Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-01 / 257. szám

MAI SZAMUNK TARTALMABŐLl Beszámoló a génit értekezletről. — Töltéstava nagy ünne­pe. —- Levelezői ankét volt Sopronban. — Vasárnapi spurt­­crcdmcnyek, Segítsük az üj te rme lőszöveikezeteket A termelőszövetkezeti mozgalom egészséges fejlődéséi a szemmel lát­ható gazdasági eredmények mellett, a közös gazdálkodás útjára lépő dolgozó parasztok számának állan­dó növekedése bizonyítja legjobban Megyénkben is az év eleje óta hét­­ről-hétre, hónapról-hónapra növek­szik a termelőszövetkezetekbe újon­nan belépők száma. Ugyanakkor sok községben új termelőszövetkezetek es termelőcsoportok is alakulnak Többek között Börcsön, Bőnyrét­­aiapon, Pásztoriban, Vötcsejen, Mo­­sonszentjánoson, Arakon és még jó­­néhány más községben kezdik meg ezekben a hetekben működésüket a nemrég megalakult termelőszövet­kezetek. Egyes helyeken, mint pél­dául Beleden, vagy Vásárosfalun, a dolgozó paraszton az összefogás kezdetlegesebb fokát választották és termelőcsoportba tömörültek. Az új termelőszövetkezetek mellett szá­­mos régebben működő termelőszö­vetkezet is lényegesen megnöveke­dett taglétszámmal és területtel kéz di meg a következő gazdasági évet A termelőszövetkezeti mozgalom to­vábbfejlesztése során most az egyik legfontosabb feladat az, hogy ezek az új termelőszövetkezetek is mi­előbb megerősödjenek és szilárd, jól jcAedelmező nagyüzemi gazdaságok­ká váljanak. Most megalakuló termelőszövet­kezeteink lényegesen kedvezőbb kú­­túlmények között kezdik el az új éietet, mint azok az úttörő, kezde­ményező dolgozó parasztok, akik ezelőtt öt-hat évvel jóformán sem­mi nélkül, felszerelés és állatállo­mány nélkül, valamint megfelelő ta­pasztalat hiányában láttak hozzá a közös gazdálkodáshoz, A most meg­alakuló termelőszövetkezeteket sok­kal hathatósabban tudja segíteni ál­lamunk — mindenekelőtt fejlődő gépállomásainkon keresztül. Párt- és állatni szerveink is sok jó gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, melyek átadásával lényegesen megkönnyít­­lictik az új termelőszövetkezeteit első lépéseit. Minden lehetőség megvan tehát ahhoz, hogy a most megalakult és az ezután megalakuló új termelő­szövetkezetek mielőbb valóban pél­damutató nagyüzemi gazdaságokká váljanak és ezzel biztosítsák, hogy már a közös munka első évében minden kétséget kizáróan bebizo­nyítsák a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. Ez nemcsak gazdasági szempontból fontos, hanem politi­kailag is. A legtöbb községben az egyénileg dolgozó parasztok foko­zott figyelemmel kísérik *z új ter­melőszövetkezetek működését és első lépéseit. Völcsejen például, ahol nemrég mintegy húsz dolgozó pa­rasztcsalád termelőszövetkezetbe tö­mörült, az egyénileg dolgozó pa­rasztok szinte kivétel nélkül han­goztatják: — Meglátjuk, mire viszi egy év alatt az új Rákóczi Termelő­­szövetkezet és ha jók lesznek az eredmények, jövőre mi is belépünk Megyénkben számos kiválóan gaz­dálkodó, sőt országos hirű termelő­­szövetkezet működik. Ezek sem ön­­maguktól váltak virágzó gazdasá­gokká. A párt és az állam állandó segítsége, fidelities gondoskodása egyengette fejlődésük útját így van ez a most megalakult új termelő­­szövetkezetekkel is. Sajnos, egyes helyeken megfeledkeznek erről az alapvető igazságról. Egyes helye­ken nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a dolgozó parasztokat meggyőzzék a termelőszövetkezetbe való Irelépésre, de utána magukra hagyják őket gondjaikkal, problé­máikkal. A balfi Uj Barázda Te1'­­melőcsoport például már több hó­nappal ezelőtt önálló termelőszövet­kezetté alakult át, de a Járási Ta­nács mezőgazdasági osztálya azóta jóformán feléje sem nézett az új te rrn e 1 őszövet keze tne k. U gy a na kko r gyakran