Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-01 / 77. szám

Közeledés a kernei Szociáldemokrata Párt vezetői és az Adenauer kormány között A bonni parlament biztonsági (szerk. megj.: hadügyi) bizottsá­gának nyolc tagja, közöttük há­rom szociáldemokrata képviselő, hétfőn többhetes látogatásra az Amerikai Egyesült Államokba utazik. A küldöttség a London­ban tartózkodó Blankhoz hason­lóan, a nyugatnémet zsoldoshad­­sereg tervbe vett felállításával kapcsolatban katonai jellegű ta­nulmányutat tesz. A küldöttség tagja Mannteufel volt náci tá­­bornok, a Szabad Demokrata Párt katonai szakértője, továbbá Adenauer Keresztény Demokrata Uniójának négy képviselője, va­lamint Erler, Eschmann és Pata szociáldemokrata képviselők. A küldöttséget kedden Conarrt ame­­rikai főbiztos fogadta és tájékoz­tatta feladatairól. A Német Szociáldemokrata Párt szélsőjobboldali szárnyát al­kotó, úgynevezett bonni frakció körében ugyanakkor egyre gyak­rabban hangoztatják, hogy a szo­ciáldemokrata pártnak a nyugat­német hadsereg demokratikus szellemének biztosítása érdekében be kell kapcsolódnia a haderő felállítását célzó előkészítő mun­kálatokba. Bonnban a ruhrvidéki iparbá­rók kezdeményezésére megnyílt a „német­ külpolitikai társaság”, amelynek hivatalosan meghirde­tett célja „a kormány és az ellen­zék közös külpolitikájának létre­hozása.“ A bizottság elnökévé Henlet, a hírhedt Klöckner-kon­­szern vezérigazgatóját,­­ Berget, a nyugatnémet gyáriparosok szö­vetségének elnökét választották. Az elnökségben többek között Carlo Schmid, a Német Szociál­demokrata Párt vezetőségi tagja és Alis náci tábornagy foglal he­lyet. A bizottság tagjai között vo Adenauer és Ollenhauer, a szo­ciáldemokrata párt elnöke is.­­ Az Associated Press amerikai hír­­­­ügynökség nem titkolja, hogy a „német külpolitikai társaság“ fenntartásának költségeit a nyu­gatnémet nehézipar adományai­ból fedezik. A Neues­ Deutschland rámutat arra, hogy a szociálde­mokrata párt vezetőinek mosta­ni magatartása nem egyeztethető össze a pártnak a párizsi szerző­déseket elutasító parlamenti ál­lásfoglalásával és Adenauer há­borús politikájának közvetlen tá­mogatását jelenti. Tarlós Béke néven új tsz alakult Kisbedaken Kisbudak volt egyike a tavalyi nagy árvíz következtében legin­kább kárt szenvedett községeknek. De államunk és a munkásosztály segítségével ez volt az első sziget­közi község, melyet teljes egészé­ben helyreállítottak. A kisbodakiak viszonzásul a sok segítségért többet akarnak ter­melni, hogy hozzájáruljanak né­pünk jobb ellátásához. A község legöntudatosabb, haladó paraszt­jai ezért az utóbbi hetekben so­kat tanakodtak, hogy jó lenne ter-­­ melőszövetkezetbe tömörülni. A terveket hamarosan tett követte.­­ Szerdán este Tartós Béke néven megalakult Kisbodakon is a ter­melőszövetkezet. A szövetkezet alapító tagjai között vannak Ka­rácsonyi Józsefné 8 holdas, He­gedűs István 10 holdas, Légrádi Henrikné 10 holdas, Légrádi Jó­zsef 2 holdas, Varga Antalné, l­égrádi Ágostonná, Vecsei Dezső dolgozó parasztok. Az új szövet­kezet vezetőségébe választották l­égrádi Ágoston két holdas és Bán Pálné négy holdas dolgozó parasztokat, elnöknek pedig Ko­vács Lénárd 12 holdas középpa­rasztot . Fél évszázad Győr munkásmozgalmából II. A győri munkásmozgalom 1917-től a Tanácsköztársaság megalakulásáig­­A Megmozdulnak az asszonyok­ is. A hadisegélyes asszonyok febru­árban gyűlést tartottak követelé­seikről. Az ezt követő felvonulá­sokban egyre többen vesznek részt az asszonyok közül. Május 2-án kitört a Vagongyárban az első női sztrájk. Sztrájkolnak a vagongyári tisztviselők és ötven­négy között csak két sztrájktörő akad. Százhatvannyolc munkásnő is sztrájkba lép a Vagongyárban ezen a napon. A tisztviselőnők sztrájkjáról a május 10-én meg­tartott első magántisztviselő nagygyűlésen a szónok, Dubrovay Károly, ágyúgyári mérnök már úgy számol be, hogy­­teljes siker­rel befejeződött.