Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-01 / 205. szám

MAI SZÁMÍTOK TARTALMABÖLl A nemzetközi élet legújabb eseményei. — FamutezÖvŐgyári újítók a minisztertanács újításokról és találmányokról szóló rendeletéről. — Megkezdődik az új tanév. — Fellendült a DISZ élet a Győri Fonodában. — A téti tanacs »osztály­­harca«, — Sport. Le&ttnk tegnopt számában megírtuk, hogy a soproni járás megelőz­te « begyűjtési versenyben a kapuvárit. Ez a rangsor azonban nem végleges, a kapuvári járás dolgozó parasztjai sem akarják hagyni az elsőségei. Hogy ki lesz a győztes, az a további munkában dől el. Soproni járás Az augusztus 27-1 állapotnak megfelelően a következőképpen áll a gabonabe gyűjtési verseny a soproni járásban: A kettes kate­góriába tartozó községek között Ujkér az első, amely 96.2 száza­lékban teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. Értékesítési tervé­nek pedig 69.5 százalékban tett eleget. Második Pereszteg 82 szá­zalékos beadási kötelezettség és 88 százalékos szabadfelvásárlási tervteljesítéssel, A hármas kategória huszonnégy községének versenyében az első helyet Lövő község hódította el magának, ahol a dolgozó parasz­tok 101.5 százalékban teljesítették állam iránti kötelezettségüket. De még ebben a községben sem tet­tek meg mindent, mert szabadfel­vásárlási tervüket csupán 55 szá­zalékra teljesítették. Második Fertőhöz, a harmadik pedig Sop­­ronkövesd. Az utolsó helyen to­vábbra is Kópháza halad, ahol a termelők még ' csak 51 százalék­ban teljesítették beadási kötele­zettségüket, gabonaértékesítési tervüknek pedig csak 50 százalék­ra tettek eleget. A sereghajtók kö­zött kullog még Magyarfalva, Und, Ágfalva és Nagylózs község is. Mindegyik községben az értékesí­tési terv gyenge teljesítésével van hiba. A termelőszövetkezetek verse­nyében a második kategóriában a magyarfalvi Törekvés Termelő­­szövetkezet jár élen száz százalé­kos teljesítményei, második a sza­­konyi Első ötéves Terv Termelő­­szövetkezet ugyancsak száz száza­lékos eredménnyel, az utolsó he­lyen pedig az ágfalvi Bástya TSZ halad 76.1 százalékkal. A hármas kategória termelőszö­vetkezeteinek versenyében első a kópházi Petőfi Termelőszövetke­zet 101.5 százalékkal. Második a balfi Micsurin Termelőszövetke­zet 100 százalékkal, de ugyanilyen eredményt ért el a harmadik he­lyezett, a fertőbozi Szabadság, a negyedik helyezett a fertőrákosi Ságvári és az ötödik helyen álló lövői Dózsa Népe Termelőszövet­kezet is, Kapuvári járás A kapuvárt járásban az egyes ka­tegóriába csak Kapuvár község tar­tozik, ahol a dolgozó parasztok be­adást kötelezettségüket 79 százalék­ban teljesítették. A szabadfelvásár­lást tervnek pedig 85 százalékban tettek eleget. Javítani kell a be­gyűjtési eredményen, mert a esép­­lés már a végefelé közeledik. A kettes kategóriába 98 százalé­kos begyűjtési eredménnyel Fertő­­szentmiklós község jár az élen. Büzabeadást kötelezettségüknek 101 százalékban tettek eleget a dolgozó parasztok. Állami szabadfelvásárlá­si tervét pedig 92 százalékra telje­sítette a község. A második helyen Csapod község áll. Beadási kötele­zettségüket 85 százalékra teljesítet­ték Csapod község dolgozó paraszt­jai. Az állami szabadfelvásárlási terv teljesítésével azonban nagyon rosszul állnak. Idáig csupán 38 szá­zalékos teljesítményt értek el. Az utolsó helyen Beled község kullog, amely beadási kötelezettségét még csak 60 százalékban teljesítette, az állami felvásárlási tervének teljesí­tésével is csak a 70 százaléknál tart. Beleden a cséplést kell meg­gyorsítani. A harmadik kategória első helye­zettje Veszkény. Beadási tervét a község 100 százalékban teljesítette, sőt búzabeadási tervüket négy szá­zalékkal túl is teljesítették. Állami felvásárlási