Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898
Esztergom-, Veszprém-, Sopron- és Vas megyéknek is megküldte, csatlakozásra szólítva fel őket közös ügyük magukévá tétele és támogatása végett. De bármennyire bizonyítgatta is Győr városa az akadémiához való jogát, bármily meggyőzően mutatta is ki a Dunántúlra, sőt az egész hazára háramló hasznot az akadémia visszahozatalából, II. Lipót alatt nem intézték el e fontos ügyet. Az első sikertelenség azonban nem szegte szárnyát Győr városa törekvésének ; a maga igazában bízva újra próbálkozik. A beállott trónváltozástól várta reménye teljesülését. 1792. október 18-ikán az új királyhoz, a testestől, lelkestől konzervatív gondolkodású és érzelmű Ferenchez nyújtotta be kérelmét, megismételve előbbi, sikertelenül maradt érveit. Minthogy azonban e kérelem is meddő maradt, a következő évben, 1793-ban Dorffner, Vissy, Schöpff és Frey városi tisztviselőkből szervezett bizottságot küldött a király elé, velük adván Győr városának és a győri káptalannak külön-külön szerkesztett és július 30-ikáról, illetve július 10-ikéről keltezett kérelmét. A városi hatóság folyamodványa újra a már ismert okokkal támogatja kérelmét, de egy újabbal is megtoldja. Ő felsége, és a Karok és Rendek kijelentették, úgymond, hogy minden néven nevezendő magánalapítványokat az alapító szándéka és akaratának megfelelőleg kell kezelni. Ha tehát a magánalapítók szándéka újra föléled, mennyivel inkább kell a boldogemlékű Mária Terézia királynő szándékát és akaratát teljesíteni, vagyis az általa megerősített és újjászervezett akadémiát ismét Győrbe visszahozni.2 . A káptalannak július 10-ikén kelt folyamodványa uj és nagyon nyomós okokkal siet Győr város kérelmének támogatására. Elsorolja mindazon alapítványokat és adományozásokat, melyek lehetségessé tették, hogy a győri jezsuiták gimnáziumuk mellett theológiai és bölcseleti karokkal ellátott főiskolát, akadémiát is alapíthattak. 1625-ben Dallos Miklós győri és Erghelius Ferenc veszprémi püspökök 12 ezer frtnyi összeget adtak át Pázmány Péter esztergomi érseknek, hogy a győri jezsuitáknak alapítványi javakat vásároltassanak össze. Dallos püspök kieszközölte a királytól számukra a lébenyi és veszprémvölgyi apátságokat. Draskovich György, győri püspök 1650-ben, s a következő években, utóda, Püsky János, nem megvetendő összegeket hagyományoztak a jezsuiták intézetének. Mindezen összegeket Széchényi György győri püspök 1654-ben 50 ezer frttal növelte. 1663-ban és 1670-ben Gorup Ferenc győri kanonok Perkáta és Tápé helységeket, továbbá Szent Agatha birtokát adományozta nekik. Győr város levéltára. Repertórium Conceptuum de anno 1792. 324. sz. — 2 U. o. 268/542. — 3 Ez évszámokat javítva adjuk; a káptalantól a folyamodványban említett számok hibásak voltak. Egyúttal megjegyezzük azt is, hogy Gorup nemcsak e felségfolyamodványban említett helységeket adományozta a jezsuitáknak, hanem jóval többet, mint azt »A győri főgimn. történetének« I. részében kimutattuk, ahol a jezsuitáknak tett alapítványokkal bőven foglalkozunk.