Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-01 / 52. szám

Vilit r*oitrÁsj*t eGresuiőersK f Xlt évfolyam, 52. eaaat 1956. március 1, csütörtök. ARA: 50 FILLER Tavasz k­eszödén - nagy feladatok előtt Most már elmondhatjuk, hogy a tél kidühöngte magát, nemso­kára a szántóföldeken is elolvad a vastag hótakaró. Megindulnak a traktorok, kezdődik a munka a földeken. Ezerkilencszázötven­­hatban különösen nagy a tenni­valónk, mert a párt Központi Ve­zetőségének határozata előírja, hogy a mezőgazdasági termelést három százalékkal emelni kell. A parasztember munkáját, munká­jának eredményességét sok ténye­ző befolyásolhatja. Számolni kell az időjárás viszontagságaival, nö­vényi és állati kártevőkkel és még nagyon sok mindennel, ami a ter­mésre leselkedik. De legtöbb a gazdától függ. Ha idejében vet, idejében arat, nem engedi elgazo­sodni a földjét, betartja a nö­vényápolás helyes agrotechniká­ját, jó termésre számíthat. Éppen ezért már a tavasz első napjaiban lásson munkához minden terme­lőszövetkezeti tag, gépállomási, állami gazdasági dolgozó és egyé­nileg dolgozó paraszt. A tél szokatlanul zord volt, nagy mennyiségű hó esett. A gaz­da legelső teendője, hogy eltün­tesse a hó pusztító nyomait. A la­posabb helyeken vízállások kelet­keznek, amelyek nagy kárt tehet­nek a vetésekben. Még a hóolva­dás előtt, vagy az olvadás idején haladéktalanul ki kell tisztítani a levezető árkokat. Sürgős ez a munka, hiszen minden paraszt­­ember tudja, hogy a növény csu­pán néhány napig bírja a víz alatt. Küzdeni kell az ellen is, hogy a felfagyás kárt tegyen a nö­vényzetben. Idén erősen fennáll a felfagyás veszélye, hiszen ősszel sok helyen kevéssé ülepedett ta­lajba vetettünk. Elő kell tehát venni a hengereket, s ahol szük­séges, végezzék el ezt a munkát. A védekezés mellett fontos fel­adat a múlt éven vetett növényzet megerősítése. Különösen fontos a fej­trágyázás elvégzése. Elsősor­ban a kései veteményeket fejtrá­gyázzuk, mert ott van erre a leg­nagyobb szükség. Már a legnagyobb hideg idején is gondoskodni kellett a vetőmag­vak előkészítéséről. Az elvetésre kerülő magvak legnagyobb részét a gépállomások tisztítógépeivel már kitisztították, ami pedig még maradt, rövidesen elvégzik. Gon­doskodni kell arról is, hogy ne­­csak tiszta, hanem jó csíraképes­­ség é­ vetőmag kerüljön a földbe. Ezért minden gazda kötelessége saját magával és az állammal szemben, hogy haladéktalanul el­végezze a csírázási próbát. Nemsokára felenged a föld fa­gya és meg lehet kezdeni a tava­szi vetést is. Gondoskodni kell, hogy a magvak megfelelő talajba kerüljenek. Azonban ne csak a korán vetésre kerülő földek mun­káival törődjünk, hanem a későb­bi vetések alá is készítsük elő a talajt. Az idei magas hótakaró erősen lenyomta, megtömte a ta­lajt. Ilyen föld nem hoz jó ter­mést, ha a gazda nem gondosko­dik a föld fellazításáról. Külön kell szólni a kenyérga­bonáról. ősszel az időjárás, vagy más okok következtében nem minden termelő teljesítette a ke­nyérgabona vetési tervet. Minden gazda tartja kötelességének, hogy a lehetőséghez mérten minél több tavaszi búzát vessen. Az a leg­helyesebb és leggazdaságosabb mód, ha a dolgozó parasztok a vetéshez szükséges tavaszi búzát egymás között csere útján terem­tik elő A vetőmagcsere szüksé­gessége nemcsak a tavaszi búzár, hanem általában mindenféle ta­vaszi kalászosra vonatkozik. A cserére meg is van a lehetőség, hiszen sörárpából például nagyobb mennyiségű minőségi vetőmag ér­kezik a megyébe. A vetőmagcse­rénél nagy feladat hárul a köz­ségi tanácsokra. Fel kell világosí­tani a termelőket, hogy a vető­magcsere saját érdekük. Ha elvetettük a vetőmagot,­­ ez még nem minden. A vetést megfelelően gondozni kell. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a gyomnövények sokkal gyorsab­ban fejlődnek a veteményeknél. Az egyénileg dolgozó parasztok készítsék elő tehát a szokásos gyomirtó eszközeiket, a termelő­­szövetkezetek pedig ragadják meg a könnyebb, olcsóbb lehető­séget, kössenek szerződést vegy­szeres gyomirtásra. Fontos ez minden termelőszövetkezetben, de sokszorosan fontos a csornai és a kapuvári járás termelőszövetke­zeteinél, ahol nagyon sok a vad­repce és az egyéb gyomnövény. Irtsák ki hát, mégpedig vegysze­res gyomirtással. Ezekben a hetekben a parasz­ti munkák zöme a szántóföldre jut, de a jó gazda nem feledke­zik meg az állatokról sem. Nem szabad elfeledkezni annál is in­kább, mert a három százalékos termelés­emelés az állattenyész­tésre is vonatkozik. Tavasszal sok munka van az állatok körül is. Most már minden nap ki kell vezetni egy-két órára az állato­kat a jó levegőre, mert a hosszú télben erre nem volt lehetőség. Gondoskodni kell az állatállo­mány folyamatos takarmányozá­sáról. Sok gazda, sok termelőszö­vetkezet hajlamos arra, hogy ké­ső ősszel és télen sokkal több ta­karmányt etet az állatokkal, mint amennyire szükség lenne. Sajnos, ez a hiba mutatkozik a moson­­szentmiklósi Új Élet, a páli Sarló­s Kalapács és a mosonszolnoki Micsurin Termelőszövetkezetnél, ahol máris takarmánygondokkal küzdenek. Az is hiba, hogy a leg­jobb takarmányféleségeket,­­ kü­lönösen a pillangósokat a lovak­kal etetik, holott a lovak sokkal kevesebb hasznot hoznak a ter­melőszövetkezetnek, mint a tehe­nek. A tehenek a legtöbb tejet a pillangós növényektől adják, a növendék állatok pedig a pillan­gósoktól fejlődnek legjobban. Ezen az éven korai zöldtakar­mányra nem számíthatunk. Tehát minden termelőszövetkezetben gondosan, tervszerűen bánjanak a takarmánnyal, hogy a tejterme­lésben és az állatok minőségében ne következzék be romlás. Tavasz küszöbén vagyunk , nagy feladatok előtt állunk. Nagy a termelők feladata, de ennek sokszorosa a községi tanácsok és a községi pártszervezeteké. Irá­nyítsanak meggyőző szavakkal­­ okos érvekkel, de ha kell, vegyék igénybe a törvény erejét is, mert mindennél fontosabb a kitűzött cél elérése, az életszínvonal eme­lése. A községi tanácsok, ha ma­gukra maradnak, csak nehezen vagy egyáltalán nem is tudnak megbirkózni a rájuk háruló nagy munkával. Ezért sürgősen szer­vezzék újjá a termelési bizottsá­gokat. A termelési bizottsági ta­gok pedig jó gazda módjára jár­ják a határt, s ahol hiányosságo­kat tapasztalnak, azonnal csele­kedjenek. Csak így érhetjük el, hogy ezerkilencszázötvenhat nya­rán súlyos kalászok bólogassanak, ősszel hatalmas kukoricacsöveket törjünk a betakarítás után tele legyenek a kamrák és a raktá­rak, .. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Miért nem használták fel a szociális keretet a Győri Lemez­árugyárban? — Magyaros ételbemutató Győrött. — Bánlaki Sándor előadása a Soproni Egyetemen. Az újítási mozgalom frontjáról... Gőzkazán átalakító» olajtüzelésűvé A Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyár múlt év végén ka­pott egy széntüzelésű Cornwall kazánt. Pákh Zoltán főmechani­­kus és Behovcsics Ferenc energe­tikus Scharesz János karbantartó művezetővel együtt nyomban hoz­záfogott, hogy a kazánt olcsóbb üzemköltségű olajtüzelésre átala­kítsák. December 20-tól január 13-ig folyt az átalakító munka. Lényege az volt, hogy a lángot közvetlenül a kazántérbe juttat­ták, holott azelőtt lépcsőrostély segítségével lángterelőn keresztül jutott el a láng a kazántérbe. Ez­zel az átalakítással elérték, hogy 12 órai felfűtés helyett 1 óra 4­ perc alatt fel tudták fűteni a ka­zánt és az ilyen rövid ideig tartó A