tervüknek pedig 80 szá­zalékban tettek eleget. Második he­lyezett Osli, 99 százalékos teljesí­téssel. Az állami szabadfelvásárlási tervet 80 százalékban teljesítette a község. Az utolsó helyen Vica ha­lad, ahol a beadási kötelezettséget még csak 43 százalékra teljesítették a dolgozó parasztok. Megyénk termelőszövetkezetei az országos mezőgazdasági kiállításon Az országos mezőgazdasági kiál­lításon részt vesz a mihályi Tán­csics, a rábacsanaki Kossuth, a mosonszolnoki Béke, a rajkai Vö­rös Csillag, a vági Úttörő, a balfi Micsurin és a beledi Előre Ter­melőszövetkezet. A szövetkezetek gabonatermésüket, kapásnövényei­ket, tenyészbikáikat, jól tejelő te­heneiket, sertésállományukat, ba­romfitenyészetük legkiválóbb egyedeit mutatják be az ország­nak. Munkásgyülésen tárgyaltak róla... A Wilhelm Pieck« gyár hidiizemáben A Wilhelm Pieck-gyár hídüze­­rnének dolgozói augusztus végén munkásgyűlésen beszélték meg, hogy mit akarnak tenni az üzem technikai színvonalának emelé­séért, a termelékenység növelésé­ért. Leisztinger József elvtárs üzemvezető javasolta, hogy a ki­sebb anyagok mozgatásának a megjavítása érdekében az egyes csarnokokban felállított bakok között készítsenek targoncával járható betonutat. Kürthy Miklós elvtárs javaslata is helyes és megvalósítandó volt: rendszeresít­senek az üzemben újból elektróda tartó dobozokat, mert ezzel sok hegesztő pálcát tudnak megtaka­rítani. Pongrácz Ferenc sztaha­noirícto 1 o b- o toe n v iírrorvi vezetőségét, hogy szervezzenek rajzoló , tanfolyamot, amelyen a még gyengébb képzettségű szak­munkások is elsajátíthatják a rajzolvasás tudományát. — A tan­folyam szervezése már folyamat­ban van, szeptember első napjai­ban meg is indul — Tóth Endre elvtárs javaslata is megvalósítha­tó és hasznos: vonják össze a ki­sebb munkák bérjegyeit és ezzel szüntessék meg a bérjegyek után való felesleges szaladgálást. Ki­rály Gyula elvtárs művezető azt javasolta, hogy a 63 köbméteres tartányok hullámtörőinek a raj­zait függesszék ki az üzemben, hogy a dolgozók a fúrás és egyéb műveletek gazdaságos elvégzésére javaslatot tehessenek. ó—1) Már „teljes gőzzel'* folyik a munkásjavaslatok megvalósítása is. Vörös Kálmán elvtárs, a vagon­alkatrész üzemrész művezetője, aki a pártalapszervezet titkára is, a redőnylemezek vágására készí­tette el egy olló tervrajzát. — Ed­dig ezeket a lemezeket kézi fű­résszel vágták — és az olló már el is készült, tegnap edzették az utol­só alkatrészét. Az új szerkezet nagyszerűen bevált. Mondani se kell, hogy egyrészt így gyorsabb a munka, másrészt sok fűrészla­pot is megtakarítanak. Ehhez ha­sonló Lakatos László ésszerűsíté­se is. Lakatos László azon igyeke­zett, hogy szintén ollóval lehessen vágni a padlólemezeket. Amint Már 65 új taggal erősödtek a beledi termelőszövetkezetek Még zúgnak a cséplőgépek a faluban, ai termelőszövetkezet szé­rűin is folyik a nagy munka. A cséplés eredményei azonban nap­­ról-napra világosabban bizonyít­ják, hogy a szövetkezeti gazdaság­ban, géppel művelt területek na­gyobb termést adnak, mint az egyénieké. Az Előre és a Szabad­Megkezdődött az iskolaév 'A mat napon, a hosszá vakáció után első ízben újra megjelennek a mosolygó arcú, vidám iskolatúskás gyermekek az utcán. Megkez­dődik az iskolaév. Szerte az országban, városokban, falvakban meg­nyílnak az iskolák kapui — általános iskolák, egyetemek, főiskolák, kollégiumok várják szeretettel a fiatalokat. Az elsöosztályosok pad­jait ismét egy új nemzedék foglalja el, akiket szüleik az első na­pokban féltő gonddal kísérnek el az iskola kapujáig. A mai napon Ismét megindul a tanítás. Sok helyen új Iskolában, új tanteremben kezdik az új tanévet. Sok helyen kitakarítva, tata­rozva, új padokkal, új