Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-01 / 231. szám
. Lipáit lendülettel folytatana a Jiered a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséért A Megyei Tanács ülése Győr-Sopron Megye Tanácsa tegp délelőtt tartotta Győrött szo- 30. negyedévi ülését. A tanácsos napirendjén a termelőszövetkeek további számszerű fejlesztesek és megszilárdításának kérdeszerepelt. A végrehajtó bizottság számolóját Markó Gyula elvtárs, Megyei Tanács v. b. elnöke mon-A beszámoló elején foglalkozottokkal az eredményekkel, amelyet ebben az évben a párt Közúti Vezetőségének márciusi és juusi határozatainak útmutatása apján elértünk. Ez év elejétől aai napig megyénk területen öszesen 1442 család 1805 taggal 556 itusztrális hold földterülettel leitt a szövetkezeti útra. Különösen emelkedő eredményt értünk el azgusztus 20-a előtti héten, aztán a párt az állami és gazdaságfizető funkcionáriusok a kommuisták harcos, szívós kiállása kötkeztében egy hét alatt 225 csald 250 taggal, 1650 katasztraliszid területtel lépett be a termelőkövetkezetekbe. Augusztus 20-ásán azonban gyengült a szervező, elvilágosító munka és ennek köetkeztében nagy mértékben lelasult az újabb tagok belépése. Ez helyzetet rövid idő alatt meg kelláltoztatni és újult lendülettel kell olytatni a felvilágosító, szervező munkát a termelőszövetkezetek vámszerű fejlesztéséért. Az elért eredmények kivívásáért dicséretet érdemelnek azok a megyei, járási és városi tanácsi dolgozók, akik a felvilágosító és szervező munkából faradhatatlaul, lelkesen kivették a részüket Ki Mll emelni az üzemek közül bülséri Textilművek, a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár, a Győri Lenszövő a Győri Szerszámgépgyár, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár lelkes dolgozóit, meg kell említeni Sárvár mérnök elvtársat, a Győr Fonoda főmérnökét, Takács György elvtársat, a Győri Textilművek igaztói át Atamszov György elvtársat, a Rétalapi Miami Gazdaság igazgatóját, akik ugyancsak példamutatóan vették ki részüket a munkából. Dicséret illeti Börzsei Gyula elvtársat, a mosonszentmiklósi termelőszövetkezet elnökét, aki mozgósította a tagságot a szervező munkára. Ki kell emelni a konkrétalapi termelőszövetkezeti tagságot is, akiknek igen komoly és eredményes munkája hozzájárult ahhoz, hogy csupán Bőnyrétalap községben 150 dolgozó paraszt választotta a szövetkezeti gazdálkodás útját. Nem szabad megfeledkeznünk számos tanácstag és tanácselnök példamutatásáról sem, dicséretet érdemelnek a bőnyrétalapi tanács tagjai, a mosonszentmiklósi végrehajtó bizottság tagjai, a mosonszentjánosi tanácsapparátus, valamint a Megyei Tanács tagjai közül Bödecs József beledi tanácstag, aki nemcsak belépett a termelőszövetkezetbe, hanem új csoportot hozott létre, amely őt választotta elnökül. Sajnos, ezek a példák nem mondhatók el minden tanácsról, tanácstagról, termelőszövetkezetről. . . . Pedig helyes és szükséges volna, ha a megyei tanácstagok közül azok, akik még egyénileg gazdálkodnak, példát mutatnának a termelőszövetkezetek fejlesztésében is. Még rosszabb a helyzet a járási és községi tanácstagoknál. Nem folyik kitartó, állandó szervezett harc, a tanácstagok részéről, sőt egyes helyeken még a tanács vezetői részéről sem, a termelőszövetkezetek fejlesztéséért. Súlyos hiba még, hogy egyes tanácsok nem vonják be a tömegszervezeteket a munkába nem mozgósítják a termelési bizottságot, vagy a mezőgazdasági állandó bizottságok hogy segítsék a termelőszövetkezeti mozgalom előrehaladását. Ezek az elvtársak nem értik meg, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztése nem öncélú feladat, hanem elsősorban a dolgozó parasztság felemelkedését hozza magával és ezzel együtt a szocialista társadalommegerősödését dolgozó népünk életszínvonalának fokozatos emelését segíti elő A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését gátolja az a körülmény, hogy nem voltunk következetesek az ellenség elleni harcban sem. Nem egy esetben tétlenül néztük, hogy hazug érveléseikkel félrevezessék az egyénileg dolgozó parasztokat. A helyzetet még súlyosbítja, hogy meglévő termelőszövetkezeteinkben is találhatók még osztályidegen elemek és ezek a rossz példák nehezínk az alakuló termelőszövetkezetek szervezését. A kulákok arra biztatják a dolgozó parasztokat, hogy zsennelie még belépni, valamint a nemzetközi helyzet félremagyarázásával, sőt nem egy esetben nyílt fenyegetéssel, megfélemlítéssel is akadályozni akarják a szövetkezeti mozgalom továbbfejlődését Az ellenség sorában változatlanul ott tálaljuk a klerikális reakciót is. Az sem véletlen, hogy az ellenség a gyengébben működő szövetkezetekre hivatkozik és a jól működő szövetkezetek eredményeit elérhetetleneknek igyekszik feltüntetni Meg kell tanulnunk, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében csakúgy érhetünk el eredményt, ha egyben következetes harcot folytatunk az osztályellenség ellen. Az ellenség elleni harc nélkül, nincs termelőszövetkezeti fejlesztés. ♦ A Lieszté,s. munkájában elköveten hibák ellenére az eredmények annyira jelentősek hogy önmagukban bizonyítják, mennyire helyes úton jár termelőszövetkezetimozgalmunk. Bátran kijelenthetjük, a tavalyi és az idei első félév eredményeit értékelve, hogy termelőszövetkezeteink megszilárdultak és példát mutatnak a kívülálló parasztságnak. Termelőszövetkezeteink termésátlaga az idén kenyérgabonából átlag másfél mázsával nagyobb, mint az egyénileg dolgozóké. Van olyan szövetkezeti tag, mint például Győrladaméron Kovács József aki csak előlegként 120 mázsa ke-’nyér gabonát és 25 mázsa takarmánygabonát vitt haza. Van olyan szövetkezetünk, amely az állat- és állati termékek beadását részben már az 1956-os tervévre is teljesítette. Az eredmények alapján minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy újabb nagy eredményeket értünk el a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. E cél elérésére a következő feladatok állnak előttünk: Mindenekelőtt, ha eredményt akarunk elérni, állandó tervszerű, szívós munkát kell végezni, rasztok lebecsülését. El kell mélyí- teni a kapcsolatot a termelőszövetkezetek tagságának a kívülálló dolgozó parasztokkal. E célból hívják meg őket a szövetkezeti közgyűlésre, tartsanak szövetkezeti napokat, ismertessék meg velük a termelőszövetkezet eredményeit, életüket, munkájukat. Azokban a községekben, ahol még nincs termelőszövetkezet, de azokban is, ahol a dolgozó parasztok zöme még egyénileg gazdálkodik, előkészítő bizottságokat kell létrehozni. Ne legyen megyénkben olyan hely, ahol előkészítő bizottság nem működik. A megalakult bizottságok tagjai pedig szervezzék az újabb tagokat és ezzel is segítsék a mozgalom előmenetelét. E munkánál a községben először is a vezetők példamutatása a legdöntőbb. Tanácselnök, tanácstitkár, gv. b. tagjai, a tanácstagok, a falusi orvos, tanító, az értelmiségiek valljanak hitet azzal is, hogy maguk is belépnek a szövetkezetbe. Ha a község dolgozó parasztsága látja, hogy a vezetők kiállnak a termelőszövetkezet mellett, ha a tanácstagok példát mutatnak, magukkal ragadják majd a dolgozó parasztság zömét Ha mi ténylegesen, következetesen akarunk e téren dolgozni, el kell érni, hogy minden szerv, legyen az párt-, tanács-, tömegszervezet, DISZ, MNDSZ, földművesszövetkezet, a saját tagságát, vezetőségi tagjait győzze meg, és szervezze be. A termelőszövetkezetek fejlesztése mellett nem szabad megfeledkeznünk a termelőszövetkezetek megszilárdításáról sem. Különösen az újonnan megalakult termelőszövetkezetekkel kötelességünk foglalkozni, főként a meginduláskor, a közös állatállomány összehozásával, a helyes munkaszervezés kialakításánál, a tervek elkészítésénél. Helyes, ha a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére összehívják a végrehajtó bizottságokat és ezek határozatokat hoznak. Ugyanígy foglalkozzanak ezzel a kéressel a tanácsülések is. Győzzék meg ezeket a még egyénileg dolgozó tanácstagokat és álljanak ki nyíltan a Központi Vezetőség határozata mellett. Azok a tanácstagok viszont, akik a felvilágosító munka ellenére nyíltan, vagy burkoltan a szövetkezet ellen foglalnak állást, nem méltók tisztségükre, nem méltók a dolgozók bizalmára. Aki a termelőszövetkezet ellen van, az nem érti meg az idők szavát, nem látja gyermekeinek jövőjét, nem látja saját boldogulásának útját, nem segíti a dolgozó nép életszínvonalának felemelését. A párt mindig a dolgozó nép javáért küzdött. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével ugyanezért a célért küzd a párt. Következetesen harcoljunk ezért, hisz gyümölcsét mindnyájan élvezzük majd, elsősorban maga a dolgozó parasztság — fejezte be beszámolóját Markó Gyula elvtárs. A beszámolót élénk vita követte, melynek ismertetésére lapunk holnapi számában visszatérünk. A terreselőszövetkezeti mozgalom fejlesztése nem kampányfeladat. A termelőszövetkezetek fejlesztését, mint fő feladatot, állandósítani kell, ez képezze a munka legfontosabb részét. A termelőszövetkezeti mozgalomban nem állhatunk le mindaddig amíg megyénkben egyénileg dolgozó paraszt van. • A másik fontos feladat a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének meggyorsítására, hogy számoljuk fel a termelőszövetkezetekben meglévő befelé fordulást, a szektáns szellemet, az egyéni pa Vasárnap nagyszabású műsort rendez Peren a Győri Rádió A Győri Rádió elhatározta, hogy az ősz folyamán néhány községben műsort rendez azoknak a dolgozó parasztoknak a tiszteletére, akik szakítottak az egyéni gazdálkodással és beléptek a termelőszövetkezetbe. Az első ilyen műsorra Pér községben kerül sor október másodikén, vasárnap délután három órakor. Jó idő esetén az általános iskola udvarán felállított szabadtéri színpadon, rossz idő esetén az iskola kultúrtermében tartják az előadást. Az előadás műsora változatos lesz. Dobogóra lép a győri Kisfaludy Színház két kitűnő művésze: Gárdonyi László és Szakács Sándor. Gárdonyi népdalokat énekel, Szakács Sándor pedig tréfás magánszámokat ad elő. Szerepel a műsorban a Kisfaludy Színház fiatal művésznője, Jánosi Katalin is, aki Szakács Sándorral és Gárdonyi Lászlóval vidám jelenetekkel szórakoztatja majd a közönséget. A Megyei Tanács énekkara mellett műsort ad a Győri Gyapjúfonó- és Szövőgyár zenekara és a KPDSZ táncegyüttese is. Jó szórakozásnak ígérkezik a vasárnap délután a périek