Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1956. október (12. évfolyam, 233-249. szám)

1956-10-03 / 233. szám

I Ebéd kell negyven embernek címmel lapunk szeptember 26-i számában a Mosonmagyaróvárról jelentjük című oldalösszeállításban szerkesztőségi cikk jelent meg a mosoni dolgozók étkezéséről. A cikkre válaszolva, a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete mosonmagyaróvári járási bizottsága a következő tartalmú levelet küldte a szerkesztőségnek. Örömmel vettük tudomásul, hogy a Mosonmagyaróvári Vendéglátó Vállalat I. számú üzemének ügyével a Győr-Sopron megyei Hírlap is foglalkozott. Járási bizottságunk az üzemi étkezés megszüntetésekor, sőt ezt megelőzően is foglalkozott ezzel a problémával. Kértük a Megyei Tanács kereskedelmi osztályát, hogy intézkedjék a lehetetlen állapotok megszüntetéséről. Az ígéretnél több azonban nem történt. Így hetven és nem negyven dolgozó még ma is várja, és sajnos, úgy látszik hiába, a kért sürgős intézkedést. Amióta az 1. számú vendéglőt családi vendéglővé alakították, csökkent a forgalma. A Vendéglátó Vállalat szempontjából ez sem közömbös. Nem közömbös a dolgozók szempontjából sem, akik enni akarnak és csak 10 forintos, vagy 8 forintos menü van. Az üzemi étkeztetést Moson dolgozói részére másutt nem lehet megoldani, mert a félórás ebédidőből nem futja, hogy kilométereket gyalogoljanak. Bittner Magdolna jb. elnök, KPDSZ járási bizottsága, Mosonmagyaróvár. Artézi kutat kap Bezenye Bezenye, — olvassuk a falu elején a kis táblát, amely hírül adja az idegen látogatónáde, hogy melyik faluba érkezett. A gépkocsi végigrobog a kis községen. Csendes minden. — Eseménytelen ez a falu — gondolja a látogató, de gondolatait egészen nem is tudja befejezni, mert a falu nyugati végén hatalmas gépdübörgésre, s toronymagasságig emelt állványozásra lesz figyelmes. — Vajon mi ez? — A gépkocsi leáll. Kíváncsian érdeklődünk a gép förül szorgalmaskodó emberektől . . . — Egy álom megvalósul — mondja rejtelmesen Pálffi Lajos, a Kaposvári Mélyfúró Vállalat dolgozója, s amikor látja, hogy nem értjük a megjegyzést, gyorsan hozzáteszi: — Artézi kút lesz kérem, egészséges, tiszta irtóvizet csalunk a föld gyomrából a bezenyei lakosoknak. — Milyen mély lesz ez a kút? — Terv szerint hetven. S annak ellenére, hogy ma még csak harmincegy méternél tartunk, s elég nehéz munkánk van, mert teljesen kavicsban fúrunk — október tizenötre átadjuk a tanácsnak. Bíróság A Járásbíróság számára jelenleg komoly gondokat okoz a járásszerte elharapódzott verekedések megelőzése, s a verekedő természetűek példás megbüntetése. Különösen elszaporodtak a verekedések Mosonszentjánoson. A Járásbíróság a nevelés és az általános megelőzés érdekében Göblös Ferencet és társait 500—700 forintig terjedő pénzbüntetésre ítélte. Ez az ítélet nem jogerős. Ugyancsak könnyű testi sértés vétkében marasztalták el Hachl József bezenyei lakost is, aki Radics Jánost EPeulütötte. A pénzbüntetés forint. GYŐR-SOPRON MEGYEI HÍRLAP Mosónrndytyaiováccot telmtjtik Nehézségek — eredmények ' — Csak anyagunk volna! — De másként menne itt minden. . . nem kellene hónap végén rohammunkával pótolni a mások hibájából elmulasztottakat — mondják a Mosonmagyaróvári Fémfeldolgozó Vállalat dolgozói. — Az egész üzemben szinte mindenki erről panaszkodik. Hogy az ország melyik részéből, melyik üzeméből jön az a bizonyos nyersanyag, nem tudják, de haraggal gondolnak mindazokra, akiknek hanyag munkája megnehezíti a termelést, egyenetlenné teszi az egyes gyártmányok készítését. A harmadik negyedévben 40 000 darab kerékcsavart kellett volna készítenünk a Csepel Autógyárnak — mondja az anyagbeszerzési osztály vezetője — s ehhez kellett volna húsz tonna gömbacél, persze nem hónap végén, szeptember 28-án, hanem még a harmadik negyedév elején. Három és fél tonnát ugyan küldtek, de ezzel