Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-01 / 257. szám
ánmmmmtkémi él©! hiffi Megkezdődött a genfi értekezlet negyedik ülése Október 11-én délután 15 óra azötti kapcsolatok fejlesztésekor megkezdődött Franciaország, Anglia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminiszteri értekezletének negyedik ülése. Az ülésen J. Dulles elnökölt. Az előző ülésen hozott határozat értelmében a miniszterek megkezdték a harmadik napirendi pontt a Kelet és Nyugat köz 4 A szovjet küldöttség javaslata a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése kérdésében A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányfői a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdésére vonatkozó irányelvükbe kijelentették, hogytanulmányozni kell azokat az intézkedéseket, beleértve az ENSZ szerveiben és intézményeiben foganatosítható intézkedéseket, amelyek a) A népek közötti szabad érintkezést és békés kereskedelmet akadályozó sorompók fokozatos kiküszöbölését és b) Az érdekelt országok és népek szempontjából kölcsönösen előnyös szabad érintkezést és kapcsolatok megvalósítását eredményezhetnék.« A négy hatalom külügyminiszterei ennek megfelelően attól a kívánságtól vezérelve, hogy elősegítsék az államok közötti békés együttműködést, a következőkben állapodtak meg: 1. Rendszabályokat kell foganatosítani a nemzetközi kereskedelem fejlődésének előmozdítására, értve ezalatt a Kelet és Nyugat közötti nemzetközi kereskedelmet jelenleg gátló akadályok és korlátozások felszámolását, továbbá a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását a keresketárgyalását azzal a céllal, hogy szakértői csoportot alakítsanak e kérdéssel kapcsolatban. Ezután — a megállapodás értelmében — a miniszterek folytatják az első napirendi pont — az európai biztonság és Németország — megvitatását. delem és a hajózás kérdéseivel kapcsolatban. 2. A négy hatalom minden tőle telhető intézkedést megtesz, hogy elősegítse valamennyi ország kereskedelmi hajóinak akadálytalan áthaladását a nemzetközi jelentőségű tengerszorosokon és csatornákon, valamint a néhány állammal való tengeri összeköttetést jelenleg gátló akadályok és korlátozások felszámolását. 3. Intézkedéseket kell tenni a nemzetközi tudományos és műszaki kapcsolatok kiszélesítésére, nevezetesen az atomerő békés felhasználása terén (a technikában, a mezőgazdaságban, a gyógyászatban, stb.) az e kérdésekkel foglalkozó szakemberek értekezleteinek összehívása útján a négy hatalom képviselői megfelelő lépéseket tesznek majd azokban a nemzetközi szervezetekben, amelyek a tudomány és a technika terén folytatott nemzetközi együttműködés kérdéseivel foglalkoznak. Kívánatos, hogy az ezzel kapcsolatos legközelebbi intézkedésként 1936-ban hívjanak össze nemzetközi értekezletet az atomerőnek a gyógyászat terén történő felhasználása kérdésében. 4. A négy hatalom helyesli, hogy a nemzetközi szakintézmények (nemzetközi menekültügyi szervezet) IRO, UNESCO, egészségügyi világszervezet (WHO) szállítási és közlekedési szervezet, stb. munkájában valamennyi ország részt vegyen, amely ilyen együttműködést kíván. 5. Ezután a következő további intézkedéseket kell tenni, beleértve az ENSZ szerveiben és intézményeiben foganatosítható intézkedéseket, amelyek elősegíthetik a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok megszilárdítását, az ipar, mezőgazdaság, kulturális együttműködés és utazások terén. a) Kölcsönösen küldöttségeket kell cserélni: az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem képviselőinek kölcsönösen utazásokat kell tenniök egymás országaiban tapasztalatcsere céljából és azért, hogy megismerkedjenek az illető országok e téren elért eredményeivel; b) ki kell bővíteni az országok közötti kulturális kapcsolatokat abból a célból, hogy szélesebb alapon fejlődjék ki az érintkezés a tudomány és a kultúra munkásai között és kibővüljön a kulturális értékek cseréje. Ennek érdekében kívánatos, hogy az illető országok kulturális együttműködési egyezményeket kössenek; c) ki