő életünk egyik-másik eseményéről, tájékoztassa a környezetében történtekről és bírálja azokat a jelenségeket, amelyek gátolják, fékezik haladásunkat. Ez a mindjobban elmélyülő kapcsolat a tömegek és a szerkesztőség között igen jelentős forrása azoknak a sikereknek, amelyeket a felszabadulás utáni magyar újságírás felmutathat. Ma, a kormányprogram után, különösen szép és megtisztelő feladat a sajtó munkájaként küzdeni az új szakasz politikájának megvalósításáért, a növekvő jólétért. Nemcsak szép és megtisztelő, hanem egyúttal felelősségteljes is. A párt szavát milliókhoz kell eljuttatni, hogy országunk vezető erejének tanítása az eddigieknél is bátrabb helytállásra, fegyelmezettebb munkára, a nép ügyéért való odaadó harcra, békés alkotó munkánk eredményeinek megvédésére lelkesítsen. Ez a feladat nagy követelményeket támaszt a sajtó munkásaival szemben is, és ezeknek a követelményeknek csak úgy képesek megfelelni, ha tudásukat, szorgalmukat meghatványozzák, a munkájukban tapasztalható hibák ellen alapos és következetes harcot indítanak, még jobban támaszkodnak arra a segítségre, amelyet a levelezők tábora ad a sajtómunkához. A sajtó a párt éles fegyvere abban a harcban, amelyet a párt a dolgozó nép anyagi és kulturális felemelkedéséért, a boldogabb életért, a szocializmus építéséért, a béke megvédéséért vív a tömegek élén, a tömegek támogatásával. A fegyvert azonban jól kell forgatni. Ezért a pártszervezeteknek, a népnevelőknek törekedniük kell arra, hogy minél nagyobb legyen a sajtó olvasottsága, s az újságcikkek révén minél többen megértsék, mit, hogyan kell tennünk hazánk további felvirágoztatásáért, népünk békés, egyre gazdagodó életéért. A párt irányításával, a néppel összeforrva, az egész világ haladó sajtójával együtt menetelve a mai nap ünnepi percei után a szabad magyar sajtó dolgozói tovább folytatják harcukat az emberiség legigazibb ügyéért: a szocializmusért, a békéért. &ILAG PROLETÁRJAI £QYE5ViJÉTfHI XI. évfolyam, 26. szám, WS jljW HDP 1935. február 1, kedd, iäMS Mgr 6YÖR-S0PB0WmECYC| ÄRA: 50 FILLER AZ MDP GYÖR-SOPRONMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ______________________________________________________ Fogadóórát tart a megyei népfrontbizottság A megyei népfrontbizottság értesíti a megye lakosságát, hogy február 2-án, szerdán délután 1 órától 5 óráig a megyei népfrontbizottság egyik tagja fogadóórát tart. A dolgozók panaszaikkal, javaslataikkal bizalommal keressék fel a megyei népfront-irodát. (Győr, Sztálin út 3. II. emelet.) Megyei népfront-iroda. Adrigáli Károly, Kiss Ferenc, Karácsony Ferenc és buda László esztergályosoknak, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár dolgozóinak azért, mert a felszabadulási versenyben példamutatóan segítik az aratóciklus dolgozóinak munkáját. Gábriel Gyulánénak, a Győri Lenszövő dolgozójának, mert értékes javaslataival megkönnyíti a dolgozók munkáját és elősegíti a keresztorsózók tervteljesítését. A felszabadulási verseny kiemelkedő eredménye A kapuvári gépállomás két nappal a vállalt határidő előtt befejezte a téli gépjavítást A kapuvári gépállomás dolgozói január elején hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója tiszteletére ígéretet tettek, hogy a téli gépjavítási tervüket a február 23-i határidő helyett január 31-ig teljesítik. Tegnap délben távirat érkezett a kapuvári gépállomásról, melyben hírül adták, hogy a vállalt határidőnél is két nappal korábban, január 29-én végeztek az összes erőgépek és tavaszi munkagépek javításával. A felszabadulási verseny tehát meghozta első eredményét megyénk gépállomásain és a kapuváriak elsőnek jelenthették tervük teljesítését. A kapuvári gépállomás dolgozói nem pihennek