még sajnos nem tudtuk teljesíteni a ránk bízott feladatot. A MOFÉM-nál az elmúlt negyedévben nemcsak az anyaghiány okozott sok gondot a fizikai és műszaki dolgozóknak, hanem az is, hogy sok olyan új gyártmány volt, amelynek készítése — tekintve, hogy nem volt gyakorlat — nem ment simán. Ehhez még hozzájárult az is, hogy kevés a szerszám. Ezen meg nem könnyű segíteni. A vállalatnál, ugyanis a tervben előírt cikkekhez házilag kell elkészíteni a szerszámokat, s bizony vannak olyan darabok, amelyeknél a szerszámtervezők nem tudnak mindenütt pontos méretet adni, hanem a szerszámot — hogy pontos legyen — a gyártás idején kell kikísérletezni. Ez bizony hosszú időbe kerül. Legutóbb a Nyugat-Németországnak készülő Duxlakatok kupakhúzó szerszámával volt baj. Nem volt könnyebb a helyzet a kontároknál sem. Ahány zár, annyiféle nyílásmegoldással készül. Annak ellenére, hogy a kísérletek után jól ment a munka, volt egy olyan időszak, amikor az akaszok és a zárónyelvek nem passzoltak. Persze a hibák jelentkezésekor a műszaki vezetők nem tétovázták. Alakítottak egy patronáló brigádot, s lementek a helyszínre, az üzembe, hogy itt győződjenek meg a hibák okairól. A fáradság nem volt hiábavaló. Mindkettőnél tudtak segíteni. A Duxlakatoknál pontosan kikísérletezték azt a szerszámot, amellyel jó minőségű darabokat tudnak készíteni, a kontároknál pedig a zárónyelvet nem szerelés előtt, hanem szerelés alkalmával a homloklemezzel együtt csiszolják. A sok nehézség ellenére, lássuk csak, mégis mi a helyzet a tervteljesítés körül? — A műszaki patronáló brigád megtette a maga kötelességét — mondja Kelemen Károly, az üzem főmérnöke — segítségükkel a termelés olyan gyors ütemben haladt előre, hogy most hosszú hónapok, negyedévek óta elmondhatjuk, hogy teljesítettük harmadik negyedéves tervünket. Valóban így van. A MOFÉM sem az első, sem a második negyedben nem dicsekedhetett az elért eredményekkel. Részben belső szervezetlenség, részben az anyag örökös késése hozta, hogy nem tudták hónapokon át teljesíteni a rájuk kiszabott feladatokat. Ma már más a helyzet. A nehezen készíthető, sok problémát okozó gyártmányok mellett arra is jut idő, hogy kellőképpen felkészüljenek — már most — az új esztendőre, 1957-re, amikor is olyan árucikkek sorozatgyártását kezdik meg az üzemben, amelyeket még tavaly is külföldről kellett importálnunk. Az új gyártmányok meghonosításában igen nagy szerepe van az üzem igazgatójának, Kertész Ernő elvtársnak, aki az elmúlt hetekben Bécsben járt, s igen gazdag és hasznos tapasztalatokkal tért vissza. Az új gyártmányok után érdeklődve, megtudtuk, hogy az új esztendőben megkezdik a háztartási hűtőgép sorozatgyártását. A gép prototípusa már elkészült. Szakemberek véleménye szerint, nagyszerűen megfelel a követelményeknek. Ezenkívül gyártják majd az automata tejadagolót, az automata cukoradagolót, kétféle kávéfőzőt és 6 különféle öngyújtót, többek között a GAMMA-t is. Képviselői beszámoló Rajkán Márton András honvédezredes, a mosonmagyaróvári járás parlamenti küldöttje vasárnap képviselői beszámolót tartott mintegy 250 rajkai lakos előtt. Az összejövetel fesztelen, baráti légkörben zajlott le, a parasztok nyugodtan, bátran tárták elő sérelmeiket. Az egész beszélgetésen látszott, hogy a választók bíznak képviselőjükben, nem úgy, mint a Megyei Tanács egyes kiküldöttjeiben, akik parancsolgató, kioktató hangjukkal csak azt érték el, hogy a parasztok nem mertek jelenlétükben még Márton elvtárssal sem szót váltani. Legtöbb panasz a kukorica beadása — helyesebben: szabad felvásárlása — körüli méltánytalanságokat érintette. Beszéltek az elmúlt időszakban történt törvénysértésekről is, valamint nyugdíjügyekről. Márton elvtárs megígérte, hogy mindennyi „interpellációnak“ utánanéz, s a fejleményekről értesíti az érdekes- leg rendszeresebbek lesznek ez őket. Ugyanakkor