Gyula és Vidéke, 1921. január-június (1. évfolyam, 1-73. szám)
1921-05-08 / 52. szám
2. A kötőszövőgyár közgyűlése. Május hó 5-én tartotta a gyulai kötőszövőgyár rendkívüli közgyűlését, melyen Lukács György v. b. t. t. elnökölt. Az ülést az igazgatóság hívta össze, hogy a világgazdaságban a változott konjunktúrák által teremtett új helyzet következményeiről tárgyaljanak. Az igazgatóság jelentése szerint a részvénytársaság igen súlyos helyzetbe került, amit főleg az oláh uralom alá jutott temesvári gyár okozott. Ez a gyár ugyanis súlyos fizetési nehézségek között van, sokáig nem tudtak róla semmi pozitív értesítést kapni s pontos adatok még most sincsenek. A fő baj az, hogy nagy mennyiségű fonalat vásároltak s annak azóta óriási arányban esett az ára. A helyzet szanálása végett az igazgatóság azt javasolja, hogy a temesvári gyárból 10 millió lej alaptőkével alakítsanak egy külön részvénytársaságot, mely a napiáron, készpénzért köteles legyen átvenni a gyár felszereléseit és anyagait. Ezen pénzügyi tranzakciót a Magyar Általános Hitelbank végezné, mégpedig akként, hogy a 10 millióból 6 millió értékig egyenként 250 hárban részvényeket venne át. Cincár Dezső rendkívül éles logikával boncolja az igazgatóság jelentését s rámutat arra, hogy a hátrányos konjunktúrák ideje csak 10 hónapja tart, viszont a mutatkozó bajok jóval régibb keletűek. Rendkívül kockázatos üzletek köttettek. Az ügyvezetést a gyulai igazgatóság kezéből teljesen kiragadta a pesti igazgatóság, mely teljhatalmúig rendelkezett s csak utólag értesítette a gyulai igazgatóságot, még a legfontosabb dolgokról is. Temesvárral már régen lehetett volna érintkezni. A Hitelbank egy túl drága 15 milliós átutalással indokolatlanul terhelte meg a részvénytársaságot. Az igazgatóság javaslata nem szolgálja a részvényesek érdekét s nem jelent szanálást. A temesvári gyárat el kell adni, 80 millió koronát ma is megér, addig pedig olcsó kölcsönnel segítsen rajtunk a Hitelbank. A második felszólaló Fischer Árpád rámutatott arra, hogy már 1919-ben, tehát a kedvező konjunktúrák idején 82 millió K. teher állott fönn, így tehát nem hivatkozhatik az igazgatóság a nagy veszteségek indokolásánál a világkonjunktúrákra. Mindenekelőtt követeli, hogy a veszteségekről teljesen pontos és tiszta képet nyújtsanak. Indítványozza, hogy a közgyűlés mondja ki azt: utasítja az igazgatóságot és felügyelő-bizottságot, vizsgálja meg szigorúan, hogy a veszteségek és károsodásért kiket vagy kit terhel a felelősség s erről a legközelebbi rendes közgyűlésnek tegyen jelentést, amely közgyűlés határozhasson a továbbiak felett. Elnök szerint ez az indítvány jogos, de felesleges, mert úgy is be fognak számolni a részvénytársaság állapotáról. A Hitelbank kiküldött igazgatója próbálja eloszlatni a Hitelbankkal szemben megnyilvánult bizalmatlanságot s megemlítette, hogy miután a Hitelbanknak 100 millió követelése van, egyszerűen esedékessé is tehetné a követelést s akkor csaknem ingyen juthatna az összes részvényekhez Ez a kijelentés nagy felzúdulást keltett s jónak látó Ervin igazgató ur barátságosabb húrokat pengetni. Ervin után Ladies vette meleg pártfogásba a Hitelbankot. Rámutatott arra, hogy a tranzakció elkerülhetetlen, mert a temesvári gyár 82 százalékos kamatot fizet az oláh kölcsönért. Ha a Hitelbank 100 millióval jön segítségünkre, úgy méltányos, hogy 250 K. árban kapjon 6 millió K. értékű részvényeket, mert hiszen nem bizonyos az, hogy megér-e egy részvény 800 koronát? Az igazgatóság a hangulat hatása alatt jobbnak látta az ellenzéki szellemű felszólalásokat figyelembe venni s mind a két előterjesztést a felszólalók kívánságának megfelelően módosította s a közgyűlés a módosított javaslatokat el is fogadta. E szerint a legközelebbi közgyűlés fog a felelősség dolgában érdemben határozni. „Csonka Magyarország nem ország Egész Magyarország mennyország.