“ A munkásnők sztrájkja azonban a Testvériség május 24-i száma szerint még mindig tartott, mert bár támoga­tásukra egyes műhelyek munká­sai be akarták szüntetni a mun­kát, ezt a szakszervezeti vezető­ség megakadály­ozta és a sztráj­kot végül el is fojtották. Június közepén újból munkás­nagygyűlést tartanak Győrött az, új választójogi törvénnyel kap­csolatban. Amikor a szónok arról beszélt, hogy tobzódik a reakció Magyarországon és minden euró­pai országban, „de van egy kivé­tel, Oroszország“ —­ percekig tar­tó viharos taps fejezte ki a mun­kásság forradalmi együttérzését, szimpátiáját az első proletárálam iránt. A reakció valóban tobzódik. Sorra letartóztatják, vagy behív­ják a baloldalinak ismert bizal­miakat és munkásokat — még Wajdicsot is letartóztatják — ki­hirdetik a statáriumot. De, ha ez­zel a nyílt akciókat meg is tud­ják akadályozni, a munkásság növekvő forradalmiságának nem­ vethetnek gátat. A hadifogságból hazatértek hozzák a forradalom szavát, tapasztalatait: Pestről jön­nek a röpiratok, kézről-kézre jár­va harcra hívnak a proletárhata­lomért, a békéért. Nem hasznos, hogy a két legnagyobb üzem munkásait a jobboldali vezetők igyekeznek egymástól elzárni, megtalálják a kapcsolatokat egy­más között a baloldali munká­sok és az egyre aktívabban szer­vezkedő ifjúmunkások is. A győri baloldali munkások és a haza­tért hadifoglyok segítségével fa­lun is szervezkedik a szegénység­­igén megerősödik a földmunká­sok és zsellérek szakszervezete. Az őszirózsás forradalom első hírére az ágyúgyári és vagongy­á­­ri munkások a Vagongyár előtt közös tömeggyűlést tartanak és követelik, majd­ végre is hajtják a munkástanács megalakítását.­­Megalakult a „Nemzeti Tanács“, részben a szociáldemokrata párt­ és szakszervezeti vezetőkből, rész­ben a győri polgárság és bur­zsoázia vezetőiből, mely novem­ber 2-i ülésén egyhangúlag a köz­társaság államforma mellett fog­lalt állást. A dolgozók helyzetében válto­zás csak annyiban állott be, hogy az minden tekintetben tovább rosszabbodott. Az üzemekben munkahiány miatt csökken­tett létszámmal dolgoztak, a tűrhe­tetlen helyzettel szemben csak ígéretek hangzottak el. A város­ban emiatt hatalmas tüntetések zajlottak le a frontról visszaözön­­lött katonák és a munkásság rész­vételével. A győri munkásság előtt is egyre világosabbá vált, hogy helyzetén csak a forradalom továbbvitele tud segíteni, és egy­re világosabban látták azt is, hogy a szociáldemokrata vezetők a burzsoáziával együttműködve, nem vezetik, hanem gátolják a harcot a munkásosztály érdekei­ért. A Budapesten megalakult kom­munista párt kiadványai, a röp­iratok, a Vörös Újság megtalál­ták az utat a győri munkásság­hoz, felvilágosítottak, megmutat­ták a harc szervezésénél­ útját. A munkásság hangulata egyre in­kább balra tolódott. Hogy mikor alakult meg Győ­­rött a Kommunisták Magyaror­szági Pártjának csoportja, arról pontos adataink nincsenek, tve egyes elvtársak visszaemlékezé­seiből megállapítható, hogy már 1918. végén sokan voltak, akik kapcsolatban álltak a Budapest­ről, vagy Ligetfalun át jött kom­munistákkal. Geőcze Géza elvtárs visszaemlékezése szerint a cso­port 1919. elején alakult meg,­­titkára az orosz fogságból Liget­falun át hazatért Nagy István volt. A vezetőség tagjairól Nagy István győri peréből van tudomá­sunk: a házkutatásnál egy cso­portfényképet találtak, amelynek felírása „A győri földalatti kom­mün végrehajtó bizottsága." A kép nem maradt meg, de a per­ről szóló sajtóközlés szerint a rajta szereplő 18 személy közül, akiknek „vagy Vörös Újság, vagy orosz bolsevista lap van a kezé­ben“, soknak kilétét a bíróság megállapította. Nagy István, Kom­pécsik László, Bíró László, Csil­lag József, Fuchs Sándor, Kozr­­áth Márton, Fischer Artur, Kun Géza, Barabás János,­­Geőcze Gé­za, Sípos György, Ernst Lajos, Feldman Tódor. A Tanácsköztár­saság bukása után nagy részüket letartóztatták és elítélték. A kommunista csoport tevé­kenysége a Vörös Újság és a kommunista röpiratok terjeszté­sén kívül a szóbeli agitációra, a szociáldemokrata vezetőknek a burzsoáziával való együttműkö­désének leleplezésére, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom és a kommunista párt politikájánál­ megismertetésére, a bajolaali munkásoknak a kommunista pártba való szervezésére, forra­dalmi harcra való mozgósítására irányult. A leszerelt katonák no­vember végi tüntetésében — me­lyet a munkásság támogatott -- és annak jelszavaiban már az ő munkája is érződik. A kapcsolatot Budapesttel Csil­lag József és Feldman Tódor oar­tották fenn. Mindkettő a Galilin­­körből került ki a kommunista pártba. A kommunista párcso­­port szervezeti gyengeségére mu­tat, hogy működéséről kevés konkrét adat maradt vissza, de munkájának igen nagy volt a hatása, és egyre inkább veszé­­lyeztette a jobboldali szociálde­mokrata vezetőség befolyását. Ennek a hatásnak leszerelésére február 21-én, budapesti jobbol­dali mintára, kommunistaellenes tüntetést szerveztek, amikor pe­dig március elején a kommunis­ták a Lloyd nagytermében gyű­lést hívtak össze, rendőri segéd­lettel akadályoztál­ meg a mun­kásokat az azon való részvétel­ben, majd keresztülvitték Nagy István átmeneti letartóztatását is. És mivel az ifjúmunkás-moz­galom­ is mindinkább a kommu­nisták hatása alá került, Waj­­ditsék februárban külön szociál­demokrata ifjúmunkás-csoportot szerveztek. Mindez zavarhatta, gyengíthet­te a fiatal kommunista pártcso­port munkáját, de megakadá­lyozni nem tudta. Hatása alatt a kommunisták tekintélye a mun­kásság között egyre nőtt, egyre többen adtak igazat a kommu­nistáknak. A hangulat, mindin­kább a szociáldemokrata vezetők ellen fordult és mind többen és hangosabban , követelték a bur­zsoáziával való együttműködés politikájának megváltoztatását, a forradalmi harcot a munkásság érdekeiért. (folyt. kör? Államunk sslklassiférd alapjai a munkás-paraszt szövetség A párt és a munkásosztály vezetésével és segítségével végre­hajtott földosztás és a föld megv­édése vetette meg hazánkban a munkás-paraszt szövetség alapját. Ez a szövetség azóta is állan­dóan erősödik és szilárdabbá válik. A munkások segítették a töki­­höz jutott parasztságot, hogy legyen szerszáma a föld megművelé­sére, hogy meginduljon az élet a falvakban is. Tíz évvel ezelőtt szerszámok javításával, ma nagyszerű gépek ezreivel is támogatja a munkásosztály a mezőgazdaság fejlődését. A becsületes dolgozó parasztok jó munkával, kötelezettségeik példás teljesítésével és a szocialista mezőgazdaság alapjainak lerakásával viszonozzák a munkásosztály baráti támogató­i. Soproni üzemek falujárói javítják a fertőszentmiklósi hídmér­leget. —*wti wmwwwrnwn i i> min Falujárók javítják a fertőszentmiklósi parasztok szerszámait a földosztás után. Eszterházy „herceg“ volt cselédeinek szerszámait javítják Tő­zeggyárban a soproni üzemi munkások. Ünnepélyesen viszik az első gabonát a begyűjtőhelyre a markolabödögel dolgozó parasztok.

Next