Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-01 / 127. szám
A falu érdekében AZ ÚJSÁGOLVASÓ, rádióhall - ■ató ember az ország másik szélén tud a Balfi Micsurin Termelőzövetkezetről. Meg is érdemli ezt hírnevet a szövetkezet. De ki ad arról, hogy" .Balfon egy máik termelőszövetkezeti csoport is, dolgozik, az I.-es típusú Új garázda? Bizony kevesen tudnak rről. Igaz, hogy még nem mutatozott be a Micsurinéhoz hasonlóredményekkel, mégis többet éremel ez a termelőcsoport annál figyelemnél, mint amennyit edig kapott. A csoport 53 tagja kevés híján 10 hold földön dolgozik, nem mindenben az alapszabály szerint. A föld nagy részét külön-külön növelték meg a csoport tagjai, ig vetették el az őszieket, a tavaszi kapásokat is. Csak annyiban irtóztak össze, hogy néhanapján gy-egy csoportértekezletet tartotik. Sokszor még ez is elmaradt,gy volt ez az idei tavaszig. Két hónappal ezelőtt Sörtés László helett új elnököt választottak, Hánszéki Lászlót. Az új elnök azongyekezett , és igyekszik most is hogy az alapszabály szerint elves útra terelje a csoport gazálkodását, életét. Az eredménye lett, hogy a szerződéses lövéseket, meg néhány tavaszi takarmánylelet már közös táblába etették. Ez sem sok, de kezdetiek biztató. Abban viszont már megegyezett a tagság, hogy üszói kezdve közös táblába vetnek mndent. Ha. . . még előbbre nem épnek, át nem alakulnak Ill -asipusú termelőszövetkezetté. Mert iyen terveik is vannak, sőt néány tagnál több is mint terv — '.határozás. AKI KÖZELEBBRŐL ismeri a alfi Micsurin munkáját, tud hírnevéről, bizony csodálkozik azon, hogy egy ilyen szövetkezet melett, vele egy faluban évek óta dolgozgat, egy másik, alacsonyabb típusú csoport, jóval gyenébb eredménnyel. A Micsurin redményei nemcsak hírnevet tereztek a termelőszövetkezetiek, hanem szép jövedelmet, meglégedett életet is a tagságnak,enki nem tagadja, hogy a Misurin tagjai jobban élnek, mint bárki más. Megéri-e az Új Balázti tagjainak I.-es típus szerint gazdálkodni, amikor ott van életük a jó példa? Miért nem fog össze a két termelőszövetkezet, s miért nem szorgalmazta ezt az ■sszefogást a hírneves Micsurinezetősége, tagsága? Mert nem léhét mindegy az országos hírű tsz.ek, hogy egy gyengébb, „elhavazott” csoport él mellettük. Ha együtt lenne az egész falu, egy közös családban, akkor még többre mennének. Mélyre nyúlnak vissza ennek a gyökerei, évekkel ezelőttre. BALE telepes község. A megye, az ország különböző részeiből jött emberek találkoztak, itt össze. Különböztek szokásaik, életmódjuk, még a beszédük is. Egy azonban közös volt az életükben is a múlt. Csaknem mindannyian a cselédeiét keserű kenyerét ették a felszabadulás előtt, a rábaköziek éppen úgy, mint a hajdúságiak. Ez a közös múlt és a közös jövőért vívott harc, minden kapocsnál erősebben fogta össze őket Ezerkilencszázötvenegyben, amikor a szövetkezeti gazdálkodás gondolata egyre nagyobb teret hódított a dolgozó parasztok között, szinte egyik napról a másikra termelőszövetkezeti község lett Balla. A falu többsége a már szép sikereket felmutató Micsurint választotta magáénak, a többiek pedig megalakították az I.-es típusú Uj Barázda termelőcsoportot. A Micsurin tagjai nem jó szemmel nézték az Uj Barázda tagjainak „különcködését“, s ilyen ítéletet alkottak róluk: „Nem akarják azok a szövetkezeti gazdálkodást. Aláírták a belépést, nyilatkozatot, a kedvezményeket majd élvezik, de megmaradnak az egyéni gazdálkodás mellett.“ Kemény, nem egészen igazságos ítélet volt ez, bár nem volt egészen alaptalan. Ugyanis egyévi közös munka után csaknem teljeset szétoszlott a csoport, csak névleg tartoztak össze, egészen az idei tavaszig. De azóta eltelt közel négy év, s a Micsurin eredményei meggyőzték őket arról, hogy rosszul tettek 1951-ben. Az Új Barázda tagjai közül egyre többen látják, hogy a fejlettebb típusú szövetkezetben többre mennének. Ezért tervezgetik, hogy ők is azt az utat választják. Ahhoz azonban tanácstalanok, hogy hogyan „közelítsék” meg a Micsurint, amelynek a tagsága, vezetősége egészen megfeledkezett róluk, azon az előn, hogy „nagyon jól megvagyunk mi az egyesek nélkül is.“ A TOVÁBBI FEJLŐDÉSHEZ a Micsurin tsz-nek kell segédkezet nyújtania, mint az idősebb, tapasztaltabb testvérnek. Sok módja van a segítségnek, amely feloldja, kiküszöböli az eddigi ellentéteket. Az Új Barázda tagjainak valósággal „fúrja oldalát" a kíváncsiság, hogy közelebbről megismerjék a Micsurint Rónaszéki íjászló, az elnök, és a tagok: Szalai Imre, Takács László, Gaál Antal, Balogh János szívesen látogatnának el a Micsurin portájára, kicsit körülnézni. Mert bizony eddig csak kívülről láthatták, amit láttak. Más községekből, a megye másik sarkából gyakran érkeznek vendégek a Micsurin termelőszövetkezetbe, de a falubelieket még egyszer sem hívták meg. Ne várják a Micsurin tagjai míg kínálkoznak a másikak, hívják meg magukhoz az „egyeseket.“ A jó munkaszervezés, a termelőszövetkezeti fegyelem példaképe Balfi Micsurin TSZ. Sokat tanulhatnának az Új Barázda tagjai is példáikból, ha elmondanák, hogyan dolgoznak, hogyan élnek. Az ő példájukon jobban megismernék a fejlettebb szövetkezeti forma munkaszervezésének előnyeit, tervszerűségét, könnyebb lenne határozniuk. AZ EDDIGI ÁLLAPOT fenntartása nem segít egyik termelőszövetkezetnek sem. Éppen ezért, a falu érdekében minél előbb tenni kell valamit azért, hogy az elletétet, a közömbösséget a megértés, a segítségadás váltsa fel. A kezdeményezésben a Micsurinra vár az elsőbbség, mint kiváló termelőszövetkezetre, példaképre. Az Új Barázda tagjainál — reméljük — megértésre találnak, hiszen útjuk a közös boldogulás felé előbb-utóbb úgy is találkozik. Segítsék ezt a közeledést mindkét termelőszövetkezetben a kommunisták, segítse a nemrég létrejött helyi községi pártbizottság is. Elsősorban a kommunisták tartják szívügyüknek a Micsurin és az Új Barázda teremtő barátságát, hiszen a falu jövőjéről, boldogulásáról van szó. Fábián Ferenc. Műsoros est Győrött neves budapesti művészek vendég felléptével A Felszabadulás kultúrotthonban június 2-án délután 6 és este 9 órai kezdettel nagyszabású kultúrműsor lesz, melyen neves budapesti művészek lépnek fel: Gobbi Hilda kétszeres Kossuthdíjas kiváló művész, a Nemzeti Színház tagja, Pásztor János, a Nemzeti Színház tagja, ezenkívül Cser Tímea és Engel József, az Állami Operaház énekesei, továbbá Fülöp Dóra és Pető István, az Állami Operaház táncosai. Közreműködik a Belügyminisztérium Budapesti Főosztály rendőregyesületének tizenhattagú népi zenekara, Járóka Sándor vezetésével. A gazdag