járnak az ugyanabban a községben lévő Micsurin Termelő­­szövetkezetbe. Világos, hogy most elsősorban az Uj Barázdát kellene támogatni, ahol a tagságnak még közel sincs annyi gyakorlata, tapasz­talata a közös munkában, mint az országoshírű Micsurin Termelőszö­­vetkezet tagjainak. A soproni járás tanulhatna e kérdésben a győri já­rástól, ahol a pártbizottság kezde­ményezésére külön brigádot szer­veztek szakemberekből, akiknek el­sődleges feladata az új termelőszö­vetkezetek szakmai, gazdasági és szervezeti segítése. Milyen segítségre van szükségük az új termelőszövetkezeteknek? Je­lenleg mindenekelőtt azt kell elérni, hogy az átalakulás zökkenői ellenő­re az új termelőszövetkezetekben is a legrövidebb időn belül elvessék az eszi kenyérgabonái. Elsősorban a gépállomásokra vár az a feladat, hogy ebben a munkában minden se­gítséget megadjanak az új termelő szövetkezeteknek. Nem engedhető meg olyan visszás helyzet, mint a Csornai Gépállomás körzetében, ahol éppen a nemrég alakult pász­tori termelőszövetkezet maradt el legnagyobb mértékben a vetési mun­kákkal. A legjobb gépeket, a leg­­jobb traktorokat, a legjobb agronó­­musokat most elsőse,rban az új ter­melőszövetkezetek segítségére osszák be a gépállomások. Az új termelőszövetkezetek ered­ményes gazdálkodásának legfőbb előfeltétele, hogy mielőbb kialakul­jon az alapszabály szerinti munka­­szervezet. Kik adhatnának ehhez több segítséget, mint régebben mű­ködő jó termelőszövetkezeteink el­nökei, vagy brigádvezelói. Rumi Gyula elvtárs, a péri Micsu­rin TSZ elnöke, vagy Lampert Mi­hály elvtárs, a bőnyrétalapi Szabad Május 1. elnöke példás módon ki is veszi a részét ebből a munkából és gyakran meglátogatja a szomszé­dos új termelőszövetkezeteket, taná­csaival, tapasztalatai átadásával.se­gíti a szervezett, fegyelmezett közös munka kialakítását Mindezek mellett azonban az új termelőszövetkezetek mielőbbi meg­erősödésének, megszilárdulásának legfontosabb záloga a termelőszövet­kezet kommunistáinak munkája Ter­melőszövetkezeti mozgalmunk hét­éves fejlődésének legfontosabb ta­pasztalata az, hogy az eredményes munka igazi motorja a jólműködő termelőszövetkezeti pá rtszervezet. Ha így van ez a régi termelőszövet­kezeteknél, mennyivel inkább vo­natkozik ez az újakra amelyekben a kommunisták szervezett ereje, pél­damutatása biztosíthatja leginkább, hogy a tegnapi egyéni gazdák mi­nél előbb megtalálják helyüket a közösben és egy emberként vegyék ki a részüket azoknak a terveknek a megvalósításából amelyeket az alakuló közgyűlésen elhatároztak Így válnak majd újonnan alakuló termelőszövetkezeteink mielőbb a szocialista mezőgazdaság újabb szi­lárd pilléreivé Ifjúsági klub nyílik a Felszabadulas KulUotthonban A Győr-Sopron megyei DISZ- bizottság és a megyei Felszaba­dulás Kultúrotthon közösen ifjú­sági klubot nyit Győrött. Az ifjú­sági klubot november 15-én ün­nepélyesen nyitják meg. A klub tagjainak elsősorban azokat a fia­talokat veszik fel, akik a novem­ber 7-i versenyben • a legjobb eredményt érik el, de tagjai le­hetnek azok a tanuló fiatalok is, akik legjobb tanulmányi ered­ménnyel dicsekedhetnek. November 7-i verseny a megye konfekcióiparában 1Soproni Ruhagyár* A Soproni Ruhagyár mind a 17 szalagja »be­nevezett-“ a november 7-e tiszteletére folyó ver­senybe. A legélesebb a verseny a kilences, a ti­zes és a tizenhetes szalag dolgozói között. Mind­három szalagon klott leánykaruha, illetve kötény készül. Méghozzá határidőre: november 7-ig el kell szállítania a gyárnak az egész megrendelt mennyiséget. Igen ám, de nem ment úgy a mun­ka, ahogyan kellett volna. A program szerint 235 darabot kellene gyártani naponta ebből a ruhából és hetekkel ezelőtt, amikor a gyártás megkezdő­dött, 190 volt az átlagos napi teljesitmény. Ilyen­kor különösen kézenfekvő, hogy a verseny adhat lendületet a munkának. Az üzem vezetősége cél­prémiumot tűzött ki: 1000 forint jutalmat annak a szalagnak, amelyik a legtöbb klottruhát készíti el határidőre, 000 forint jutalmat a második he­lyezettnek. Ez is jobb munkára ösztönözte a három sza­lag dolgozóit. A napi teljesítmény szinte ugrás­szerűen megnövekedett. Jelenleg legjobb a 9-es szalag; 3995 darab ruhát készített el idáig. De a 10-es szalag a nyomában van 3716 darabbal. A 17- es szalag dolgozói is kemény versenytársnak bi­zonyulnak, mert bár hatnapos késéssel álltak rá erre a munkára — szabadságon voltak a szalag összes dolgozó; — mégis 2316 darab ruhát készí­tettek már el. Tehát viszonylag ők állnak a leg­jobban. »De mi nem hagyjuk magunkat« — így nyi­latkozik Weisz Mária, a 9-es szalag vezetője. S nemcsak ő. Szommer Ferenc, a szalag »motorja­­naponta érdeklődik: »hogy állunk?« S ha zökkenő van, azonnal megteszik a dolgozók a szükséges intézkedéseket. A múlt hét egyik napján két hi­ányzó volt egyszerre. Az ilyen váratlan hiányzás meglehetősen megnehezíti az egész szalag helyze­tét. Igaz, jött két varrónő a helyükbe, de hát ők még gyakorlatlanok voltaic Ilyenkor Gullner An* talné, a szakma kiváló dolgozója äzokta »átvenni a szót« olyan formában, hogy segítséget ad a gyengébb varrónőknek. Ez meg is történt és pél­dául Láng Ilona, aki »beugrott« az egyik beteg munkatárs helyére, már olyan nagyszerűen dol­gozik, hogy el sem akarják engedni a többiek. A napi 220-as teljesítmény már általános a kilen­ces szalagnál és általános az a vélemény is, hogy nem vallhatnak szégyent a november 7-i verseny­ben s persze a jutalom elnyerése se lenne utolsó dolog. Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár A harmadik negyedévben a Mosonmagyar­óvári Kötöttárugyár azért nem lehetett élüzem, mert a minőségi követelményeket nem teljesítette. De ez nem kedvetlenítette el a dolgozókat, sót arra az elhatározásra jutottak, nogy a negyedik negyedévben ezen a téren is elérik az élüzem szintet. November 7-e tiszteletére versenyt Indí­tottak a jobb minőségért az egyes blokkok között — a blokk a legkisebb termelési egység az üzem­ben. — A verseny eredménye már október ket első dekádjában jelentkezett. A negyedik negyed­év első hónapjának minőségi eredménye 87,7 szá­zalék elsőosztályú áru. A harmadik negyedév első hónapjában csak 86 százalékban gyártottak első­­osztályú árut az üzemben. A blokkok közötti ver­senyben első a Tánasics-blokk, 89,6 százalékos elsőosztályú áruval. De nem sokkal marad le mö­göttük a Rákóczi-blokk, 88,7 százalékos eredmé­nyével. A verseny következménye az is, hogy a jelenleg utolsó helyezett Hunyadi-blokk dolgozói erősen fogadkoznak: felzárkóznak az elsők közé, a negyedik negyedév közepére túlhaladják jelen­legi 82,8 százalékos eredményüket. Minden jel arra mutat, hogy a blokkok közötti verseny eredmé­nyeként újra elnyerik a büszke élüzem címet a Kötöttárugyár dolgozói. Az elmúlt vasárnap 310 traktor szántott, vetett a meg} ében Télién erővel folytassuk az őszi munl<ákat Olyan szép idő volt, hogy aki igazán szereti a földet, a népét — kint a falvakban — nem állhatta meg, hogy ne használja ki ezt a (ebben az évben talán az utolsó) napsütéses vasárnapot. Gépállo­másaink dolgozói nagyobbrészt éllek is a lehetőséggel, mindent elkövettek, hogy minél több trak­tor kerüljön ki a földekre. A Mosonmagyaróvári Gépállo­másnak negyven gépe dübörgőit, szántott, vetett, silózott, betakarí­tott. Ezen a napon 152 kataszteri holdat vetettek a Körzetükhöz tar­tozó termelőszövetkezetek föld­jein. őszi vetési tervüket idáig 88 százalékra teljesítették, s min­den reményük megvan arra, hogy napokon belül befejezik a tervet. Ugyanilyen elismerő hangon