Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1851
a' szent Domonkos szerzetesek monostorában. Ez utóbbit 1221-ben alapítá Pál, születésére nézve magyar, előbb a' hires bolognai egyetemben egyházi jogtanár, majd a' kunok apostola, 's hazánkban a' sz. Domonkos szerzetének fölállítója. — E' két tanintézet a beállott szomorú és nyomasztó körülmények miatt sokat szenvedett ugyan, de idővel ismét föléledvén,s főpapjaink, kiknek ékes koszorújában Dóczy Orbán is ragyogott, nagy lelkű ápolása mellett egymással nemesen vetélkedve kellő fényre emelkedvén, majdnem három századon át a trónnak úgy, mint az egyháznak derék férfiakat szült. 1529 táján hanyatlásnak indult ezen tanodák munkássága, 's a' lankadtságnak némi jelei mutatkoztanak, míg végre 1566-ban, melly évben a' város úgyszólván egészen a' dühöngve pusztító mérges lángok martalékául esett, e' tanodák is nyomtalanul elenyésztek. — Az erre föltűnő évtizedekben Liszti János és Draskovics György — e néven negyedik — Győr megyés püspökei erélyesen munkálkodtak a múzsák csarnoka fölállításán, melly azonban valamint egyebütt, úgy itt is a félhold uralom alatt rendeltetésétől elvonatva, lealázó czélokra használtatván, szellemi elvet sokáépen nem nyújthatott. 1598-diki Martius 28-kán virult föl Győrre és vidékére nézve azon emlékezetes nap, melly Ali pasa fönhéjázó gögét megalázván, az ozmán uralkodásnak véget vetett. Erre, noha egyes jótevők — kiválólag az egyházi rendből — igyekeztek a' török megszállással járó közös bajokat enyhíteni, elhárítani; eszközleni még sem birták, hogy a' tanintézet előbbi fényét azonnal visszanyerje; évek kívántattak ahhoz, hogy, a' kapott sérvek megorvosoltatván , az oktatás újra éledjen, emelkedjék; míg végre Dallos Miklós, Győr meleg keblű püspöke, fájdalommal szemlélvén a' város kath. közönségének elhagyatottságát, szellemi fogyatkozását, nemes tüzétől indítatva, megragadá a' kínálkozó alkalmat, 's 1627-ben a' város falai közé a' külföldön , sőt a hazában is hirre kapott Jezuita szerzetet nagy áldozattal megtelepíté, gondjaira bízván az ifjúság erényes és tudományos kiképeztetését. Dallos püspök volt tehát azon páratlan jelességü férfiú, ki et város kebelében pangó iskolák szebb jövőjét előkészíté, érdemes arra, hogy nevét a késő unokák is hálásan említsék, kebleikben hűen megőrizzék. Dallos közjóra irányzott nagyszerű tervének foganatosítására segédkezet nyújtottak nagyra termett utódai is, kik a nevelés és oktatás magasztos ügyét fölkarolván, siettek adományaik és áldozataikkal a' tanodát fölvirágoztatni, — így Széchenyi György a' nemes ifjak számára emelt Convictuson kívül 70,000 forintnál többet áldozott a' Jezuita Collegium fölépítésére, melly 1667-ben elkészülvén, e' fölirattal: „Georgius Széchenyi Archi-Episcopus Colocensis Collegium hoc Societati Jesu" hirdeti alapítójának nagy nevét; II. Ferdinánd pedig a kegyes fejedelem, Pázmán Péter közbenjárására Baxay István halálával megürült sz. Jakab lébényi apátságát adományozá neki. — Nem kerülte el figyelmét ifj. Draskovics György — e' néven ötödik — püspöknek, nem Gorup Ferencz kanonoknak, ki 1662-ben Perkátát, 1670-ben pedig Tápét ajándékozá az intézetnek. — A' jelenleg is fönálló tanodai épületet Széchenyi Pál győri nagyprépost, majd kalocsai érsek hozá létre, mellyre a' második emelet gr. Zichy Ferencz szinte győri püspök költségén magasítaték, ki egyszersmind, miután az erkölcstan 1715, a' bölcsészet pedig 1719 óta rendszeresen tanítatott, bőkezűleg gondoskodók a' fölsőbb tudományok előadásáról, minek következtében 1745-ben az egyházi törvény, polemica és dogmatica, 1747-ben a' természettan , 1754-ben a' természetjog, 1762-ben a' mennyiségtan, végre 1763-ban az egyházi történet és hermeneutiea megszólalt, 's az intézet, melly 1733-ban érsekinek neveztetett, fő iskolai czimmel diszíteték. Föloszlattatván Mária Terézia anyai kormánya alatt a' Jezuita szerzet, a' győri fö-iskola vezényletétől is elesett, melly az 1776-diki tanszervezet által, három karral. Akadémiai rangra emeltetvén, mint a' Gymnasiumtól egészen különvált intézet kezdé meg működését. • Az újra szervezett öt osztályú Gymnasium Apfhalter József győri kanonok igazgatása alatt (1776. Nov. 7.) nyittatott meg ünnepélyesen. A tanszékek, egy hiján, Győr egyházmegyei papokkal töltettek be, kiket nem sokára azonban világiak váltanak föl. 1802-ben az ország kérelmére Ferencz apostoli királyunk kegyesen visszaállítván szent Benedek rendjét, kötelességeül tevé a' többi közt a' győri Gymnasium ellátását, mellyet az még ugyanazon év November 4-én Mollik Tóbiás igazgatása alatt fölavatni édes kötelességének tartotta. — Átadatott ugyan ekkor sz. Benedek szerzetének a' Collegium és Gymnasium közt álló , 's Acsády Ádám győri kanonok ritka bőkezűsége által, tüzetesen az ifjúság számára, emeltékes egyház, melly máig Akadémiainak