műsorban többi között Erkel, Kacsóh, Kenessey, Farkas Ferenc és más jeles zeneszerzők műveiből hallunk majd részleteket. Gabonatárelőthervek kártevői és az ellenik mió védekezés A raktározott gabona egyik egnagyobb ellensége, pusztítója gabonazsizsik. Az ellene való ■édekezés nagyon fontos, mert megfigyelések szerint általában egy évszakban három nemzedéke van. Ezért, ha raktárunk csak kismértékben van fertőzve, a szaporulat következtében a kár óriási nézeteket ölthet. A gabonazsizsik okozta súlyveszteség sok esetben 10 százalékot is elér. Az ellene történő védekezésegfontosabb feladata, hogy tárvóhelyünket az új termés betartása előtt tökéletesen kitisztíták. Különösen régi gabonatárolóhelyeken kell erre nagy gondot fordítani, mert az ilyen tárolóhelyeken több rés, repedés van, amely a gabonazsizsik egyik legnedvesebb búvóhelye. A raktáraktakarítása után fertőtlenítést kell végezni DDT alapanyagú tungéria Matadorral. • Az oldalfalak és mennyezet fertőtlenítése ugyanezen anyagnak oldatávalörténik permetezés útján. Az így kifertőtlenített raktárakat 3—4 napig lezárva tartjuk, hogy a fertőtlenítőanyag az egész raktárteret jól átjárja. Utána az elhintett fertőtlenítőport összesöpörjük és raktárunkat jól kiszelőztetjük, mert a fertőtlenítőanyagnak a gabonába történő keveredése mérgezést okozhat. A raktárak fertőtlenítésén kiül a zsákok fertőtlenítése sem kerülheti el figyelmünket, amely úgy történik, hogy azokat kiforgatjuk és vagy szénkénegezzük, vagy forróvízben 10 percig főzzük. A gabonazsizsiken kívül a különböző rágcsáló (egér, patkány) szintén évi termésünk egyik legnagyobb ellensége. Ez ellen történő védekezést úgy hajtjuk végre, hogy raktárunkban fellelhető járatokat méreggel megszórjuk és azokat gondosan betömítjük. TtÍ£©l!óv©ffs©iaf Barbacson Vasárnap reggel huszonnyolc község tűzoltó szervezete gyűlt össze Barbacson, hogy összemérjék tudásukat és erejüket, hogy a legjobb elnyerje az első díjat, a motorfecskendőt. A nagy eső ellenére, többszáz főnyi közönség nézte végig a versenyt. A versenyben huszonnyolc község közül az első Rábacsanak lett. A tűzoltók közül első Füleki Lajos rábacsanaki tűzoltó, aki egyike a járás legjobb tűzoltóinak. A második helyet Jobaháza, a harmadik helyet pedig Barbacs község érte el. Jól szerepeltek még a markolabikliferei és győrnövényhasi túzoltócsapatok is. A verseny után ebéddel vendégelték meg a tűzoltókat, majd a helyi zenekar is megérkezett a vendégség után és a tűzoltók megmutatták, hogy nemcsak a versenyben, de a táncban is kiválóak. (Nagy Sandontó is veséből.) Rendkívüli állapot Angliában Erzsébet angol királynő kedden királyi kiáltvány írt alá, amely a vasutas és kikötőmunkás sztrájk miatt kihirdeti a rendkívüli állapotot. Gyermeknap Sopronkövesden A Sopronkövesdi Általános Iskola szülői munkaközössége május 28-én jól sikerült gyermeknapot rendezett. A gyermeknap megszervezésében nagy segítséget nyújtottak a pedagógusok. Anyagi segítséget adtak a sopronkövesdi SERNEVAL éa és MNDSZ helyi szervezete. Kétszámtlyven gyereket vendégeltek meg kávéval, kakaóval, szendviccsel, cukorkával, majd a megvendégelt gyerekek vidáman táncoltak, szórakoztak este kilenc óráig. Sigei László Rendkívüü lilést tart a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága Holnap, június 2-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor a Megyei Tanács székházának nagytermében, Liszt Ferenc utca 13. szám alatt a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága ülést tart. Az ülés megkezdése előtt kerül sor az újjáválasztott tanács végrehajtó bizottsági tagjainak eskütételére, amelyet a tanácstörvény értelmében most tesznek le. Eskütétel után a napirendi javaslatot Szabó Gyula, a pénzügyi osztály vezetője terjeszti elő. A napirendi javaslat az 1954. évi zárszámadás jóváhagyása és az 1955. évi költségvetés megállapítása lesz.. Kitüntették a Prexydent Gottwald legénységét Május 29-én Sopotban (Gdansk vajdaság) kitüntették a Prezydent Gottwald legénységét. A tengerészek magas állami kitüntetést kaptak, amellyel a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa jutalmazta meg őket elismerésképpen több mint egy éven át tanúsított hősies magatartásukért az amerikai imperialisták zsoldosainak, Csang Kaj-sek gengsztereinek kezében Tajvan szigetén. A kitüntetéseket Mieczyslaw Popiel hajózási miniszter adta át. A kitüntetésen kívül a hajó legénységének több tagját előléptették. Gondos növényápolási munkákkal a magasabb terméshozamért A késői kitavaszodás ellenére is szokatlanul szép a határ. Egészségesen fejlődnek kultúrnövényeink és jobb termés ígérkezik, mint az elmúlt évben volt. A több termés nagyobb jövedelmet is jelent, azt jelenti, hogy több kenyér, hús, ruha, cipő, közszükségleti cikk, több mezőgazdasági gép, műtrágya jut dolgozó népünk részére. Most a jó növényápoláson, a kapáláson, gyomirtáson múlik, hogy mennyivel tudjuk növelni a kapásnövények hasznát. Ezért pártszervezeteink, tanácsaink, népnevelőink, széles körben mozgósítsák a termelőszövetkezetek tagjait és az egyéni dolgozó parasztokat a növényápolási munkák meggyorsítására. Sokan azt tartják, hogy csak akkor lehet kapálni, ha a növény gazos. Az élenjáró mezőgazdasági tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a kapások terméseredményeit jelentősen lehet fokozni, ha időben és akkor kapálunk, amikor a növény és a talaj megkívánja. Miért van szükség arra, hogy időben és sokszor kapáljunk? Fontos azért, hogy a föld állandóan levegőzzön és morzsalékos legyen. Fontos azért, hogy a gyomnövényeket állandóan irtsuk, mert a gyomok jobban fejlődnek, mint a kultúrnövények és elveszik előlük a tápanyagot. Eső után például akkor is kapálni kell, ha a föld nem gyomos, mert eső után a talaj megcserepesedik és nagy melegben lénynyen előfordul, hogy 8—10 milliméteres csapadék elpárolog a talajból. A többszöri kapálás sokszorosan megtérül. Vegyük például a kukoricát, takarmánybázisunk legfontosabb pillérét. Ha egyszeri kapálással csak 150 kilogramm májusi morzsolt kukoricával növeljük is a termést, ez 300 forintos áron számolva 450 forintot jelent. Egy hold kukoricát kézzel 3 nap alatt meg lehet kapálni. Ha 50 forintot számolunk 1 napi napszámért, ez azt jelenti, hogy egy hold földnek az egyszeri kapálása 300 forint többletbevételt jelent a termelőnek. Ha a kapuvári járás 5800 hold kukoricavetés területén kettővel többször kapálnánk, mint az előző években, akkor 15.600 mázsa kukoricával tudnánk többet termelni. Ennek értéke 300 forintjával 4 millió 680 ezer forint, vagyis járásunk dolgozói ennyivel több bevételhez jutnának. Ha ezt a kukorica mennyiséget sertésekkel etetnénk fel, 20 százalékos takarmányértékesítés mellett 3 ezer 120 mázsa hússal tudnánk többet termelni. A cukorrépánál a legfontosabb az időben való egyelés, a jó egyedek meghagyása. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy ezzel 100 százalékkal tudjuk növelni a terméshozamot. Járásunk területén, ha a tavalyi 140 mázsa átlagtermést vesszük figyelembe és az egyelést jól és időben végezzük el, akkor holdanként 70 mázsával lehet növelni a termésátlagot. Ez a járásban 280.700 mázsa többlettermést jelentene. Ha ebből a cukorrépa mennyiségből esők 14 százalékos cukortartalmat számítunk, ez azt jelenti, hogy 39.298 mázsa cukrot tudnánk előállítani. Emellett a répafejjel, a répaszelettel, a melasszal jelentősen növelni tudnánk takarmánybázisunkat. A gondos talajművelés, a 4-5- szöri kapálás gyümölcsét már az elmúlt esztendőben is élvezték termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztságunk jelentős része. Például a Kapuvári Vörös Csillag Termelőszövetkezet cukorrépából 234.6 mázsa termésátlagot ért el. Sánta Jenő sarradt dolgozó paraszt 207.8 mázsát termelt holdanként. A Mihályi Táncsics Termelőszövetkezet Győzhetetlen brigádja burgonyából 148 mázsát termelt holdanként, Németh Ferenc agyagosszergényi dolgozó paraszt 121 mázsát. A termelőszövetkezeteink a növényápolásnál is előnyösebb helyzetben vannak, mint az egyéni gazdák, mert az ő gazdaságukban, a nagyüzemben jobban ki tudják használni a gépi munkát. A gépi munka nemcsak azért előnyös, mert gyorsabb, hanem azért is, mert ezzel 3—1 mázsa többtermést tudunk elérni, és a termelési költség is jelentősen csökken. A termelőszövetkezeteinknek azért arra kell törekedniük, hogy az eddiginél nagyobb területet szerződjenek le gépi munkára. Gépállomásaink, vezetői és traktorosai az eddiginél még jobb munkát végezzenek. Minőségi munkával hirdessék a gépmunka előnyét. Használják ki a gépek kapacitását. Győzzenek meg minden kételkedőt arról, hogy semmiféle kézi erővel utol nem érhető segítséget tudnak adni a munka meggyorsításához, a termelés fokozásához. Pártszervezeteink minden községben népnevelő értekezleten beszélik meg a növényápolás munkáját és az ezzel kapcsolatos pártfeladatokat. Népnevelőink induljanak harcba, mozgósítsák a termelőszövetkezetek minden tagját és minden egyéni dolgozó parasztot a növényápolás meggyorsítására. Fel kell eleveníteni a versenymozgalmat, termelőszövetkezetek, községek, utcák és egyének között. Na legyen egyetlen egy dolgozó sem a termelőszövetkezetben, a községben, aki alkotmányunk tiszteletére, ne tegyen versenyfelajánlást. Minden községben hirdessék dobszóval, faliújságon és hangoshíradón az élenjáró dolgozók neveit, de meg kell bírálni azokat, akik hanyagok. Harcoljanak azért is, hogy aratásig, a nagy kenyércsatáig a járás minden részén gyommentesen végezzék el a szükséges növényápolási munkákat. A járás minden dolgozóját töltse el az a tudat, hogy az idei magasabb termésért folyó harc, nagyban hozzájárul dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez, békénk erősítéséhez, a szocializmus felépítéséért. Gilicz Lukács k. b. titkár, Kapuvári Járás Pártbizottság. GYŐR-SOPRON MEGYEI !? HÍRLAP **■