Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-232. szám)

1956-09-02 / 207. szám

­ILÁG ImOLKTÁMJAl MGXESCUKTKWI XII. évfolyam. 207. szám. 1056. szeptember 2. vasárnap. Ara­d 50 fillér AZ MDF MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Búcsú az óvodától Péntek délután ünnepélyesen búcsúztatták a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár napközi ottho­nában az első osztályba kerülő kisgyermekeket. Berecz Károlyné, a gyermekek Irma nénje bizony el-elcsukló hangon búcsúzott el a nevelők nevében kis védencei­től, akik közül nem egynek cse­csemő kora óta nyújt második otthont a napközi A kisiskolások búcsúzóul bemu­tatták az óvodában tanult legked­vesebb táncaikat, dalaikat, ver­seiket. Bájos színfoltja volt az ünnepségnek az a jelenet, amikor kis társaik, akik az eltávozók he­lyébe lépnek , nagy óvodások lesznek — torággal és csókkal köszöntötték iskolás pajtásaikat. A kis elsősök meghatottan vették át az óvoda ajándékait: a díszes füzettartót és az óvónénik készí­tette tolltörlők Ezután az ötévesek viszgáját tartották meg. A kicsik vidáman, lámpaláz nélkül mutatták be a megjelent szülőknek azokat a táncokat, dalokat, játékokat és verseket, amelyeket egész éven át az óvónénik — szeretett Joli nénijük vezetésével tanítottak. Kiállították az óvodások által készített kézimunkákat is és né­mely szülő bizony meglepetéssel ismerte fel kisgyermeke ügyes­ségét A szép, bensőséges ünnep­séget finom uzsonnával fejezték be. Mint már hírt adtunk róla, az országgyűlési képviselők Győr- Sopron megyei csoportjának ala­kuló ülésén, csütörtökön délután 5 órakor a Hazafias Népfront me­gyei irodáját, a teljes létszámmal megjelent megyei képviselők és a Hazafias Népfront vezetői előtt Hortobágyi János, a Győr-Sopron Megyei Párt-végrehajtó bizottság első titkára mondott rövid beve­zetőt. Ismertette a megye életében be­következett változásokat, a Köz­ponti Vezetőség júliusi határozata óta. A bevezető után ismertette a képviselők feladatait az elkövet­kezendő időkre. Javaslatokat tett a képviselők munkájának és mun­katervének módosítására, megjaví­tására. A bevezetőhöz és a javaslatok­hoz több képviselő hozzászólt. Márton András ezredes javasolta, hogy a képviselő­csoport alakuló ülésén határozzák meg pontosan, melyik képviselőhöz melyik kör­zet tartozik. Ez is megkönnyítené a munkájukat. Javasolta azt is, hogy a képviselőhöz interpelláció­val az újságon keresztül is lehes­sen fordulni, és a képviselő vála­szát szintén közölte a lap. Magas­­si Károly, a Soproni Pamutipar művezetője kérte, hogy a tanácsok segítsék a képviselők adminisztrá­ciós munkáját. A jelenlévő Markó Gyula, a Megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, ezt meg is ígérte. Izsák Júlia képviselő, párt­­főiskolai tanár azt kérte, hogy job­ban és gyakrabban tájékoztassák a képviselőket a megyéjükben tör­tént eseményekről. Kiss Árpád, a XXXXXXXXXXXXXXéOOOOOOOO Műszaki Fejlesztési Tanács titká­ra javasolta, hogy a Megyei Sta­tisztikai Hivatal időnként adjon információt a képviselők munká­járól. Végül felszólalt Hegedűs András, a minisztertanács elnöke, Győr- Sopron megye képviselője is. He­gedűs elvtárs többször hangsú­lyozta, hogy nagyon fontos a kép­viselők számára, hogy pontosan tá­jékozódva legyenek a megye ese­ményeiről. Egyetért és helyesli azt, hogy havonta kapjanak tájé­koztatást a Statisztikai Hivataltól és a tanácsoktól. Hangsúlyozta, hogy nem elévült adathalmazra van szükség, hanem a megye legfris­sebb, legaktuálisabb eseményéről adott tájékoztatásra. Fontos, hogy az újság és a helyi rádió népsze­rűsítse a képviselőket. Hozzászó­lása végén Hegedűs elvtárs Márton András képviselő javaslatára el­mondta a képviselők helyi beosz­tásának sorrendjét. A sorrend a következő: Hegedűs András, Hortobágyi János az egész megye képviselői, Kiss Árpád Mo­sonmagyaróvár város, Márton And­rás mosonmagyaróvári járás, Hor­váth Ede győri járás, Duby Fe­­rencné győri járás, Varga Ferenc­­né Győr város, Kozma József csor­nai járás, Fodróczi Lajos kapu­vári járás, Szigeti Attila kapuvári járás, Izsák Júlia soproni járás, Magassi Károly Sopron város kép­viselője. A megyei képviselők csoportjá­nak alakuló ülése megválasztotta a csoport elnökségét. Az elnökség tagjai a következők: Horváth Ede, két helyettese: Varga Ferencné és Szigeti Attila képviselők. A ve­zetőség titkára: Kozma József.­­ Az alakuló ülés végén a képvi­selők több pontból álló határozatot fogadtak el, elsősorban Hortobágyi János javaslatára: 1. Valamennyi megyei képviselő havonként egyszer fogadónapot és beszámolóülést tart 2. A képviselők csoportos és egyéni beszélgetéseken tanácskoz­nak választóikkal, sőt, családi lá­togatásokat is tesznek. 3. A képviselők az országgyűlés egy-egy ülésszaka előtt a válasz­tókkal közösen beszélik meg, hogy milyen interpellációkkal mennek a parlamentbe. 4. A képviselőknek minden eset­ben meg kell találni a módját, hogy választóik kérésének eleget tegye­nek, panaszaikat elintézhessék. Ehhez a Hazafias Népfrontnak és a tanácsnak is segítséget kell adni. 5. A képviselők ezentúl rendes negyedévi munkaterv szerint vég­zik munkájukat. 6. A Statisztikai Hivatalnak, a tanácsnak és a különféle szervek­nek elő kell segíteni a képviselők tájékoztatását. 7. Az újság és a rádió rendsze­resen foglalkozik a képviselők munkájával és interpellációkat fel­tenni, illetve azokra válaszolni, a lapban is lehet. Az országgyűlési képviselők me­gyei csoportjának alakuló ülése eredményesen ért véget. Az or­szággyűlés legutóbbi ülésszakán is sok szó esett az állami életünk de­mokratizmusáról, a képviselőcso­portok megalakításánál is erre tö­rekedtek. Már több képviselőnk tartott beszámolót és fogadónapot, melyeken tömegesen vettek részt a választók. A képviselőcsoport megalakítása után még inkább le­hetőség nyílik arra, hogy az itt el­fogadott javaslatok közelebb hoz­zák a képviselőket a választókhoz. Megalakult az országgyűlési képviselők megyei csoportja “e fö­ldségi Köszöntjük az ipari tanulókat Tegnap a Győr-Sopron megyei iparitanuló-intézetek folyo­sóin is végighömpölygött a megszokott lárma, bevonultak az intézetek diákjai második otthonukba. Tegnap még nem szólt a csengő, de az ünnepélyes arcok, ünnepi ruhák jelezték: nagy esemény történik az intézetek falai között. »Idősek«, »újoncok" üdvözölték egymást olyan barátsággal, mintha min­dig együvé tartoztak volna. Igen, nemsokára teljesen eggyé kovácsolja őket az iskolai élet, a komoly, felelősségteljes munka. Az idősebbek már otthonosabban mozognak a padok és a gépek között, de az elsőéveseknek még szokatlan az intézet és a műhely levegője. Szerencsére nem állnak egyedül, lépten­­nyomon elkísérik őket a másodéves diákok és az Intézetek gondos nevelői. Már az első napokban megismerkednek azok­kal a mesterekkel, szakemberekkel, akik majd egész éven át, két marokkal adják át nekik a szaktudás minden csínját­­bínját, a legjobb szakmai fogásokat. Nem nehéz a munka, a tanulás, csak erős akarat, szor­galom kell hozzá, mert a tanulás nem fárasztó, ha nagy kedv­vel, lelkesedéssel végzi az ember. Gyönyörű az ipari tanulók élete, hiszen minden idejüket nem köti le a tanulás, az üzemi munka. Délutánonként szabadidejüket könyvek olvasására, sportolásra, színház- és mozilátogatásra, valamint különféle szórakozásra használhatják fel. A fiatalokat nemcsak a tanterem, a műhely gépei várják, hanem az intézetek mellett lévő zöldpázsitos sportpályá­ra. Természetesen ide is csak az mehet nyugodt szívvel, aki nap­­ról-napra megállja helyét a tanulásban és a munkában. Mi bízunk ipari tanulóinkban, hogy egész éven át szorgalmas nö­vendékei lesznek az intézeteknek, mert hiszen lehet-e szebb dolog, mint elsajátítani egy-egy szép szakmát, a különféle gé­pek szakszerű kezelését, irányítását? Van-e annál szebb, mint jóbarátnak, ismerősnek vallani egy gépet, amely a szakember keze alatt úgy működik, olyan pontosan, ahogy azt kívánják? Azt mondja egy magyar közmondás: munka után édes a pihenés! Az ipari tanulóknak erre is van módjuk. A munka, a szórakozás és sportolás után várja őket az intézet korsze­rűen berendezett, tisztántartott lakosztálya. Munkára fel, ifjú szakember jelöltek! Az év folyamán sa­játítsatok el sok jó tapasztalatot az intézetben, szorgalmatokkal szerezzetek sok örömet nevelőiteknek, szüléiteknek és ma­gatoknak. Átadták rendeltetésének az ország első feketetemper hőkezelő kemencéjét Szombaton reggel a Motor­­öntvénygyárban ünnepélyesen át­adták az ország első feketetem­­per hőkezelő kemencéjét. Most a feketetemper hőkezelő beál­lításával a 180—240 órás hőke­zelési idő 40—60 órára csökken. A Minisztertanács határozatot hozott a felsőoktatási intézmé­­nyekben és a tudományos kutató­­intézetekben dolgozók fizetésének felemeléséről A Központi Vezetőség nemrég megjelent értelmiségi határoza­tának megfelelően, a Miniszter­­tanács határozatot hozott az egyetemeken, a főiskolákon, a mezőgazdasági akadémiákon, va­lamint az akadémiai és miniszté­riumi tudományos kutatóintéze­­­­tekben dolgozó oktatók és ku­tatók bérének felemeléséről és­­ rendeletet adott ki a béremelés­­ szeptember elsejei hatállyal tör­­­­ténő végrehajtására. A rendelet alapján béremelés­­­­ben lehet részesíteni a tudomá­nyos és tanszéki segédszemély­­­­zetet, valamint az egyéb beosz­tásban dolgozókat is. A Minisztertanács rendelete­­. vasárnap megjelenik a Magyar­­ Közlönyben. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A kapuvári járásból jelentjük. — Fejlődő mező­gazdaságunk hű tükre az országos mezőgazdasági kiállítás. — Szép Szó. — Képeshíradó s győri ün­nepi vásárról. — Sportműsor. kiállításon A párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Dobi Ist­ván, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, He­gedűs András, Hidas István, Ká­dár János, Kiss János, Kovács Ist­ván, Marosán György, Mekis Jó­zsef, Szalai Béla, Bata István, Pi­ros László, Rónai Sándor szomba­­ton délben megtekintették az or­szágos mezőgazdasági kiállítást. A vendégeket Matolcsi János föld­művelésügyi miniszter, Riblánszky Miklós, az Állami Gazdaságok Mi­nisztériumának miniszterhelyettese és Kovács Mihály, a kiállítás igaz­gatója kalauzolta. A mosonmagyaróvári járás és Győr város vezet a megyei begyűjtési versenyben A Megyei Begyűjtési Hivatal értékelte a megye járásai és vá­rosai között folyó begyűjtési ver­seny eddigi eredményeit. A jelen­tésből kiderül, hogy bár a cséplés vége felé közeledik, több járás jelentősen elmaradt a kötelező gabonabegyűjtési kötelezettség és még inkább a szabad gabona ál­lami felvásárlási tervének telje­sítésével. A verseny jelenlegi állása egyébként a következő: 1. moson­magyaróvári járás 86, 2. győri já­rás 80,6, 3. kapuvári járás 78,2, 4. csornai járás 74,6, 5. soproni járás 72,5 százalék. A városok versenyében első Győr 97,1, 2. Mosonmagyaróvár 96,4, 3. Sopron város 84,4 század Soha nem volt­ ­ még annyi kézzelfogható bizonyíték, a párt által javasolt út, é­z a szövetkezeti gazdálkodás igaza, előnye, fölénye mellett, é­s mint most. Ez természetes is. Meglévő szövetkezeteink évről- 1­9 évre gyarapodnak tudásban, tapasztalatban, hozzáértésben, ta­­y­a­nulnak saját korábbi hibáikból és kezdik kihasználni azokat a j­j lehetőségeket, melyek a közös munkában rejlenek. A szövet- V­é kezés mellett szóló érvek, tények tömegének valóságos össze- g % foglalása a ma megnyílt országos mezőgazdasági kiállítás és 9 X megyei vonatkozásban — ha kisebb, szerényebb keretek kö-­­­ö­zött is —, ugyancsak a szövetkezetek eredményeit, fejlődését o 9 hirdették a nyár végén megrendezett járási mezőgazdasági ki- 9­z­állítások is. De mindezeken túl, ma már alig van szövetkezet, x 0 még a nemrég alakultakat is beleértve, amelynek ne lenne a 9 mutogatni valója, ne volnának olyan eredményei — ha csak 9 5 a gazdálkodás egyik, vagy másik ágában is —, amelyekre ér- X 0­demes és szükséges felhívni az egyénileg dolgozó parasztok­­S 9 figyelmét. X $ Azért kell ezt ismételten szóvátenni, mert az elmúlt hónap 9 X pókban, a kapálás, majd a gabonabetakarítás napjaiban gyako­r 6 ran lehetett hallani szövetkezeti parasztok szájából, most nem 9 9 érünk rá agitálni, sürget a munka. Nos, a nagy nyári hajrá el- 9 a múlt és ha tennivaló akad a mezőgazdaságban most is éppen a 9 elég, azért kétségtelen, hogy több idő jut arra, hogy a szövet- 9 x kezetek tagjai elbeszélgessenek, vagy ha úgy tetszik, elvitat-­­­a­kozgassanak egyéni szomszédaikkal, ismerőseikkel este a tor­­o­s nác alatt, vagy a ház előtti kispadon, vagy az sem baj, ha egy 9 x pohár hűsítő sör, vagy bor mellett. Mondják el, mint válik , ő valósággá az ő saját életük sorsán a párt ígérete. Nem arra i­­ van szükség, hogy megtoldják a valóságot, vagy elhallgassák V X a mai nehézségeket, hanem arra, hogy megmagyarázzák: miért y ő nem cserélnének a még meglévő kezdeti problémák ellenére , , sem egyetlen egyéni termelővel. Ki tudna erről igazabban, x X őszintébben, meggyőzőbben beszélni, mint egy termelőszövet- X 0 keze­ti tag. Senki más. Sajnos azonban, a szövetkezeti tagok 9 $ jórésze ma még nem él azzal a lehetőséggel, hogy rendesen el- x y végzett mindennapi munkáján túl is hirdetője, valóságos ági-­ó­s tátora legyen a közös gazdálkodásnak. Még a szövetkezetek 9 x kommunista tagjainak egy része sem töri magát, hogy új ta- j­o­gokkal növelje a szövetkezeti parasztság táborát, pedig ez O 9 egyenesen pártkötelessége lenne. Nem elég egyetérteni a párt ? x politikájával, helyeselni a második ötéves tervet, hanem tenni y­t is kell érte. Tett a jó termelőmunka — és ennek egyre több 9 9 példáját látjuk már —, de tett a meggyőző, baráti szó is, ami­ x X ből ma még túlontúl kevés hangzik el falvainkban. Ideje, X , hogy ezen is változtassunk és a szövetkezeti kommunisták 9 £ ugyanolyan lelkesedéssel vegyék ki a részüket ebből a mun- £­é kából is, mint ahogy diadalra vitték a párt politikáját, amikor o­t felosztottuk a földet és megvédtük a reakcióval szemben. 9 !ooooooooo<xxxxx>oooooooooo^oooooo^ooo^<b^<x*x>^<x>

Next