“ Röviden a — rövidre.• Miután a „Gyula” kurtított dolgokba szerelmes, röviden válaszolunk annak kijelentése mellett, hogy mi ezúttal se kalandozunk el egyéni mesgyékre. Ildomosabbnak tartjuk a tárgyilagosságot. Mert miről van szó? Nézeteltérésekről, elvi ellentétekről . . . vagy ha úgy tetszik írói rávalóságról, rutinról, — nem pedig „nesze semmi fogd meg jó"-ról, olyan nyeletlen bugylibicskáról, amelyiknek pengéje nincs, — és részünkről semmiesetre sem személyi motívumokról, bármilyen hosszú vagy rövidített is, az a bombardonon vagy „fütyülön" előadott bizonyos szimfónia. Nem igaz? Hogy „búza volt, van és lesz. Bármikor és bármennyi.“ Ez lehet állítás a „Gyula“ részéről, még pedig karakterisztikus, de nem cáfolat. Sőt mint állítás is, csak úgy fundamentumos, ha papiros búzát ért alatta. Annak a búzának igazán nem árt még a jégeső sem. Csakhogy abból a búzából nem sütnek ám még kukoricás kenyeret se! Továbbáz aztán a „Gyula“ könnyebb végét fogja a dolognak. Személyeskedik. Úgy a maga módja szerint szegényesen és szerénytelenül. Fölsorolja a „Mácsai Hirharsona" hagyományos mintája után a hét napjait fajmagyar toldalékokkal. Ez nem érv, nem ötlet, nem humor, a hangnak pedig éppen nem oroszláni hang .. . A cikk utolsó passzusára meg csak ennyit: A „Gyula" hallott egy destruktív egérről, „akinek“ olyan erős fogai vannak, hogy az még az iskola falát is keresztül rágta .... Mi meg ismerünk egy olyan átvedlett oroszlánt, „akinek“ csupán csak nyelve van, — de foga nincs! Új államéletünk közoktatásügyi föltételei. Mai közoktatásügyi rendszerünknek, a gimnáziumok egészségtelen túltengésének két súlyos következménye tehát a szakképzés teljes elhanyagolása és a szellemi proletáriátus növelése. Amaz az ország gazdasági helyreállításának, emez a társadalom békéjének és konszolidálásának nagy akadálya. Közoktatásügyünk további bírálatáról ez alkalommal le kell mondanom, de utalok már idézett munkám idevágó fejezeteire. Csak az iskolán kívüli oktatásról kívánom még megjegyezni, hogy míg a szocialista párt felismerve ennek óriási jelentőségét, pénzt és fáradságot nem kímélve, teljes mértékben szolgálatába állította a pártagitációnak, mégpedig miként a közelmúlt események bizonyítják, ugyancsak eredményesen, addig az e tekintetben tett állami intézkedések rendszertelenségük és erőtlenségük miatt semmi észlelhető eredményt sem értek el. A jól megszervezett iskolán kívüli oktatás nemcsak támogatni, de sok esetben helyettesíteni is tudná az iskolát két igen nagy horderejű feladatában, nevezetesen a társadalmi békét biztosító állampolgári nevelés és a többtermelést előmozdító szakismeretek terjesztésének a munkájában. V. A közoktatás reformja. A természetellenes ugrás, amibe a kommunisták társadalmunkat minden természettudományos és szociológiai törvény ellenére bele akarták hajtani, az a tömérdek embertelenség, oktalanság, a javaknak lelkiismeretlen pocsékolása, ami a kommunista állami és társadalmi rendszert jelentette, sokakat — igen érthetően — a túlzott konzervativizmus táborába vezetett. A közelmúlt eseményeinek hatása alatt nagyon érthető az a meggyőződés, mely a társadalom rendjét és biztonságát csak a konzervatív politikától várja, s erélyesen tiltakozik a legcsekélyebb újitás ellen is, mely a régi rendszer, vagy annak valamely intézménye reformálását célozza. Úgy vélik, hogy a reformok útja arra a lejtőre vezet, amelyen nincs megállás. Az ilyen, minden reformot fenntartás nélkül visszautasító konzervativizmus azonban nemcsak indokolatlan, de egyben veszedelmes is, akárcsak a gőzkazán biztosító szelepeinek a lezárása. Azokat a társadalmi értékeket igenis konzerváljuk, amelyek a mi társadalmunknak és ezeréves országunknak alapjait és gerendázatát tartják és alkotják, amelyek Vasárnap, 1921. május 8. elengedhetetlen föltételei az egész fönnállásának. Ilyenek a jogrend, az alkotmány, az erkölcs, az egyház, a nyugati civilizáció, a hazaszeretet eszméje stb. Viszont társadalmunknak a fejlődés törvényei szerinti haladását semmiféle konzervativizmussal sem tanácsos és nem is lehet megállítani, mert az újra erőszakos explózióra vezetne. Legyünk konzervativok a társadalom és állam kipróbált értékeinek védelmében, ellenben a módszerek és eszközök tekintetében késlekedés és aggodalom nélkül tartsunk a rohanvást haladó idővel. (Folytatjuk.) HÍREK. Rendőrszakvizsga. Dr. Ibolya Antal a fogalmazói rendőrszakvizsgát a m. kir. belügyminisztériumban kitűnő sikerrel letette. A gyulai kapitányság többi tisztviselői később vizsgáznak. Zilahi Kiss Jenő, a fővárosi közoktatásügyi osztály vezetőjének, vármegyénk volt kormánybiztos-főispánjának, fejére olvasták azt a levelet, amelyet a forradalom előtt irt és amelyben az akkori forradalmi irányzatot jóval túlhaladó radikális programm hívének vallotta magát. Zilahi Kiss Jenőt, ki mint tanácsnok a fővárosi tanítók ellen „purifikáló" munkát vezetett, a főpolgármester hosszabb szabadságra küldte. Úgy látszik a kurzus exponált embere ott is skajtba kerül. Pénzkicserélés. A pénzügyminiszter a tíz, öt és egyezer, öt és egyszáz koronás bankjegyeket már kibocsájtotta. A kicserélés május 9—25-ig történik. Egyelőre a tíz és egyezer osztrák-magyar felülbélyegzett koronásokat cserélik be 10, 5, 1 ezer 5 és 1 száz koronás államjegyekkel. A kicserélést nálunk valószínűleg a takarékpénztárak végzik. Levonás nem lesz! Halálozás. Farkasházi F. Vilmos a herendi porcellángyár egyik alapítója, állami agyagipari tanár, Budapesten 83 éves korában meghalt. Gyulán huzamosabb ideig tartózkodott, amikor még kórházunk elmebetegosztályát dr. Décsi Károly vezette, ki apósát gyászolja az elhunytban. Szelíd lelkülete s nagy szaktudása miatt széles körben közbecsülésnek örvendett a megboldogult, ki az agyagipar terén elévülhetetlen érdemeket szerzett magának. Béke poraira ! A békés vármegyei közalkalmazottak beszerző csoportjának tagjai a május havi kedvezményes élelmiszereiket folyó hó 0-ig bezárólag vegyék át a kiosztó helyen, mert ezen a napon túl a kiosztást beszünteti. Azok a tagok, akik ruhaszövet utalvánnyal rendelkeznek, folyó hó 12-ig váltsák azt be, mert különben a szöveteket más igényjogosultak kapják. A kedvezményes tűzifa kiosztása a vasúti állomás mellett levő Braun és Czincár telepen, a cipők kiosztása pedig a beszerzői csoport irodahelyiségében folyó hó 9-én d. u. 3 órakor veszi kezdetét. Pünkösdi bál. A gyulai 48-as kör májusl1-án, Pünkösd másodnapján saját közhelyiségében bálát rendez. Beléptidíj 20 K. Kezdete este 7 órakor, vége reggeli 4-kor. Magyarvárosi földműves leányok műkedvelő előadása ma 6 óra helyett 7 órakor kezdődik. Keresztmegáldás. Május 5-én történt a kétegyházi uton felállított kereszt megáldása. A józsefvárosi templomból indult a körmenet báró Apor Vilmos plébános vezetésével a kereszthez, ahol szentbeszéd kíséretében adta át azt a hívek ájtatos használatára. Kóbor Tamás nagysikerű regényét Jöjjön a halál, 5 felvonásban, adja ma vasárnap dr u. 4 és este 8 órai kezdettel a Király mozgószinház. Szerdán és csütörtökön pedig egy nagyszabású amerikai filmújdonság Little fox, Rátkai Márton a Király színház ünnepelt művészével a főszerepben kerül színre. Szerencsétlenség.. Folyó hó 5-én este 8 és 9 óra között a veszer-hidon egy automobil elütötte Krizsán Jenő gyulai lakost. Jobb lába eltört. A rajta keresztül gázoló automobil, — mintha mi sem történt volna, — tovább robogott ott hagyva az út porában a jajgatva kiabáló embert. Véletlenül Csabáról jött haza-