Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-01 / 27. szám
DÍSZ-tagkönyvcsere az Öntöde- és Kovácsológyárban -Az elmúlt hét végén a Győri Önte- és Kovácsológyár kultúrotthobán körülbelül negyven karbantóüzemi fiú és leány jött össze, hy átvegyék az új DJSZ tagsági levet. Az ünnepi taggyűlésen a majok vörös- és nemzetiszínű szlókkal díszítették fel a kultúrmet. Az elnöki asztal fölé a maaz ifjúság jelszavát: »Hűség ahhez, hűség a párthoz!« írták. A párt és a nép iránti hűség jut kifejezésre a fiatalok magatartsában, amikor a szocialista ifjúihoz méltó komolysággal és ■fedőmmel hallgatták meg Sokor Viodor alapszervi DISZ-titkár bermolóját. — Első gondolatunk — kezdte Sorai elvtárs — nem szállhat mást, mint nagy példaképünkhöz, Uáy Sándorhoz, Ságvári Endréz és Kilián Györgyhöz, a kommista ifjúmunkások magyarországi vétségének hős vezetőihez és amszomolistákhoz, akik életük árán hűek maradtak a szabadság észtjéhez. A DISZ-titkár szavai nyomán egelevenedtek a KIMSZ hősi hakai, Sokorai elvtárs elmondotta, hatan dolgozott és halt mártírhalált ágvári Endre. A fiúk és lányok néma csendben allgatták a komszomolisták történtét is. A második világháború alattörtént, hogy a fasiszták az egyikfogott komszomolistát arra akarták kényszeríteni, tapossa hossza tagsági könyvét. A komszomolista ezt nem tette meg. Ekkor a szovjet fiút durván bántalmazták, és amikor ez sem hatott, akkor a harmincfokos hidegben vízzel locsolták a fához kikötött szovjet ifjút, aki élete feláldozásával is megvédte a Komszomol becsületét. — A hősi példák — folytatta a DISZ-titkár — lelkesítenek és köteleznek De, hogy az öntöde- és kovácsológyárban mire lelkesítenek és mire köteleznek,rról elfelejtett beszélni a DISZ-titkár. Pintér Károly, a gyári pártvezetőség tagja sem adott segítséget a fiatalok előtt álló feladatok megismeréséhez. Amit aztán a DISZ-titkár és Pintér elvtárs elmulasztott, azt az ünnepi taggyűlés felszólalói sem pótolták. Pedig lett volna miről beszélni. Igaz, a Petőfi-iskola hallgatóinak száma nyolcról tizennégyre növekedett, de még mindig nagyon sok a tennivaló azért, hogy a fiatalok látóköre bővüljön, szélesedjék. Nagyon is érdemes lett volna mérlegre tenni a fiatalok termelőmunkáját. A mérleg megmutatta volna, hogy különösen a villanyszerelő brigád ifjú tagjai dicséretet érdemelnek. Ugyanakkor bírálni kellett volna a gazdasági vezetőket, akik nem értékelik a fiatalok versenyét. A felszínen is megmutatkozó és megszüntetésre váró hibák, valamint az általánosításra váró eredményeken kívül még sok hasznos dolgot, mint például a gyári kultúr- és sportéletet is érdemes lett volna értékelni. A kultúrmunka ugyan szóba került a taggyűlésen, de a kultúrotthon rendje vitatásánál nem jutottak tovább. Minderről azért is érdemes beszélni, mert ha megkésve is, de a DISZ-vezetőségnek pótolni kell a taggyűlésen elkövetett mulasztását. Ha ezt megteszik, a TMK diszistái világosabban látják feladataikat, célkitűzéseiket. Egyszóval: a vezetőség pótlólag tartalmat adhat Vinga László, Tóth Sándor, Mayr Lujza, Szabó László és a többi, új tagkönyvvel rendelkező, diszista munkájának, életének. A jó tartalomnak magában kell foglalni a sportot, a kultúrát, a művelődést, a vidám életet és azokkal együtt a felelősségteljes munkát is. S ha a DISZ-vezetőség törődik a fiatalok szórakozásával, számíthat rájuk a legnehezebb munka idején is. Ha mindezekről barátian beszélgettek volna, a taggyűlés valóban felejthetetlen élményt adott volna és világossá tette volna a fiatalok előtt azt, hogy mit is jelent a »Hűség a néphez, hűség a párthoz«-jelszó. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről tárgyalt Mosonmagyaróvár tanácsának teljes illeme A múlt héten teljes ülést tartói. Mosonmagyaróvár Város Tanácsa A tanácsülést dr. Varga Ernő, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia igazgatója nyitotta meg, majd az első napirendi pontban Koppány Lajos v. b. titkár számolt be a végrehajtó bizottságnak az elmúlt tanácsülés óta végzett munkájáról. A második napirendi pont keretében Kovalszki Sándor v. b. elnöktartott beszámolót a város helyzetéről a Központi Vezetőség tavalyi mezőgazdasági határozatainak tükrében. »A márciusi határozat előtt -- állapította meg - városunkban is tapasztalható volt a jobboldali elhajlás.« A város termelőszövetkezeteiből tizenöten léptek ki és a szövetkezeteken belül meglazult a fegyelem. Elhanyagoltuk a népnevelőm munkát is. Ennek megvan a magyarázata is — mondta a v. b. elnök. Agitálhat-e olyan tanácstag a termelőszövetkezet mellett, aki még maga is egyéni dolgozó paraszt? A tanácstagok kötelessége — hangsúlyozta —, hogy álljanak ki a termelőszövetkezetek mellett, mutassanak maguk is példát. Tavaly ősszel fejlődésnek indult Mosonmagyaróvárott is a termelőszövetkezeti mozgalom. Ebben nagy része volt a termelőszövetkezetek kitűnő gazdasági eredményeinek, megerősödésének. A termésátlagok a szövetkezetekben felülmúlták az egyéniekét. Tavaly minden termelőszövetkezet nyereséggel zárta az évet és többet osztott egy munkaegységre, mint 1954-ben. A Dózsában 18 forint helyett 1955-ben 40,36 forintot, a Békében 26,21 forint helyett 40,40 forintot osztottak. A jó eredmények nyomán az ősszel mintegy negyvenen választották a városban a termelőszövetkezeti gazdálkodás útját. A tanácsülésen élénk vita alakult ki a beszámoló felett, amelynek során hozzászóltak a termelőszövetkezetek elnökei és még sokan mások . A városban minden adottság megvan arra — állapította meg a tanácsülés —, hogy a termelőszövetkezeti mozgalmat az év folyamán még tovább fejlesszék, az egyéni gazdálkodók sorát győzzék meg arról, hogy a boldogulás útja a szövetkezésben rejlik és megvan a lehetőség arra is, hogy előkészítsék a termelőiszövetkezeti mozgalom fejlettebb formáira való áttérést is. Végül határozatot fogadtak el a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről. — A cél az — állapítja meg a határozat —, hogy 1956-ban Mosonmagyaróvár egész dolgozó parasztságát a termelőszövetkezetekben egyesítsék. Gyors ütemben folynak a gépjavítások a Soproni Téglagyárban KIHALT, CSENDES ilyenkor télen a Soproni Téglagyár környéke. A tehergépkocsik és lovaskocsik elmaradoztak, már csak itt-ott lehet látni egy-egy téglával megrakott szekeret. A tavalyról maradt, előregyártott nyerstégla égetésével is már három kemencében végeztek. Nem forgolódnak itt a talicskás emberek. Csak a negyedik kemence működik, a többit javítják. Most van a gépjavítások ideje. Nem kezdhetik a nyersgyártást, mert a hidegben a tégla elfagyna. És különben is, az egész évben működő gépeket valamikor alaposan át kell javítani. Széjjelszedik most őket, az elkopott alkatrészeket kicserélik, a jókat megolajozzák és felkészítik a termelés megindulására, az első negyedéves terv teljesítésére. Mind a négy üzemrészben gyors ütemben folynak a gépjavítások. Az I-es számú üzemben az eddiginél nagyobb cserépprést szerelnek fel. Ugyanitt a régi leforgatós asztalokat lehúzós asztalokra alakítják át. A régi leforgatós módszer nagyon fárasztó volt és amellett nagy szaktudást igényelt. Az új módszerrel könnyebben, több téglát lehet majd lehúzni. Az átalakítás sok munkát igényel, mintegy 100 000 rámát kell kézbevenni, átalakítani. Ez egész télen át harminc lánynak ad munkát. Az II-es számú üzemben az összes nagygépek javítás alatt vannak. A III-as számú üzemben a gőzgépet generálozzák. A bányákban is folyik a munka. Most már bányásszák, előkészítik a földet a nyersgyártáshoz. Az így előkészített földből sokkal jobb téglát és cserepet lehet gyártani, mint a bányászás után közvetlen feldolgozás alá is földből. FOLYAMATBAN VAN a szárítószínek átépítése. A szárítószineket lovasjáratra építik át, s ezzel egy üzemrészben öt-hat embert kímélnek meg a nehéz fizikai munkától. Mindenütt folyik a munka, de a legnagyobb méretű az átalakítás a IV-es számú üzemben. Ez az üzemrész volt az, amely az elmúlt évben hátráltatta az egész üzem termelését. Miatta maradtak le az éves terv teljesítésével. Most új bányát nyitnak a négyes üzemben. Új gépet szerelnek fel, felvonóépületet létesítenek. Rosta István karbantartó brigádja vállalta, hogy a kitűzött határidő előtt három nappal, február 25-re befejezik a nyerstéglagyártó gép szerelését. A gyors munka mellett minőségi munkát végeznek. Ügyel erre Gaál László, a karbantartó részleg főművezetője is. — Éveken keresztül az volt a helyzet a Soproni Téglagyárban — mondja Gaál elvtára —, hogy a téli gépjavítások után nagyobb vizsgálat nélkül elindultak a gépek és egy-két hét után a gép újra javításra várt. AZ IDÉN a pártvezetőségi ülésen határozatba hozták, hogy a téli gépjavítások befejezése után műszaki brigádot alakítanak, amelynek tagjai felülvizsgálják majd valamennyi üzemben lévő gép működését. Az észlelt hibákat azonnal jelentik ,és még mielőtt nagyobb baj adódnék, kijavítják. Így elkerülik, hogy már az év elején lemaradással küzdjenek, ami például tavaly is egész évben végigkísérte őket. — Most előnyt akarunk szerezni már az első hónapokban — mondja Sebestyén János párttitkár — és akikor biztosabb lesz a havi és a negyedéves tervteljesítésünk. A gépjavítások ideje alatt gyártanak olyan gépalkatrészeket is, amelyekre később bármikor szükség lehet. Ha a gép elromlik — mondjuk egy fogaskerék eltörik —, akkor a meglévő kereket azonnal kicserélik. Így elkerülik a máskor hoszszabb ideig tartó gépállást. A GÉPJAVÍTÁSOK befejezését a karbantartó részleg dolgozói határidő előtt vállalták és ha az idő engedi, február második felében már megkezdik a nyerstvártását. Sok téglára, cserépre van az árazászüksége a gyorsan épülő lakóházakhoz, iskollához, bölcsődékhez, kultúrotthonokhoz. A Soproni Téglagyár dolgozói már megtették felajánlásukat az első negyedévre. Vállalásaik szerint 275 000 égetett téglát, 50 000 égetett cserepet, 110 000 nyerstéglát és 15 000 nyerscserepet gyártanak terven felül ebben a negyedévben. Mitzemeink a minőségi terv teljestéséért A Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár dolgozóira nagy feladat vár ez évben. Első negyedéves tervüket az előző év első negyedévhez viszonyítva 20 százalékkal felemelték. A feladat megoldása annál inkább nehéz, mert a felemelt tervben nem az ismert, már begyakorolt ruhadarabokat kell készíteni, hanem új fazonokat. A tervemelés nemcsak a menynyiségi terv teljesítésében okoz az első időkben nehézséget, hanem a minőségnél is. Az új gyártmányok technológiája a dolgozók többsége előtt még nem eléggé ismert. A konfekció így nem tud minőségi munkát végezni. Az első dekád minőségi tervét nézve nem is kapunk kiváló eredményt: a mutatószám 1,6 százalékkal kisebb, mint a követelmény. Vajon mi ennek az oka? A műszaki és fizikai dolgozók egyaránt sokat panaszkodnak a fonálra. A lőrinci és a kaposvári fonodák nem sokat törődnek a minőséggel. A fonál most már hetek óta hol vékonyabb, hol vastagabb, roszszul, egyenlőtlenül fonott. Ezek sok hibát, sok bosszúságot okoznak a kötésnél. Ha vékonyabb a fonál, könnyen elszakad, ha csomós, akkor meg lyukacsos lesz az áru. A gyengébb minőségnél nem mindennek a rossz fonál az oka. Sok baj van a szennyeződéssel is. Különösen a festődében, ahol jelenleg üzemtatarozás, mennyezetjavítás folyik. A megfestett áru a sok por miatt foltos lesz. Ezt a hibát ki lehet ugyan javítani, de hosszadalmas, és költséges munkával. Ezeken a hibákon sürgősen kell javítani. Nem mindegy, hogy mennyit és milyen minőségben készítenek a különféle árukból, különösen akkor, nem, ha a gyártmányok nagy része külföldre készül. A rossz minőségű áru rontja a magyar ipar hírnevét, de nem utolsó sorban növeli a költségeket. Ugyanis, ha az áru késik, kötbért kell fizetni. Tudják ezt a Kötöttárugyár dolgozói is éppen ezért elhatározták: mindent elkövetnek, hogy a következő dekádokban már ne legyen kifogás a minőség miatt. A minőség javítását szolgálja az elmúlt hetekben megalakított mintázó részleg, ahol az üzem legjobb dolgozói vannak. Feladatuk, hogy az új gyártmányok technológiáját megismertessék a dolgozókkal és ahol nehézség van, segítsenek. A gyengébb dolgozókról — akik nemrégen kerültek az üzembe — sem feledkeznek meg. A fiatalokból összetevődő DISZ-brigádok szívesen vállalták a patronálást. A műszaki vezetők is lelkesen dolgoznak. Hogy a géphibákból eredő selejtet megakadályozzák, átvizsgálták a körkötőgépek szélfogóit, fonalőreit és lyukfogóit Ezek az intézkedések bizonyára meghozzák az eredményt és a következő dekádokban a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár örömmel jelentheti: teljesítettük minőségi tervünket. A Győri Gyapjúfonó- és Szövőgyárban kiváló minőségről beszélnek a számok. 1956. első dekádjában a tervezett 95 százalékos minőségi tervet 95.3, a második dekádban pedig 97.8 százalékra teljesítették. Ebben a jó eredményben kivétel nélkül az üzem minden egyes dolgozójának becsületes, szorgalmas munkája benne van. Természetesen sokat jelentett a termelés motorja, a minőségi verseny, amely 1955. tavaszán indult, de hónapról-hónapra szebb eredményt hoz. Az egész üzem jó eredménye nagyban függ a fonodától és az előkészítőtől. Ha ez a két üzemrész jó fonalat ad a szövőknek, akkor biztosított a jó minőség. A minőségi versenyben eddig csaknem minden egyes értékelésnél az előkészítő valamelyik csoportja nyerte el az első helyezést. A legutóbbi értékelésnél Jurarits István csévélő csoportja győzött. Annak ellenére, hogy mennyiségi tervüket 121 százalékra teljesítették, mindössze 0,22 százalék volt a selejtes fonal. A jó eredmény eléréséig sokat fáradoztak a csoport dolgozói, de maga a csoport vezetője is. Ma már a csévék nem lehetnek vastagabbak, vagy vékonyabbak, mint amilyeneket a technológia előír, mert Juranits István állandó szúrópróbaként sablonnal vizsgálja a csévék vastagságát. Nem feledkeznek el a forgókúpok csavarjairól sem, amelyek néhány hónappal ezelőtt még igen sok bosszúságot okoztak, amikor kilazultak. Ma már a dolgozók nem lazítják ki a féktárcsákat, tehát nem is lesznek puhák a csévék. Hogy a jó eredményt továbbra is megtarthassák megfogadták, a jövőben még nagyobb gonddal végzik munkájukat, arra is ügyelnek, hogy a vetülékfonal ne keveredjen össze a láncfonallal. 1141 család, 1310 új tag lépett egy hónap alatt megyénk termelőszövetkezeteibe Az év első hónapja szép eredményeket hozott a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésében. Különösen a csornai és a győri járás kommunistái, termelőszövetkezeti népnevelői végeztek elismerésre méltó, eredményes munkát. Három új termelőszövetkezeti község: Csorna, Kóny, Tárnokréti példája bizonyítja, hogy a fáradhatatlan, lelkiismeretes meggyőző munka nem vész kárba. Az év első hónapjában összesen 1141 család, 1310 tag kérte felvételét a már működő, vagy újonnan alakult termelőszövetkezetekbe, illetve termelőcsoportokba. Az új tagok nagy része jelentős földterülettel rendelkező dolgozó paraszt, amit bizonyít, hogy 7373 hold földet vittek magukkal a közösbe. A legutóbbi héten a legnagyobb arányú fejlődés a kapuvári járásban. Kisfalud községben volt, ahol új termelőszövetkezet alakult Búzakalász néven. A termelőszövetkezethez 70 család 86 tagja tartozik és 300 hold föld van birtokukban. Ugyanebben a községben egy előkészítő bizottság is működik 45 családdal, 58 taggal, 528 hold földdel. Az új termelőszövetkezet és az előkészítő bizottság is tovább fáradozik azon, hogy a község még egyé,nileg dolgozó parasztjai minél előbb megtalálják helyüket a közösségben. Nagyobb arányú belépés volt még Csorna községben, ahol 42 család 43 tagja írta alá a belépési nyilatkozatot. Rábapatonán is tovább gyarapodtak számban a termelőszövetkezetek. Egy hét alatt 27 tag határozott a szövetkezeti gazdálkodás mellett. Január negyedik hetében öszszesen 141 család, 177 tagja írta alá a belépési nyilatkozatot, 510 hold földterülettel. • Az utolsó hét eredménye azt mutatja, hogy alábbhagyott a lendület a számszerű gyarapodásban. Kisfalud és még néhány község kivételével nem volt nagyobb fejlődés sehol sem. Az eddig elért sikerek biztatóak, éppen azért nem szabad megpihenni a babérokon, hanem áldozatos, rendszeres politikai munkával el kell érni, hogy a tavaszi munkák megkezdéséig is a dolgozó parasztok százait vezessük rá a helyes útra. Többet kell törődni a meglévő előkészítő bizottságokkal. El kell érni, hogy minél több átalakuljon termelőszövetkezetté, vagy termelőcsoporttá. Ehhez meg kell teremteni a feltételeket úgy, hogy a meglévő előkészítő bizottsági tagokhoz újak csatlakozzanak, s nagy erőt képviselve kezdhessenek a közös gazdálkodáshoz.