és a környékbeliek számára. A műsor egyes számaival nemcsak a termelőszövetkezetek új tagjait, hanem a békekölcsön-jegyzésben példamutatókat is köszönti a Győri Rádió. £@@30J0k «« ní@@ái& munkásmozgalom harcosait A magyar munkásmozgalom több mint félévszázados dicső harcra tekinthet vissza. Az első világháború előtti sztrájkmozgalmak vezetői, a munkásosztály legjobbjai közül kerültek ki. Ők voltak azok, akik az 1914—18-as háború éveiben az antimilitarista mozgalmat vezették. Ezek a bátor harcosok sorakoztak fel elsőnek az 1918. novemberében megalakult Kommunisták Magyarországi Pártja zászlaja mögé. A Kommunista Párt megalakulása új fejezetet nyitott a magyar proletariátus fejezetében. A munkásosztály támogatásával a párt 1919-ben győzelmesen vezette a proletárdiktatúra kivívásáért folytatott harcot. A párt és a munkásosztály harcosai a proletárforradalom eltiprása után is hűek maradtak a marxizmus-leninizmus eszméihez. Hiába volt minden ellenforradalmi terror és üldözés, a kommunista mozgalom megmaradt és erősödött, így történhetett csak meg, hogy a felszabadulás után mindenütt a kommunisták voltak azok, akik az új élet kezdetét szervezték, és irányították az újjáépítést. Mindez arra kötelezi a városi és járási pártbizottságokat és a pártszervezeteket, hogy az egykori illegális mozgalom harcosait becsüljék, tiszteljék. Az év elején a megbecsülés és a tanulni akarás céljából városi pártbizottságaink számos találkozót szerveztek. Ezeken a találkozókon a régi harcosok ismertették a Horthy korszakbeli illegális tevékenységüket, amelyeket a párt felszabadulás utáni tagjai igen nagy figyelemmel hallgattak. A találkozók hasznosak voltak, mert az illegális mozgalomban résztvevők érezték megbecsülésüket, ugyanakkor fiatal párttagjaink élőszóból ismerhették meg a munkásmozgalom dicső harcait. A Győr-Sopron megyei illegális mozgalomban résztvettek megbecsülését juttatták kifejezésre felszabadulásunk tizedik évfordulója alkalmából adományozott kitüntetések is. A KMP-ben végzett illegális tevékenységért Szocialista Munkáért érdemérmet kapott Győrfy Ferenc, a Győri Szerszámgépgyár, Bognár László a Soproni Kisipari Termelőszövetkezet, Göcze Géza a Győri Fehérnemű Kisipari Termelőszövetkezet dolgozója, Dömötör Ferenc a vasút politikai osztály politikai munkatársa és Kutasy Károly bádogossegéd. Munka Érdemérmet kapott Juhász Lajos és Domsits József elvtárs. A munkásmozgalom illegális harcosainak megbecsülését tanúsítja az is, hogy a párt javaslatára számos — a Horthy-korszak üldözéseitől megbetegedett, vagy megrokkant — elvtárs nyugdíját rendezték. Az illegális munkásmozgalom harcosaival való foglalkozás természetesen nem kampány. A tények meg arról beszélnek, hogy az utóbbi időben főleg a városi pártbizottságok elhanyagolják a területükön lakó illegális múlttal rendelkező elvtársakkal való foglalkozást. Nem törekednek arra, hogy az illegális mozgalom harcosait megismerjék és azok esetlegess kéréseit intézzék. Nem gondoskodnak megfelelően arról sem, hogy a párt felszabadulás előtti tagjai megfelelő politikai és szakmai nevelésben részesülhessenek. Figyelemmel kellene azt is kísérni hogy egyik-másik régi harcos nem szorul-e gyógykezelésre. Pártbizottságainknak nem szabad levenni napirendről az illegális munkásmozgalom harcosai ügyeinek intézését. Pártbizottságaink és pártszervezeteink ne felejtsék el, hogy az illegális munkásmozgalomban résztvett elvtársainkat egyébként a szerénység is jellemzi. Nem várhatnak arra, hogy ők kérjék megbecsülésüket és ügyes-bajos dolgaiknak intézését. Mindebből következik az a feladat, hogy pártbizottságaink mindennapi feladataik végzése közben úgy dolgozzanak, hogy a munkásmozgalom veteránjai a tettekben érezzék megbecsülésüket és azt, hogy tapasztalataikra, javaslataikra ma is számít a párt. Korai vetéssel akarják biztosítani a jövő évi kenyeret a nagycenkiek Izgalmas napok a mostaniak a nagycenki határban. Az egyre erőtlenebb szeptemberi nap már a mezőn találkozik reggel a gazdákkal, akikre sok sürgős munka vár most a földeken. Sokan a burgonyával vesződnek. Jó a termés, tovább tart betakarítás is, de azért a háromnegyed rész már zsákban van. A napraforgószár már csaknem mindenhol fej nélkül sorvadozik, sőt sok helyen már kévébe kötve. A kukoricaszedéssel a nagycenkiek is megkésnek. Mi lesz akkor a vetéssel? Hiszen Nagycenken is a búza nagy részét kukorica után szokták vetni. Az idén nem várnak arra, hogy beérjen a fő kapásnövény, október közepéig be akarják fejezni a vetést. Nem volt könnyű megértetni a dolgozó parasztokkal, hogy még mindig jobban járnak, ha időben kalászosok után vetik a búzát, mintha megvárják, hogy lekerüljön a földről a kukorica. Persze jobban elő kell készíteni a talajt, műtrágyát kell használni a kalászosok után vetett búza alá. A termelési és a mezőgazdasági állandó bizottság hívta össze beszélgetésre a dolgozó parasztokat és ott tárgyalták meg, hogyan tudják minél előbb teljesíteni a vetéstervet úgy, hogy a betakarítás azt ne akadályozza. Hogy jó magágyat tudjanak készíteni, szorgalmazták a keverőszántást a tarlóhántás után, amit a hónap közepéig 100 százalékban el is végeztek. A múlt héten megkezdték a vetőszántást is, így aztán a kalászosok után vetett búza három szántásba kerül, figyelőre még csak a rozsot vetik a dolgozó parasztok. Vannak persze akik már befejezték a rozsvetést — mint Ragács Elek 10 holdas. Fekete József 12 holdas középparasztok. Hockstetten József 7 holdas dolgozó paraszt — és most már a búzavetésre készülnek. A község vetéstervét már régen felbontotta a tanács és minden gazdának a beadási könyvébe írták be, hogy mennyi kenyérgabonát kell vetnie. Egyik legfőbb gondja a községi tanácsnak, hogy ügyeljen arra, be is tartsa mindenki a tervet, elvessen a földjének arányában kiszabott területen. Tavaly 36 hold kenyérgabonával vetettek kevesebbet a községben, min amennyit a terv előírt, ennyivel kevesebbről arattak, illetve csépeltek. Pedig ezzel magukat is megkárosították a nagycenkiek. A 35 hold földön az idei búza termésátlaggal számítva — ritka jó termés volt a faluban — 437 és fél mázsa gabona termett volna, ami pedig majdnem 200 ember kenyere. Klanult a tavalyi példából a községi tanács. Az idén mindenkinek be kell jelentenie a tanácshoz, ha már befejezte a vetést és akkor a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai, vagy a tanács megbízottai, Somogyi László agronómus vezetésével, felmérik pontosan a területet, s ahol hiány lesz, mindjárt pótoltatják. A legfontosabb feladat most Nagycenken is az idei kapások betakarításával együtt jó minőségű, korai vetéssel biztosítani a jövő évi jó termést. A megkésett időjárás ebben a munkában is sok gondot, nehézséget okoz, de a nagycenki dolgozó parasztok szorgalommal, becsületes munkával legyűrik ezeket a nehézségeket és megtesznek a jövő évi jó termésért mindent, ami tőlük telik.-