mindenki belátja, Rajka lakossága most már ki- hogy 27 község ügyét-baját intézzik abban, hogy a képviselői bent, szorgalmazni bizony nagy felszámolók egyre gyakoribbak, s főadat bármely képviselő számára. Vízvezeték bővítéssel készültek el a mosonmagyaróvári Kápolna téren. Ugyancsak befejezték a Klapka György utcai villanyhálózat bővítését is. Az előző helyen szombaton, az utóbbinál hétfőn történt meg a műszaki átvétel. Mi újság a Mosonmagyaróvári Malomban A gabonaszállítás ma már nem újság a Mosonmagyaróvári Malomban. Állandóan jönnek-mennek az autók, szekerek és szállítják a hófehér lisztet. Persze a malom dolgozói nem feledkeznek meg az első fecskékről, a mosonmagyaróvári Haladás Termelőszövetkezet embereiről, akik július első napjaiban büszkén keresték fel a belülről higiénikusan tatarozott malom őrlőhelyiségeit. Hiába járjuk a malmot, hiába érdeklődünk van e valakinek valami panasza, van e valami hiba a gépekkel, mert válasz helyett csak a fejüket ingatják az emberek jelezve: semmi baj nincs. A téli nagyjavítás idején igen becsületes munkát végeztek a szerelők. Később aztán Szeidl Imre telepvezetőtől azt is megtudjuk, hogy az idén végre megvalósult régi kérésük: kitisztították a Lajta medrét. Hogy ez miért volt fontos? Azért, mert a Mosonmagyaróvári Malom nemcsak villanyárammal, hanem vízi erővel is dolgozik. S most, hogy a Lajta medrét tisztították a folyó sodra nagyobb lett, ereje megnövekedett, s így a szolgáltatott energiamennyiség is jóval nagyobb, mint a múlt évben. A tisztamedrű folyó segítségével ma már naponta 600 kilowatt villanyáramot tudnak megtakarítani.Azüzem udvarán érdekes dologról suttognak az emberek. Igen ezt nem is szabad hangosan mondani, mert „még nem tudják, csak sejtik“, hogy a harmadik negyedév eredménye alapján elnyerik az élüzem címet. Ez a suttogás bizonyára nem „rémhír“, s végre a jó munka után most először 1956. harmadik negyedévében elnyerik a büszke élüzem címet a malom dolgozói. Beszámoló egy megyei állatorvosi szakülésről Szombaton délelőtt, úgy kilenc óra tájban gyülekeztek megyénk minden részének állatorvosai, s a meghívott vendégek, hogy résztvegyenek dr. Gyarmati Ernő egyetemi tanár előadásán, itt, a Mosonmagyaróvári Járási Kultúrotthonban. A szakülést — amelyet a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága és a Micsurin Agrártudományi Egyesület győri csoportjának rendezésében, a mosonmagyaróvári állatorvosi rendelőintézet megnyitása alkalmából hívtak össze — ,dr. Szabó Gyula megyei főállatorvos nyitotta meg. Beszélt pártunk célkitűzéseiről a mezőgazdaságban, valamint arról, hogy milyen szerepe lesz állattenyésztésünk fejlesztésében a most felavatandó rendelőintézetnek, amely az épülő rendelőintézeti hálózatban országos viszonylatban a harminchatodik helyet foglalja el. Ezután került sor Gyarmati professzor előadására A szarvasmarha-gümőkór klinikai diagnosztikája címmel, melyet a mintegy nyolcvan állatorvos és vendég nagy tetszéssel fogadott, s élénk vitával követett. Érthető a nagy érdeklődés, hiszen köztudomású, hogy az ország szarvasmarha állományának 1—20 százaléka gümőkórral fertőzött, s ez kihat a lakosságra is. A súlyos betegség elleni védekes — főleg Dánia és Finnország példáján, ahol már teljesen megszüntették— csak most indul meg komolyabb méretekben hazánkban. Mindenekelőtt a fertőzöttség fokának megállapítására van szükség, s éppen ezért, már a közeli hetekben sokhelyütt megkezdik a tuberkulin oltásokat, amelyek teljes bizonyossággal kimutatják a tbc-s fertőzést. A vitában résztvettek közül dr. Peterdi István az oltó-állatorvosok veszélyes, több támogatást érdemlő munkájáról beszélt, dr. Beke László tudományos kutató pedig annak szükségességét hangoztatta, hogy fontos magukat az állattenyésztőket megnyerni a védekezés ügyének. Az előadást illusztráló Mindenki iskolája című kisfilm vetítése után került sor az új rendelőintézet átadására, amikor is dr. Szabó elismeréssel beszélt az intézet állatorvosáról és munkatársairól, akik az épületen társadalmi munkában végezték el az utolsó simításokat, hogy az az átadásra kifogástalan állapotba kerüljön. Az igen nagy elméleti és gyakorlati eredményekkel és tanulságokkal járó szakülés végén Gyarmati professzor az intézet betegvizsgáló helyiségében gyakorlatilag is bemutatta két beteg szarvasmarhán az előadásában ismertetett diagnosztikai módszereit. Csoppány Lajos levele alapján.) 1956. október 5. Stettin NÉHÁNY SZÓBAN — Gleria János dr. egyetemi tanár, az Agrokémiai Kutatóintézet igazgatója október 4-én d. u. 6 órakor előadást tart a Mezőgazdasági Akadémia dísztermében. Előadása címe: A rádióaktív izotópok felhasználása a biológiai és mezőgazdasági kutatásokban. — Sporthírek. Timföld Szikra — Győri Postás 2:1, Mosoni Vasas — Győri Vasas II. 2:2. — A Járási Kultúrházból jelentjük: Az Állami Déryné Színház október 16-án előadja Szinetár György: Déryné útrakel című színdarabját, Kertész László rendezésében. Részletek a kultúrotthon eheti programjából: szerdán zenekari próba, csütörtökön a színjátszó szakkör foglalkozása, pénteken az értelmiségi klub és a táncszakkör foglalja el a termeket, míg vasárnap a bélyeg-szakkör tart öszsze jövetelt. — Vadkár a kukoricákban. A Járási Tanács mezőgazdasági osztályához egyre-másra érkeznek a jelentések arról, hogy a környező falvak kukoricatábláit vaddisznók és szarvasok tizedelik. Luksa Lajos földjén például 100 százalékos kárt állapítottak meg, de felsorolni is sok lenne, hány helyen — mint Baradics Ferenc és Makó János óvári lakosoknál is — becsülték 85, sőt 90 százalékra is a vadak okozta kárt. Kedves vadászok, itt az alkalom, be lehet bizonyítani a vállalkozó kedvet, no meg a lőni tudást! Mit szóltak hozzá az illetékesek Lapunk egyik legutóbbi „Mosonmagyaróvárról jelentjük“ című oldalösszeállításában arról írtunk, hogy a járási kultúrház földszintje őrizetlen. A cikkre Csatai Ferenc, kultúrház igazgató válaszolt. Leírja levelében, hogy ez az önzetlenség a kultúrház dolgozóinak hibáján kívül van, mert a cikk által említett időben mindenki a helyén volt. „Az önzetlenség helyett „Helytelen tervezési megoldások a járási kultúrháznál“ címmel lehetett volna a cikket megírni, — írja Csatai Ferenc. Ezzel teljesen egyetértek, s igaza van a cikk írójának, mivel az iroda és a házfelügyelői lakás az emeleten vannak. Az épület alsó részén nem tartózkodik senki, tehát ez a rész valóban őrizetlen. Mi ezt nagyon jól tudjuk, s ezért az átadási jegyzőkönyvet másfél év elteltével sem írtuk alá. Azóta terv született az épület konyhájának átalakítására, de hol pénzhiány, hol helytelen terv, hol mind a kettő akadályozza az átalakítást. A házmesterlakásnak a földszintre való helyezése oldaná meg a dolgot, így az épület bejáratánál figyelemmel lehetne kísérni az épületbe bejövő és távozó személyeket. Most az emberek becsületességére vagyunk utalva már másfél esztendeje. Mi, felettes szerveinknek írásban, szóban már számtalan esetben jelentettük a hiányosságokat, de eredménytelenül. Pedig az épületnek ez a hiányossága egyszer komoly kárt okozhat államunknak.ki magunk részéről szeretnénk elősegíteni a kultúrház hiányosságának megszüntetését. Cikkünknek is ez volt a célja. Éppen ezért az illetékesek figyelmébe ajánljuk a kultúrház dolgozóinak hibáján kívül őrizetlen kultúrházat azzal, hogy lássák be, akiket illet, pénzt is, jó tervet is elő lehet és elő is kell teremteni ahhoz, hogy a szép, sok értéket rejtő épület földszintjén megépüljön végre az a házmesteri lakás. Megnyugtatásra szolgálna ez a kultúrház vezetőinek, dolgozóinak, a közösség vagyonáért aggódoknak és végül, de nem utolsósorban: megszüntetnénk egy alkalmat, amely tudvalevőleg szüli a tolvajt.