Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-01 / 154. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XII. évfolyam, 154. szám, 1956. július 1. vasárnap.­­GYŐR - SOPRON MEGYEI­­ Ara: 50 fillér AZ MDP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A törvényesség üzemeinkben Ezerkilenc­szántttve megy január­jában jelent meg az 1951. évi 7. számú törvényerejm­ rendelettel a Munka Törvénykönyve. A ma­gyar dolgozói­ történetében elő­ször került sor arra, hogy a dol­gozók jogait és kötelességeit az állam összefoglalja. Ezerkilenc­­százötvenhárom novemberében, majd 1956. májusában sor került e törvény módosítására. A módo­sítások elsősorban a munkások és alkalmazottak jogainak bőví­tésére és a szakszervezetek jo­gainak összefoglalására vonat­koztak. Ennek alapján a szak­­szervezetek a dolgozók érdekeinek védelmét és képviseletét szélesebb alapon látják el é­s elmondhat­juk, hogy legtöbb helyen a szak­­szervezetek felső és alsó szinten egyaránt közvetlenül is foglalkoz­nak a dolgozókat érintő összes kérdésekkel. A szakszervezeti ve­zető szervek gondot fordítottak arra, hogy a dolgozókat megis­mertessék a törvényekkel és ren­deletekkel. Ennek ellenére azonban torzí­tások, helytelen nézetek és szem­léletek terjedtek el, amelyek gya­korlatilag a törvények, mindenek­előtt a Munka Törvénykönyve se­­nki bevételét, megsértését ered­ményezték. Sajnos nemegyszer a mi hozzájárulásunkkal megtör­tént, hogy egyesek az üzemekben külön törvényeket honosítottak meg, vagy „alkotó módon“ alkal­mazták azokat. Éppen ezért ma rendkívül komoly erőfeszítése­ket kell tennnünk, hogy elsősor­ban a munkajogi kérdésekben érvényt szerezzünk a fonésti előírásainak. Gazdasági vezető­ink egy része ennek következté­ben sokszor sérelmezi intézkedé­seinket, s meg nem értéssel fo­gadja, hogy szakszervezeti szer­veink elé azt a jelszót tűztük, hogy tűzön-vizen át harcoljanak a törvényesség betartásáért. Akadnak, akik e harcot az igaz­gatók jogkörének csökkentésére akarják terelni, és azt hangoz­tatják, hogy egyes esetekben eljár­ni, vagy intézkedni szuverén jo­guk, de elfelejtik, hogy a jogo­kat csak a törvényes keretek kö­zött gyakorolhatják A Munka Törvénykönyv betar­tása mindenki részére egyaránt kötelező, akár munkavállalókról, akár munkaadóról van szó. Sőt, a Munka Törvénykönyve betartása mindenkinek egyaránt érdeke, éppen ezért meg kell érteni, hogy a törvények, rendeletek betartá­sáért folyó harc a maga módján segítséget jelent a vezetők részé­re is. A dolgozók nagy többsége a szó szoros értelmébe vett ren­det, nyugalmat és fegyelmet kö­vetel meg. Azt várják, hogy nyugodtan, félelem nélkül mond­hassák el véleményüket, észre­vételüket, bírálataikat és ne kell­jen attól tartaniuk, hogy ennek következményei lesznek. Ezt az egészséges, demokratikus légkör kialakítását segítjük, amikor a törvényesség fokozott betartását követeljük meg, elsősorban a gazdasági vezetőktől. Ma a tör­vénysértések legnagyobb részét üzemeinkben, hivatalainkban, in­tézményeinkben a vezetés bürok­ratikus lélektelensége és hozzá nem értése követi el. Éppen ezért ideje, hogy ilyen kérdésekben el­sősorban a szakszervezeti szervek feladják a „békés egymás mel­lett élés“ elvét, ha valóban a dol­gozók érdekeinek képviselői és­­ egyben a szocialista állam segí­tői akarnak lenni. Mit jelent a dolgozók érdekvé­delme? Milyen gyakorlati felada­tokat ró ez a szakszervezeti szer­vekre? Érdekvédelmi tevékenység a dolgozók kéréseit, problémáit megvizsgálni, azokban tanácsot adni. Sőt a dolgozók érdekeit hí­ven védelmező szakszervezet kö­telessége, hogy ne is várja meg, míg a dolgozók kérik az adott kérdés vizsgálatát, hanem maga tárja fel, maga vétesse észre a dolgozókkal azokat a jelensége­ket, amelyek érdekeiket sértik. A