Szent Orsolya-rendi Nőipariskola, Győr, 1940

IG túrájának, vallásának sajátosságait, amely magyar és európai is egyúttal. A székelység épen ezen sajátos elszigeteltségénél fogva őrtálló szerepre is hivatott, védelemre berendezett volt mindenkor a tatár, török, német, románnal szemben s azért megedzett, szenvedéstől acélossá vált népe ma is felbecsülhe­tetlen katonai jelentőséggel bír. Ez a magyarság egyetemessé­gén belül elhelyezkedő, jellegét és értékeit őrző »erdélyiség« mindenkor rész akart és akar lenni ma is a magyarság egé­szében, ami viszont új szint, új erőforrást jelent számunkra. Gazdagodási lehetőséget nyújt a székely lelemény és népművé­szet, torockói népviselet, kalotaszegi szokások, kolozsvári ma­gyar kultúrszomjúság által. Mindennek a boldog birtokbavételével, amit az erdélyi nép, föld, kultúra jelent számunkra, megtanultunk még job­ban hinni és bízni az isteni Gondviselés igazságosságában, és nem eredménytelenül. Ha nem is Erdély többi része, de a Dél­vidék visszatérése igazolta ezt. Az 1941. év feltámadás öröm­­ünnepe a maga végtelen, örökértékű jelentősége mellett a mi számunkra különleges újabb örömet hozott délvidéki test­véreink visszatérése által. Hogy milyen értékeket kaptunk vissza a Délvidékkel, azt szintén az ezeréves történelem harcai, diadalai, a magyarság erős, idegen elemeket magába olvasztani, felszívni tudó, tatár és törökdúlást megbízó életereje mutatta, és mutatni fogja a jövő, ha meggyógyulnak a 22 esztendő sajgó sebei s a magyar nemzet testéhez tartozó értékes tagokban megindul a gazda­sági és szellemi élet eleven vérkeringése. Mindkét résznek össze kell olvadni az anyaországgal, hogy eggyé, erőssé lehessen az egész nép. Ez az összeolvadás erős kulturális és gazdasági kapcsolatok révén lehetséges, ami viszont mindannyiunktól áldozatos, kitartó munkát követel. Nekünk is, akiknek szívében olyan lelkes visszhangra talált a nemzet kettős öröme, dolgoznunk kell ennek a kapcsolatnak a megteremtésén, hogy értékeink kicserélődhessenek és ez a munka is szolgálja az igazi, boldog magyar jövendőt. M. Zámbó Kolumba.

Next