Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-01 / 26. szám
Vasárnap délelőtt a Megyei Párt-Végrehajtóbizottság tanácstömében találkoztak megyénk üzemeinek gazdasági, politikai vezetők Igazgatók, főmérnökök, párttitkárok, üzemi bizottsági elnökök hallgatták meg Takács András elvtársnak, a Megyei Párt-Végrehajtóbizottság harmadik titkárának üdvözlő szavai után — Czizmazia Lajos elvtárs beszámolóját. Csizmazia elvtárs, a Megyei Párt-Végrehajtóbizottság ipari-termelési osztályának vezetője ismertette az elmúlt gazdasági év tapasztalatait és a párthatározatok iránymutatásai alapján beszélt megyénk üzemeinek jövő évi feladatairól. Hogyan járultak hozzá üzemeink a népjólét további emeléséhez ? Bevezetőben ismertette Csizmazia elvtárs, hogy az elmúlt terv évben hogyan járultak hozzá megyénk üzemei a népjólét további emeléséhez. — Azért kell erről beszélnünk, — mondotta —, mert egyrészt megyénk iparának is alapvető feladata, hogy elősegítse a mezőgazdaság fellendítését, másrészt fokozottabb mértékben járuljon hozzá az árualap növeléséhez, hogy egyre jobban kielégíthessük a dolgozók növekvő szükségleteit. ’ Beszámolt Csizmazia elvtárs arról, hogy a III. pártkongresszus, valamint a Központi Vezetőség múlt év októberi határozata óta megyénk ipari üzemeinek tervteljesítésében is jelentős fejlődés van. Annak ellenére, hogy üzemeinknek le kellett győzniük a tavalyi szigorú tél okozta nehézségeket — ez több mint huszonnégy millió forintos elmaradást okozott a tervteljesítésben — és annak ellenére, hogy az árvíz által előállott ötven millió forintos veszteséget is pótolni kellett, üzemeink mégis megállták a helyüket. Megyénk üzemei teljes termelési tervüket tavaly 102,3 százalékra teljesítették. Nyolcvankét millió forint értékű áruval adtak többet a tervezettnél. 47,2 millió forint értékű áruval adott többet megyénk ipara tavaly, mint 1953-ban. Vasipari üzemeink sok mezőgazdasági kisgépet, közszükségleti cikket gyártottak. 1954-ben csupán a Vagongyárban több mint 10 ezer fogatos ekét, 2 ezer szecskavágót, ezer boronát, több ezer ágfűrészt, ajtópántot, takarmányfüllesztőt gyártottak. De kivették a részüket az árualap növeléséből megyénk élelmiszeripari üzemei, könnyűipari üzemei, a helyiipari vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek is. Ez az új szakasz politikájának megvalósítását segítette elő és azt is mutatta, hogy a dolgozók helyeslik ezt a politikát. Megmutatták ezt tavaly a kongresszusi versenyben, valamint a november 7. és a tanácsválasztások tiszteletére kezdeményezett versenyszakasz nagyszerű eredményeinek elérésével is, műszaki értelmiség, különösen a gazdaságos termelés megvalósításában, még többet kezdeményezzen. Üzemi pártszervezeteink többségében sokat javult a termelés pártellenőrzése is. Pártszervezeteink öntevékenyen mozgósítottak egy-egy feladat megoldására. A továbbiakban azokról a fiatalokról beszélt Csizmazia elvtárs, akik a soproni és a győri üzemekben is élére álltak a minőségi mozgalmaknak, minőségi őrjárattal harcoltak a magyar ipar termékeinek becsületéért. A szakszervezetekről szólva megállapította, hogy különösen a textilüzemekben és a Vagongyárban egyre inkább a verseny gazdáivá válnak. Az ő munkájuk eredménye, hogy sikerült minimálisra csökkenteni az egyes versenyszakaszokat követő visszaesést. Beszélt arról is, hogy különösen a Pamutszövő- és Műbőrgyárban, a Soproni Fésűsfonalgyárban, a Soproni Ruhaüzemben, sikeresen megvalósították a „Védjük meg a gyári márka becsületét“-mozgalom célkitűzéseit. Felhívta a lenszövőgyáriak ügyelmet arra, hogy ők se idegenkedjenek ettől a mozgalomtól, amely egyébként az ő üzemükből indult el, mert ebben az üzemben is égetően szükséges a minőség megjavítása. Egyéni éles ütemű termelést a jövőben Az elmúlt évi munka főbb hiányosságait taglalva, Csizmazia elvtárs rámutatott, hogy üzemeink egy része részleteiben nem teljesítette a tervet. A teljes termelési tervet sem teljesítette a Soproni Vasöntöde, a Soproni Posztó- és Szőnyeggyár, a Csavargyár, Mezőgépgyár, Építőipari Vállalat, a