Wilhelm Pieck Vagon- és Gép­gyár üzemi bizottsága éppen ezért helyesen járt el, amidőn a dolgozók egy részét kioktatta (bármennyire is nehezményezte ezt az igazgatóság) a túlóraren­delet helyes értelmezésére. Meg­magyarázta, milyen esetben, mi­lyen feltételek alapján kötelesek túlórázni. Ilyen rendeletek meg­ismerése érdekük a dolgozóknak. A másik terület, ahol alapvető változást kell elérnünk: a munka­­viszony megszüntetése. Szinte ki­alakult gyakorlattá vált egyes vállalatoknál,­­ például a Sertés­­tenyésztőnél, a Baromfifeldolgo­zónál, a földművesszövetkezetnél, hogy szabálytalanul küldenek el dolgozókat. A TŰZ­ÉP-nél, a Gyapjúfonóban pedig olyan szé­gyenletes esetek is előfordulnak, hogy kényszerítik a dolgozókat arra, hogy hozzájárulással vegyék ki munkakönyvüket. Az ilyen módszerek nemcsak, hogy tör­vénytelenek, de egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy erősítsék a dolgozókban a szocialista tör­vényekbe vetett hitet. Ezeket a módszereket igen sok esetben az opportunizmus szüli. Ha a dolgo­zó olyan hibát követett el, ami­ért megérdemli, állítsák fegyel­mi elé. Ha megérdemli, küldjék el fegyelmileg, de ne ajánljanak fel ilyen egyezségeket. Igen gyakoriak a törvénytelen­ségek a szakszervezetek meg­hallgatási kötelezettségét ille­tően is . A Munka Törvényköny­ve számos esetet sorol fel, amely­ben a gazdasági vezetés, az ál­lami szerv köteles meghallgatni a szakszervezetet, bár véleményé­nek figyelembe vétele számára sem kizáró ok. A magunk részé­ről helyesnek láttuk volna, ha a mostani módosításnál néhány kérdésre pontosabban meghatá­rozták volna a vélemény kötele­ző figyelembe vételét, mert igen fontos esetekben kevés az igaz­gató és az üzemi bizottság kö­zött főleg a dolgozókat érintő kérdésekben az üzemi bizottság javaslatának figyelembevétele. Ilyen kérdés például lakáselosz­tás, a segélyezés, a jutalmazás. Bár nem üti meg a törvényte­lenség méretét, de rendkívül fi­gyelmeztető nagyon sok esetben az az eljárás, ahogyan fegyelmi ügyeket, vagy a dolgozók bejelen­téseit elintézik. Főleg most, mi­dőn a fegyelmi jogkör eléggé ki­bővült, nem árt figyelmeztetni a nevelés fontosságára. Nyugtala­nul figyeljük, hogy például a Va­gongyárban, az Öntöde- és Ková­csológyárban, az építőiparban el­sősorban a fiatal munkásoknál azonnali hatályú elbocsátásokat alkalmaznak. Mindezen hibáknak alapvető oka abban rejlik, hogy a vezetés, főleg az igazgatók, a legtöbb eset­ben csak jogügyi problémának vélik a törvényességet. Sok he­lyen az igazgató közvetlenül nem is foglalkozik a munkajoggal. Ezt a vállalat jogászára, vagy mun­kaügyi munkatársaira bízza, eset­leg a kényesebb ügyekben refe­ráltat magának. Szólni kell arról is, hogy na­gyot'­ sok esetben különböző szer­vek befolyásolást alkalmaznak, szinte kezdeményezői a törvény­sértésnek. Különösen olyan ese­tekben, amikor osztályhelyzet megállapításáról van szó. E kér­désben a Központi Vezetőség, majd ennek alapján Non elvtárs világosan kifejtette álláspontját, amely a Szabad Népben nyilvá­nosságra került. Osztályidegen meghatározás egymagában nem alkalmas a munkaviszony meg­szüntetésére. Minden egyéb ürügy keresése pedig mesterkélt és tör­vénysértő, hiszen rendszerint be­bizonyosodik a vád tarthatatlan­sága. Ennek ellenére még na­gyon sok helyen nem értik meg, hogy nincs joguk törvénytelen­ségre kényszeríteni egyes gazda­sági vezetőket. A gazdasági veze­tés bátran utasítson vissza min­den ilyen túlkapást a Munka Törvénykönyvre hivatkozva. A törvényesség betartása ko­molyabb munkát követel meg az ügyészi szervektől is. Az eddigi gyakorlathoz hasonlóan az ügyész­ségnek a szakszervezeti megyei szervek bevonásával fokozniuk kell a törvényességi vizsgálatok számát az üzemekben, mindenek­előtt abból a célból, hogy segítsük a vállalatok, intézmények veze­tőit abban, hogy megismertessük velük a törvényeket és rendele­teket, hogy helytelen határozatai­kat megváltoztathassuk és ezzel eleget tegyünk a törvény előírá­sainak. Figyelemre méltó kezde­ményezésnek tekintjük a Rákosi Mátyás Művekben alkalmazott módszert, ahol rehabilitálják a törvénytelenül sújtottakat. Ha valamennyien felismerjük, hogy a törvényesség őrzése nemcsak az ügyészség és a bíróság feladata, hanem valamennyiünké, ha az üzemekben elkövetett hibákat is bátran elismerjük és jóvá tesz­­szük, ezzel nem tekintélyünk fog csökkenni, hanem megszilárdul az üzemi rend és fegyelem. Keszei Károly, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke. Aláírták a magyar-görög árucsereforgalmi megállapodást Június 28-án a magyar kor­mány megbízottai és a görög kor­mány képviselői között barátságos légkörben lefolyt tárgyalások eredményeként új magyar-görög árucsereforgalmi megállapodást írtak alá Athénben. Az aláírt megállapodás az el­múlt évi árucsereforgalom terje­delmének mintegy háromszorosra való növelését irányozza elő az új szerződéses évre. Magyarország többek között mezőgazdasági, ipa­ri termékeket, mezőgazdasági gé­peket, járműveket, távbeszélőköz­pontokat, textilárut és élelmi­­szeripari termékeket szállít Görög­országnak, főleg pamut, továbbá nyersbőrök, ércek, dohány és cit­­rusfajták ellenében. A megyei begyűjtési állandó bizottság ülése A megyei begyűjtési állandó bizottság június 26-i ülésén meg­vizsgálta megyénk begyűjtési munkáját, az első félév eddigi eredményeit és megbeszélte azo­kat a tennivalókat, amelyek a já­rási és községi begyűjtési állandó bizottságokra hárulnak a cséplés és gabonabegyűjtés ideje alatt. A bizottság megállapította, hogy az első félévben a tanácsok nem minden községben adtak az állan­dó bizottságok munkájához segít­séget. A cséplés és gabonabegyűjtés fo­kozott feladat elé állítja a községi tanácsi és begyűjtési apparátust. Feladatuk, hogy a gabonabegyűj­tési tervek teljesítését jól szerve­zett felvilágosító munkával, admi­nisztratív eszközök alkalmazása nélkül biztosítsák. De ugyanígy kell biztosítani az állat- és állati termékek begyűjtését is az ara­­tás-cséplés idején. Ennek a fel­adatnak az apparátus csak úgy tud megfelelni, ha a begyűjtési ál­landó bizottságok és a tanácsta­gok a szükséges segítséget megad­ják nekik. Ezért a megyei állandó bizottság, határozata alapján min­den községben a következő fel­adatokat kell elvégezniök. 1. Az állandó bizottságok szá­moltassák be a begyűjtési megbí­zottat az első félév eredményeiről és a végzett munkáról. 2. Határozzák meg a tennivaló­kat arra vonatkozóan, milyen módszerekkel tudják elérni, hogy a gabonabegyűjtés idejére az ál­lat- és állati termékből minden termelőnél tiszta lapot teremtse­nek. 3. Szervezzék meg az alkotmány ünnepére indított versenymozga­lomhoz való csatlakozást. 4. Helyes lenne, ha az állandó bizottságok tagjai egy vagy két gép munkáját figyelemmel kísér­nék és közvetlenül segítenék a géptől való gabonabeadási teljesí­téseket is. Győr-Sopron Megyei Tanács begyűjtési állandó bizottsága. Új gyártmányok a mosonmagyaróvári üzemekben A mosonmagyaróvári üzemekben már hetek óta nagy az izgalom. A fizikai és műszaki dolgo­zók azon fáradoznak, hogy az első féléves terv teljesítése mellett minél jobban előkészíthessék a harmadik negyedéves tervet, azt az időszakot, amikor az üzemben több új gyártmány készítését kezdik meg. A FOGKEFEGYÁR — amely ping-pong lab­dáiról és kitűnő fogkeféiről volt híres hónapokon, éveken át — az idén a harmadik negyedéves terv­ben megkezdi a női hajkefék sorozatgyártását. Az új gyártmány készítéséhez szükséges gépet saját erejükből készítették. Horváth Mihály művezető elgondolása alapján Kalocsai József lakatos egy ré­gi, rossz fogkefe befűzőgépet úgy alakított át, hogy azt nagyszerűen lehet használni a hajkefe készíté­sére. Ebből az új gyártmányból a harmadik ne­gyedben 12 000-et szállítanak külföldre. A FÉMFELDOLGOZÓ VÁLLALATNÁL kü­lönféle páncéllakatok gyártására készülődnek. Eze­ket a lakatokat — külföldi megrendelők kívánsága szerint — négy­féle típusban és különböző nagy­ságban készítik. A felszerszámozás egyik nagyságra már elkészült, sőt a prototípust is legyártották és rövidesen megkezdik a sorozatgyártást. Az ötliteres kávéfőző gyártásának előkészületei is folynak. Az esztergályos- és bádogosmunkák nagy része befe­jezéshez közeledik. Ez a gyártmány és a kávéda­ráló a belföldi piacra kerül. A KÖTÖTTÁRUGYÁR ismét megörvendezteti a vásárlókat, különösen a nőket és a gyermeke­ket. A harmadik negyedben az eddig gyártott áru­féleségeken kívül megkezdik a mintás, szebbnél­­szebb fazonú blúzok, valamint egyszínű, díszített és csíkos gyermekpizsamák varrását. A MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRBAN a szalmabálázón és a traktoros ekén kívül a harma­dik negyedévben elkezdik a KPV sűrűsorú gabona­vetőgép készítését. Ez a gép a Mezőgépgyárban nem új gyártmány. Egy évvel ezelőtt készítettek már belőle tizet. Ezek inkább kísérleti darabok voltak. Ez a tíz azonban kevés volt ahhoz, hogy a dolgozók beletanuljanak a gép készítésébe. A nagy feladat most kezdődik. Most kell megtalálni azo­kat a fogásokat, azokat a mozdulatokat, amelyek a leggyorsabbak, amelyek a legjobb eredményt hoz­zák majd a termelésben. Az előkészületek már folynak. A rajzok és a szerszámok nagy része már el is készült, sőt az egyes alkatrészek gyártását is megkezdték. Aratásra készül a mihályi Táncsics — A kapálásokkal úgy állunk, hogy aratás előtt befejezzük 140 hold négyzetes kukoricánk gépi ka­pálását — közölte Kovács Ferenc, a termelőszövetkezet elnökhelyettese. Természetesen a kézi erő sem hi­ányzik nálunk. Úgy számítjuk, hogy a cukorrépát négyszer is megkapál­juk, mert olyan szép és sokkal töb­bet kívánunk elérni a tervezett 15­ mázsás átlagtermésnél. Örülünk an­nak, hogy az időjárással vívott har­cunkban nem maradtunk alul. Száz­hatvan holdról mintegy 44 vagonnyi száraz hereszénát takarítottunk be az elmúlt napokban. A kaszálást a Be­­ledi Gépállomás Zeb­ros fűkaszája végezte, az összerakást, boglyázást, behordást a mintegy 100 ember ki­tevő Liszenko-, Győzhetetlen- és Mi­­csurin-brigád tagjai végezték el. Lesz tehát az idén bőven szénája a Táncsics állatállományának.­­ Egy napon sem lehet említeni a tavalyi szénakaszálás eredményét az ideivel — büszkélkedik Kovács elvtárs. — Már most, az első széna­­termésből biztosítva van az állatál­lomány takarmányszükséglete. És a következő kaszálásból már apróma­­got fogunk. — Hát a nagy tervezés mit mutat az aratási munkáról? — A brigádok bevonásával elké­szítettük az aratási tervet, az utolsó simításokat is végrehajtottuk már. Rövidesen gép és kasza alá kerül a gabonatermésünk. Egy napos hét kellene és a Beledi Gépállomás kom­­bájnosaié lenne a szó a táblákban. Hat kaszapárt állítottunk egy mun­kacsapatba. Két ember kaszál, kettő markot szed, egy kötöt, egy kötelet csinál. Nyolc ilyen hatos munkacsa­patunk van egy brigádban. Három brigádunk összesen 144 embere áll, neki az aratásnak. Kapálják a dohányt a Nagyszentjánosi Állami Gazdaság MNDSZ asszonyai Még tavaly tavasszal történt, hogy a gazdaság MNDSZ asszo­nyai elvállalták a gazdaság öt hold dohányának kapálását. ígé­retüket betartva, az MNDSZ asszonyok kedden meg is kezd­ték. Az első napon 18 asszony vett részt a dohánykapálásban, s ahogy a napok múltak, egyre többen és többen segítettek. A gazdaság MNDSZ asszonyai egyébként is jól kiveszik részü­ket a növényápolásból.

Next