kell bővíteni a sajtótermékek (könyvek, folyóiratok, újságok stb.) cseréjét a tudományos kutatóintézetek, könyvtárak, tudományos és kulturális egyesületek, társadalmi szervezetek és magánszemélyek között; d) intézkedéseket kell tenni a nemzetközi utazások, valamint az államok közötti sportkapcsolatok szélesebb körű kifejlesztésére; e) rendszabályokat kell foganatosítani a kivándorlási és egyéb előírások terén fennálló, az előbb említett államközi kapcsolatok kibővítését megnehezítő mesterséges akadályok kiküszöbölésére. V. M. Molotov nyilatkozata a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselőinek a külügyminiszteri értekezleten való részvételéről Elnök tír! A napirend első pontjával kapcsolatban a szovjet küldöttség szeretné kifejezésre juttatni véleményét a német kérdés megtárgyalásának rendjére vonatkozólag. A szovjet küldöttség szükségesnek véli, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői részt vegyenek a német kérdés megvitatásában Ez annál is fontosabb, mivel egyedül a Szovjetuniónak van közvetlen kapcsolata mind a Német Demokratikus Köztársasággal, mind pedig a Német Szövetségi Köztársasággal. Ami Franciaországot, Angliát és az Egyesült Államokat illeti, ezeknek az országoknak csak a két német állam egyikével van közvetlen kapcsolata, tehát megvannak fosztva attól a lehetőségtől, hogy teljes képet alkossanak maguknak mindkét német állam álláspontjáról. A kormányfők irányelvei, amelyeknek bennünket vezetniök kell, az általuk tárgyalt kérdéssel kapcsolatban kimerül suk, hogy a külügyminiszterek maguk fognak rendelkezést hozni — amennyiben kívánatosnak látják — más érdekelt felek részvételére vagy meghallgatására vonatkozólag. Ennek megfelelően a szovjet küldöttség javasolja, hívják meg a német nép képviselőit, hogy vegyenek részt a német kérdésről folyó tárgyalásokon Szeretnék arra is emlékeztetni, hogy a kormányfők értekezletén N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, kifejezte a szovjet kormánynak azt a határozott meggyőződését, hogy a német kérdést nem lehet megvitatni a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselőinek részvétele nélkül. Volt idő, amikor a négy nagyhatalom a németek részvétele nélkül hozott Németországot érintő határozatokat Ez érthető volt a háború utáni első esztendőben Most azonban, hogy két szuverén német álllem jött létre Németország területén, ez egészen más dolog. Ilyen körülmények között abnormális lenne határozatokat hozni a német kérdésről képviselőinek részvétele nélkül. Ha el akarunk jutni a német kérdés megoldásához, akkor elő kell segítenünk a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közeledését. Meggyőződéssel ki lehet jelenteni, hogy ezt az utat választva a puszta kívánságoktól és nyilatkozatoktól a gyakorlati intézkedések felé fordulnánk és megértve nemzeti törekvéseit lényegbevágó segítséget nyújtanánk a német népnek. Szeretném remélni, hogy a szovjet kormánynak ez a nézete megfelelő támogatásra talál Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok külügyminiszterei részéről. Mi nem látunk semmi olyan okot fennforogni, amely megakadályozhatná a német nép képviselőit, hogy részt vegyenek értekezletünkön a német kérdés megvitatásában. Itt kifejezésre juttathatnák nézeteiket, csakúgy, mint állásfoglalásukat azokkal a javaslatokkal és tervekkel kapcsolatban, amelyek már előterjesztésre kerültek, vagy amelyeket ezután terjesztenek elő a német kérdés tárgyalása során a német probléma megoldását és a német egység helyreállításának kérdését illetően. A szovjet küldöttség ezzel kapcsolatban javasolja, hogy értekezletünk nevében küldjünk meghívót Otto Grotewohlnak, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének és Konrad Adenauernak, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának, hogy utazzanak Genfbe személyesen, vagy küldjék el képviselőiket a német kérdés megvitatásában való részvétel céljából. Nem mindenben a GYIK a hibás... 1953 augusztusában a 48/1. Építőipari Vállalatot megbízták a győri házak karbantartásának elvégzésével. A munkák elhúzódása folytán ezt a programot 1953-ban nem valósította meg a vállalat, s ezért a megyei döntőbizottság megbüntette 5000 forintra. Az összeget köteles volt a vállalat számunkra megtéríteni, s kötelezték a meglévő hitelkeretből a fennálló munkák elvégzésére. A keretet aállalat nem használta fel még így sem, pedig mi segítséget nyújtottunk azzal, hogy olyan szakmunkák elvégzésével bíztuk meg amelyre külön kapacitása volt a vállalatnak. A múlt évről ez évre áthúzódó munkákat kellene még elvégeznie a vállalatnak 35 000 forint értékben, amelyet a döntőbizottság leszállított 20611 forintra. Ez a döntőbizottsági határozat 1955. május 12-én történt. Az Építőipari Vállalat 1955. augusztus 31-én vállalatunkhoz fordult és kérte a házak címjegyzékét, amelyeken a munkákat kellene elvégezni. Mi ezt a jegyzéket 1955. szeptember 8-án átadtuk a vállalatnak. Műszaki vezetőnk telefonon is felhívta a vállalatot a munkák elvégzésére, de azóta sem történt ebben semmi és így kilenc ház lakóinak kell várnia a javítások elvégzésére. A munka el nem végzéséért a vállalatot ismét 1000 forint kötbér megfizetésére kötelezték. Amennyiben nem végzi el a munkát, ismételten kötbért kell fizetnie a vállalatnak, de sajnos ezzel a lakások kijavítása nem oldódik meg, viszont a kötbér összegéből sok tubát meg lehet szüntetni, s ennek a lakók is örülnének. Práger József, a Győri Ingatlankezelő Vállalat igazgatója. álsgyűlési miniszter rendelte a kufessisaksgyűlmiti egyes kérdéseinek szabályozáséról A kukorica és a napraforgó törése, a burgonya szedése az országban csaknem mindenütt befejezéshez közeledik. Ezért a begyűjtési miniszter a törés és szedés megkezdésére elrendelt egyéni bejelentési kötelezettséget megszünteti. A rendelet szerint hátralékosnak kell tekinteni azt a termelőt, aki a kukorica- és a napraforgótörés végső határidejét követő 8, illetve a burgonyaszedés végső határidejét követő három napon belül nem tesz eleget az állam iránti kötelezettségeinek — beleértve bármely címen fennálló tartozását, közte a kukoricaértékesítési szerződésben vállalt kukorica átadását is. A kukorica átvételével kapcsolatban több helyen tapasztalható torlódás a termelőket akadályozza a sürgős őszi munkák elvégzésében. A begyűjtési miniszter ezért úgy rendelkezett, hogy a termelők a kukorica vételjegyzése és ellenértékének készpénzben való kifizetése mellett később is beszállíthatják a kukoricát, ha vállalják az állam iránti kötelezettség teljesítéséhez szükséges kukoricamennyiségnek 1956. január 15-ig való tárolását, s ezt legkésőbb a törés végső határidejét követő nyolc napon belül bejelentik. Kulákok és notórius nem teljesítők a tárolásra nem kaphatnak engedélyt. A vételjegyzett kukorica menynyiségét beszámítják a község begyűjtési tervének teljesítésébe és figyelembe veszik a szabadpiaci jog megadásánál. A vételjegyzett és kifizetett kukorica az állam tulajdona, azt a termelő fokozott gonddal köteles kezelni, mennyiségileg és minőségileg hiánytalanul megőrizni és az átvevő telep öt nappal előbb küldött értesítése alapján — az átvevő telepre beszállítani. Országos jelentőségű orvosegészségügyi aukciót tartanak november 12-én Győrött A Győr-Sopron megyei TTIT rendezőében november 12-én országos jelentőségű orvosegészségügyi ankétót tartanak Győrött. Az ankéton 8 előadás keretében a sebészet, bel-, gyermek- és ideggyógyászat terén elért eddigi eredményeket ismertetik az ország kiváló orvosai. Az előadáson a sebészet területén új gyógyító eljárások a gyakorlatban eddig elért eredményeit is megvitatják. Részt vesz az ankéton az ország több mint húsz kiváló orvosa. Megjelent a Magyar munkásmozgalom története válogatott dokumentumainak III. kötete Az 1905—1907-es orosz forradalm ötvenedik évfordulója alkalmából megjelent a Magyar munkásmozgalom története válogatott dokumentumainak harmadik tó téte, a Magyar Munkásmozgalm Intézet és a Szikra kiadásában. „Leomlanak a válaszfalak** Szombaton