Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-01 / 180. szám

niic F&OLMTÄnjAi KHrMStrjKTXK! AZ MDF MEGY II PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL MOSONMAGYARÓVÁRRÓL JELENTJÜK Vita a Megyei Pártbizottság ülésén. — Tízéves a forint, Mi a vélemény Győrött az árleszállításról. A% országgyűlés keddi ülése Az onzággytBés fcedden délelőtt « MMsztertamics elnöké­nek beszámolója feletti vitával folytatta munkáját. Az illésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Erdei Ferenc, Cerő Ernő Hegedűs András, Hidas Ist­ván, Kovács István, Kiss Károly, Marosán György, Me kis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplo­máciai képviseletek több vezetője és tagja. , Az ülést néhány perccel tíz óra után Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Miniszter­­tanács elnökének beszámolója feletti vitában Vég Béla, Achátz Imre, Földvári Rudolf, Kiss Imre, Molnár Ernő és Urbán Ernő képviselők jelentkeztek felszólalásra. A vitában elsőneli Házi Árpád, az állami ellenőrzés minisz­tere szólalt fel, Házi Árpád elv táré e tanácsok tömegekkel való kapcsolatáról Házi Árpád bevezetőben hangsú­lyozta. hogy Hegedűs elvtárs vá­zolta azokat a feladatokat, ame­lyek az állami munka további megjavítása érdekében pártunk Központi Vezetőségének útmutatá­sa alapján soron következnek, a tennivalók között* igen jelentős helyet foglal el az állami munka megjavítása, demokratizmusának továbbfejlesztése. — A szocialista demokrácia fej­lődésének meggyorsításában ki­emelkedő szerepük van a taná­csoknak — mondotta. — A lakos­ság által demokratikusan megvá­lasztott tanácsoknak, a tanácsok végrehajtó bizottságainak, állandó bizottságainak, úgy kell megszer­vezniük munkájukat, hogy állandó és élő kapcsolatot tartsanak fenn a széles dolgozó tömegekkel és e kap. csolaíot állandóan fejlesszék és erő­sítsék, ennek segítségével vonják te az összes hazafias erőket az állarru ügyek intézésébe. E fontos cél megvalósítása ér­dekében a tanácstagok és a taná­csok végrehajtó szervei állandóan és gondosan tanulmányozzák a la­kosság szükségleteit és ezek ki­elégítésének lehetőségeit. A továbbiakban szólt a helyes községpolitikai munkáról, amelyhez már jelentős anyagi alapot biztosí­tottunk, majd elmondotta, hogy a tanácsi munka további javításának az is feltétele, hogy a megyei, já • rási tanácsok is adják át az alsóbb tanácsi szerveknek azokat a hatás­köröket, amelyek átadása a munka megjavítását, a bürokrácia meg­szüntetését, a lakosság szükségle­teinek jobb kielégítését szolgálja. A községpolitikai munkában azonban még jelentős hiányosságok vannak — hangsúlyozta ezután —, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a hazafiasságból, államunk iránti szeretetből származó lelke­sedés, kezdeményezés és áldozat­­készség jelentősen kiegészítheti, megnövelheti az állam teremtette feltételeket és erőforrásokat. Szá­mos példát sorolt fel ennek alá­támasztására megyéjéből, Pest me gyéből. Az Így megoldott feladatok je lentősége — folytatta — nem kor­látozódik csupán arra, hogy meg­épül egy-egy kultúrotthon, sza­badtéri színpad, orvosi rendelő, vagy tanítőlakás, bár ezek önma­gukban is jelentősek. A társadalmi aktivitás felkeltésével, a tanács arra neveli az állampolgárokat, hogy kö­zös erőfeszítéssel, a közügyek iránti érdeklődéssel megvalósíthatjuk azo­kat a célokat is, amelyeket szétszór­ton, egyéni erővel soha nem lehetne elérni. A tömegek társadalmi öntudata növekszik ezen az úton. Megerő södnek azok a feltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a lakos­­sák hasonló érdeklődést mutasson az ország vezetésének legnagyobb kérdései iránt is. Így lesz a jól­­végzett községpolitika az állami de­mokratizmus erősítésének fontos torrásává is. A tanácsok munkájának ez a módszere még nem vált általános­sá, még sok ezen a téren is a hiá­nyosság, de a jő tapasztalatok fej­lesztésével, általánosításával el le­het és el kell érni a hibák gyors felszámolását. Nekünk, országgyű­lési képviselőknek, ebben kell első­sorban tevékeny segítséget adnunk a tanácsok munkájához. A demokratizmus fejlesztésének .ttjából — amint pártunk Központi Vezetősége meghatározta — el kell távolitanunk minden fékező és gátló tényezőt, meg kell szüntet­nünk azokat a bürokratikus voná­sokat, amelyek az állami munkában még megtalálhatók — mondotta —, majd hangsúlyozta: az állami mun. kában el kell érnünk, hogy a veze­tés közelebb kerüljön a végre haj. tűshöz, a végrehajtó szervek pedig ,t széles dolgozó tömegekkel egybe­forrva végezzék munkájukat. Nekünk országgyűlési képviselőknek is egy emberként kell munkánkat végez­nünk a szocializmus építésének to­vábbi sikereiért, a szocialista de­mokrácia fejlesztéséért. (Taps.) Achátz Imre országgyűlési kép­viselő szólalt fel ezután. Arról a bizalomról szólt, amellyel Pécs dolgozói fogadják kormányunk cél­kitűzéseit és arról a lendületes munkakedvről, amellyel e célokat valóra váltják. Nagy tapssal fogadott felszólalá­sának végén azt a meggyőződéséi fejezte ki, hogy Pécs dolgozói to­­vóbbra is eredményesen szolgálják népünk boldogulásának nagy ügyét. Hangsúlyozta, hogy a Miniszterta­nács elnökének beszámolójával egyet ért, azt elfogadta. Ezután Földvári Rudolf ország­­gyűlési képviselő következett szó­lásra. Földvári Rudolf bírálata a Minisztertanács tevékenységéről Bevezetőben arról szólt, hogy a Minisztertanács beszámolója és az abban vázolt program megfelelt dol­gozó népünk várakozásának. A be­számolót — megítélésem szerint — a szerénység, a nyíltság és őszinte­ség, a határozottság és a józanság jellemzi. Nem értékelte túl komoly erőfeszítéseink gyümölcseit, de he­lyesen, nem is hallgatott ezekről ügy cselekedett, ahogyan egy való­ban népi kormánynak cselekednie kell. Ezután a Minisztertanács eddigi tevékenységének főbb hiányosságai­ról szólt. Borsod megyei idei tapasz­talatok azt mulatják — de úgy tu­dom, ez országos probléma is —, hogy az építőiparunk mai felkészült­sége és , helyzete nem jelent száz százalékos garanciát arranézze, hogy építőiparunk a második ötéves terv beruházásaiból az előirányzott árén és a meghatározott időre felépíti mindazt, amit országunk vár és kö­vetel tőle. Ez nemcsak az Építés­ügyi Minisztérium hibája. Tapaszta­­lataim szerint ebben szerepet játsza­nak tervező és beruházó szerveze­tünk és más minisztériumok komoly hibái is. Ezért — véleményem see. riot — a Minisztertanácsnak lehe­tőleg rövid idő alatt meg kellene te­remteni minden feltételét annak, hogy építőiparunk az előirt időre és minőségben teljesítse a második ötéves tervben meghatározott felada­tait. elsősorban a legfontosabb be­ruházási feladatait. A Minisztertanácsnak — Borsod megyei tapasztalataink szerint — behatóbban és gyorsabban kellene pozitív választ adni több olyan kér­désre, amelyeket falusi választóink tesznek fel nekünk és rajtunk ke­resztül a Minisztertanácsnak is — folytatta —, s több olyan kérdést említett, amelyek a kisparasztságot érintik, s amelyek megoldására ed­dig nem történt intézkedés a kor­mány részéről. Úgy vélem, ebben sokat nyom a tatban az. hogy a Minisztertanács egyes tagjaimé nincs elég személyes tapasztalata, élménye ilyen ügyek­ről, magyarán szólva nem fordít elég gondot és időt a Minisztertanács sa­ját határozatainak helysz>ni ellenőr­zésére, a lakossággal való kapcsola­tainak kellő erősítésére. Az északi iparvidék lakossága ér mánvtál. hogy a második ötéves tervben lényegesen javítson e vidék szociális, kulturális és kommunális helyzetén. Felsőbb állami szerveink eddig inkább szavakban hangsúlyoz­ták az északi iparvidék jelentős sze­repét népgazdaságunkban, de tetteik már nem tükrözték ezt a szemléle­tet. A Minisztertanács ne felejtkezzé'­­meg a jövőben sem az állampolgár1 kötelességek teljesítésének ellenőrzé­séről, az állami fegyelem szakadatlan erősítéséről. Ezt azért tartottam szükségesnek hangsúlyozni, mert üt­ött hallani olyan kangokat, hogy a szocialista demokratizmus hibonta. koztatásának korszakában nincs má­­szükség minderre, magyarán szólva nincs szükség adófizetésre és begyűj­tésre, munkafegyelemre, állami fe­gyelemre és így tovább. Nem felejt­hetjük el egy pillanatra sem. hogy szilárd, szocialista állami fegyelem nélkül nem lehet szó szocialista de­mokráciáról sem. Bízom népi kormányunkban az ál­talunk és bizalmunkból választott kormányunkban, hogy példát fog mutatni az eddig elkövetett hibák következetes és gyors kijavításában is. Ezt olvasom ki a Miniszterta­nács beszámolójában tapasztalható határozottságból és őszinte önbírá­­latból is. A Minisztertanács beszá­­mólóját helyesnek, jónak, reálisnak tartom, azt elfogadom és az ország, gyűlésnek is elfogadásra ajánlom. (Nagy taps.) A következő felszólaló Vég Béla országgyűlési képviselő volt képviselői azt várják és kérik a kor-Vég Béla: Az anyagellátást országos üggyé kell tenni Az elmúlt időszakra jellemző — mondotta —, hogy az 1953-ban társadalmi életünk minden terü­letén megkezdett, de nem elég következetesen folytatott szo­cialista demokrácia továbbfejlesz­tése kezdett kibontakozni. Ebben nagy szerepe van a Szovjetunió Kommunista Pártja XX kongresz­­szusának. A továbbiakban arról beszélt, hogy a párt és a kormány intéz­kedései eredményeként megnőtt a dolgozók aktivitása, erősödött a szabad, alkotó vita, a meglévő hibákkal szembeni jogos bírálat és a kezdeményezés ezek kija­vítására, hangsúlyozva, hogy a dolgozó néptömegek aktivitása alkotó bírálata és segítőkészsége a hibák kijavítására, a gyorsabb előrehaladás legfőbb biztosítéka, majd a Központi Vezetőség 1956. július 18—21-i ülésén elfogadott határozatot méltatta. A továbbiakban a Miniszterta­nács beszámolója alapján, ahhoz csatlakozva, gazdasági életünk néhány kérdéséhez szólt hozzá. Kiemelte az anyag és energia­­gazdálkodás megjavításának fon­tosságát. Az energiaellátás megjavításá­val kapcsolatban hangsúlyozta: a legmesszebbmenő takarékosság és az energiahordozók termelésé­nek további növelése szükséges, hogy a következő év elején meg­felelő kezdő tartalékkészletek áll­janak rendelkezésre. Az anyagellátásról szólva han­goztatta: tekintettel arra, hogy az anyagellátás azok közé a kérdé­sek közé tartozik, melyek legin­kább foglalkoztatják az ipar dol­gozóit, a pártnak és a kormány­nak fokozott erőfeszítéseket kell tenni az anyagellátás megjavítá­sára. Az anyagellátás megjavítását országos üggyé kell tenni. A pártszervezeteknek, szakszerve­zeteknek és az állami szerveze­teknek össze kell fogni és szer­vező, felvilágosító munkával, valamint a szükséges gazdasági intézkedések megtételével kell elősegíteniük az anyagellátás megjavítását. Fel kell hasz­nálni e cél elérésére a szo­cialista munkaversenyt is. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az előttünk álló gazdasági feladatok megoldásához a leg­nagyobb szervező erőt is a II. öt­éves terv jelenti. Ebből követke­zik, hogy jelenleg is és az elkö­vetkezendő években is e terv megvalósítására kell összpontosí­tani a párt, az állam szervező, ve­zető, irányító munkáját, dolgozó népünk alkotó tevékenységét. A Hegedűs András elvtárs ál­tal előterjesztett beszámolót elfo­gadta. Kiss Imre országgyűlési képvi­selő, a Veszprém megyei tanácsok munkájával, Molnár Ernő ország­­gyűlési képviselő pedig több bu­dapesti problémával foglalkozott, majd Urbán Ernő képviselő szó­lalt feL Urbán Ernő a szocialista demokratizmusról és az irodalomról — A Minisztertanács elnöke, Hegedűs András elvtárs beszá­molóját illetően két kérdéshez szeretnék hozzászólni. Az egyik a szocialista demokratizmus kérdé­se, a másik — ahogyan Hegedűs elvtérs kifejezte magát — az írók­kal való félreértések, illetőleg né­zeteltérések ügye — kezdte be­szédét, majd így folytatta: — Döntő fontosságúnak tartom, s mint a cselekvés vezérfonalát, csak helyeselni tudom azt az el­vet, hogy ezután a vezetést nem az utasítások, direktívák, intern és egyéb rendeleték tömkelegé, hanem a főirányelvek alapos, meggondolt kidolgozása és az el­mélyült, a korrekcióra menetköz­ben is kész ellenőrzés fogja jelen­teni, amivel mint következmény, az jár majd, hogy megnő az al­sóbb szervek, elsősorban a helyi tanácsok feladata és jelentősége, illetőleg maguk a tanácsok is a legfontosabb kérdésekben nem a végrehajtó bizottság, hanem a ple­num, a teljes tanácsülés határo­zatai alapján fognak működni. — Helyeslem, hogy Hegedűs elvtárs itt, az ország színe előtt megvédte arra érdemes funk­cionáriusainkat, de még jobban helyeslem azt az elvet, amely képességeikhez méltó műnkét, a jelenleginél sokkal nagyobb önállóságot biztosít nekik és amely végső soron funkcioná­riusainkat szimpla rendeletvég­rehajtókból a maguk kisebb­­nagyobb közösségének hivatott és kétszeresen felelős vezetőivé teszi, — És még egy dolgot, a szocia­lista demokratizmussal kapcsolat­ban B.ár a beszámoló is hangsú lyozta, hogy nehéz, bonyolult ügy - ről, bizonyos értelemben az egész államgépezet munkastílusának át­állításáról Is van szó, javasolnám hogy a sajtóban, rádióban, de a mi saját munkánkban, a képviselői munkában is kapjon hangot a biza­lom és a türelem többszöri, oko­san megindokolt kérdése. Meg kell magyaráznunk, hogy az olyan, ön­magukban helyes intézkedések, mint az egyszerűsítés, vagy a bü­rokrácia elleni küzdelem általában, csak olyanok, mint a helyi, a tü­neti kezelés. Nem véletlen, ügy gondolom — és Hegedűs elvtárs is arra hivat­kozott —, hogy eddigi kísérlete­ink az egyszerűsítésre nemegy­szer újabb hivatalokat szültek. Azt hiszem, hogy erőfeszítéseink akkor vezetnek igazán sikerre ha egyszerűsítő és ésszerűsítő törekvéseink azzal a nagyszerű lenini elvvel párosulnák, mely szerint minél jobban kiveszi ré­szét az egész nép az államhata­lom teendői gyakorlásában, annál kevésbé lesz szükség erre a ha­talomra. — Végül néhány szót — ahogy Hegedűs elvtárs kifejezte magát — az írókkal való félreértések, illet­ve nézeteltérések dolgáról is. Mi volt szerintem a lényege ezeknek a félreértéseknek, Illetve nézetelté­réseknek? Kezdem azokkal az írókkal, akiknek a jóhiszeműségé­hez semmi kétség sem fér. Bizo­nyos türelmetlenség, csak részben indokolt aggodalom amiatt, hogy a XX. kongresszus tanulságainak al­kalmazása a mi sajátos magyar vi­szonyainkra vagy késik, vagy ha történik is ilyen irányú kísérlet, az a bátorság, a kellő következe­tesség hiánya, s a személyi kultusz maradványainak fel nem számolása miatt csak félmegoldást hozhat — mondotta többi között, majd így folytatta: — Ezekre a nézetekre adott csattanós választ a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezető­­gégének júliusi plénuma, s te­remtett új helyzetet az irodalmi életben is. Biztosra lehet venni, hogy a nézeteltérésekből miha­(Folytatás a következő oldalon.) I Ara: 50 fillér AH évfolyam, ÍJUL «zátrv

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék