Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-01 / 154. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XII. évfolyam, 154. szám, 1956. július 1. vasárnap.GYŐR - SOPRON MEGYEI Ara: 50 fillér AZ MDP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A törvényesség üzemeinkben Ezerkilencszántttve megy januárjában jelent meg az 1951. évi 7. számú törvényerejm rendelettel a Munka Törvénykönyve. A magyar dolgozói történetében először került sor arra, hogy a dolgozók jogait és kötelességeit az állam összefoglalja. Ezerkilencszázötvenhárom novemberében, majd 1956. májusában sor került e törvény módosítására. A módosítások elsősorban a munkások és alkalmazottak jogainak bővítésére és a szakszervezetek jogainak összefoglalására vonatkoztak. Ennek alapján a szakszervezetek a dolgozók érdekeinek védelmét és képviseletét szélesebb alapon látják el és elmondhatjuk, hogy legtöbb helyen a szakszervezetek felső és alsó szinten egyaránt közvetlenül is foglalkoznak a dolgozókat érintő összes kérdésekkel. A szakszervezeti vezető szervek gondot fordítottak arra, hogy a dolgozókat megismertessék a törvényekkel és rendeletekkel. Ennek ellenére azonban torzítások, helytelen nézetek és szemléletek terjedtek el, amelyek gyakorlatilag a törvények, mindenekelőtt a Munka Törvénykönyve senki bevételét, megsértését eredményezték. Sajnos nemegyszer a mi hozzájárulásunkkal megtörtént, hogy egyesek az üzemekben külön törvényeket honosítottak meg, vagy „alkotó módon“ alkalmazták azokat. Éppen ezért ma rendkívül komoly erőfeszítéseket kell tennnünk, hogy elsősorban a munkajogi kérdésekben érvényt szerezzünk a fonésti előírásainak. Gazdasági vezetőink egy része ennek következtében sokszor sérelmezi intézkedéseinket, s meg nem értéssel fogadja, hogy szakszervezeti szerveink elé azt a jelszót tűztük, hogy tűzön-vizen át harcoljanak a törvényesség betartásáért. Akadnak, akik e harcot az igazgatók jogkörének csökkentésére akarják terelni, és azt hangoztatják, hogy egyes esetekben eljárni, vagy intézkedni szuverén joguk, de elfelejtik, hogy a jogokat csak a törvényes keretek között gyakorolhatják A Munka Törvénykönyv betartása mindenki részére egyaránt kötelező, akár munkavállalókról, akár munkaadóról van szó. Sőt, a Munka Törvénykönyve betartása mindenkinek egyaránt érdeke, éppen ezért meg kell érteni, hogy a törvények, rendeletek betartásáért folyó harc a maga módján segítséget jelent a vezetők részére is. A dolgozók nagy többsége a szó szoros értelmébe vett rendet, nyugalmat és fegyelmet követel meg. Azt várják, hogy nyugodtan, félelem nélkül mondhassák el véleményüket, észrevételüket, bírálataikat és ne kelljen attól tartaniuk, hogy ennek következményei lesznek. Ezt az egészséges, demokratikus légkör kialakítását segítjük, amikor a törvényesség fokozott betartását követeljük meg, elsősorban a gazdasági vezetőktől. Ma a törvénysértések legnagyobb részét üzemeinkben, hivatalainkban, intézményeinkben a vezetés bürokratikus lélektelensége és hozzá nem értése követi el. Éppen ezért ideje, hogy ilyen kérdésekben elsősorban a szakszervezeti szervek feladják a „békés egymás mellett élés“ elvét, ha valóban a dolgozók érdekeinek képviselői és egyben a szocialista állam segítői akarnak lenni. Mit jelent a dolgozók érdekvédelme? Milyen gyakorlati feladatokat ró ez a szakszervezeti szervekre? Érdekvédelmi tevékenység a dolgozók kéréseit, problémáit megvizsgálni, azokban tanácsot adni. Sőt a dolgozók érdekeit híven védelmező szakszervezet kötelessége, hogy ne is várja meg, míg a dolgozók kérik az adott kérdés vizsgálatát, hanem maga tárja fel, maga vétesse észre a dolgozókkal azokat a jelenségeket, amelyek érdekeiket sértik. A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár üzemi bizottsága éppen ezért helyesen járt el, amidőn a dolgozók egy részét kioktatta (bármennyire is nehezményezte ezt az igazgatóság) a túlórarendelet helyes értelmezésére. Megmagyarázta, milyen esetben, milyen feltételek alapján kötelesek túlórázni. Ilyen rendeletek megismerése érdekük a dolgozóknak. A másik terület, ahol alapvető változást kell elérnünk: a munkaviszony megszüntetése. Szinte kialakult gyakorlattá vált egyes vállalatoknál, például a Sertéstenyésztőnél, a Baromfifeldolgozónál, a földművesszövetkezetnél, hogy szabálytalanul küldenek el dolgozókat. A TŰZÉP-nél, a Gyapjúfonóban pedig olyan szégyenletes esetek is előfordulnak, hogy kényszerítik a dolgozókat arra, hogy hozzájárulással vegyék ki munkakönyvüket. Az ilyen módszerek nemcsak, hogy törvénytelenek, de egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy erősítsék a dolgozókban a szocialista törvényekbe vetett hitet. Ezeket a módszereket igen sok esetben az opportunizmus szüli. Ha a dolgozó olyan hibát követett el, amiért megérdemli, állítsák fegyelmi elé. Ha megérdemli, küldjék el fegyelmileg, de ne ajánljanak fel ilyen egyezségeket. Igen gyakoriak a törvénytelenségek a szakszervezetek meghallgatási kötelezettségét illetően is . A Munka Törvénykönyve számos esetet sorol fel, amelyben a gazdasági vezetés, az állami szerv köteles meghallgatni a szakszervezetet, bár véleményének figyelembe vétele számára sem kizáró ok. A magunk részéről helyesnek láttuk volna, ha a mostani módosításnál néhány kérdésre pontosabban meghatározták volna a vélemény kötelező figyelembe vételét, mert igen fontos esetekben kevés az igazgató és az üzemi bizottság között főleg a dolgozókat érintő kérdésekben az üzemi bizottság javaslatának figyelembevétele. Ilyen kérdés például lakáselosztás, a segélyezés, a jutalmazás. Bár nem üti meg a törvénytelenség méretét, de rendkívül figyelmeztető nagyon sok esetben az az eljárás, ahogyan fegyelmi ügyeket, vagy a dolgozók bejelentéseit elintézik. Főleg most, midőn a fegyelmi jogkör eléggé kibővült, nem árt figyelmeztetni a nevelés fontosságára. Nyugtalanul figyeljük, hogy például a Vagongyárban, az Öntöde- és Kovácsológyárban, az építőiparban elsősorban a fiatal munkásoknál azonnali hatályú elbocsátásokat alkalmaznak. Mindezen hibáknak alapvető oka abban rejlik, hogy a vezetés, főleg az igazgatók, a legtöbb esetben csak jogügyi problémának vélik a törvényességet. Sok helyen az igazgató közvetlenül nem is foglalkozik a munkajoggal. Ezt a vállalat jogászára, vagy munkaügyi munkatársaira bízza, esetleg a kényesebb ügyekben referáltat magának. Szólni kell arról is, hogy nagyot' sok esetben különböző szervek befolyásolást alkalmaznak, szinte kezdeményezői a törvénysértésnek. Különösen olyan esetekben, amikor osztályhelyzet megállapításáról van szó. E kérdésben a Központi Vezetőség, majd ennek alapján Non elvtárs világosan kifejtette álláspontját, amely a Szabad Népben nyilvánosságra került. Osztályidegen meghatározás egymagában nem alkalmas a munkaviszony megszüntetésére. Minden egyéb ürügy keresése pedig mesterkélt és törvénysértő, hiszen rendszerint bebizonyosodik a vád tarthatatlansága. Ennek ellenére még nagyon sok helyen nem értik meg, hogy nincs joguk törvénytelenségre kényszeríteni egyes gazdasági vezetőket. A gazdasági vezetés bátran utasítson vissza minden ilyen túlkapást a Munka Törvénykönyvre hivatkozva. A törvényesség betartása komolyabb munkát követel meg az ügyészi szervektől is. Az eddigi gyakorlathoz hasonlóan az ügyészségnek a szakszervezeti megyei szervek bevonásával fokozniuk kell a törvényességi vizsgálatok számát az üzemekben, mindenekelőtt abból a célból, hogy segítsük a vállalatok, intézmények vezetőit abban, hogy megismertessük velük a törvényeket és rendeleteket, hogy helytelen határozataikat megváltoztathassuk és ezzel eleget tegyünk a törvény előírásainak. Figyelemre méltó kezdeményezésnek tekintjük a Rákosi Mátyás Művekben alkalmazott módszert, ahol rehabilitálják a törvénytelenül sújtottakat. Ha valamennyien felismerjük, hogy a törvényesség őrzése nemcsak az ügyészség és a bíróság feladata, hanem valamennyiünké, ha az üzemekben elkövetett hibákat is bátran elismerjük és jóvá teszszük, ezzel nem tekintélyünk fog csökkenni, hanem megszilárdul az üzemi rend és fegyelem. Keszei Károly, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke. Aláírták a magyar-görög árucsereforgalmi megállapodást Június 28-án a magyar kormány megbízottai és a görög kormány képviselői között barátságos légkörben lefolyt tárgyalások eredményeként új magyar-görög árucsereforgalmi megállapodást írtak alá Athénben. Az aláírt megállapodás az elmúlt évi árucsereforgalom terjedelmének mintegy háromszorosra való növelését irányozza elő az új szerződéses évre. Magyarország többek között mezőgazdasági, ipari termékeket, mezőgazdasági gépeket, járműveket, távbeszélőközpontokat, textilárut és élelmiszeripari termékeket szállít Görögországnak, főleg pamut, továbbá nyersbőrök, ércek, dohány és citrusfajták ellenében. A megyei begyűjtési állandó bizottság ülése A megyei begyűjtési állandó bizottság június 26-i ülésén megvizsgálta megyénk begyűjtési munkáját, az első félév eddigi eredményeit és megbeszélte azokat a tennivalókat, amelyek a járási és községi begyűjtési állandó bizottságokra hárulnak a cséplés és gabonabegyűjtés ideje alatt. A bizottság megállapította, hogy az első félévben a tanácsok nem minden községben adtak az állandó bizottságok munkájához segítséget. A cséplés és gabonabegyűjtés fokozott feladat elé állítja a községi tanácsi és begyűjtési apparátust. Feladatuk, hogy a gabonabegyűjtési tervek teljesítését jól szervezett felvilágosító munkával, adminisztratív eszközök alkalmazása nélkül biztosítsák. De ugyanígy kell biztosítani az állat- és állati termékek begyűjtését is az aratás-cséplés idején. Ennek a feladatnak az apparátus csak úgy tud megfelelni, ha a begyűjtési állandó bizottságok és a tanácstagok a szükséges segítséget megadják nekik. Ezért a megyei állandó bizottság, határozata alapján minden községben a következő feladatokat kell elvégezniök. 1. Az állandó bizottságok számoltassák be a begyűjtési megbízottat az első félév eredményeiről és a végzett munkáról. 2. Határozzák meg a tennivalókat arra vonatkozóan, milyen módszerekkel tudják elérni, hogy a gabonabegyűjtés idejére az állat- és állati termékből minden termelőnél tiszta lapot teremtsenek. 3. Szervezzék meg az alkotmány ünnepére indított versenymozgalomhoz való csatlakozást. 4. Helyes lenne, ha az állandó bizottságok tagjai egy vagy két gép munkáját figyelemmel kísérnék és közvetlenül segítenék a géptől való gabonabeadási teljesítéseket is. Győr-Sopron Megyei Tanács begyűjtési állandó bizottsága. Új gyártmányok a mosonmagyaróvári üzemekben A mosonmagyaróvári üzemekben már hetek óta nagy az izgalom. A fizikai és műszaki dolgozók azon fáradoznak, hogy az első féléves terv teljesítése mellett minél jobban előkészíthessék a harmadik negyedéves tervet, azt az időszakot, amikor az üzemben több új gyártmány készítését kezdik meg. A FOGKEFEGYÁR — amely ping-pong labdáiról és kitűnő fogkeféiről volt híres hónapokon, éveken át — az idén a harmadik negyedéves tervben megkezdi a női hajkefék sorozatgyártását. Az új gyártmány készítéséhez szükséges gépet saját erejükből készítették. Horváth Mihály művezető elgondolása alapján Kalocsai József lakatos egy régi, rossz fogkefe befűzőgépet úgy alakított át, hogy azt nagyszerűen lehet használni a hajkefe készítésére. Ebből az új gyártmányból a harmadik negyedben 12 000-et szállítanak külföldre. A FÉMFELDOLGOZÓ VÁLLALATNÁL különféle páncéllakatok gyártására készülődnek. Ezeket a lakatokat — külföldi megrendelők kívánsága szerint — négyféle típusban és különböző nagyságban készítik. A felszerszámozás egyik nagyságra már elkészült, sőt a prototípust is legyártották és rövidesen megkezdik a sorozatgyártást. Az ötliteres kávéfőző gyártásának előkészületei is folynak. Az esztergályos- és bádogosmunkák nagy része befejezéshez közeledik. Ez a gyártmány és a kávédaráló a belföldi piacra kerül. A KÖTÖTTÁRUGYÁR ismét megörvendezteti a vásárlókat, különösen a nőket és a gyermekeket. A harmadik negyedben az eddig gyártott áruféleségeken kívül megkezdik a mintás, szebbnélszebb fazonú blúzok, valamint egyszínű, díszített és csíkos gyermekpizsamák varrását. A MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRBAN a szalmabálázón és a traktoros ekén kívül a harmadik negyedévben elkezdik a KPV sűrűsorú gabonavetőgép készítését. Ez a gép a Mezőgépgyárban nem új gyártmány. Egy évvel ezelőtt készítettek már belőle tizet. Ezek inkább kísérleti darabok voltak. Ez a tíz azonban kevés volt ahhoz, hogy a dolgozók beletanuljanak a gép készítésébe. A nagy feladat most kezdődik. Most kell megtalálni azokat a fogásokat, azokat a mozdulatokat, amelyek a leggyorsabbak, amelyek a legjobb eredményt hozzák majd a termelésben. Az előkészületek már folynak. A rajzok és a szerszámok nagy része már el is készült, sőt az egyes alkatrészek gyártását is megkezdték. Aratásra készül a mihályi Táncsics — A kapálásokkal úgy állunk, hogy aratás előtt befejezzük 140 hold négyzetes kukoricánk gépi kapálását — közölte Kovács Ferenc, a termelőszövetkezet elnökhelyettese. Természetesen a kézi erő sem hiányzik nálunk. Úgy számítjuk, hogy a cukorrépát négyszer is megkapáljuk, mert olyan szép és sokkal többet kívánunk elérni a tervezett 15 mázsás átlagtermésnél. Örülünk annak, hogy az időjárással vívott harcunkban nem maradtunk alul. Százhatvan holdról mintegy 44 vagonnyi száraz hereszénát takarítottunk be az elmúlt napokban. A kaszálást a Beledi Gépállomás Zebros fűkaszája végezte, az összerakást, boglyázást, behordást a mintegy 100 ember kitevő Liszenko-, Győzhetetlen- és Micsurin-brigád tagjai végezték el. Lesz tehát az idén bőven szénája a Táncsics állatállományának. Egy napon sem lehet említeni a tavalyi szénakaszálás eredményét az ideivel — büszkélkedik Kovács elvtárs. — Már most, az első szénatermésből biztosítva van az állatállomány takarmányszükséglete. És a következő kaszálásból már aprómagot fogunk. — Hát a nagy tervezés mit mutat az aratási munkáról? — A brigádok bevonásával elkészítettük az aratási tervet, az utolsó simításokat is végrehajtottuk már. Rövidesen gép és kasza alá kerül a gabonatermésünk. Egy napos hét kellene és a Beledi Gépállomás kombájnosaié lenne a szó a táblákban. Hat kaszapárt állítottunk egy munkacsapatba. Két ember kaszál, kettő markot szed, egy kötöt, egy kötelet csinál. Nyolc ilyen hatos munkacsapatunk van egy brigádban. Három brigádunk összesen 144 embere áll, neki az aratásnak. Kapálják a dohányt a Nagyszentjánosi Állami Gazdaság MNDSZ asszonyai Még tavaly tavasszal történt, hogy a gazdaság MNDSZ asszonyai elvállalták a gazdaság öt hold dohányának kapálását. ígéretüket betartva, az MNDSZ asszonyok kedden meg is kezdték. Az első napon 18 asszony vett részt a dohánykapálásban, s ahogy a napok múltak, egyre többen és többen segítettek. A gazdaság MNDSZ asszonyai egyébként is jól kiveszik részüket a növényápolásból.