Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-01 / 52. szám
Vilit r*oitrÁsj*t eGresuiőersK f Xlt évfolyam, 52. eaaat 1956. március 1, csütörtök. ARA: 50 FILLER Tavasz keszödén - nagy feladatok előtt Most már elmondhatjuk, hogy a tél kidühöngte magát, nemsokára a szántóföldeken is elolvad a vastag hótakaró. Megindulnak a traktorok, kezdődik a munka a földeken. Ezerkilencszázötvenhatban különösen nagy a tennivalónk, mert a párt Központi Vezetőségének határozata előírja, hogy a mezőgazdasági termelést három százalékkal emelni kell. A parasztember munkáját, munkájának eredményességét sok tényező befolyásolhatja. Számolni kell az időjárás viszontagságaival, növényi és állati kártevőkkel és még nagyon sok mindennel, ami a termésre leselkedik. De legtöbb a gazdától függ. Ha idejében vet, idejében arat, nem engedi elgazosodni a földjét, betartja a növényápolás helyes agrotechnikáját, jó termésre számíthat. Éppen ezért már a tavasz első napjaiban lásson munkához minden termelőszövetkezeti tag, gépállomási, állami gazdasági dolgozó és egyénileg dolgozó paraszt. A tél szokatlanul zord volt, nagy mennyiségű hó esett. A gazda legelső teendője, hogy eltüntesse a hó pusztító nyomait. A laposabb helyeken vízállások keletkeznek, amelyek nagy kárt tehetnek a vetésekben. Még a hóolvadás előtt, vagy az olvadás idején haladéktalanul ki kell tisztítani a levezető árkokat. Sürgős ez a munka, hiszen minden parasztember tudja, hogy a növény csupán néhány napig bírja a víz alatt. Küzdeni kell az ellen is, hogy a felfagyás kárt tegyen a növényzetben. Idén erősen fennáll a felfagyás veszélye, hiszen ősszel sok helyen kevéssé ülepedett talajba vetettünk. Elő kell tehát venni a hengereket, s ahol szükséges, végezzék el ezt a munkát. A védekezés mellett fontos feladat a múlt éven vetett növényzet megerősítése. Különösen fontos a fejtrágyázás elvégzése. Elsősorban a kései veteményeket fejtrágyázzuk, mert ott van erre a legnagyobb szükség. Már a legnagyobb hideg idején is gondoskodni kellett a vetőmagvak előkészítéséről. Az elvetésre kerülő magvak legnagyobb részét a gépállomások tisztítógépeivel már kitisztították, ami pedig még maradt, rövidesen elvégzik. Gondoskodni kell arról is, hogy necsak tiszta, hanem jó csíraképesség é vetőmag kerüljön a földbe. Ezért minden gazda kötelessége saját magával és az állammal szemben, hogy haladéktalanul elvégezze a csírázási próbát. Nemsokára felenged a föld fagya és meg lehet kezdeni a tavaszi vetést is. Gondoskodni kell, hogy a magvak megfelelő talajba kerüljenek. Azonban ne csak a korán vetésre kerülő földek munkáival törődjünk, hanem a későbbi vetések alá is készítsük elő a talajt. Az idei magas hótakaró erősen lenyomta, megtömte a talajt. Ilyen föld nem hoz jó termést, ha a gazda nem gondoskodik a föld fellazításáról. Külön kell szólni a kenyérgabonáról. ősszel az időjárás, vagy más okok következtében nem minden termelő teljesítette a kenyérgabona vetési tervet. Minden gazda tartja kötelességének, hogy a lehetőséghez mérten minél több tavaszi búzát vessen. Az a leghelyesebb és leggazdaságosabb mód, ha a dolgozó parasztok a vetéshez szükséges tavaszi búzát egymás között csere útján teremtik elő A vetőmagcsere szükségessége nemcsak a tavaszi búzár, hanem általában mindenféle tavaszi kalászosra vonatkozik. A cserére meg is van a lehetőség, hiszen sörárpából például nagyobb mennyiségű minőségi vetőmag érkezik a megyébe. A vetőmagcserénél nagy feladat hárul a községi tanácsokra. Fel kell világosítani a termelőket, hogy a vetőmagcsere saját érdekük. Ha elvetettük a vetőmagot, ez még nem minden. A vetést megfelelően gondozni kell. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyomnövények sokkal gyorsabban fejlődnek a veteményeknél. Az egyénileg dolgozó parasztok készítsék elő tehát a szokásos gyomirtó eszközeiket, a termelőszövetkezetek pedig ragadják meg a könnyebb, olcsóbb lehetőséget, kössenek szerződést vegyszeres gyomirtásra. Fontos ez minden termelőszövetkezetben, de sokszorosan fontos a csornai és a kapuvári járás termelőszövetkezeteinél, ahol nagyon sok a vadrepce és az egyéb gyomnövény. Irtsák ki hát, mégpedig vegyszeres gyomirtással. Ezekben a hetekben a paraszti munkák zöme a szántóföldre jut, de a jó gazda nem feledkezik meg az állatokról sem. Nem szabad elfeledkezni annál is inkább, mert a három százalékos termelésemelés az állattenyésztésre is vonatkozik. Tavasszal sok munka van az állatok körül is. Most már minden nap ki kell vezetni egy-két órára az állatokat a jó levegőre, mert a hosszú télben erre nem volt lehetőség. Gondoskodni kell az állatállomány folyamatos takarmányozásáról. Sok gazda, sok termelőszövetkezet hajlamos arra, hogy késő ősszel és télen sokkal több takarmányt etet az állatokkal, mint amennyire szükség lenne. Sajnos, ez a hiba mutatkozik a mosonszentmiklósi Új Élet, a páli Sarlós Kalapács és a mosonszolnoki Micsurin Termelőszövetkezetnél, ahol máris takarmánygondokkal küzdenek. Az is hiba, hogy a legjobb takarmányféleségeket, különösen a pillangósokat a lovakkal etetik, holott a lovak sokkal kevesebb hasznot hoznak a termelőszövetkezetnek, mint a tehenek. A tehenek a legtöbb tejet a pillangós növényektől adják, a növendék állatok pedig a pillangósoktól fejlődnek legjobban. Ezen az éven korai zöldtakarmányra nem számíthatunk. Tehát minden termelőszövetkezetben gondosan, tervszerűen bánjanak a takarmánnyal, hogy a tejtermelésben és az állatok minőségében ne következzék be romlás. Tavasz küszöbén vagyunk , nagy feladatok előtt állunk. Nagy a termelők feladata, de ennek sokszorosa a községi tanácsok és a községi pártszervezeteké. Irányítsanak meggyőző szavakkal okos érvekkel, de ha kell, vegyék igénybe a törvény erejét is, mert mindennél fontosabb a kitűzött cél elérése, az életszínvonal emelése. A községi tanácsok, ha magukra maradnak, csak nehezen vagy egyáltalán nem is tudnak megbirkózni a rájuk háruló nagy munkával. Ezért sürgősen szervezzék újjá a termelési bizottságokat. A termelési bizottsági tagok pedig jó gazda módjára járják a határt, s ahol hiányosságokat tapasztalnak, azonnal cselekedjenek. Csak így érhetjük el, hogy ezerkilencszázötvenhat nyarán súlyos kalászok bólogassanak, ősszel hatalmas kukoricacsöveket törjünk a betakarítás után tele legyenek a kamrák és a raktárak, .. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Miért nem használták fel a szociális keretet a Győri Lemezárugyárban? — Magyaros ételbemutató Győrött. — Bánlaki Sándor előadása a Soproni Egyetemen. Az újítási mozgalom frontjáról... Gőzkazán átalakító» olajtüzelésűvé A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár múlt év végén kapott egy széntüzelésű Cornwall kazánt. Pákh Zoltán főmechanikus és Behovcsics Ferenc energetikus Scharesz János karbantartó művezetővel együtt nyomban hozzáfogott, hogy a kazánt olcsóbb üzemköltségű olajtüzelésre átalakítsák. December 20-tól január 13-ig folyt az átalakító munka. Lényege az volt, hogy a lángot közvetlenül a kazántérbe juttatták, holott azelőtt lépcsőrostély segítségével lángterelőn keresztül jutott el a láng a kazántérbe. Ezzel az átalakítással elérték, hogy 12 órai felfűtés helyett 1 óra 4 perc alatt fel tudták fűteni a kazánt és az ilyen rövid ideig tartó A Győri öntöde- és Kovácsológyárban hosszú időn keresztül rossz kezekben volt az újítási mozgalom ügye. Neiport Kálmánról, a volt újítási megbízottról kiderült, hogy felelőtlenül kezelte a dolgozók javaslatait. Nem volt ez véletlen, mert az is kiderült Neiportról, hogy kulákcsemete, s ezt csak azért tudta sofelfűtés után teljes kapacitással dolgozott. Előnye természetesen az új rendszerű kazánnak az is, hogy a jobb hőkihasználás következtében igen sok fűtőanyagot lehet megtakarítani. Előzetes számítások alapján félévenként 152 ezer forint értékű szenet takarítanak meg a lényegesen olcsóbb tüzelőolaj felhasználásával. A kísérletek azt mutatják , immár több mint egy hónapja működik az olajtüzelésű kazán —, hogy a célnak nagyszerűen megfelel és ezért még két kazánt alakítanak át a jövőben, szintén olajtüzelésűvé, de úgy, hogy azok azért széntüzelésre is alkalmasak legyenek,káig titkoi, mert más megyében lakik és nemigen ismerték. Amim azonban a vállalat rájött arra — főleg hanyag munkáját látva —, hogy milyen súlyos visszaélések tér. Helik Neiport lelkiismeretét, azonnal leváltották. Az elmúlt napokban Nánik elvtárs, az üzem igazgatója, Tobler Jenő, az újítási megbízott, aki nemrég foglalta el tisztségét. Faragó elvtárs, az üzem főmérnöke és a szakszervezet újítási bizottságának az elnöke felülvizsgálták az összes újításokat, azok elbírálását. Maga ez a tény is nagy endületet fog adni az újítók munkájának, hiszen a dolgozók látják, hogy törődnek velük Egyre több újítót ősztánoz majd jobb munkára az is, hogy február 20 -án műszakiönyvolvasási hónap kezdődött az üzemben, amelynek célja az, hogy minél több jó szakkönyvet ismerjenek meg a dolgozók és használják fel az első félévi újítási feladatterében felvetett problémák megoldására. — A feladattervet nyomtatva megkapták a dolgozók már év elej■én. — S hogy még nagyobb lendületet kapjon az újitómunka, március elsején újítási hónap kezdődik az öntöde- és kovácsológyárban. Az újítási hónap idején beérkezett és az azelőtt beadott újítások anyagából március végén üzemi újítási kiállítást rendeznek, a megyei újítókiállítás mintájára. Az újítási feladattervek teljesítése szerves része az április 4-e tiszteletére indított munkaversenynek. Az újítási hónap eredményeit is április 4-e után értékelik majd. Újítási hónap a Győri Öntöde- és Kovácsológyárban Mi újság a termelőszövetkezetekben? o . Közgyűlés a csornai Új Élet TSZ-ben Kedden taggyűlést tartott a csornai Új Élet Termelőszövetkezet. A taggyűlésen minden tag megjelent, mert nagyon fontos dologról tanácskoztak. Huszonnyolc ember felvételi kérelmét tárgyalták. A termelőszövetkezetben már javában végzik a tervkészítést és sok szó esett a taggyűlésen is a szövetkezet 1956-os évi tervéről. Az Új Élet Termelőszövetkezet már a múlt esztendőben is tíz hold kertészetet öntözésesen művelt, ebben az esztendőben pedig az öntözéses kertgazdaságot tovább fejleszti. Idén újabb négyholdaskertészetet öntöznek. Hozzálát a közös munkához a vámosszabadi Béke TSZ Még két hónapja sincs, hogy január 7-én megalakult a vámosszabadi Béke Termelőszövetkezet. Nem nagy egyelőre az új szövetkezet, mindössze 26 tagja van, de csupa olyan tag, aki világosan látja a jövőt és szilárd elhatározása, hogy már az első évben bebizonyítják, mire képesek közösen. Nem is tétlenkedtek az elmúlt kemény, téli hónapokban sem. Az alakulás után azonnal hozzáláttak a trágyahordáshoz, hogy tavaszra még jobb táperőben lévő földbe vethessék már a magot. Közben arra is jutott idejük az új szövetkezet tagjainak, hogy saját erőből helyreállítsanak egy 25 férőhelyes istállót és abban már össze is hozták a közös állatállományt. Nem feledkeztek meg arról sem, hogy közösen biztosítsák az állatállomány takarmányszükségletét és ugyanígy gondoskodtak a tavaszi vetőmagszükségletről is. Ezekben a napokban a kisgépek javításán munkálkodnak, hogy a rövidesen megkezdődő tavaszi munkáknál emiatt se legyen fennakadás. A téli időszakot még arra is fel tudták használni a Béke TSZ tagjai, hogy a határt megtisztítsák a kinnmaradt kukoricaszártól, Csata Gábor tsz-elnök levele alapján. Párosverseny a tuskéspusztai Sarló és Kalapács és az éj, tápszentmiklósi Móricz Zsigmond TSZ között A tuskéspusztai Sarló és Kalapács Termelőszövetkezet és az ősszel alakult új tápszentmiklósi Móricz Zsigmond Termelőszövetkezet a napokban párosverseny-szerződést kötött egymással. Mindkét termelőszövetkezetnek körülbelül azonos nagyságú földterülete van. Igaz, a tuskóspusztaiak régebben működnek, de a tápszentmiklósiaknak viszont több a munkaerejük és így hasonló feltételek között indulnak a versenyben. A versenypontok között szerepel a többtermelés, a jobb földkihasználás, a nagyobb átlagtermés mellett a termelőszövetkezet számszerű fejlesztése is. Harc kétezerhatszáz köbméter fáért A Kisalföldi Erdőgazdaság jelentékeny fatömeget adó része a Duna árterületén van. A téli fakitermelés során haladás mennyiségű kitermelt faanyag halmozódott öszsze. Az elszállítás nem haladt olyan nagy üemten, mint a kitermelés, s bármennyire is igyekezett a gazdaság, uszállyal nem tudták elhordani a nagy fagyok előtt a fát. Pedig egy ideig 15 uszály végezte a szállítást, mégis sok fa maradt a kitermelés helyén. Rendkívüli fagy és havazás köszöntött ránk. Ha a korai jegesár megjelenik a szigeteken, lehetetlenné teszi a kitermelést és — ami még fontosabb — magával rabolja a rengeteg fát, ha .. . meg nem mentjük. Hogy az esetleges kár minél kisebb legyen, haladéktalanul leállítottuk a további kitermelést és amíg lehetett, az anyag közelítését végeztük. Azt tapasztaltuk, hogy a nagyobb fatömegeket könnyebben meg lehet védeni a víz ellen. A nagy havazás és a fagy az utóbbi időben minden munkát félbeszakított, megboltotta a forgalmat terüetünkön, de különösen az árterületeken. A gazdaság dolgozói nem nyugodtak bele, hogy az idő áthúzza az emberi számításokat. Tudok, nemcsak az anyag, a tervteljesítés is veszélyben van. Amikor elült a hóvihar a győri erdészet dolgozói vezetőikkel, Pánczé, Pál, Bánky László és Pánczé, Károly elvtársakkal elindulok, hogy megkeressék a lehetőséget: hogyan lehet biztonságba helyezni a medvei Duna-híd alatt tárolt mintegy 2600 köbméter kitermelt fát. Az Erdőgazdasági Szállító Vállalat segített a ablakozást sikerre vinni. Először Molnár Gábor öttonnás kocsijával igyekezett utat törni a hóval borított mintegy 8 kilométeres szakaszon. Nehéz munkája volt, harcolva a hóval, széllel, dermészt hideggel. De a három napos küzdelem sikerrel járt. Elérték a hidat, az anyagot! Gyors tárgyalás a TÜZÉP-pel, a MÁV-val és megvolt az engedés, hogy a fát elszállítsák részben Győr lakosságának tűzifa ellátására, a papírfát, rönköt pedig Budapestre. Nem uszályon, de a fa mégis elért rendeltetési helyére. Az utolsó szakasz áttörésében részt vettek az erdőgazdaság központinak dolgozói is. Lelkes örömmel rakták kocsira az első forduló tűzifát és szállították be az egyre jobban ürülő TUZEP-telepre. Boldogok voltak, hogy nem fogott ki rajtuk a kegyetlen időt Azóta naponta 4—6 gépkocsi szálltja állandóan a fát és mire a jeges víz áthullámzik a medvei híd alatt, a faanyagnak csak nyomait tisztíthatja el a szürkészöld hullám. (Holy Zoltán levele alapján.)