Téglagyári Egyesülés és még néhány üzem. Csizmazia elvtárs a megye valamennyi üzemi vezetőjének figyelmét ráirányította a közszükségleti cikkek gyártására. A lakosság közszükségleti cikkekkel való jobb ellátása, a választék bővítése azért nem valósult még meg megfelelően, mert sok helyen még az a szemlélet él, hogy legfontosabb a terv teljesítése forintban. Ez nem más, mint saját magunk becsapása, az új szakasz célkitűzései megvalósításának akadályozása. Jelenteni a tervek forint értékben való teljesítését, de közben nem gondoskodni a lakosság igényeinek kielégítéséről, ez kétes eredmény, amellyel nem lehetünk megelégedve — mondotta. Hosszan foglalkozott a beszámoló az egyenletes ütemű termelés megvalósításával is. Megállapította: nem helyes az, hogy csak nyolc-tíz üzem termel a megyében egyenletesen, a többiben gyakori a hóvégi, negyedév végi hajrá sok túlórával, és ez alól nem kivétel a Vagongyár sem. Persze az ilyen hiányosságokért felelősség terheli a minisztériumokat, iparigazgatóságokat is. A hiányos anyagellátás, a késedelmesen érkező tervek elsősorban a felettes szervek hibái. Ahogy termelünk, úgy fogunk élni Ezután az életszínvonal emelése fokozása közötti összefüggéseket tárgyalta a beszámoló. — Az életszínvonalat fokozatosan emelni csak a termelés mennyiségének és minőségének növelésével lehet — hangzott el többek között. — Most, amikor megnövekedett a lakásépítkezés, nem tűrhetjük, hogy például téglagyáraink több millió téglával maradjanak adósak a niggagsíasigaa. A termelés mennyiségi és minőségi megjavítása, a termékek önköltségének csökkentése, amint azt a III. pártkongresszus és a Központi Vezetőség októberi határozata is aláhúzta, az új szakasz politikája végrehajtásának egyik legalapvetőbb kérdése. Fokozottan vonatkozik ez az exporttervek teljesítésére. Csak akkor kapunk az életszínvonal emeléséhez fontos importanyagokat, ha pontosan teljesítjük exportkötelezettségeinket. Elmondotta Csizmazia elvtárs, hogy a termelékenység megyénk legtöbb üzemében nem emelkedett úgy, mint ahogy a keresetek emelkedtek. A Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál 1,6 százalékkal emelkedett a termelékenység, ezzel szemben 3,5 százalékkal emelkedtek a keresetek. Az Élelmiszeripari Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál a keresetek 21,7 százalékkal növekedtek, a termelékenység pedig csak 5,4 százalékkal. Ez pedig így nem mehet tovább, mert az életszínvonalat csak olyan mértékben emelhetjük, amilyen mértékben a termelékenység növekszik. A továbbiakban ismertette a beszámoló a termelékenység emelésének néhány fontos eszközét. Ezek közé tartozik a munkafegyelem megszilárdítása, a meglévő gépi berendezések jobb kihasználása. A Vagongyárban például december hónapban csak 40,7 százalékos volt a gépkihasználás Rámutatott a beszámoló arra is, hogy üzemeinkben minden erővel meg kell akadályozni a nép vagyonának elherdálását Az önköltségcsökkentéssel kapcsolatosan hangsúlyozta a beszámoló, hogy elsősorban az anyagköltséget kell tovább csökkenteni. Megemlítette többek között, hogy például a Kisalföldi Gépgyárban, a Győri Csavargyárban is, meg kell szüntetni az anyagnyilvántartás és raktározás szervezetlenségét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy tovább kell szélesíteni az egyéni megtakarítási számla mozgalmat, amely a Vagongyárban, a Soproni Fésűsfonalgyárban, már eddig is szép eredményeket hozott. Az öntödei selejt problémájával is sokat foglalkozott a beszámoló. Leszögezte, hogy a bérfegyelem és a technológiai fegyelem megszilárdításáról várhatunk jó eredményeket az öntödei selejt csökkentésében is. Az 1955-ös tervévnak olyannak kell lennie, hogy méltó bevezettsje tegyen vaasmik ötéves tervünknek Beszámoló a megyei aktívaértekezletről Helytálltak a dolgozók, élén a kommunistákkal — Üzemi dolgozóink — folytatta Csizmazia elvtárs — a Központi Vezetőség októberi határozata után a kibővített taggyűléseken és később is, sok hasznos bírálattal, javaslattal segítették üzemeink munkáját. A párt- és szakszervezet tagjainak felvilágosító munkája nyomán a dolgozók 75—00 százaléka hónapról-hónapra tesz munkafelajánlást és teljesíti is felajánlását. A dolgozók sok jó újítással is hozzájárultak és hozzájárulnak a termelékenység növeléséhez, az önköltség csökkentéséhez. A Wilhelm Pieckgyárban 2.072 újítás megvalósítása 8,1 millió forint megtakarítást eredményezett az elmúlt évben. A Győri Textilben 305, a Pamutszövő- és Műbőrgyárban 286 elfogadott újítás könnyíti meg az üzem munkáját. A múlt évi termelési eredményekhez hozzájárult a műszaki értelmiségiek jó munkája is. Pártszervezeteink ez évben segítsék elő még inkább, hogy a cA manat' mfa napjára Világ proletárjai egyesüljetek ! VÖRÖS FIGYELŐ "A Kommunisták Magyarországi Pártja számos tagjártak az 1930-as évek elején történt fetartóztatása után a véres Horrbhyterror győri képviselői nagy hangon hirdették: gyökerében kiirtották a kommunista mozgalmat. Az események azonban rövidesen beigazolták, hogy Pákozdy-Petrovics, a Bárthy- rendőrség győri politikai osztályának vezetője tévedett. Aommunisták pártját, ha megtépázva is, de élt, harcolt és dolgozott. Az elvtársak tovább hirdették az igazság szarvát, leleplezték?a tőkések, bankárok, földesurak uralmát és az őket kiszolgáló szociáldemokrata árulókat. Az üzemek munkáján a kommunistáktól tudták meg, hogy Udvaros István és a Budapestről rendszeresen lejáró Peyer Károly a rendőrség fizetett ügynökei. Az élőszó mellett elvtársaink — a legnehezebb szöremények között — a sajtó éles fegyverét is igénybe vették. Húsz évvel ezelőtt, 1935. március végén megjelent a Kommunisták Magyarországi Pártjának illegális győri újságja a Vörös Figyelő. A Vörös Figyelő számait nem akatásos újságírók, hanem Szörgeskezű munkások készítették és ők is terjesztették. Az illegális pártlap egyke számában Beider Ferenc vasöntő az üzemben meghúzódó rendőrspiclik elleni éberségre intette ■ az elvtársakat. Egy másik cikk a fasizmus elleni harcra buzdítot. Nem feledkezett meg a Vörös Figyelő az üzemi munkások nyomorúságos életéről sem és követelte a bérek emelését. A Kommunisták Magyarországi Pártjának illegális győri lapja fontos feladatának tartotta a marxista-leninista forradalmi elmélet terjesztését és hangoztatta, hogy csak Marx, Engels, Lenin tanításai vezérelhetik sékeivel a proletariátus küzdelmét. A kommunista újság tájékoztatta a dolgozókat a spanyol polgárháború hősi harcairól. Hiteles képet adott arról, hogy a világ népei elküldték legjobb fiaikat spanyol földre, küzdeni a szabadságért. A külvárosok kis házainak falai között, készülő Vörös Figyelő az üzemi munkásokat, kisipari dolgozókat, a haladó értelmiségieket Ivaréra, helytállásra lelkesítette és reményt öntött a csüggedökben . A párt illegális lapját ugyanazok teljésztete, akik készítették is. Beider Ferenc, Kutassy Károly Kellner György és más elvtársaik segítségével is párt éles fegyvere eljutott az üzemekbe és a dolgozók lakásaira, ahol féltő gonddal olvasták, majd tovább adták a megbízhatóknak. Az igazság szava, a Vörös Figyelő felbőszítette a rendőrség embereit, akik a legalkttomosabb eszközt választották. Pákozdy-Petrovics megbízta Drusinszky Gézát, hogy Fóka álnéven „épüljön be“ a győri illegális kommunista szervezetbe. Kommunista eszméket hangoztatva, Drusinszkynak sikerült megtévesztenie elvtársainkat. Megtudta, hol készül a Vörös Figyelő. Ezek után rövidesen elkészült a párt illegális lapja elírni támadás terve. 1935. április 13-án este negyed 8 órakor történt, ,4 révfalui Kertész utca egy kis házában elkészült a Vörös Figyelő negyedik száma. A nyomdai munkát végző Beider Ferenc, Kellner György és Brusinszky Géza a Vörös Figyelő legújabb számaival álindult a Belváros felé. Beider Ferenc és Kellner György elvtárs a Thmarpart melletti úton akart a városba jutni. Drusinzky azt javasolta, hogy a Tivadar püspök utcán menjenek, ott a nagyobb forgalomban kevésbé kellenek gyanút. A Drusinszky javasolta úton haladtak. Elöl ment Beider Ferenc, mögöttük 50 méterrel Drusinszkyval Kellner György. A Tivadar püspök utca közepe táján jártak