le­hetne beszélni a Győrsövényházi Gépállomás kitűnő vezető gazdá­­száról, Tóth Gy. Miklósról és Mé­száros Lajos főmechanikusról, akik ugyan kisebb gépállomáson, kevesebb gépparkkal mint a mo­sonmagyaróváriak, de hasonló lel­kesedéssel és kötelezettségérzés­sel teljesítették munkájukat. En­nek a gépállomásnak is kint volt a múlt vasárnap minden üzem­képes erőgépe. A Magyarkimiei Gépállomás dolgozói sem aludtak, hiszen a 36 erőgépből 28 dolgozott és lehetne sorolni tovább a nagyszerű trak­torosok, mechanikusok, gazdászok igazgatók neveit, akiknek valóban szívügyük, hogy ninél hamarabb földbe kerüljön a mag, biztosítva legyen népünk jövő évi kenyere. Nem ünneprontásként, de saj­nos arról is szólni kell, hogy akadt olyan gépállomás, amely a rossz vezetés, szervezés folytán magya­rul, kieresztette a markából ezt a szép őszi napot Úgy, mint a Sopronhorpácsi Gépállomás, mely­nek a 28 erőgépe közül csak egyetlen egy mozgott kint a föl­deken, szinte megcsúfolására a 27 »társának« — vagy azok ke­zelőinek, irányítóinak? Mindent összevetve, lényegében megyénk traktorainak majdnem háromnegyed része kint dübör­gőit a földeken, javarészt vetési munkákkal elfoglalva, de nagyon sok traktor végzett őszi mélyszán­tást, vagy segédkezett a termelő­­szövetkezetek betakarítási mun­kálatainál is. Október 29-tól november I3-ig a Állami Könyvterjesztő Vállalat a Népművelési Minisztérium és a földművelésügyi Minisztérium hozzájárulásával országszerte me­zőgazdasági könyvvásárt rendez. A könyvvásár, amelyet megyénk legtöbb községében megtartanak, azzal a céllal indul, hogy dolgo­zó parasztságunkat, a mezőgaz­dasági szakembereket jó szakmai irodalommal lássák el. Azok a nagy feladatok, amelyek mező­­gazdaságunk előtt állanak, meg­követelik, hogy okos, művelt me­zőgazdasági szakemberek, agro­­nómusok és termelőszövetkezeti tagok legyenek az országban. A júliusi párthatározat rámutatott arra, hogy dolgozó népünket az tddiginél jobban el kell látnunk kenyérrel, tejjel, hússal, zsírral, állandóan fejlődő iparunkat pe­dig nyersanyaggal. Mezőgazdasá­gunk termelésének kell biztosíta­ni az anyagi alapot ahhoz, hogy népünk jóléte, kultúrája állan­dóan emelkedjék. Ahhoz, hogy mezoga^dgsagi dol­gozóink a lehető legkevesebb eró-Dícséret és elismerés illeti a gépállomások szorgos dolgozóit, hogy ezt a 6zép őszi vasárnapot jól kihasználva, gazdag munka­eredményekkel hasznosították, Csak így tovább. Azzal a sür­gető tudattal és felelősségérzettel, hogy a vetési tervek teljesítésé­hez nemcsak a szép napfényes na­pokat, hanem most már az órákat is jól ki kell használni. befektetéssel és a legésszerűbben dolgozzanak, hogy nagy termés­eredményeket érjenek el a nö­vénytermesztésben és az állatte­nyésztésben, szükséges, hogy meg­ismerjék a rendelkezésünkre álló szakkönyveket, mezőgazdasági módszereket, gépeket. A regi, kez­detleges munkamódszerek, ame­lyek a mezugazdaaagi munkála­tokban leginkább elterjedtek, nem Gégségesek ahhoz, hogy a régiek­nél jobb eredményeket érjünk el, A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, állami gazdaságaink, traktorállomásaink, de az egyéni­leg dolgozó parasztság számára is feitétlenül fontos a szakmai iro­dalom elmélyült tanulmányozása, Ezért fontos, hogy minden köz­ségünkben-, ahol megrendezik a me­zőgazdasági könyvvásárt, a dol­gozó parasztságot felvilágosítsuk a könyvvásárlás fontosságáról) Szakkönyvek vásárlása és tanul­mányozása nélkül nem termelhe­tünk többet és jobbat. Csak tanu­lással és olvasás*#! valósítható meg az egyéniek és Hl ország gazdasági felemelkedése, S a könyvvásár ehhez #d segítséget, A mezőgazdasági könnyvvásárról XL évfolyam, 257. szán: 1835, november 1, kedd ARA: 50 FILLE

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék