Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-01 / 205. szám
XL évfolyam, 205. szám, 1955. szeptember 1. csütörtök ARA: 50 FILLÉR Harcos elsőségért Letünk tegnapi számában megírtuk, hogy a soproni járás megelőzte a begyűjtési versenyben a kapuvárit. Ez a rangsor azonban nem végleges, a kapuvári járás dolgozó parasztjai sem akarják hagyni az elsőséget. Hogy ki lesz a győztes, az a további munkában dől el. Soproni járás Az augusztus 27-i állapotnak megfelelően a következőképpen áll a gabonabegyűjtési verseny a soproni járásban: A kettes kategóriába tartozó községek között Ujkér az első, amely 96,2 százalékban teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. Értékesítési tervének pedig 69,5 százalékban tett eleget. Második Pereszteg 82 százalékos beadási kötelezettség és 88 százalékos szabadfelvásárlási tervteljesítéssel. A hármas kategória huszonnégy községének versenyében az első helyet Lövő község hódította el magának, ahol a dolgozó parasztok 101,5 százalékban teljesítették állam iránti kötelezettségüket. De még ebben a községben sem tettek meg mindent, mert szabadfelvásárlási tervüket csupán 55 százalékra teljesítették. Második Fertőhöz, a harmadik pedig Sopronkövesd. Az utolsó helyen továbbra is Kópháza halad, ahol a termelők még csak 51 százalékban teljesítették beadási kötelezettségüket, gabonaértékesítési tervüknek pedig csak 50 százalékra tettek eleget. A sereghajtók között kullog még Magyarfalva, Und, Ágfalva és Nagylózs község is. Mindegyik községben az értékesítési terv gyenge teljesítésével van hiba. A termelőszövetkezetek versenyében a második kategóriában a magyarfalvi Törekvés Termelőszövetkezet jár élen száz százalékos teljesítményel, második a szakonyi Első ötéves Terv Termelőszövetkezet ugyancsak száz százalékos eredménnyel, az utolsó helyen pedig az ágfalvi Bástya TSZ halad 76.1 százalékkal. A hármas kategória termelőszövetkezeteinek versenyében első a kópházi Petőfi Termelőszövetkezet 101,5 százalékkal. Második a balfi Micsurin Termelőszövetkezet 100 százalékkal, de ugyanilyen eredményt ért el a harmadik helyezett, a fertőbozi Szabadság, a negyedik helyezett a fertőrákosi Ságvári és az ötödik helyen álló lövői Dózsa Népe Termelőszövetkezet is, Csapod község áll. Beadási kötelezettségüket 85 százalékra teljesítették Csapod község dolgozó parasztjai. Az állami szabadfelvásárlási terv teljesítésével azonban nagyon rosszul állnak. Idáig csupán 38 százalékos teljesítményt értek el. Az utolsó helyen Beled község kullog, amely beadási kötelezettségét még csak 60 százalékban teljesítette, az állami felvásárlási tervének teljesítésével is csak a 70 százaléknál tart. Beleden a cséplést kell meggyorsítani. A harmadik kategória első helyezettje Veszkény. Beadási tervét a község 100 százalékban teljesítette, sőt búzabeadási tervüket négy százalékkal túl is teljesítették. Állami felvásárlási tervüknek pedig 80 százalékban tettek eleget. Második helyezett Osli, 99 százalékos teljesítéssel. Az állami szabadfelvásárlási tervet 80 százalékban teljesítette a község. Az utolsó helyen Vica halad, ahol a beadási kötelezettséget még csak 43 százalékra teljesítették a dolgozó parasztok. Kapuvári járás A kapuvári járásban az egyes kategóriába csak Kapuvár község tartozik, ahol a dolgozó parasztok beadási kötelezettségüket 79 százalékban teljesítették. A szabadfelvásárlási tervnek pedig 85 százalékban tettek eleget. Javítani kell a begyűjtési eredményen, mert a cséplés már a végefelé közeledik. A kettes kategóriába 98 százalékos begyűjtési eredménnyel Fertőszentmiklós község jár az élen. Búzabeadási kötelezettségüknek 101 százalékban tettek eleget