felszerelésekkel ellátva várják a tanulókat. Államunk nagy anyagi áldozatokat hozva, mindent elkövet azért, hogy jövő nemzedékünk, a jövő orvosai, mérnökei, tudósai, kutatói, szakemberei megfelelő körülmények között tanulhassanak. Tanuló­­ifjúságunk előtt soha nem látott lehetőségek vannak. De amikor a jövőt nézik, azt is látniok kell. hogy a magasabb iskolákban első­sorban azoknak lesz a helyük biztosítva, akik jótanulással bebizo­nyították, hogy komoly munkának tekintik a tanulást, s nem ret­tennek vissza a nehézségek elől. Látniok kell a tanulóknak, hogy az életben bármilyen munkaterületen dolgoznak majd, a nagyobb képesítéssel, nagyobb tudással könnyebben boldogulnak. A bonyo­lult gépek kezelése, a mezőgazdaságunk előtt álló hatalmas felada­tok elvégzése, de az irodai munka is alapos tudást, magasfokú mű­veltséget kíván. Ezt pedig csak tanulással lehet megszerezni. Iskoláink, pedagógusaink, tanulóink munkáját szerető gondos­kodással figyeli az egész ország. Pedagógusaink a közelmúlt idők­ben is számos tanujelét láthatták a megbecsülésnek, a gondosko­dásnak. Az üzemi munkások, akik vállalták egy-egy iskola paíroná­­lását, sokszor saját erejükből teremtették elő azt, amire az iskola­­nak, a pedagógusoknak, a tanulóknak szükségük van. De lemérhető volt államunk gondoskodása a pedagógusok fize­­tésrendezéséröl is. Most rajtuk, pedagógusokon a sor, hogy bebizo­nyítsák: érdemesek államunk gondoskodására, megbecsülésére, a legjobb tudásukkal nevelik, tanítják a jövő nemzedéket. Iskoláinknak, pedagógusainknak nagy feladatokkal kell megbir­kózni. De e feladatok elvégzéséhez segítő kézként áll mellettük az egész ország, egész dolgozó népünk. Kívánunk az új iskolaévben pedagógusainknak jó munkát, ifjú­ságunknak pedig jó tanulást, eredményes esztendőt. ság TSZ-nek 14—15 mázsával is fizet holdanként egy-egy gabona­táblája, s az átlag nem sokkal ma­rad el e mögött. Az egyéniek át­laga pedig 10 mázsa körül van. Ezek az eredmények, no meg a pártszervezet és a termelőszövet­kezetek népnevelőinek felvilágo­sító szavai egyre több dolgozó pa­rasztot győz meg a szövetkezetbe való belépésre. A múlt héten írta alá a belépési nyilatkozatot Má­­tics Mihály 12 holdas gazda, akit Mátics Kálmán 8 hold földjével követett. Büki Gyula 8 holdas dolgozó paraszt is úgy döntött, bogy szakít az egyéni gazdálko­dással és kérte felvételét a nem­rég alakult Búzakalász Termelő­csoportba. Kedden egy nap alatt 5 új belépővel erősödtek a szövet­kezetek. Büki Gyula 10 holdjával a Búzakalász TSZCS-be lépett. Németh Ferenc, Nyerges Béláné, Tóth Sándor dolgozó parasztok pedig az Előre TSZ-be kérték fel­vételüket. Az agitáclós munka egy napig sem szünetel a községben. A ter­melőszövetkezetek legjobb népne­velői, az újonnan belépők közül is sokan az egész napos nehéz munka után esténként elindulnak Ismerőseikhez, barátaikhoz, a ter­melőszövetkezet eredményeiről, életükről, jövőjükről beszélgetni. Sokszor jönnek segítségükre a mihályi Táncsics Termelőszövet­kezet népnevelői is. Néha látszó­lag eredmény nélkül jönnek visz­­sza az agitációból, de másnap, harmadnap megszületik az elha­tározás, újabb és újabb dolgozó parasztok írják alá nevüket a nyi­latkozatnak, amelyben kérik fel­vételüket a szövetkezetbe. Az utóbbi időben 65 új taggal erő­södtek a község szövetkezetei, Il­letve termelőcsoportja. A Búza­kalász TSZCS egy hónappal ez­előtt 14 taggal alakult, ma már harmincketten tartoznak a so­raiba. Megkezdődött a község határá­ban a tagosítás is. Most még csak a mérnökök, a szakemberek dol­goznak ezen a munkán, de nem­sokára közös táblába hozzák a szövetkezetek szétszórt parcelláit. A Búzakalász TSZCS tagjai Is már közös erővel, közös táblán foghatnak hozzá az őszi