este hat óra felé sokan érkeztek a Gyapjúfonó- és Szövőgyárba. Ezúttal azonban nem a portást köszöntötték először, hanem az érkező, nagyobbára idősebb dolgozókat fiatalok fogadták a kultúrterem bejáratánál. S nem is akárhogyan. Biczkó Gizella, Temcsek Ilona és még néhány fiatal leány ízléses virágcsokrot nyújtott át az idős nő és férfi dolgozóknak, így kezdődött az öregek és fiatalok találkozója, így rendezte azt meg a DISZ- szervezet. Amikor a tágas kultúrteremben mindenki elfoglalta a helyét, vagy százötvenen lehettek együtt öregek és fiatalok fele-fele arányban. Fehér asztal mellett találkoztak így először. Nem mondta senki, ki hová üljön, mégis mindenki úgy találta meg a helyét, hogy a két generáció kisebbnagyobb csoportjai egymás mellé kerültek. A falakon az üzem fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás dekorációja. Ez méginkább aláhúzta a találkozás ünnepélyességét. Hiszen azokat hívta meg ide a DISZ- szervezet, akik 25 éve, vagy még ennél is több ideje az üzemben dolgoznak. A beszélgetés hamarosan megindult és Tiszauer János helyettes DISZ-titkár legfeljebb hangosan fogalmazta meg a többiek mondanivalóját: milyen nagy szükség van arra, hogy a tapasztalt idősebb szakmunkások segítsék a fiatalokat. Sok felszólaló volt még ezen az „értekezleten”, közvetlenül, meleg hangon mondották el az öregek, hogy milyen volt a múlt, a fiatalok pedig, hogy tanulni akarnak tapasztalt szaktársaiktól. Tóth Ilonka, aki ugyan már nem DISZ-tag, de messze van még attól, hogy idősnek nevezzék, őszintén elmondotta, hogy bár régi dolgozója az üzemnek, de igen-igen sokat tanult mint szövőnő a felszabadulás után. Koslek Jánosnál aki 30 éve jár be az üzembe minden nap, szorgalmas munkára intette a fiatalokat, mert amint mondotta, nekik fiatal korukban úgy kellen ellopkodni a jó munkafogásokat, ha boldogulni akartak. Ma pedig? ... A felszólaló fiatalok is arról beszéltek: minden segítséget, támogatást megkapnak az üzemtől. Horváth Antal elvtárs, a Városi Párt-végrehajtó bizottság titkára felszólalásában kitért arra: ha a fiatalok lendülete párosul az idős dolgozók szaktudásával, akkor ebből az egész népgazdaságnak lesz haszna. Farkas Júlia elvtársnő, az üzemi pártbizottság titkára megmondotta, hogy van bizonyos válaszfal az idősebb és a fiatal dolgozók között. Az idősek gyakrabban fordulnak segítségért a pártbizottsághoz, ha problémáik vannak és hamarabb megértik azt is, ha a pártbizottság kér tőlük nagyobb helytállást a tervek teljesítésében. Persze a fiatalokon és idősebbeken egyaránt múlik, hogy leomoljanak ezek a válaszfalak. A jó hangulatban elfogyasztott vacsora után ott kezdődött a válaszfalak leomlása, hogy az idősebbek a fiatalokat kérték fel táncolni és fordítva. — Persze sokat táncoltak a fiatalok egymással és az idősek is szaporán jártak. — Paffal János, a kazánház „igazgatója” — ő mindig így nevezi magát, mint főgépész fiatalosan forgatta a lányokat. Schmirer József pedig Kraft nénit kérte fel táncolni. Sajnos kosarat kapott, mert Kraft néni — bár 45 éve dolgozik az üzemben — a mozgást még bírná, csakhogy nem tanult meg táncolni. Az ő fiatalsága idején még kenyérgondok kötötték le a lányokat. Asszony korában pedig? . . . még több lett a gond, a baj. De azért ő is jól érezte magát. Sorra kerültek szóba a régi emlékek. Azok az idők, amikor Máli, volt igazgató — a „Máté” — még azt is megtiltotta a munkásoknak, akik a gyár területén laktak, hogy főzzenek, mert „nem bírta” a hagymaszagot. Aztán Kelemen Kálmán emlékezett a régi sztrájkokra, amikor vasárnap mentek házrólházra szervezni a munkásokat. Sztrájk a filléres béremelésért? Mit tudnak erről a mai fiatalok? De ne is tudják meg, nem is fogják megtudni soha. Akkor öregeknek és fiataloknak egyaránt kenyérharc volt az életük, s ma mindkét nemzedéket egy táborba tömöríti a szocializmus építésének közös programja. Ezt a szombat esti találkozón megértette mindenki. Most arra van szükség, hogy a munkás hétköznapokon is tovább bontsák a válaszfalakat.