meg határaikon. Most, miután saját gépeik kijavítva várják a kedvező tavaszi időt, elhatározták, hogy segítségére sietnek az abdai gépállomásnak, melynek dolgozói a költözködés miatt elmaradással küzdenek. A kapuvári gépállomás dolgozói most vállalták, hogy az abdaiak három erőgépén a főjavítást, három gépen pedig a folyó javítást elvégzik. Nagy Dénes farádi dolgozó paraszt verseny vállalása Farád községben 6 hold földdel dolgozom. Felszabadulásunk tizedik évfordulójának tiszteletére — a nagy nap méltó megünneplését azzal kívánom emelni hogy én is csatlakozom a Rákosi Mátyás Művek dolgozói által indított felszabadulási versenymozgalomhoz. Az ottani dolgozók példájához hasonlóan, versenyre hívom ki községünk XIX. választókerületének dolgozó parasztjait. Vállalom, hogy mezőgazdasági munkák terén az elkövetkezendő évben a vetési, növényápolási, betakarítási munkákat úgy végzem el, hogy több termést érjek el. Munkámmal pedig példamutató leszek dolgozó paraszttársaim előtt. Adófizetési kötelezettségemnek minden hónap első napjaiban hiánytalanul eleget teszek. Hízottsertés-, tej-, tojás-, vágói marha- és baromfibeadási kötelezettségemet mindenkor határidő előtt teljesítem. Az első fél év: tojásbeadási kötelezettségemet március 25-ig teljesítem. Tanácstag társaimmal elhatároztuk, községünkben szélesítjük párosverseny-kihívásokkal is a versenyt, hogy a felszabadulás, versenyünk községünk dolgozó parasztjainak lelkes mozgalmává váljon. Nagy Dénes tanácstag, Farad. A Rajkai Vörös Csillag TSZ felhívása A Rajkai Vörös Csillag Termelőszövetkezet a Dunakiliti Felszabadulás Termelőszövetkezetet hívta ki egész évi párosversenyre. Ezzel ünnepük meg hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóját — írják Dunakilitire küldött versenyvállalásukban a rajkaiak. „Termelőszövetkezetünkben január 31-ig elvégezzük a brigád és munkacsapat-szervezést. Javításra szoruló gépeinket, gazdasági felszereléseinket február 20-ig kijavítjuk. Február 10-ig kitisztítjuk a vetőmagvakat, melyet időben és megfelelően csávázunk. Vetés előtt próbacskáztatást végzünk. Március 15-ig 47 katasztrális hold földet letrágyázunk, kihordunk 7050 mázsa istállótrágyát. Mihelyt a talaj állapota megengedi, az őszi mélyszántásokat simítozzuk. őszi vetéseinket időben és a kívánalmaknak megfelelően ápoljuk, 347 katasztrális hold őszi búzát fejtrágyázunk. 138 katasztrális holdon tavaszi növények alá műtrágyát szórunk — összesen 460 mázsa műtrágyát használunk fel*. A Rajkai Vörös Csillag Tsz-ből azt írják, hogy a felsorolt vállalások teljesítéséért becsülettel dolgoznak, azokat április 4-ig kívánják teljesíteni. Várjon mit válaszolnak a Dunakiliti Felszabadulás Tsz tagjai, a rajkai kihívásra? Száz tűzhely készül április 1-ig — Pista bácsi vigyázzon! még ezt a falat is kiütjük — kiáltja egyik fiatalabb munkás Györkös Istvánnak. Pista bácsi nem szól, csak a fejével bólint, aztán még egy fokkal feljebb lép az izgő-mozgólétrán és hatalmas kalapácsával nagyokat mér a fölösleges falra, de az nem mozdul. Feljebb megy . . . nagyobbakat üt, mire a fal megreped és dörömböléssel leomlik. Az öreg, nagy bajuszú bácsi örömmel nézi a romokat, de nem is csoda, hisz ez arról tanúskodik, hogy ötvenöt éves létére bizony még nagy ereje van. — Igaza van, Pista bácsinak — Vadász László elvtárs műszaki vezető megmagyarázza, hogy mi is történik itt. — Nagy munkába vágtuk fejszénket. Mi, a Győri Szerszámgépgyáriak elhatároztuk, hogy a felszabadulás tizedik évfordulójának tiszteletére valami fontos közszükségleti cikkel örvendeztetjük meg a lakosságot. Először csak tervezgettünk. Vájjon mire lenne legnagyobb szükség? Nem vártunk sokáig, hamarosan döntöttünk. Elhatároztuk, hogy április elsejéig elkészítünk száz tűzhelyet. — Most helyet készítünk a műhelynek. Amilyen könnyű volt ezt kimondani, olyan nehéz lesz megvalósítani. A Szerszámgépgyár ugyanis a tűzhelyek készítéséhez szükséges szerszámokkal egyáltalán nem rendelkezett. — Ha még csak szerszámok kellenének, az még hagyján, de az egész felszerelés! Az aztán nem gyerekjáték. — folytatja Vadász elvtárs. — Először is itt, ahol ma még csatatér van, rontanak-bontanak a dolgozók, itt kell megépíteni a zománcégető kemencét. Az üzemtől teljesen el kell különíteni a zománcörlő malmokat. Ez a legkényesebb. A zománcot a legkisebb szennyeződésnek sem szabad érnie, mert könnyen selejt lehet a gondosan elkészített tűzhelyek nagy része. Az üzem átalakítása hamarosan befejeződik, hisz valamennyi dolgozó nagy szorgalommal végzi munkáját. Pista bácsiék héttagú brigádja átlagosan 150 százalékot teljesít. Gyorsan és pontosan haladnak előre a bontásban. A tűzhelyek sorozatgyártását már a második negyedévben megkezdjük — mondja Vadász elvtárs. — úgy tervezünk, hogy havonta ezer darabot készítünk. A tűzhelyek olcsók és jó minőségűek lesznek. A lehető legtakarékosabb módon tervezik meg ennek a fontos háztartási cikknek a készítését. Ma még nagyon sok munka van hátra. Az ember szinte el sem hiszi, hogy alig egy hónap múlva már korszerűen felszerelt, új üzemben folyik a tűzhelyek készítése. — Olcsón és jól — ez a legfontosabb — mondják az üzemben. De nem is csoda, hogy valamenynyi dolgozónak fontos, hogy olcsó legyen a tűzhely, hisz nem egy fiatal házaspár dolgozik az üzemben, akik ebből már szeretnének vásárolni. A zománcégető kémencéket a lehető legolcsóbb módon fűtik. Felhasználják majd azt a gázt, amelyre az öntöde- és kovácsológyárnak már nincs szüksége. A kemence felesleges melegét sem eresztik felhasználatlanul a levegőbe, hanem egy csövön át a szárítóba vezetik és hasznosítják. Az öntöde és a lakatos-szerelde nem marad sokáig mostani korszerűtlen helyén. Rövidesen új helyiségbe költözik, a jelenlegi lemezraktárba. Ide hozzák majd a sajtológépeket, itt gyártják a tűzhelyeket. — Reméljük, hogy új munkahelyünkön jelenlegi eredményünk jóval magasabb lesz és határidőre tudjuk teljesíteni terven felüli vállalásunkat, — mondta Lőrinc Mihály öntödei művezető. Még nem kezdtük meg a formák öntését, még csak a formaszekrény és a formák készítésénél tartunk. Ezek a legfontosabbak, ha ezek elkészülnek, akkor már semmi különös nehézség nem lesz, hisz jó forma után könnyű a sorozatos öntés is a Győri Szerszámgépgyárban Kereskedelmi patronálási mozgalom indul Győrött Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség és a Megyei Tanács kereskedelmi osztálya új, eddiginél nagyobb patronálási mozgalmat indított. A mozgalomnak célja, hogy a megye területén elmaradt, vagy kevésbé jó földművesszövetkezeti boltokat jó kereskedelmi szakemberek segítségével városi színvonalra emeljük. A Megyei Szövetkezetek Szövetsége tájékoztat bennünket arról, hol vannak gyengén működő földművesszövetkezeti boltok. Ezeket a boltokat egyegy szakember havonként egyszer-kétszer meglátogatja és igyekszik segítséget nyújtani az árukezeléshez, árurendeléshez, a vásárlókkal való helyes bánásmódhoz. Az értekezlet, amelyen a patronálási mozgalom napirenden volt, január 21-én zajlott le a Megyei Tanács kereskedelmi osztályán. A kereskedelmi szakemberek, akik az értekezleten részt vettek, vállalták, hogy szívügyüknek tekintik a falu áruellátását, mert azt akarják, hogy falun is erősödjék a szocialista kereskedelem. Negyven kereskedelmi szakember vállalta, hogy egy-egy község földművesszövetkezetét rendszeresen látogatja. Várallyai László, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője.