Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-232. szám)

1956-09-01 / 206. szám

★ Mi­ssaeusi kérdésről J Az AFP jelentése szerint Nasz­zer elnök csütörtök este magá­hoz kérette Byrondot, az Egyesült Állantok kairói nagykövetét, hogy kiejtse előtte véleményét Eisen­­h­wer elnöknek a szuezi válságról tett nyilatkozatáról. A félhivatalos közép-keleti hír­­ügynökség Nasszer elnök közlését az alábbiak szerint ismerteti: „Az egyiptomi kormány sajnálja Eisenhower kijelentését, amely­ben azt állította, hogy a Szuezi­­csatorna az 1888-as egyezmény értelmében nemzetközi víziút. Valójában az egyezményt az alá­író államok kötötték kifejezetten abból a célból, hogy biztosítsák a hajózás szabadságát a Szuezi­­csatornán. Az egyezmény beve­zetője leszögezte, a célkitűzés az, hogy minden államnak bizto­sítsák a csatorna szabad hasz­nálatát annak az egyiptomi ren­deletnek az értelmében, amely­ben hangsúlyozottan leszögezik, hogy a csatorna társaság egyip­tomi társaság, amely alá van vetve az ország törvényeinek és szokásainak.” Az egyezmény azt is megszabta, hogy az előirányzott rendelkezések életben maradnak a koncesszió megszűnése után is, s ha e kon­cesszió lejár, az egyiptomi kor­mány biztosítja a csatorna igaz­gatását. A szuezi övezet kiürítésére vo­natkozó 1954-es angol-egyiptomi­ egyezmény 8. cikkelye az alábbi záradékot tartalmazza: „A két szerződő fél elismeri, hogy a Szuezi-csatorna, amely Egyiptom integráns része, gaz­daságilag, kereskedelmileg és stratégiailag nemzetközi fontos­ságú víziút és kifejezik azt az eltökélt elhatározásukat, hogy a konstantinápolyi egyezményt, amely a hajózás szabadságát ga­rantálja a csatornán, tiszteletben tartják. Egyiptom már újból le­szögezte, hogy tiszteletben tart­ja az 1888-as egyezményt és megtartja szavát.” Von Brentano szövetségi kül­ügyminiszter felhívásét az egyip­tomi kormányhoz, amelyben azt tanácsolja, hogy önkéntesen mond­jon le a Szuezi-csatornára szóló szuverenitása egy részéről, hatá­rozottan el kell vetni — jelenti ki Egyiptom bonni nagykövetségének tájékoztató közlönye. Von Brentano szerdai rádióüze­netében indítványozta, hogy az egyiptomi kormány egyezzék bele a szuverenitás némi korlátozásai­ba az európai szén- és acélközös­ség tagországainak példájára. ★ Dr. Ahmed Husszein: Egyiptom washingtoni nagykövete szóbelileg tiltakozott Dullesnél a keddi sajtó­­értekezlet során elhangzott kije­lentése ellen, amely szerint a Szue­­zi-csatornát 1888-ban nemzetkö­zivé tettél?­­ "jelenti az AFP. Dulles hivatalából távozóan az egyiptomi diplomata kijelentette az újságírók előtt: „Kormányom kérelmére Dulles előtt hangsúlyoz­tam, minden történelmi okmány és tény azt bizonyítja, hogy a Szuezi­­csatorna sohasem vált nemzetközié­vé és mindig egyiptomi területhez tartozott." Dr. Husszein hozzáfűz­te, hogy a legutóbbi okmány, amely „megállapítja, hogy a csa­torna Egyiptom integráns része" az 1954-es angol-egyiptomi szer­ződés 8. cikkelye. ★ A Times visszautasított egy olyan egyiptomi kormányhirdetést, amely révkalauzok toborzására hív fel — jelenti a Reuter. Hírek a nagyvilágból Amerik­ai kémeket fogtak el Kínában Az Egyesült Államok által part­­radobott két kémcsoportot fogtak el a Kínai Népköztársaságban. Az elfogott kémeknél különféle kémfelszereléseket, fényképezőgé­peket, hangfogó pisztolyokat, nagy mennyiségű aranyat, órákat és kí­nai jüant találtak. A görög kormány tiltakozása az ENSZ-nél.­ ­A görög kormány tiltakozni fog az ENSZ-nél Antimosz püspök házi őrizetbe vétele miatt — jelenti a Reuter.­­ Csütörtök esti athéni jelentés szerint Görögország úgy tekinti ezt a lépést, mint újabb beavatkozást a görögkeleti egyház ügyébe, amely a ciprusiakat meg akarja fosztani egyházi vezetőik befolyásától. Adenauer polgárháborúról beszél A kölni katolikus nap megnyitá­sát Adenauer kancellár arra hasz­nálta fel, hogy ismét német polgár­­háború megindítására uszítson. Adenauer felkereste azokat a helyeket, ahol a Német Demokra­tikus Köztársaságból érkezett ka­tolikus hívők tartózkodtak és ki­jelentette előttük: Tartsatok ki! Mi felszabadítunk titeket! Nem feledkeztünk meg a Csehszlovákiában és Lengyelország­ban élő testvéreinkről sem! Adenauer kijelentéseit a részt­vevők felháborodással fogadták. Vorosilov fogadta a ceyloni kormányküldöttséget K. J. ,Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke pénteken a Kremlben fo­gadta a Moszkvában tartózkodó ceyloni kormányküldöttséget. A kitiumi püspök visszautasí­totta Harding kormányzó vádjait Az AFP jelentése szerint An­timosz kitiumi püspök, akit csü­törtökön rendőri felügyelet alá he­lyeztek, visszautasította a váda­kat, amelyeket Sir John Harding kormányzó emelt ellene. A püspök egyik látogatójának kijelentette, hogy sohasem találkozott Grivasz­­szal, az EOKA vezetőjével és pénz­ügyileg sem támogatta az EOKA-t. GYERMEKSZERELEM Írta: Carl Ewald (Österreichische Volksstimme) Az én kisfiam eljegyezte magát, ebből következik, hogy meg akar házasodni. A menyasszony széles­­csontú fiatal hölgy, három évvel idősebb, miint ő — vagyis hét esz­tendős. Gertiének hívják, de mi­vel a g-betűt egyelőre még d-nek ejti. Derűnek nevezi magát és ez­zel a névvel fog bevonulni dinasz­tiánk történetébe. Fiacskám az utcán ismerkedett meg vele. Az eljegyzést egészen világosan megindokolta: — Azt akarom, hogy egy leány csak az enyém legyen — közölte velem. Ha emberismeretem nem csal, jól választott. Senkire sem fog akadni, aki Deritet elvenné tőle. Mint talpig lovag, nyomban el­hozta bemutatni a leányt. Az ün­nepélyes alkalomnak megfelelően ezúttal nem a konyhán át jött ha­za, mint máskor, hanem az elő­szoba ajtónál csengetett. Magam nyitottam ajtót. Ott állt a küszö­bön. Dertiet kézenfogva és ragyo­gó arccal jelentette ki: — Apukám, ez Dertie, Ő az én kedvesem. Elveszem feleségül. — Ez így is szokás, ha valaki­nek kedvese van — válaszoltam komoly hangon. — Lépj be Der­tie, üdvözöllek a család nevében. — Töröld meg a lá­badat, Der­tie — figyelmeztette a kisfiam. Feleségem nem sokat tart erről a jegyességről. Sőt arról beszélt, hogy Derttet el kell tiltani a ház­tól. — Erről szó sem lehet — felel­tem. — Én sem vagyok tőle elra­gadtatva, de egyáltalában nem bi­zonyos, hogy ez a jegyesség tar­tós lesz. — Igen, de mégis . . . — Emlékezz csak — vágtam szavába —,­ milyen hiábavaló volt, amikor anyád engem eltil­tott a háztól. A legképtelenebb helyeken találkoztunk, ahol ret­tenetesen csókolót tűrik. — Te drága . . így fogadtuk be Deritet. Mindenesetre, amikor látogató­ba jön, rövid vesztegzárat kell el­szenvednie; feleségem alaposan megmosdatja és tisztességesen ki­fésüli a haját. Dertse egyáltalán nem örül en­nek — és ebben eltér a fiamtól, aki mindezt rendkívüli érdeklő­déssel nézi végig és nyomban rá­mutat arra a helyre, amit a szi­vacs esetleg elkerül. Nem tudom magamnak megmagyarázni, mit érez ez alatt a fiam. A szerelem nagyon kegyetlen tud lenni, mert ő maga enyhén szólva gyűlöli, ha megmosdatják. Talán képzeleté­ben úgy látja, hogy kedvese, akár­csak Vénusz, mindennap újra megszületik a habokból. Vagy ta­lán csupán a kötelességérzet ural­kodik rajta ... a múlt pénteken hidegvérrel hagyta, hogy Dertie fél óráig várakozzék az ajtó előtt, míg a feleségem hazatért. Az is örömet szerez neki, ha vé­gignézi, amint Dertie eszik. Ezt megértem. Akárcsak a mos­­datásnál, itt is kellemes látvány tárul eléje. Nagyszerű lenne, ha ki tudnák lesni azt a pillanatot, amikor Dertie jóllakott. De ez tel­jesen kilátástalan. Legalább is az én jövedelmem mellett .. . Ha látom, miként csúszik le a torkán a rengeteg ennivaló, resz­ketve gondolok a fiatal pár jövő­jére. De a fiamat egyelőre nem aggasztja a jövő. Persze a menyasszony élete sem mindig felhőtlen. Nemrégen együtt ültek az ebédlőben és a lakodalmukról be­szélgettek. Fiam részletesen leírta neki jövendőbeli házukat, kertjü­ket, a lovakat, stb. Dertie meg­jegyzés nélkül végighallgatta, ami, tekintettel arra, hogy minden olyan szépen, hangzott, magától értetődik. De azután kezdődtek a nehézségek. — Tizennégy gyermekünk lesz — jelentette ki a fiam. — Nem — szólt határozottan Der­tie —, csak kettő lesz: egy fiú és egy leány.­­ — De én tizennégyet akarok. — Nekem nem kell több kettő­­nél — Tizennégy! — Kettő! Nem tudtak megegyezni. Fia­mat megdöbbentette Dertie zsugo­risága. Végül a menyasszony ösz­­szeszorította a száját és csak da­cosan nemet intett a fejével. Mi­re a fiam könnyekben tört ki. Én megmagyarázhattam volna a fiamnak, hogy Dertie, ak­i heted­­magával ül otthon az asztalnál, a gyermekeket nem az ő szemével bírálja el, nem tekinti őket egy kiegyensúlyozott család lényeges részének, hanem inkább rablók­nak, akik más emberek szájától elorozzák az ennivalót. De nem éreztem magam feljogosítottnak, hogy elmondjam véleményemet a fiatal hölgy családi viszonyait ille­tően. Dertie egyik előnye az, hogy sem ő nem függ a családjától, sem a család tőle. Még soha nem for­dult elő, hogy valaki tudakozó­dott volna utána, akármeddig ma­radt is el hazulról. Nem is tudunk felőle többet, mint apjának a ne­vét és lakcímét. De azért tudjuk, hogy az ifjú menyasszony nem áll egyedül a világban. Mert, ha például egy pár ha­risnyát, vagy más ruhadarabot ajándékozunk neki, másnap már nincs meg és ez megy mindaddig, amíg mind a hat nővérét felru­háztuk. Csak azután lesz részünk abban az élvezetben, hogy magát Deritet csinosan felöltöztethetjük. Megvigasztaltam feleségemet, rámutatok arra, ha vissza is men­ne a parti, — ahogy mondani szokták — fiúnk még mindig el­veheti Dertie valamelyik testvérét és így semmi sem megy veszen­dőbe. A TASZSZ közleménye a Szovjetunióban végzett újabb kísérleti atomrobbantásokról Augusztus 24-e és 30-a között kísérleti atomrobbantásokat végez­tek a Szovjetunióban. E próbarob­bantásoknak az előbbiekhez hason­lóan, az a céljuk, hogy tökéletesít­sék az atomfegyvert és kidolgoz­zák újabb típusait a hadsereg kü­lönböző fegyvernemeinek felszere­lésére. A szóbanforgó kísérleti atom­robbantásokkal kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmazták az aláb­biak közlésére: A szovjet kormány békepolitiká­­jától vezérelve, több ízben javas­latot terjesztett az ENSZ elé az atom- és hidrogénfegyver feltétel nélküli betiltására. A Szovjetunió kormánya 1956 tavaszán javasolta, hogy az atom- és hidrogénfegyver­­rel rendelkező államok a leszere­lés egyéb kérdéseivel kapcsolatos megállapodásoktól függetlenül, kö­telezzék magukat e fegyverfajták kipróbálásának beszüntetésére. Egy ilyen megállapodás az első lépést jelenthetné az atomfegyver betil­tásához és megsemmisítéséhez és elősegítené az államok közötti bi­zalom megszilárdulását. Az Egyesült Államok vezetői a szovjet atomrobbantásokra hivat­kozva hangoztatják, hogy létre kell hozni az atomerő nemzetközi ellenőrzését. A szovjet kormány úgy véli, hogy nincs szükség a kí­sérleti atomrobbantások semmiféle speciális ellenőrzési rendszerére, minthogy a modern technika esz­közei lehetővé teszik a világ bár­mely részén végzett atomrobban­tás felfedezését Ismeretes azonban, hogy az Egyesült Államok és néhány más nyugati állam részéről a szovjet kormánynak ez a javaslata csak­úgy, mint az atom- és hidrogén­fegyver betiltására vonatkozó ja­vaslata, sem talál támogatásra. Az is ismeretes, hogy az Egyesült­­Ál­lamokban és Angliában ebben az esztendőben kísérleti atom­ és hidrogénfegyver robbantásokat vé­geztek. A szovjet kormánynak szá­molnia kell ezzel a körülménnyel és biztonságának érdekeiből kiin­dulva, kénytelen kellő figyelmet fordítani a kísérleti atomrobban­tásokra. Mindazonáltal a szovjet kormány a továbbiakban is kész lankadatlan erőfeszítéseket tenni, hogy nem­zetközi megállapodás jöjjön létre az atomfegyver gyártásának, táro­lásának és alkalmazásának teljes megtiltására, valamint az e fegy­verrel végzett kísérleti robbantá­sok betiltására vonatkozólag. A szovjet kormány ugyanakkor minden eszközzel fokozza az atom­­erő békés célokra való felhaszná­lása érdekében folyó kutatásokat. A moszkvai VIT-re készül a magyar ifjúság A DISZ központi vezetőségének pénteki ülése­ ­A DISZ központi vezetősége pén­teki ülésén a jövő év augusztusá­ban Moszkvában rendezendő VI. világifjúsági és diáktalálkozó itt­honi előkészületeiről tanácskozott. Az ülést Molnár János, a DISZ köz­ponti vezetőségének titkára nyi­totta meg, majd Nagy Tibor, az intézőbizottság tagja számolt be a magyar ifjúság felkészüléséről a moszkvai VIT-re Az országos mezőgazdasági kiállítás sajtóbemutatója A vasárnap megnyíló országos mezőgazdasági kiállítást pénteken délben bemutatták a magyar és a külföldi sajtó képviselőinek. Az országos mezőgazdasági ki­állítás szeptember 2-től, vasárnap­tól kezdve, reggel 8 órától este 8 óráig áll a látogatók rendelkezé­sére. A kiállítás vendéglátóipari üzemei pedig mindennap este 10 óráig nyitva tartanak. Dél-Amerikából Budapestre érkezett Páger Antal Páger Antal ismert magyar színművész, aki a háborús esemé­nyek következtében hagyta el Ma­gyarországot. 1956. augusztus 30- án Dél-Amerikából Budapestre ér­kezett. Lezárult a Pedagógus Szakszervezet területi bizottságának pályázata A Pedagógus Szakszervezet területi bizottsága által a Győr- Sopron megyei Hírlap május 26-i számában közölt: »Hogyan segít­hetem a munkás-paraszt származású tanulóimat a jobb tanulmá­nyi eredmények elérésében?« című pályázatát a szakszervezet augusztus 31-én lezárta. A beérkezett pályaműveket a bírálóbizottság tanulmányozza. A pályázat eredményét a Győr-Sopron megyei Hírlap szeptember 30-i számában közölni fogjuk. Taxi­rabló hatálsértőket ítélt el a zalaegerszegi bíróság Július 12-én négy fiatalember: Varga János 20 éves alsógödi elektroműszerész, Babella Antal 24 éves váci könyvelő, Virág Imre 20 éves váci géplakatos és Sajtos Ist­ván 21 éves váci lakatos útnak indult Budapestről, hogy az ország nyugati részén határátlépést kísé­reljen meg. 13-án a reggeli órák­ban érkeztek Keszthelyre, majd Hévízre mentek, onnét pedig gya­log­útnak indultak Pacsa felé. Itt a késő esti órákban felkeresték Horváth László taxisoffőrt, hogy vigye el őket Zalaegerszegre. Az­zal a szándékkal indultak el Pacsá­­ról, hogy a kocsi vezetőjét ártal­matlanná teszik. Mint a vallomá­sukból kiderült, taxival akartak eljutni a határig. Néhány kilomé­teres autóút után Varga a hátsó ülésből egy üveggel fejbevágta a kocsivezetőt, akinek az ütés követ­­­keztében betörött a feje. Ezután tabella vette kezébe a volánt, azonban a kocsival nem messze tudtak menni, mert kiderült, hogy közülük egyik sem tud rendesen kocsit vezetni. Amikor a sofőr ma­gához tért, visszaültették a volán mögé, de agyonlövéssel fenyeget­­ték, ha szökni mer. A gépkocsi ve­zetője végül is — nem volt mit tennie — vezette az autót a meg­adott útvonalon. A körmendi Rába hídnál azonban, ahol a határőrség megállásra szólította fel őket, ki­ugrott a kocsiból. A rablóbanda egyik tagja a lábát a gázon tar­totta és így sikerült nekik a taxi­val tovább haladniuk. Nem jutot­tak azonban messzire. Mivel nem tudtak rendesen vezetni, el kellett hagyniuk az autót, s a határőrség egy búzatáblában még aznap éjjel elfogta a négy taxirablót. A Zalaegerszegi Járásbíróság ítélkezett felettük. A bíróság bű­nösnek m­ondta ki a vádlottakat, s társadalmi tulajdon sérelmére el­követett rablás, tiltott határátlé­pési kísérlet és könnyű testi sértés bűntette miatt. Ezért Varga Já­nost hatévi, Babella Antal és Virág Imrét öt és félévi, Sajtos Istvánt pedig ötévi börtönbüntetésre ítél­te. A bíróság kötelezte a vádlotta­kat a gépkocsin esett kár megtéri­n­tésére. s

Next