Gyula és Vidéke, 1921. január-június (1. évfolyam, 1-73. szám)

1921-05-08 / 52. szám

2. A kötőszövő­gyár közgyűlése. Május hó 5-én tartotta a gyulai kötőszövő­gyár rendkívüli közgyűlését, melyen Lukács György v. b. t. t. elnökölt. Az ülést az igaz­gatóság hívta össze, hogy a világ­gazdaságban a változott konjunktúrák által teremtett új helyzet következményeiről tárgyaljanak. Az igazgatóság jelentése szerint a részvénytár­saság igen súlyos helyzetbe került, amit főleg az oláh uralom alá jutott temesvári gyár okozott. Ez a gyár ugyanis súlyos fizetési nehézségek között van, sokáig nem tudtak róla semmi pozitív értesítést kapni s pontos adatok még most sincsenek. A fő baj az, hogy nagy mennyiségű fonalat vásároltak s annak azóta óriási arányban esett az ára. A helyzet szanálása végett az igazgatóság azt javasolja, hogy a temesvári gyárból 10 millió lej alaptőkével alakítsanak egy külön rész­vénytársaságot, mely a napiáron, készpénzért köteles legyen átvenni a gyár felszereléseit és anyagait. Ezen pénzügyi tranzakciót a Ma­gyar Általános Hitelbank végezné, még­pe­dig akként, hogy a 10 millióból 6 millió ér­tékig egyenként 250 h­­árban részvényeket venne át. Cincár Dezső rendkívül éles logikával bon­colja az igazgatóság jelentését s rámutat arra, hogy a hátrányos konjunktúrák ideje csak 10 hónapja tart, viszont a mutatkozó bajok jóval régibb keletűek. Rendkívül koc­kázatos üzletek köttettek. Az ügyvezetést a gyulai igazgatóság kezéből teljesen kiragadta a pesti igazgatóság, mely teljhatalmúig ren­delkezett s csak utólag értesítette a gyulai igazgatóságot, még a legfontosabb dolgok­ról is. Temesvárral már régen lehetett volna érintkezni. A Hitelbank egy túl drága 15 milliós átutalással indokolatlanul terhelte meg a részvénytársaságot. Az igazgatóság javaslata­­ nem szolgálja a részvényesek érdekét s nem jelent szanálást. A temesvári gyárat el kell adni, 80 millió koronát ma is megér, addig pedig olcsó kölcsönnel segítsen rajtunk a Hitelbank. A második felszólaló Fischer Árpád rámu­tatott arra, hogy már 1919-ben, tehát a ked­vező konjunktúrák idején 82 millió K. teher állott fönn, így tehát nem hivatkozhatik az igazgatóság a nagy veszteségek indokolásá­nál a világkonjunktúrákra. Mindenekelőtt követeli, hogy a veszteségekről teljesen pon­tos és tiszta képet nyújtsanak. Indítványozza, hogy a közgyűlés mondja ki azt: utasítja az igazgatóságot és felügyelő-bizottságot, vizs­gálja meg szigorúan, hogy a veszteségek és károsodásért kiket vagy kit terhel a felelős­ség s erről a legközelebbi rendes közgyű­lésnek tegyen jelentést, amely közgyűlés határozhasson a továbbiak felett. Elnök szerint ez az indítvány jogos, de felesleges, mert úgy is be fognak számolni a részvénytársaság állapotáról. A Hitelbank kiküldött igazgatója próbálja eloszlatni a Hitelbankkal szemben megnyil­vánult bizalmatlanságot s megemlítette, hogy miután a Hitelbanknak 100 millió követelése van, egyszerűen esedékessé is tehetné a kö­vetelést s akkor csaknem ingyen juthatna az összes részvényekhez Ez a kijelentés nagy felzúdulást keltett s jónak látó Ervin igaz­gató ur barátságosabb húrokat pengetni. Ervin után Ladies vette meleg pártfogásba a Hitelbankot. Rámutatott arra, hogy a tranzakció elkerülhetetlen, mert a temesvári gyár­ 82 százalékos kamatot fizet az oláh kölcsönért. Ha a Hitelbank 100 millióval jön segítségünkre, úgy méltányos, hogy 250 K. árban kapjon 6 millió K. értékű részvényeket, mert hiszen nem bizonyos az, hogy megér-e egy részvény 800 koronát? Az igazgatóság a hangulat hatása alatt jobbnak látta az ellenzéki szellemű felszóla­lásokat figyelembe venni s mind a két előter­jesztést a felszólalók kívánságának megfele­lően módosította s a közgyűlés a módosított javaslatokat el is fogadta. E szerint a legközelebbi közgyűlés fog a felelősség dolgában érdemben határozni. „Csonka Magy­arország nem ország Egész Magyarország mennyország.“ Röviden a — rövidre.• Miután a „Gyula” kurtított dolgokba szerel­mes, röviden válaszolunk annak kijelentése mellett, hogy mi ezúttal se kalandozunk el egyéni mesgyékre. Ildomosabbnak tartjuk a tárgyilagosságot. Mert miről van szó? Nézet­eltérésekről, elvi ellentétekről . . . vagy ha úgy tetszik írói rávalóságról, rutinról, — nem pedig „nesze semmi fogd meg jó"-ról, olyan nyeletlen bugylibicskáról, amelyiknek pengéje nincs, — és részünkről semmiesetre sem sze­mélyi motívumokról, bármilyen hosszú vagy rövidített is, az a bombardonon vagy „fütyü­lön" előadott bizonyos szimfónia. Nem igaz? Hogy „búza volt, van és lesz. Bármikor és bármennyi.“ Ez lehet állítás a „Gyula“ részé­ről, még pedig karakterisztikus, de nem cáfo­lat. Sőt mint állítás is, csak úgy fundamen­­tumos, ha papiros­ búzát ért alatta. Annak a búzának igazán nem árt még a jégeső sem. Csakhogy abból a búzából nem sütnek ám még kukoricás kenyeret se! Továbbáz aztán a „Gyula“ könnyebb végét fogja a dolognak. Személyeskedik. Úgy a maga módja szerint szegényesen és szerény­telenül. Fölsorolja a „Mácsai Hirharsona" hagyományos mintája után a hét napjait faj­magyar toldalékokkal. Ez nem érv, nem ötlet, nem humor, a hangnak pedig éppen nem oroszláni hang .. . A cikk utolsó passzusára meg csak ennyit: A „Gyula" hallott egy destruktív egérről, „akinek“ olyan erős fogai vannak, hogy az még az iskola falát is keresztül rágta .... Mi meg ismerünk egy olyan átvedlett orosz­lánt, „akinek“ csupán csak nyelve van, — de foga nincs! Új államéletünk közoktatásügyi föltételei. Mai közoktatásügyi rendszerünknek, a gim­náziumok egészségtelen túltengésének két súlyos következménye tehát a szakképzés teljes elha­nyagolása és a szellemi proletáriátus növelése. Amaz az ország gazdasági helyreállításának, emez a társadalom békéjének és konszolidálá­sának nagy akadálya. Közoktatásügyünk további bírálatáról ez alkalommal le kell mondanom, de utalok már idézett munkám idevágó fejezeteire. Csak az iskolán kívüli oktatásról kívánom még megjegyezni, hogy míg a szocialista párt fel­ismerve ennek óriási jelentőségét, pénzt és fá­radságot nem kímélve, teljes mértékben szolgá­latába állította a pártagitációnak, még­pedig miként a közelmúlt események bizonyítják, ugyancsak eredményesen, addig az e tekintet­ben tett állami intézkedések rendszertelenségük és erőtlenségük miatt semmi észlelhető ered­ményt sem értek el. A jól megszervezett iskolán kívüli oktatás nemcsak támogatni, de sok eset­ben helyettesíteni is tudná az iskolát két igen nagy horderejű feladatában, nevezetesen a tár­sadalmi békét biztosító állampolgári nevelés és a­­ többtermelést előmozdító szakismeretek ter­­jesztésének a munkájában. V. A közoktatás reformja. A természetellenes ugrás, amibe a kommunis­ták társadalmunkat minden természettudományos és szociológiai törvény ellenére bele akarták­ hajtani, az a tömérdek embertelenség, oktalan­ság, a javaknak lelkiismeretlen pocsékolása, ami a kommunista állami és társadalmi rendszert jelentette, sokakat — igen érthetően — a túl­zott konzervativizmus táborába vezetett. A közel­múlt eseményeinek hatása alatt nagyon érthető az a meggyőződés, mely a társadalom rendjét és biztonságát csak a konzervatív politikától várja, s erélyesen tiltakozik a legcsekélyebb újitás ellen is, mely a régi rendszer, vagy annak vala­mely intézménye reformálását célozza. Úgy vélik, hogy a reformok útja arra a lejtőre vezet, ame­lyen nincs megállás. Az ilyen, minden reformot fenntartás nélkül visszautasító konzervativizmus azonban nemcsak indokolatlan, de egyben ve­szedelmes is, akárcsak a gőzkazán biztosító szelepeinek a lezárása. Azokat­ a társadalmi ér­tékeket igenis konzerváljuk, amelyek a mi tár­sadalmunknak és ezeréves