Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1956. október (12. évfolyam, 233-249. szám)

1956-10-03 / 233. szám

K­LÁG PROLETÁRJAI EGYESÜ­LJETEKI XII. évfolyam, 233. szám, 1056. október 3. szerda. GYŐR - SOPRON MEGYEI Ara: 50 fillér AZ MDP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A magasabb kenyérgabona termésért Megyénkben az őszi árpa veté­se befejeződött, a rozs vetését ter­melőszövetkezeteink mintegy 70, az egyénileg gazdálkodók 50 szá­zalékban végezték el. A búzave­tés még nem számottevő. A le­maradás tehát nyilvánvaló. Hadd jegyezzük meg elöljáró­ban — okulásul a jövő esztendőre —, hogy a lemaradást, illetve a rossz tal­aj előkészítési körülmé­nyeket nem csupán a hosszabb ideje tartó csapadékhiány idézte elő. Nagy szerepe van ebben a helytelen, szakszerűtlen agrotech­nikának, amely elég sok helyen tapasztalható volt. A keverőszán­tások végzése elsősorban azokon a helyeken ütközik legnagyobb nehézségbe, vagy válik jóformán lehetetlenné, ahol a tarlóhántást elmulasztották, illetve megkésve végezték, amikor már a talaj ki­száradt. Nem sokkal kisebb hiba volt az, hogy »nyitva« hagyták a tarlóhántott szántásokat. Ahelyett, hogy hengert, vagy fogast járat­tak volna az eke, illetve a tárcsa után. Ezzel nemcsak a gyommag­vak kikelését, s a tarlómaradvá­nyok, stb. korhadását gátolták, hanem az alsóbb talajrétegek víz­készletét is elpocsékolták. Ilyen előzmények után nem lehet azon csodálkozni, hogy az eke nagy hantokat forgat fel, s ezeket csak a legnagyobb nehézségek árán le­het elmunkálni, nem megfelelő minőségben. A pillangósok tarló­jának felszántásával sem lett vol­na szabad megvárni a harmadik kaszálást, hanem a második ka­szálás­ után kellett volna felszán­tani, előbb sekélyebben, majd 2— 2 hét múlva — eső után — mé­lyebben. Az adott helyzet ellenére sem szabad a búza alá történő talaj­­előkészítéssel késlekedni. Gyak­rabban kell ekevasat élesíteni, s igénybe kell venni minden ren­delkezésre álló munkagépet, mely­­ivel a porirányítást s a megfelelő tömörítést el lehet végezni. Ha nem így cselekszünk, megkéshe­tünk a vetéssel. Fontolgatásra, ha­logatásra legfeljebb csak azoknak van joguk, akik kisebb vetési tervfeladatuk mellett késlekedés­sel is el tudnak vetni október vé­géig, vagy olyan felkészültséggel rendelkeznek, hogy a nagyobb fel­adatot rövidebb idő alatt bár, de ugyancsak határidőn belül el tud­ják végezni. Az október 31-e utá­ni vetés 2—3 mázsa holdank­énti terméscsökkenést is okozhat. A búza vetésével kapcsolatos minden munkát — egyéb körül­mények között is — jó minőség­ben kell végezni, a kedvezőtlen körülmények folytán pedig még fokozottabban szükség van a szak­szerű, s lelkiismeretes munkára. Nagy hibát vonna maga után, ha lelkiismeretünket elaltatva, akár a megkésett vetésbe, vagy a nem megfelelő vetőágy előkészí­tésbe belenyugodnánk azzal, hogy »nem rajtunk múlt. . .« Persze, a talajelőkészítésen kí­vül még egész sor tényező van, amely kihat a terméshozam ala­kulására. Ami az előveteményt illeti, azt kell figyelembe venni, hogy melyik után tudunk jobb talajelőkészítést végezni. A Mar­­tonvásári Kísérleti Intézet gazda­ságában kalászos utáni búzater­melésnél több éven keresztül 18,70 mázsás átlagtermést értek el kát, holdanként, 150 kilogramm szu­­perfoszfát, 100 kilogramm pék­só, s 40 kilogramm kálisó adagolás­sal. A Mosonmagyaróvári Kísér­leti Intézet gazdaságában pedig kukorica elővetemény után kat, holdanként 80 kilogrammal értek el magasabb átlagot, mint a gaz­dasági átlag. Helyes, ha a műtrá­gyát szántással visszük be a ta­lajba, vagy — a szuperfoszfátot és 30—35 kilogramm pétisót — legkésőbb vetéskor munkáljuk be­le. Pétisóból fejtrágyaként 30—60 kilogrammra tavasszal is szükség lehet. Rossz elővetemény, illetve sovány föld esetében, fél istálló­trágya is kedvező hatással van. Hangsúlyozni kell a vetőmag kitisztításának s csávázásának a szükségességét. Higosan csávázó­szer minden község földműves­­szövetkezeti boltjában rendelke­zésre áll. Legajánlatosabb csává­zási mód a Linhardt-féle kosaras csávázás. A halomcsávázás nem megfelelő. A földek minőségének különbö­zősége folytán — különösen álla­mi s szövetkezeti gazdaságokban — kétfajta búza termesztésére térnek át. Ez feltétlenül helyes. Nagy általánosságban 10 mázsáig való átlagterméseknél az F—481- es, még 10 mázsa felettinél a Bán­­kuti hoz nagyobb termést. A vetőmag-mennyiség megálla­pításánál figyelembe kell venni a búza fajsúlyát. A magasabb faj­súlyú, nagyobb szemű Bánkuti búzánál 120—125 kilogramm kát, holdanként­ vetőmaggal biztosít­hatjuk a szükséges állománysűrű­séget. A szokásos gabona-sortá­volság esetén folyóméterenként 55—65 szemnek kell lenni. A ki­elégítő, vagy éppenséggel magas hozam szempontjából a szükséges állománysűrűséget feltétlenül biz­tosítani kell. Üreges, rossz vető­ágy, sekély vetés esetén jelenté­keny mennyiségű vetőmag pusz­tul el. A késői vetésű, gyenge állapotban télbe menő búza is ki van téve az állományritkulásnak. Mindebből következik, hogy az ilyen eseteket ki kell küszöbölni. A sokhelyütt előforduló hiá­nyosságok közé tartozik a sekély­vetés. Az egy-két centi mélységű­re vetett búzából a talaj ülepedé­sekor igen sok kerül a talaj fel­színére, ami aztán vagy elpusz­tul, vagy a varjak eszik meg. De sok elpusztulhat azáltal is, hogy bokrosodás csomópontja a földön felül kerül, s a növényt fagyve­szély éri. Éppen ezért, sekélyen vetni nem szabad. Legajánlato­sabb 4—6 centiméterre vetni. Úgy véljük, nem kell külön hangsúlyozni, hogy a kapásnövé­nyek betakarításánál elsősorban azokat vegyék sorra, amelyek után búza kerül. A kukorica töré­sét nyomban követni kell a szár­vágásnak, s lehordásnak. Majd tárcsával kell a földet hosszában, keresztben megjáratni. A tárcsa összevágja a kukoricatuskókat, s a nagyobb gyomokat és utána az eke jobb munkát végez. Mind a kukoricaszár levágásá­hoz, mind a burgonya szedéséhez termelőszövetkezeteink vegyék igénybe a gépállomások gépi se­gítségét, így nemcsak megköny­­nyítik saját munkájukat, hanem hamarabb elvégzik, s ha búzát vetnek utána, jobban lesz idő a talaj ülepedésére is. Végezetül megjegyezzük: bár­mennyire fontosnak tartjuk is a rozs és búza időben való elveté­sét, rosszul előkészített magágyba vetni nem szabad. Jó munkaszer­vezéssel, az idő és gép, valamint a fogaterő teljes kihasználásával kell biztosítani az időben történő vetéseket. Az elkövetkező idők munkáján igen sok múlik. Jó munkával, a szakszerűség követelményeinek betartásával járuljunk hozzá a­, magasabb hozamok eléréséhez. Ezt követeli minden termelőnek a saját érdeke s a népgazdaság ér­deke is. Vándor Ferenc. Új tanácstagok M­oson m­agy­a­róvá volt Pereszlényi Andorra és Fink József elköltözésével a 45-ös és a 72-es választókerület tanácstag nélkül maradt. Az újak megvá­lasztására október 7-én kerül sor. Még szeptember 24-én, illetve 25-én megtartották a tanácstörvé­nyünk előírta jelölőgyűléseket, ahol a Hazafias Népfront helyi szervezetének képviselője közölte a megjelent választókkal, hogy a 45-ös körzetbe Kelemen Lajos, Bartók Béla utca 9. szám alatti lakost, a 72-es kerületbe pedig Szajkó Lászlót, a Mezőgazdasági Akadémia docensét , jelöli tanács­tagnak. A két jelölőgyűlésen mintegy száz választó vett részt, akik egyhangúan magukévá tet­ték a Hazafias Népfront javasla­tát. Most már az október 7-i vá­lasztástól függ, vajon ez a döntés egyezik-e a két kerület lakosságá­nak tetszésével. Elitsemssint fölött Van egy győri üzem, amelyről na­gyon keveset hallunk, sokan talán nem is tudják, hogy létezik. Ez a gyár a Fémdo­boz és Tubus Művek, vagy ahogy hétközna­pi nyelven nevezzük: dobozgyár. Az üzem dolgozói jó munkáját még nem kapta szár­nyára a hír, pedig már véghez vittek né­hány kiváló munkasi­kert. Az elmúlt ne­gyedévben is csak úgy „csendben“ el­nyerték a SZOT és a Minisztertanács ván­dorzászlaját, valamint az élüzem címet. Ebben a negyedév­ben ugyancsak kitet­tek magukért a dol­gozók. A vállalat ter­vét alaposan túlszár­nyalták, és ezzel együtt az élüzem szintet is. Az élüzem szint elnyeréséhez 104 százalékos terv telje­sítés szüksége­s, a do­bozgyáriak pedig 107 százalékot teljesítet­tek. Az üzem mun­káslétszáma nem nagy, kétszázan van­nak mindössze, de az összeforrottság, a kö­zös akarás nagy ered­mények elérésére te­szi képessé a kis kol­lektívát. A közös erő­feszítésre most is szükség lesz a negye­dik negyedévben, hogy a szép sikereket újabb munka­diada­lok kövessék. A do­bozgyárban nem gyár­tanak a közszükséglet szempontjából nélkü­lözhetetlen cikkeket, de gyártmányaikkal ők is hozzájárulnak a magyar ipar egészé­nek produktumaihoz. Ebben a negyedévben például a göngyöleg gyártáson kívül olyan kedves gyártmányok készítésére vállalkoz­tak, mint például a babahinta, amelyet majd nagyon olcsón, csupán egy forint nyolcvan filléres áron hoznak forgalomba. Szép ajándéknak ör­vendhetnek majd­­ azok a kisgyerekek, akiket meglepnek a szülők a dobozgyár által készített mecha­nikusan működő kis teherautókkal. Ezek­nek a teherautóknak az a sajátosságuk, hogy hat­féle színben készülnek. Lehet te­hát közöttük válogat­ni. Az új gyártmányok bevezetéséhez meg­vannak a technikai lehetőségek, hiszen az üzem állandóan fejlő­dik, korszerűsödik. Most is három sajtoló gépet teljesen korsze­rűsítettek, modern védő berendezésekkel láttak el. A többi gé­pek korszerűsítése is folyamatban van. Húsz százalékkal nagyobb gyökértermést, 15 százalékkal több cukrot ad a Sopronhorpácson kinemesített új cukorrépafajta A cukorrépa-nemesítés hazájában, Sopronhorpácson, hosszú évek kísérletei újabb nagyszerű eredményre vezettek. A Béta K. 91-es cukorrépa-fajtánál is jobb cukorrépa-fajtát sikerült előállí­tani. Az új fajta, amely a tripláid fajtákhoz tartozik, a Béta Poli 1. és a Béta Poli 3., 15 százalékkal több cukrot és 20 százalékkal magasabb gyökértermést ad, mint a jól ismert Béta K. 91-es répa. A Béta Poli 1., amelyet népszerűen öszvér­répának is nevezhet­nénk, az idén az ország több mint 35 gazdaságában bizonyította be kiválóságát. A Sárvári Cukorgyár célgazdaságában már 100 holdon termeltek az új fajtából jövőre elvetésre kerülő magot. A Béta Poli 1-es répa az idén már fajtaelismerésre kerül. Úttörőboltokat nyitnak a földmű­vesszövetkezetek Győr-Sopron megyében Győr-Sopron megyében néhány hónappal ezelőtt kísérletképpen a falusi DISZ-fiatalok kezelésébe adta a Nagycenki Földművesszö­­vetkezet a helybeli kisáruházat, a Csornai, Hegykői és Kapuvári Földművesszövetkezet pedig egy­­egy vegyesboltot. A fiatal boltve­zetők és alkalmazottak ezen idő alatt kitűnően megállták helyüket a kereskedelemben, a közönség megkedvelte őket a figyelmes, gyors és pontos kiszolgálásért, s nagymértékben megnőtt az ifjúsági boltok forgalma. A jó tapasztalatok alapján most több földművesszövetkezet követi ezt a példát, s a közeljövőben újabb bot­tegy­ségeket adnak át a falusi DISZ-fiatalok kezelésébe. Ez a példa adta azt az ötletet a Föld­művesszövetkezetek Megyei Szö­vetségének, hogy úttörő­boltokat létesítsen azokban a helységekben, ahol a tanulók száma meghaladja az ötszázat. Az első úttörő-bolt Lövő termelőszövetkezeti község­ben kezdte meg az árusítást a na­pokban, s október 15-ig még 10 helyen, köztük Mosonszentjánoson, Ujkéren, Kapuváron és Nagylozson is megnyílnak az úttörő-boltok. Az iskolákban elhelyezett 4­ 500 fo­rintos árukészlettel rendelkező kis­boltokban iskolaszereket, szépiro­dalmi és meséskönyveket, vala­mint csemegét árusítanak a felső­osztályos úttörők. Ez mindkét részre előnyös, mert a bevétel 4 százalékát jutalékképpen az út­törő­ csapatok kapják, másrészt pe­dig az árusítással megbízott úttö­rők így előgyakorlatot szereznek későbbi pályájukhoz, a kereske­delmi szakmában. Albert Növekszik a kisgépforgalo­i a földművesszövetkezetekben Az őszi idényben örvendetesen emelkedik Győr-Sopron megyében a mezőgazdasági kisgépek forgal­ma. A földművesszövetkezeti bol­tokban több mint ezer különféle mezőgazdasági kisgépet, vásárol­tak az utóbbi hetekben. Ekéből háromszor annyit, boronából két­­szer annyit vásároltak augusztus­szeptemberben, mint az első félév alatt. A talajművelésnél haszná­latos gépeken kívül nagy az ér­deklődés a borászati és egyéb há­zimunkát megkönnyítő gépek iránt. Szőlőzúzóból mintegy 100, borsajtolóból 130-at, répavágóból és kukoricamorzsolóból pedig 120, illetve 80-at vásároltak. iOOOOOOOOOOO 0<XXX>0<>0<><>C-&<>0<><><>0<XXX>00<>00<X><><><><X><X><>0<><><X><><ó<>C><>0<><><>0<>00<> 0 Ezer­lencszázötven-­­ hat, október m­ásodi­ f­o­ka, délelőtt 11 óra. Ez a nap és ez az időpont harminc győ­ri Wilhelm Pieck-gyá­­ri dolgozó életében je­lent nagy eseményt. Ma, azaz tegnap dél­előtt rakták le ezek a q munkások jövendő C otthonuk, családi há­­­­zuk alapjait. 0 Hányad álmodtak, R harcoltak és remény­ei ködnek most is a Va- V­gongyárban, de nem 0 csak ott, — szerte a 0 városban, hogy meleg x otthonhoz, lakáshoz A jussanak. Sajnos a 9 mai lakásviszonyok­­ között csak kevesek­b álma vált valóra. R A vagongyári dolgo­­­­zók egy része másként 9 segített magán, illetve­­ nekik segített az üze­­­­mi pártszervezet, vál- 9­lalatvezetőség, DISZ-­­ és szakszervezet. 9 A jancsifalui Ipar X utcában, ahol a tizen-­0 öt ikerlakásos ház el­­­­készült ma még csak az üres telek van, né­mely helyen ott áll a kukoricaszár is, de jövőre már, sőt rész­ben az idén, szép csa­ládi házak állnak itt. — Milyen jó is lesz ... — szólal meg Bánfai Imre, a Vagon­gyár melegüzemi TMK részlegének dol­gozója. — Most már biztos, hogy lesz laká­som, mert magamnak építem, illetve építjük,­­ javítja ki, hiszen mindennap működik itt a betonkeverő gép és dolgoznak közös házainkon a vagon­gyáriak. Bánfai Imre fiatal házas ember. Eddig kénytelen volt külön lak­ni a feleségétől, mert nem volt lakás. Most lesz. A kisbabát, aki két hónap múlva megszületik és család­dá avatja Bánfaiékat, nemsokára az új ház­ba, otthonukba vihe­tik. A többi huszonki­lencet más-más öröm várja az új otthonban. Az első családi ház ünnepélyes alaptételé­nél Lakatos Albert, a Wilhelm Preck-gyár igazgatója mondott rövid beszédet és sok sikert kívánt az épí­tőknek. A családi há­zak salakbetonból ké­szülnek, szövetkezeti házépítési alapon OTP kölcsönnel és a gyár igazán nagyszerű segítségével. A salak­­téglákat maguk az építők készítik a gyár­ban munkaidő után. A gyár vezetősége se­gítette megszerezni az építéshez az anyagot és egy betonkeverő gépet is szerzett az építkezéshez. Az elő­regyártott tető és fö­démszerkezetet ugyan­csak a gyárban készí­tik. Az építők egy ré­sze most vette ki a szabadságát, a többiek munkaidő után és va­sárnap segítenek, majd ők mennek sza­badságra, hogy egy percre se szűnjön meg a munka. A terv az, hogy még ebben az évben felépítenek há­rom-négy házat. Akinek csak köze is van az építikezéshez, õ mindenki a legna­­­­gyobb szeretettel,­­ készséggel segíti mun­­o­kájukat. Jó lenne, ha­­ ezt megtanulná a Ter­­­herfuvarozási Vállalat­­ is. Ugyanis a kavicsot R ők szállították az úz építkezés színhelyére 9 és két köbméteres ra- R kományok helyett, o csak 1,6 köbméter ka- 9­vicsot hoztak. Hogy a X. többi hol veszett el, O nem tudni. Nagy a lelkesedés az­­ emberek, ez építők és o a segítők között egy- 9 aránt. A Vagongyár 9 szeretné azt, ha mi- £ m -nél több dolgozójának 9 tudná megoldani ilyen­­ módon a lakásproblé- e­máját. Jól járnak a 9 leendő háztulajdono­­­­sok, mert egy lakás e két szoba, konyha, elő- 9 szoba és mellékhelyi- R seggel körülbelül 65­9 ezer forintba kerül. A­­ tizenöt ikerházban £ harminc dolgozó jut 9 ilyen lakáshoz. R — szűcs. — R­ ­[ff alapok, áj ott­hanok

Next