Győri öntöde- és Kovácsoló­­gyárban hosszú időn keresztül rossz kezekben volt az újítási mozgalom ügye. Neiport Kálmánról, a volt újí­tási megbízottról kiderült, hogy fe­lelőtlenül kezelte a dolgozók javas­latait. Nem volt ez véletlen, mert az is kiderült Neiportról, hogy kulák­­csemete, s ezt csak azért tudta so­felfűtés után teljes kapacitással dolgozott. Előnye természetesen az új rendszerű kazánnak az is, hogy a jobb hőkihasználás követ­keztében igen sok fűtőanyagot le­het megtakarítani. Előzetes szá­mítások alapján félévenként 152 ezer forint értékű szenet takarí­tanak meg a lényegesen olcsóbb tüzelőolaj felhasználásával. A kí­sérletek azt mutatják , immár több mint egy hónapja működik az olajtüzelésű kazán —, hogy a célnak nagyszerűen megfelel és ezért még két kazánt alakítanak át a jövőben, szintén olajtüzelé­sűvé, de úgy, hogy azok azért széntüzelésre is alkalmasak le­gyenek,­káig titko­­i, mert más megyében lakik és nemigen ismerték. Amim azonban a vállalat rájött arra — főleg hanyag munkáját látva —, hogy milyen súlyos visszaélések tér. Helik Neiport lelkiismeretét, azon­nal leváltották. Az elmúlt napok­ban Nánik elvtárs, az üzem igaz­gatója, Tobler Jenő, az újítási meg­bízott, aki nemrég foglalta el tiszt­ségét. Faragó elvtárs, az üzem fő­mérnöke és a szakszervezet újítási bizottságának az elnöke felülvizs­gálták az összes újításokat, azok el­­bírálását. Maga ez a tény is nagy endületet fog adni az újítók mun­kájának, hiszen a dolgozók látják, hogy törődnek velük Egyre több újí­tót őszt­ánoz majd jobb munkára az is, hogy február 20 -án műszaki­önyvolvasási hónap kezdődött az üzemben, amelynek célja az, hogy minél több jó szakkönyvet ismerje­nek meg a dolgozók és használják fel az első félévi újítási feladatteré­ben felvetett problémák megoldásá­­ra. — A feladattervet nyomtatva megkapták a dolgozók már év ele­­j■én. — S hogy még nagyobb len­­dületet kapjon az újitómunka, már­­cius elsején újítási hónap kezdődik az öntöde- és kovácsológyárban. Az újítási hónap idején beérkezett és az azelőtt beadott újítások anyagából március végén üzemi újítási kiállí­tást rendeznek, a megyei újítókiál­­lítás mintájára. Az újítási feladat­tervek teljesítése szerves része az április 4-e tiszteletére indított mun­kaversenynek. Az újítási hónap ered­­ményeit is április 4-e után érté­kelik majd. Újítási hónap a Győri Öntöde- és Kovácsológyárban Mi újság­ a termelőszövetkezetekben?­­ o . Közgyűlés a csornai Új Élet TSZ-ben Kedden taggyűlést tartott a csor­nai Új Élet Termelőszövetkezet. A taggyűlésen minden tag megjelent, mert nagyon fontos dologról tanács­koztak. Huszonnyolc ember felvételi kérelmét tárgyalták. A termelőszö­vetkezetben már javában végzik a tervkészítést és sok szó esett a tag­gyűlésen is a szövetkezet 1956-os évi tervéről. Az Új Élet Termelő­szövetkezet már a múlt esztendőben is tíz hold kertészetet öntözésesen művelt, ebben az esztendőben pedig az öntözéses kertgazdaságot tovább fejleszti. Idén újabb négyholdas­­kertészetet öntöznek. Hozzálát a közös munkához a vámosszabadi Béke TSZ Még két hónapja sincs, hogy január 7-én meg­alakult a vámosszabadi Béke Termelőszövetkezet. Nem nagy egyelőre az új szövetkezet, mindössze 26 tagja van, de csupa olyan tag, aki világosan látja a jövőt és szilárd elhatározása, hogy már az első évben bebizonyítják, mire képesek közösen. Nem is tétlenkedtek az elmúlt kemény, téli hó­napokban sem. Az alakulás után azonnal hozzá­láttak a trágyahordáshoz, hogy tavaszra még jobb táperőben lévő földbe vethessék már a magot. Közben arra is jutott idejük az új szövetkezet tagjainak, hogy saját erőből helyreállítsanak egy 25 férőhelyes istállót és abban már össze is hozták a közös állatállományt. Nem feledkeztek meg ar­ról sem, hogy közösen biztosítsák az állatállomány takarmányszükségletét és ugyanígy gondoskodtak a tavaszi vetőmagszükségletről is. Ezekben a na­pokban a kisgépek javításán munkálkodnak, hogy a rövidesen megkezdődő tavaszi munkáknál emiatt se legyen fennakadás. A téli időszakot még arra is fel tudták használni a Béke TSZ tagjai, hogy a határt megtisztítsák a kinnmaradt kukoricaszár­tól, Csata Gábor tsz-elnök levele alapján. Párosverseny a tuskéspusztai Sarló és Kalapács és az éj, tápszentmiklósi Móricz Zsigmond TSZ között A tuskéspusztai Sarló és Kalapács Termelőszövetkezet és az ősszel alakult új tápszentmiklósi Móricz Zsigmond Termelőszövetkezet a na­­pokban párosverseny-szerződést kö­tött egymással. Mindkét termelőszö­vetkezetnek körülbelül azonos nagy­ságú földterülete van. Igaz, a tus­­kóspusztaiak régebben működnek, de a tápszentmiklósiaknak viszont több a munkaerejük és így hasonló fel­tételek között indulnak a verseny­­ben. A versenypontok között szere­pel a többtermelés, a jobb földki­használás, a nagyobb átlagtermés mellett a termelőszövetkezet szám­szerű fejlesztése is. Harc kétezerhatszáz köbméter fáért A Kisalföldi Erdőgazda­ság jelentékeny fatöm­e­­get adó része a Duna ár­­területén van. A téli fa­kitermelés során hala­dás mennyiségű kitermelt fa­anyag halmozódott ösz­­sze. Az elszállítás nem haladt olyan nagy ü­em­­ten, mint a kitermelés, s bármennyire is igyekezett a gazdaság, uszállyal nem tudták elhordani a nagy fagyok előtt a fát. Pedig egy ideig 15 uszály vé­gezte a szállítást, mégis sok fa maradt a kiterme­lés helyén. Rendkívüli fagy és ha­vazás köszöntött ránk. Ha a korai jegesár megjelenik a szigeteken, lehetetlen­né teszi a kitermelést és — ami még fontosabb — magával rabolja a renge­teg fát, ha .. . meg nem mentjük. Hogy az esetle­ges kár minél kisebb le­gyen, haladéktalanul le­állítottuk a további kiter­melést és amíg lehetett, az anyag közelítését vé­geztük. Azt tapasztaltuk, hogy a nagyobb fatöme­geket könnyebben meg le­het védeni a víz ellen. A nagy havazás és a fagy az utóbbi időben minden munkát félbesza­kított, megb­o­ltotta a forgalmat terü­etünkön, de különösen az árterüle­teken. A gazdaság dol­gozói nem nyugodtak be­le, hogy az idő áthúzza az emberi számításokat. Tud­ok, nemcsak az anyag, a tervteljesítés is veszély­ben van. Amikor elült a hóvihar a győri erdészet dolgo­zói vezetőikkel, Pánczé, Pál, Bánky László és Pánczé, Károly elvtársak­kal elindulok, hogy megkeressék a lehetősé­get: hogyan lehet bizton­ságba helyezni a medvei Duna-híd alatt tárolt mintegy 2600 köbméter kitermelt fát. Az Erdőgazdasági Szál­lító Vállalat segített a ablakozást sikerre vin­ni. Először Molnár Gá­bor öttonnás kocsijával igyekezett utat törni a hóval borított mintegy 8 kilométeres szakaszon. Nehéz munkája volt, har­colva a hóval, széllel, der­mész­t hideggel. De a három napos küzdelem sikerrel járt. Elérték a hidat, az anyagot! Gyors tárgyalás a TÜZÉP-pel, a MÁV-val és­ megvolt az engedés, hogy a fát el­szállítsák részben Győr lakosságának tűzifa ellá­tására, a papírfát, rönköt pedig Budapestre. Nem uszályon, de a fa mégis elért rendeltetési helyére. Az utolsó szakasz át­törésében részt vettek az erdőgazdaság központi­nak dolgozói is. Lelkes örömmel rakták kocsira az első forduló tűzifát és szállították be az egyre jobban ürülő TUZEP-te­­lepre. Boldogok voltak, hogy nem fogott ki rajtuk a kegyetlen időt Azóta naponta 4—6 gépkocsi szá­lltja állan­dóan a fát és mire a je­ges víz áthull­ámzik a medvei híd alatt, a fa­anyagnak csak nyomait tisztíthatja el a szürkés­zöld hullám. (Holy Zoltán levele alapján.)

Next