országunknak alap­jait és gerendázatát tartják és alkotják, amelyek Vasárnap, 1921. május 8. elengedhetetlen föltételei az egész fönnállásának. Ilyenek a jogrend, az alkotmány, az erkölcs, az egyház, a nyugati civilizáció, a hazaszeretet eszméje stb. Viszont társadalmunknak a fejlődés törvényei szerinti haladását semmiféle konzer­vativizmussal sem tanácsos és nem is lehet megállítani, mert az újra erőszakos explózióra vezetne. Legyünk konzervativok a társadalom és állam kipróbált értékeinek védelmében, ellenben a módszerek és eszközök tekintetében késlekedés és aggodalom nélkül tartsunk a rohanvást haladó idővel. (Folytatjuk.) HÍREK. Rendőrszakvizsga. Dr. Ibolya Antal a fo­galmazói rendőrszakvizsgát a m. kir. belügymi­nisztériumban kitűnő sikerrel letette. A gyulai kapitányság többi tisztviselői később vizsgáznak. Zilahi Kiss Jenő, a fővárosi közoktatásügyi osztály vezetőjének, vármegyénk volt kor­mánybiztos-főispánjának, fejére olvasták azt a levelet, amelyet a forradalom előtt irt és amelyben az akkori forradalmi irányzatot jóval túlhaladó radikális programm hívének vallotta magát. Zilahi Kiss Jenőt, ki mint tanácsnok a fővárosi tanítók ellen „purifikáló" munkát vezetett, a főpolgármester hosszabb szabadságra küldte. Úgy látszik a kurzus exponált embere ott is skajtba kerül. Pénzkicserélés. A pénzügyminiszter a tíz, öt és egyezer, öt és egyszáz koronás bank­jegyeket már kibocsájtotta. A kicserélés má­­jus 9—25-ig történik. Egyelőre a tíz és egy­ezer osztrák-magyar felülbélyegzett koroná­sokat cserélik be 10, 5, 1 ezer 5 és 1 száz koronás államjegyekkel. A kicserélést nálunk valószínűleg a takarékpénztárak végzik. Le­vonás nem lesz! Halálozás. Farkasházi F. Vilmos a herendi porcellángyár egyik alapítója, állami agyag­ipari tanár, Budapesten 83 éves korában meg­halt. Gyulán huzamosabb ideig tartózkodott, amikor még kórházunk elmebetegosztályát dr. Décsi Károly vezette, ki apósát gyászolja az elhunytban. Szelíd lelkülete s nagy szak­tudása miatt széles körben közbecsülésnek örvendett a megboldogult, ki az agyagipar terén elévülhetetlen érdemeket szerzett magá­nak. Béke poraira ! A békés vármegyei közalkalmazottak be­szerző csoportjának tagjai a május havi ked­vezményes élelmiszereiket folyó hó 0-ig be­zárólag vegyék át a kiosztó helyen, mert ezen a napon túl a kiosztást beszünteti. Azok a tagok, akik ruhaszövet utalvánnyal rendel­keznek, folyó hó 12-ig váltsák azt be, mert különben a szöveteket más igényjogosultak kapják. A kedvezményes tűzifa kiosztása a vasúti állomás mellett levő Braun és Czin­­cár telepen, a cipők kiosztása pedig a beszerzői csoport irodahelyiségében folyó hó­ 9-én d. u. 3 órakor veszi kezdetét. Pünkösdi bál. A gyulai 48-as kör május­­l­1-án, Pünkösd másodnapján saját közhelyi­ségében bálát rendez. Beléptidíj 20 K. Kez­dete este 7 órakor, vége reggeli 4-kor. Magyarvárosi földműves leányok műked­velő előadása ma 6 óra helyett 7 órakor kezdődik. Keresztmegáldás. Május 5-én történt a kétegyházi uton felállított kereszt megál­­dása. A józsefvárosi templomból indult a körmenet báró Apor Vilmos plébános veze­tésével a kereszthez, ahol szentbeszéd kísé­retében adta át azt a hívek ájtatos haszná­latára. Kóbor Tamás nagysikerű regényét Jöjjön a halál, 5 felvonásban, adja ma vasárnap dr u. 4 és este 8 órai kezdettel a Király mozgó­­szinház.­­ Szerdán és csütörtökön pedig egy nagyszabású amerikai filmújdonság Little fox, Rátkai Márton a Király színház ünnepelt művészével a főszerepben kerül színre. Szerencsétlenség.. Folyó hó 5-én este 8 és 9 óra között a veszer-hidon egy automobil elütötte Krizsán Jenő gyulai lakost. Jobb lába eltört. A rajta keresztül gázoló automobil, — mintha mi sem történt volna, — tovább robo­gott ott hagyva az út porában a jajgatva kia­báló embert. Véletlenül Csabáról jött haza-

Next