a dolgozó parasztok. Állami szabadfelvásárlási tervét pedig 92 százalékra teljesítette a község. A második helyen Már 65 új taggal erősödtek a beledi termelőszövetkezetek Mág TSZ-nek 14—15 mázsával is fizet holdanként egy-egy gabonatáblája, s az átlag nem sokkal marad el e mögött. Az egyéniek átlaga pedig 10 mázsa körül van. Ezek az eredmények, no meg a pártszervezet és a termelőszövetkezetek népnevelőinek felvilágosító szavai egyre több dolgozó parasztot győz meg a szövetkezetbe való belépésre. A múlt héten írta alá a belépési nyilatkozatot Mátics Mihály 12 holdas gazda, akit Mátics Kálmán 8 hold földjével követett. Büki Gyula 8 holdas dolgozó paraszt is úgy döntött, hogy szakít az egyéni gazdálkodással és kérte felvételét a nemrég alakult Búzakalász Termelőcsoportba. Kedden egy nap alatt 5 új belépővel erősödtek a szövetkezetek. Büki Gyula 10 holdjával a Búzakalász TSZCS-be lépett. Németh Ferenc, Nyerges Béláné, Tóth Sándor dolgozó parasztok pedig az Előre TSZ-be kérték felvételüket. Az agitációs munka egy napig sem szünetel a községben. A termelőszövetkezetek legjobb népnevelői, az újonnan belépők közül is sokan az egész napos nehéz munka után esténként elindulnak ismerőseikhez, barátaikhoz, a termelőszövetkezet eredményeiről, életükről, jövőjükről beszélgetni. Sokszor jönnek segítségükre a mihályi Táncsics Termelőszövetkezet népnevelői is. Néha látszólag eredmény nélkül jönnek viszsza az agitációból, de másnap, harmadnap megszületik az elhatározás, újabb és újabb dolgozó parasztok írják alá nevüket a nyilatkozatnak, amelyben kérik felvételüket a szövetkezetbe. Az utóbbi időben 65 új taggal erősödtek a község szövetkezetei, illetve termelőcsoportja. A Búzakalász TSZCS egy hónappal ezelőtt 14 taggal alakult, ma már harmincketten tartoznak a soraiba. Megkezdődött a község határaMég zúgnak a cséplőgépek a faluban, a termelőszövetkezet szérin is folyik a nagy munka. A cséplés eredményei azonban napról-napra világosabban bizonyítják, hogy a szövetkezeti gazdaságban, géppel művelt területek nagyobb termést adnak, mint az egyénieké. Az Előre és a Szabadban a tagosítás is. Most még csak a mérnökök, a szakemberek dolgoznak ezen a munkán, de nemsokára közös táblába hozzák a szövetkezetek szétszórt parcelláit. A Búzakalász TSZCS tagjai is már közös erővel, közös táblán foghatnak hozzá az őszi vetési munkához. Megkezdődött az iskolaév A mai napon, a hosszú vakáció után első ízben újra megjelennek a mosolygó arcú, vidám iskolatáskás gyermekek az utcán. Megkezdődik az iskolaév. Szerte az országban, városokban, falvakban megnyílnak az iskolák kapui — általános iskolák, egyetemek, főiskolák, kollégiumok várják szeretettel a fiatalokat. Az elsőosztályosok padjait ismét egy új nemzedék foglalja el, akiket szüleik az első napokban féltő gonddal kísérnek el az iskola kapujáig. A mai napon ismét megindul a tanítás. Sok helyen új iskolában, új tanteremben kezdik az új tanévet. Sok helyen kitakarítva, tatarozva, új padokkal, új felszerelésekkel ellátva várják a tanulókat. Államunk nagy anyagi áldozatokat hozva, mindent elkövet azért, hogy jövő nemzedékünk, a jövő orvosai, mérnökei, tudósai, kutatói, szakemberei megfelelő körülmények között tanulhassanak. Tanulóifjúságunk előtt soha nem látott lehetőségek vannak. De amikor a jövőt nézik, azt is látniok kell, hogy a magasabb iskolákban elsősorban azoknak lesz a helyük biztosítva, akik jó tanulással bebizonyították, hogy komoly munkának tekintik a tanulást, s nem rettennek vissza a nehézségek elől. Látniuk kell a tanulóknak, hogy az életben bármilyen munkaterületen dolgoznak majd, a nagyobb képesítéssel, nagyobb tudással