vetési munkához. ezen töprengett, segített neki a probléma megoldásában Pap Fe­renc elvtárs, aki — hogy a lemez valóban nyírható legyen — bugát lyezett, a fertőbozi Szabadság, a alá. így egy nap alatt el tudtak végezni többnapos munkát. Üjabb javaslat A munkásgyűlésekkel nem zá­rult le, sőt tovább fokozódott az az „újítóláz“, amely az utóbbi he­tekben uralkodik üzemeinkben. A jó példák mindig ötletesebb elgon­dolásokra ösztönzik a dolgozókat. Vörös Károly művezető a napok­ban szerkesztette meg annak az elgondolásának a tervét: hogyan lehet az ajtók ablakainak a kivá­gását, elhelyezését meggyorsítani. Eddig ötször-hatszor „utaztatták'* az ajtókat, illetve az ablaklemeze­ket a présműhely és az alkatrész­üzem között, mert mindig csak egy-egy, vagy néhány műveletet végeztek rajta egy alkalommal. Vörös elvtárs olyan szerszámot szerkesztett, amely lehetővé teszi a műveletek összevonását és ez­zel lehetővé válik, hogy meggyor­suljon a gyártás és a szerelők ha­marabb kapják meg az ajtókat, időben munkábavehessék azokat. Elvitte — a bürokrácia _A Győri Gardénia Csipkefüggönygyárnak volt 75 000 forintja öltöző, fürdő és étkezde építésére. Ezt még 1953-ban kapták, te­kintve, hogy a régi öltözőben és fürdőben igen szűk volt a heiy. Sürgős volt az építkezés, nem is volt valami rettenetes bonyolult. Úgy gondolták: legjobb lenne, ha az akkor éppen a gyár területén dolgozó egyik vidéki építőipari szövetkezet hozzálátna és néhány hét alatt szinte megenné ezt az egész munkát. Annál is inkább in­dokolt volt ez az elgondolás, mert ott voltak helyben az állványok kőművesszerszámok, szóval nem kellett volna újra felvonulni egy másik vállalatnak... Ezt a megoldást diktálta a józan ész és a takarékosság is. Mi sem lett volna egyszerűbb, mint az, ha a Könnyűipari Minisztérium a Gardénia Csipkefüggönygyár felügyeleti hatósága megbízást ad az illető szövetkezet dolgozóinak. De ez túl egyszerű lett volna. Ehelyett a kővetkező pályát futotta be az említett »építkezés«: A Győri Tervező Iroda elkészítette a terveit 6030 forintért. Ak­kor egy állami építőipari vállalatnak adták oda a terveket, de annak nem volt kapacitása. A Győri Építőipari KTSZ-hez kellett folyamodni. Annak lett volna kapacitása, de nem tudott hozzá­fogni az építéshez, mert a tervek állami vállalat költségvetése alap­ján készültek. Nosza átdolgoztatni a terveket szövetkezeti költség­vetésre. .. megint 6000 forint kiadás... ebbe el is telt az 1953-as esztendő. A keretet visszavonták. Tavaly újra folyósították a keretet. Ev elején a szokásos huza­vona. Mire a Gardénia megegyezett a Győri Tatarozó Vállalattal, amely végre megbízást kapott a minisztériumtól és minden rend­bejött, akkor az árvíz szólt bele az »építkezésire*. Munkaerőhiány miatt azt el sem tudták kezdeni. A keretet megint visszavonták. Idén újra megadták. De az építkezés kivitelezésére budapesti vál­lalatot jelölt ki az Építésügyi Minisztérium és a Könnyűipari Mi­nisztérium egyetértésben. A vállalat bekérte a terveket, a költség­­vetést és aztán közölte, hogy Budapesten lévén, nem tudja végre­hajtani a feladatot. A minisztériumok már maguk sem tudtak se­gíteni a Gardénián, azt tanácsolták, hogy a Megyei Tanács illetékes osztályához forduljanak segítségért. A Megyei Tanács viszont kö­zölte, hogy kapacitás sehol sincs. Erre az építési keretet végleg megvonták. Így vitte el a bürokrácia — legalább is egyelőre — a Gardénia dolgozóinak a fürdőjét, öltözőjét és ebédlőjét. Okuljon belőle a Könnyűipari és az Építésügy! Minisztérium, mert építke­zések ezután is lesznek. XL évfolyam, 205. szám, 1955. szeptember 1, csütörtök ARA: 50 FILLÉR­A var.onosztátyon Hare as elsőségért

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék