Gyula és Vidéke, 1922. október-december (2. évfolyam, 76-114. szám)
1922-12-08 / 105. szám
2. Külpolitikai hírek. A külpolitikai helyzetet a lausannei értekezlet ülésezése uralja. Az értekezlet túlfűtött hangulatban folyik és a szövetségesek még a londoni értekezlet előtt európai váltság kitörésétől félnek. Bár Lausanneban kijelentették, hogy most már teljes megegyezés jött létre és hogy a szövetségeseknek a tengerszorosok kérdésére vonatkozó javaslatát a területi ügyekben kiküldött bizottság holnapi ülésén fogják előterjeszteni. Lausannei távirat szerint a tengerszorosok kérdésének megvitatását megszakították, mert a törökök által felállított követeléseket nem tartották elég szabatosaknak. A franciák és angolok között azonban Carzon lord tárgyalásai során teljes megegyezés jött létre. Még a lausennei konferencia javában tart és az antant körök már nagyban készülődnek a Londonban megtartandó konferenciára, mely hivatott lesz dönteni Német és Franciaország viszonyáról. Az angol kormány nagy diplomáciai sikernek tekinti, hogy sikerült hivatalos ígéretet kapnia a belga és olasz kormánytól, hogy a miniszterelnökeik útján képviseltetik magukat Londonban. A londoni konferencia sorsa ezzel biztosítva van és Bonar Law meghívására a hét végén, vagy a jövő hét elején egybegyűlnek az egyes kormányok képviselői, hogy az európai kérdésről tárgyaljanak. A londoni értekezlet programja a Times párisi levelezője szerint a következő : 1. A német adósságok végösszegének a megállapítása, 2. a fizetés módja, 3. a Németország részéről fizetendő összegek felosztása az antant államok között, 4. az antant államok egymás közti adósságának kölcsönös megszüntetése, 5. Németország pénzügyi egyensúlyának helyreállítása külföldi ellenőrzés alatt, 6. a Németországnak nyújtandó nemzetközi kölcsön és végül, 7. hogy mi történjék abban az esetben, ha Németország nem teljesíti kötelezettségeit. Belpolitikai hitek. A felhatalmazási törvényjavaslat benyújtásával ismét megélénkült a hetek óta csendes politikai élet s az egyes pártok teljes erővel készülődnek az indemnitás vitájára, amely a jelek szerint ezúttal is izgalmasnak ígérkezik. Az ellenzék a javaslat indokolásának abban a részében, amely szerint a hat havi meghosszabbítás a Ház elé kerülő költségvetés tárgyalásának folytonosságát kívánja biztosítani, csak taktikázást lát a költségvetés beterjesztésének további halogatására és éppen ezért részletes bírálatot akar mondani a kormány politikájáról. A kormány az ellenzék készülődéseivel szemben is arra számít, hogy az indemnitás vitája már a karácsonyi ünnepek előtt befejeződik. Erre vall Szcitovszky Bélának a hírlapírók előtt tett ama kijelentése is, hogy a Ház közel három hetes szünetet kap, amely legkésőbb december 21-én kezdődnék és csak Vízkereszt után érne véget. • S9MMNMM i Bükk tűzifára § A előjegyzést elfogad « | Molnár* Albertnél •» Kossuth-tér 18. ® •«••@$@•@•90 © ooeo ®*$3s ® o@ Békés megyei képzőművészek kiállítása. Az új művészeti átalakulások, forrongó világnézeti csaták, tér és mozgásproblémák helyett a megyei képzőművészek csoportját más célok és más hivatások indítják a küzdelembe. Nem esztétikai harcok közben kiagyalt művészeti teóriák formába és képbe kényszerítése a céljuk, hanem a nagy kutatásoktól, az újat keresőktől hátra hagyott eredmények egyszerűsítése és a vidéki műpártolók hozzájuttatása elfogadható művészeti termékekhez. A kulturális magaslatra feljutott országok művészeti programja: a decentralizáció. Elvonni a központtól a művészek tömegét és a vidék tágabb horizontú, egészségesebb levegőjében teremteni és fejleszteni nyugodt és a nép különböző válfajaival érintkező rugékony és fajilag is erőben duzzadt művészetet. A másik probléma — és ez szintén hangsúlyozott célja a Békésmegyei Képzőművészek Egyesületének — a vidék széles körét bevonni a művészet hatáskörébe és színnyomások és vásári portékák talmi művészete helyett az eredeti alkotások műértékét megkedveltetni és a műpártolást elősegíteni. Ez az a pont, ahol a Társulat törekvése bekapcsolódik a közönség érdekkörébe. Mert a műpártolás jórészt a közönségen áll. Ezek a célok és törekvések teszik izzóvá a Társulat működését, melynek eredményeit az e hó 10-én, vasárnap megnyíló tárlaton mutatják be a közönségnek. A tárlat ünnepélyes megnyitása vasárnap délelőtt fél 12-kor lesz a Polgári Körben és nyitva lesz december 1- től 17-ig naponként délelőtt 10—12 és délután 2—4 óráig. Belépődíj személyenkint 20 korona. A vidéki lapok helyzete. Érdekes kimutatás került a napokban a kezünkbe, mely a vidéki lapok elviselhetetlen gazdasági helyzetére vet világosságot és bizonyítja, hogy a sajtónak a mai valutáris viszonyok között való fentartása a kiadók vállára kiszámíthatatlan súllyal nehezedik. Gyászos adatokat sorol fel a vidéki sajtó pusztulásáról a kimutatás, mely szerint Csonka- Magyarország vidéki városaiban tavaly még összesen 642 lap jelent meg. Ezek közül politikai napilap volt 218. Ma már 1922. év végén mindössze 86 politikai napilapja van az országnak, mely közül több orgánum két nyomtatott oldalon jelenik meg. Az újságok pusztulását leginkább a nyomdaiparban beállott elképzelhetetlen drágaság okozza. Alább közlünk egy kimutatást, mely arrólad számot, hogy az újságpapír ára minő ugrásokkal emelkedett és a munkabérek minő változásokon mentek keresztül. 1921- ben 1 kiló újságpapír ára volt. 1922- ben 1 kiló újságpapír ára volt: januárban ... 38 K februárban ... 40 „ júniusban . . . 75 „ novemberben . . 210 „ decemberben . . 220 „ A papír ára tehát egy év alatt 700 százalékkal emelkedett. Ma például makulatúrát (használt papirt) nem lehet oly összegért kapni, mint amennyi a múlt évben a rendes gyári papír volt. A munkabérek a következő emelkedést mutatják: 1921- ben egy szedő hetifizetése volt januárban . . 670 K júliusban . . . 860 „ decemberben . 1363 „ 1922- ben egy szedő hetifizetése volt: januárban . . 1363 K júliusban . . . 1799 „ szeptemberben . 4227 „ októberben . . 5305 „ decemberben . 6451 „ Itt az emelkedés 400 százalékos. A festék ára 280, a telefon, távirati díjak 900, a bélyeg 500 százalékkal emelkedett. Ha tehát egybevetett számadást csinálunk és a költségekhez hozzáadjuk az újságvállalat helyiségeinek a bérét, a fűtést, világítást, adót és az expedícióval felmerült kiadásokat, oly magas összeget kapunk végeredményképen, hogy ugyancsak nehéz lesz a lap évi költségvetésébe beilleszteni. Ennek az összegnek az előfizetési és hirdetési díjakból kell megtérülni. Persze, nem minden lapnál, mert vannak orgánumok, melyek tekintélyes szubvenciókban részesülnek. Ezek után nem csoda, ha a vidéki lapok nagy része megszűnt és legtöbbje a pusztulás szélén áll. A lapok ezen élet-halál harcát a közönség támogatása dönti el és ezen támogatást csak a minél erősebb publicisztikai érték szerezheti meg. januárban ... 34 K februárban ... 37 „ júniusban ... 38 „ decemberben . . 41 „ A „Szózat“ kulturestélye* A „Szózat“ ma esti kulturestélye elé nagy várakozással tekint városunk kultúrát kedvelő közönsége. Az estély úgy erkölcsileg, mint anyagilag rendkívül fényesnek ígérkezik és értesülésünk szerint társadalmi és osztálykülömbség nélkül nagyszámú közönség részvételével fog lezajlani, amiben kétségkívül nagy szerepe van dr. Brandt Vilmosnak, vármegyénk tevékeny főispánjának. A szereplő művészek és művésznők a mai délutáni vonattal érkeztek meg. A ritka érdekességű kultúrestély egyik szereplőjéről, Felber Pál osztályfőnökről, ki az estély előkészítése végett már napok óta itt tartózkodik, az alábbi érdekes adatokat sikerült megtudnunk: Már a világháború legelső ütközetében részt vett és hamarosan József főhercegnek és a hires somogyi 44-eseknek igricévé lett „Sabác ostroma“ című költeményével. És ki ne ismerné egész Magyarországon ezt a jóizű bakanótáját, hogy „Nincsen párja, nincsen párja a somogyi 44-es bakának“. Felber ki is adta katonadalait és költeményeit egy 200 oldalas könyben, amelyben József főherceg gyönyörű emléksorai között a következők olvashatók: „Kiknek az ajkán csendül meg e dal, akiknek melegen érző szivük van s akiket a hazaszeretet szent tüze lelkesít, e füzet dalait a 31 harci költőtök köti díszes csokorba. Nótákat, amelyek nem mesterkéltek, hanem természetesek, mint a mezők virágai, amelyekből a legpompásabb bokréta köthető.“ Péntek, 1922. december 8. HÍREK, rel A megyebizottsági tagválasztások. A megyebizottsági tagválasztások a megye területén szombaton megtörténtek és a választási jegyzőkönyvek már beérkeztek a megyéhez. A jegyzőkönyvek szerint a következők választattak meg megyebizottsági tagokká: Gyulán dr. Csige Varga Antal, Füzesgyarmaton Balogh Károly, Tótkomlóson Karkus János, Szarvason Osterland Gyula Véti Vilmos,Molnár János, Simon András, Kondacs András, dr. Belopotoczky György, Sinkovics János és Janovitz János. Az igazoló választmány dr.sárky János kir. közjegyző elnökletével szombaton ülést tart és megvizsgálják a jegyzőkönyveket. Ha a választmány a választásokat formailag szabályszerűnek találja, akkor a megválasztottakat igazolni fogja. Az így igazoltak már részt vesznek a 14-iki rendes megyei közgyűlésen. Itt közöljük, hogy ha a megválasztottak addig nem kapnának meghívót a közgyűlésre, már jogukban áll meghívó nélkül is megjelenni. Törvényben örökítik meg Petőfi emlékét. Petrovics György nemzetgyűlési képviselő indítványát a Petőfi emlékünnepről szerdán nyújtotta be a nemzetgyűlésen. Az indítvány kimondja, hogy a nemzetgyűlés törvényben örökíti meg Petőfi Sándornak szent emlékét és utasítja a kormányt, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot még ebben a hónapban terjessze a nemzetgyűlés elé. A nemzetgyűlés Petőfi Sándor mellszobrát felállítja és elhelyezi az idővel létesítendő magyar nemzeti Panteonban. Itt említjük meg, hogy Petrovics indítványa ügyében Klebelsberg kultuszminiszternél hétfőn a képviselők bevonásával értekezlet lesz. A munkások ismeretterjesztő előadásai. Alighogy lezajlott a munkások által rendezett és vetített képekkel kísért előadások második sorozata, máris sikerült megnyerniük városunk egyik kiváló orvosát, dr. Blanár László városi tiszti orvost előadás tartására. Dr. Blanár László vasárnap folyó hó 10-én tart a tisztféle vendéglő nagytermében közérdekű egészségügyi előadást. Az eddigi előadások is olyan széleskörű érdeklődést keltettek, hogy méltán hisszük, az előadó rokonszenves egyénisége, annak közismert ideálisan szociális életfelfogása nagy és előkelő közönséget fog vonzani vasárnap az előadóterembe. Belteleknek számíttatnak a kiosztott házhelyek. A városi beltelkek vagyonváltságáról szóló törvény alapján a gyulai kir. pénzügyigazgatóság a beépítés alatt álló és a beépítés céljából kiosztott házhelyek közül a máriafalvai és a tisztviselők részére kiosztott és a Pálinkaházuccától a csatornáig terjedő házhelyeket beltelkeknek nyilvánította. Ennek alapján ezen beltelkek után a törvény által előírt vagyonváltságot, tehát nem a kültelkek vagyonváltságát kell fizetni. Értesítés: Folyó hó 10-én vasárnap délelőtt 10 órakor iparos és kereskedői nagygyűlés fog tartatni a népkerti pavilion nagytermében, melyre az önálló iparosok és kereskedők ezúton meghivatnak.Napirend: A munkások adója, fizetése, a betegsegélyző pénztári előleg fizetése és a forgalmiadó blokrendszer elleni tiltakozó budapesti országos nagygyűlésről beszámoló.