amikor Beider Ferenc balkezét valaki megragadta. Beider elvtárs nem adta meg magát. Elszántan védekezett a támadóval szemben, akiben azonnal felismerte Pákozdy-Petrovicsot. Közben Pákozdy segítséget kapott. Az egyik kapu alól Szolter rendőr sietett Pákozdy segítségére és egyesült erővel megkötözték Beider Ferencet. Kellner György, látva a dulakodást, idejében magszökött. Az árulás révén bekövetkezett lebukás estéjén Pákozdy Petrovics pribékjei letartóztatták a Vörös Figyelő sok más munkatársát is, így került a börtön rácsai mögé Kutassy Károly és Kovács Ernő elvtárs is. A Vörös Figyelő szerkesztői és terjesztői hónaptól egy évig terjedő büntetést kaptak. A párt illegális újságja az árulás miatt mindössze négyszer jelent meg, de a harcot nem bénította meg. A Kommunisták Magyarországi Pártjának győri szervezete az újabb csapás után is tovább élt és vezette a munkások, parasztok harcát a győzelemért. Lányai Sándor. Virágos Mosonmagyaróvárért A Hazafias Népfront városi kidozásba adott belterületek parkotalános iskolai igazgatói bíztatottsága foglalkozott a város rensításához a szükséges rajzokat, megidezésének, szépítésének kérdései- kertészeti szaktanácsot és anya- a javaslat első pillanatra csak vet, s megtárgyalta azokat az ötgokat a Város Tanácsa biztosítja, gyakorlati célokat szolgál, delezeket, javaslatokat, amelyeket a Rendelkezésre áll majd szállító- valójában eredményesekkal dolgozók tettek azért, hogy minél eszköz is, amellyel a földkiszállt- messzebbre hat ennél. Az a park, szebb, barátságosabb legyen Ma- kavicsszállítás és kerítés- amelyet a dolgozók, a diákok gyaróvár városa. Most ugyanis a nő szállítása megoldható, szabadidejükben saját munkájukvan a városnak még sok olyanokat teremtenek meg, sokkal inrésre, amely" elhanyagolt, barát- Vitéz Antal, a Várostanács közkinccsé válik, sokkal világtalan. A népfrontbizottság a végrehajtó bizottságánál elnök- számíthat a járókelők bedolgozók javaslatai alapján úgy helyettese magáévá tette a,,Vnad,lmére" mint az ott a kertek, par. igyekszik segíteni ezen, hogy jogos Mosonmagyaróvár közösségi srofc, amelyeket már készen kapvasolta a Városi Tanácsnak, adja munkájának ötletét és közölte, lakossága, ezeket az elfelejtett, elhanyagolt hogy minden segítséget megad terecskéket, utcarészeket, üzemek, ahhoz, hogy a város virágoskertje Dr. Holló Lajos, intézmények, iskolák és tömeg- változzék. A munka megszerveze a mosonmagyaróvári Hazaszervezetek gondozásába. A gensével a bizottság Iván Dénes ál- fias Népfrontbizottság titkára. Adjon új lendületet a felszabadulási remény — Ipari termelésünk alapvető követelménye ez évben a termelékenység négy százalékos emelése, az önköltség három százalékos csökkentése, a termelés 5,7 százalékos növelése, — az 1954-es évi eredményekhez viszonyítva — az 1955-ös tervévnek olyannak kell lennie, hogy méltó bevezetője legyen második ötéves tervünknek — mondotta a későbbiekben Csizmazia elvtárs. — A felszabadulási verseny adjon új, hatalmas lendületet ezeknek a célkitűzéseknek megvalósításához. Ebben az évben drága termeléssel nem szabad elfecsérelni azokat az értékeket, amelyek lakások, iskolák, általában az üzemi szociális és kulturális létesítmények építésének célját szolgálják. Értessük meg a dolgozókkal, hogy nincs tele polc a boltokban, ha akadozik, vagy hiányzik a tervteljesítés. Dolgozóink nagy része már érti ezt. Ezt bizonyítja az is, hogy a felszabadulási versenyben részt vesz a könnyűipari üzemek dolgozóinak 80—85 százaléka, a vasipariak 70—75 százaléka. Ahhoz azonban, hogy a felszabadulási verseny valóban sikerrel járjon, állandó politikai felvilágosító munkára is szükség van. Ez a feladat pedig a párt- és szakszervezetekre, valamint a DISZ szervezetekre vár. Vessék tehát harcba a dolgozók széles tömegeit a Központi Vezetőség és a Megyei Párt-Végrehajtóbizottság, a verseny győzteseit megillető serlegeinek elnyeréséért, a felszabadulási verseny győzelméért — fejezte be beszédét Csizmazia elvtérs. A hozzászólások ismertetésére lapunk holnapi számában visszatérünk.