könnyebben boldogulnak. A bonyolult gépek kezelése, a mezőgazdaságunk előtt álló hatalmas feladatok elvégzése, de az irodai munka is alapos tudást, magasfokú műveltséget kíván. Ezt pedig csak tanulással lehet megszerezni. Iskoláink, pedagógusaink, tanulóink munkáját szerető gondoskodással figyeli az egész ország. Pedagógusaink a közelmúlt időkben is számos tanújelét láthatták a megbecsülésnek, a gondoskodásnak. Az üzemi munkások, akik vállalták egy-egy iskola patronálását, sokszor saját erejükből teremtették elő azt, amire az iskolának, a pedagógusoknak, a tanulóknak szükségük van. De lemérhető volt államunk gondoskodása a pedagógusok fizetésrendezéséről is. Most rajtuk, pedagógusokon a sor, hogy bebizonyítsák: érdemesek államunk gondoskodására, megbecsülésére, a legjobb tudásukkal nevelik, tanítják a jövő nemzedéket. Iskoláinknak, pedagógusainknak nagy feladatokkal kell megbirkózni. De e feladatok elvégzéséhez segítő kézként áll mellettük az egész ország, egész dolgozó népünk. Kívánunk az új iskolaévben pedagógusainknak jó munkát, ifjúságunknak pedig jó tanulást, eredményes esztendőt. Megyénk termelőszövetkezetei az országos mezőgazdasági kiállításon Az országos mezőgazdasági kiállításon részt vesz a mihályi Táncsics, a rábacsanaki Kossuth, a mosonszolnoki Béke, a rajkai Vörös Csillag, a vági Úttörő, a balfi Micsurin és a beledi Előre Termelőszövetkezet. A szövetkezetek gabonatermésüket, kapásnövényeiket, tenyészbikáikat, jól tejelő teheneiket, sertésállományukat, baromfitenyészetük legkiválóbb egyedeit mutatják be az országnak. MAI SZÁMÍTOK TARTALMÁBÓL— A nemzetközi élet legújabb eseményei. — FamutezÖvőgyári újítók a minisztertanács újításokról és találmányokról szóló rendeletéről. — Megkezdődik az új tanév. — Fellendült a DISZ élet a Győri Fonodában. — A téti tanács »osztályharca«. — Sport. Munkásgyűlésen tárgyaltak róla... A Wilhelm Pieck- gyár hídüzemében A Wilhelm Pieck-gyár hídüzemének dolgozói augusztus végén munkásgyűlésen beszélték meg, hogy mit akarnak tenni az üzem technikai színvonalának emeléséért, a termelékenység növeléséért. Leisztinger József elvtárs üzemvezető javasolta, hogy a kisebb anyagok mozgatásának a megjavítása érdekében az egyes csarnokokban felállított bakok között készítsenek targoncával járható betonutat. Kürthy Miklós elvtárs javaslata is helyes és megvalósítandó volt: rendszeresítsenek az üzemben újból elektróba tartó dobozokat, mert ezzel sok hegesztő pálcát tudnak megtakarítani. Pongrácz Ferenc sztaha noirícto 1 o b- o toe n v iírrorvi Már „teljes gőzzel"* folyik a munkásjavaslatok megvalósítása is. Vörös Kálmán elvtárs, a vagonalkatrész üzemrész művezetője, aki a pártalapszervezet titkára is, a redőnylemezek vágására készítette el egy olló tervrajzát. — Eddig ezeket a lemezeket kézi fűrésszel vágták — és az olló már el is készült, tegnap edzették az utolsó alkatrészét. Az új szerkezet nagyszerűen bevált. Mondani se kell, hogy egyrészt így gyorsabb a munka, másrészt sok fűrészlapot is megtakarítanak. Ehhez hasonló Lakatos László ésszerűsítése is. Lakatos László azon igyekezett, hogy szintén ollóval lehessen vágni a padlólemezeket. Amint vezetőségét, hogy szervezzenek rajzoló , tanfolyamot, amelyen a még gyengébb képzettségű szakmunkások is elsajátíthatják a rajzolvasás tudományát. — A tanfolyam szervezése már folyamatban van, szeptember első napjaiban meg is indul — Tóth Endre elvtárs javaslata is megvalósítható és hasznos: vonják össze a kisebb munkák bérjegyeit és ezzel szüntessék meg a bérjegyek után való felesleges szaladgálást. Király Gyula elvtárs művezető azt javasolta, hogy a 63 köbméteres tartányok hullámtörőinek a rajzait függesszék ki az üzemben, hogy a dolgozók a fúrás és egyéb műveletek gazdaságos elvégzésére javaslatot tehessenek. (—1) ezen töprengett, segített neki a probléma megoldásában Pap Ferenc elvtárs, aki — hogy a lemez valóban nyírható legyen — bugátlyezett, a fertőbozi Szabadság,a alá, így egy nap alatt el tudtak végezni többnapos munkát. Újabb javaslat A munkásgyűlésekkel nem zárult le, sőt tovább fokozódott az az „újítóláz“, amely az utóbbi hetekben uralkodik üzemeinkben. A jó példák mindig ötletesebb elgondolásokra ösztönzik a dolgozókat. Vörös Károly művezető a napokban szerkesztette meg annak az elgondolásának a tervét, hogyan lehet az ajtók ablakainak a kivágását, elhelyezését meggyorsítani. Eddig ötször-hatszor „utaztatták" az ajtókat, illetve az ablaklemezeket a présműhely és az alkatrészüzem között, mert mindig csak egy-egy, vagy néhány műveletet végeztek rajta egy alkalommal. Vörös elvtárs olyan szerszámot szerkesztett, amely lehetővé teszi a műveletek összevonását és ezzel lehetővé válik, hogy meggyorsuljon a gyártás és a szerelők hamarabb kapják meg az ajtókat, időben munkába vehessék azokat. A varonosztályon Elvitte a bürokrácia _A Győri Gardénia Csipkefüggönygyárnak volt 75 000 forintja öltöző, fürdő és étkezde építésére. Ezt még 1953-ban kapták, tekintve, hogy a régi öltözőben és fürdőben igen szűk volt a hely. Sürgős volt az építkezés, nem is volt valami rettenetes bonyolult. Úgy gondolták, legjobb lenne, ha az akkor éppen a gyár területén dolgozó egyik vidéki építőipari szövetkezet hozzálátna és néhány hét alatt szinte megenné ezt az egész munkát. Annál is inkább indokolt volt ez az elgondolás, mert ott voltak helyben az állványok kőművesszerszámok, szóval nem kellett volna újra felvonulni egy másik vállalatnak... Ezt a megoldást diktálta a józan ész és a takarékosság is. Mi sem lett volna egyszerűbb, mint az, ha a Könnyűipari Minisztérium a Gardénia Csipkefüggönygyár felügyeleti hatósága megbízást ad az illető szövetkezet dolgozóinak. De ez túl egyszerű lett volna. Ehelyett a következő pályát futotta be az említett »építkezés«: A Győri Tervező Iroda elkészítette a terveit 6030 forintért. Akkor egy állami építőipari vállalatnak adták oda a terveket, de annak nem volt kapacitása. A Győri Építőipari KTSZ-hez kellett folyamodni. Annak lett volna kapacitása, de nem tudott hozzáfogni az építéshez, mert a tervek állami vállalat költségvetése alapján készültek. Nosza átdolgoztatni a terveket szövetkezeti költségvetésre. .. megint 6000 forint kiadás... ebbe el is telt az 1953-as esztendő. A keretet visszavonták. Tavaly újra folyósították a keretet. Év elején a szokásos huzavona. Mire a Gardénia megegyezett a Győri Tatarozó Vállalattal, amely végre megbízást kapott a minisztériumtól és minden rendbejött, akkor az árvíz szólt bele azépítkezésbe*. Munkaerőhiány miatt azt el sem tudták kezdeni. A keretet megint visszavonták. Idén újra megadták. De az építkezés kivitelezésére budapesti vállalatot jelölt ki az Építésügyi Minisztérium és a Könnyűipari Minisztérium egyetértésben. A vállalat bekérte a terveket, a költségvetést és aztán közölte, hogy Budapesten lévén, nem tudja végrehajtani a feladatot. A minisztériumok már maguk sem tudtak segíteni a Gardénián, azt tanácsolták, hogy a Megyei Tanács illetékes osztályához forduljanak segítségért. A Megyei Tanács viszont közölte, hogy kapacitás sehol sincs. Erre az építési keretet végleg megvonták. Így vitte el a bürokrácia — legalább is egyelőre — a Gardénia dolgozóinak a fürdőjét, öltözőjét és ebédlőjét. Okuljon belőle a Könnyűipari és az Építésügyi Minisztérium, mert építkezések ezután is lesznek.