Gyula és Vidéke, 1923. január-június (3. évfolyam, 1-73. szám)

1923-04-27 / 49. szám

Péntek, 1923. április 27. III. évfolyam. 49. szám Ára 25 K POLITIKAI LAP & JHH S Ipp Telefon­számok: • Megjelenik szerdán, pénteken és vasárnap reggel. j SE JHT & Jff Szerkesztőség 134 § Szerkesztőség és kiadóhivatal:­­ Nyomda . 133 • Br. Wenckheim Béla­ utca 9 sz. i • Előfizetési ár: Negyed évre 750 K. Egyes szám­ú ára két oldalas 15,négy oldalas 25, hat oldalas 30 K • Hirdetések díjszabás szerint. Nyílttér sora 75 K Az iparosság és a kereskedelem két óriási malomkő közé került. A hos­­­szú éveken keresztül mindent elpusztítással fenyegető háború csaknem eltemette ezt a két osztályt, — meg mi tagadás — bizony az ország hatalmas ter­heinek egy igen nagy részét hordozza becsülettel, megviselt vállain. A nagy világégés romjain is­mét fellendült egy kissé kis­iparunk és a legitim kereske­delem. Már-már azt mertük remélni, hogy ez a fellendülés a megerősödés előfutárja, azon­ban ebben a feltevésünkben sajnos, csalódtunk, mert a jelen sivár helyzet szinte aggasztóan félelmetes képe igen szomorú perspektívát nyújt a tisztességes ipar és a becsületes kereske­delem jövőjét illetőleg. Nyíltan kell oda kiáltanunk, hogy: eddig és ne tovább! Százszorosan megterhelt kis­iparunk felett megkondította a halálharangot a korona értéké­nek szomorú romlása és az en­nek nyomán bekövetkezett pénz­telenség, amely azután lehetet­lenné tette az anyagbeszerzést, ez megszüntette a munka to­vább folytatásának lehetőségét. Fűzzük tovább ? Rámutassunk arra, hogy a munkalehetőségek csökkenése, a munkanélküliek táborát növelte ? Pedig a „nép barátai“ tele szájjal harsogják, hogy a munka teheti még egy­szer nag­gyá ezt a szerencsét­len országot. És mégis a mun­ka apostolait, az iparosságot akarják keresztre feszíteni. Ha­sonló helyzetben él a legitim kereskedelem is. — Maholnap megérjük, hogy a tisztességes kereskedelem lassan, szinte ész­revétlenül elsorvad, eltűnik, mert el kell, hogy sorvassza a korona elértéktelenedése nyo­mán támadó gazdasági számom. Annyi mindenféle felsőbb rendelkezés látott napvilágot a legutóbbi időben, hogy már szinte képtelen azt természetes agyú ember evidenciában tar­tani. Ezek között a rendelke­zések között szinte létalapjában érintette az ipart és a kereske­delmet a most megjelent lakás­­rendelet, melynek katasztrofális hatása csak a közeljövőben lesz tapasztalható. Ez a rendelet — ha hama­rosan és alaposan meg nem változtatják — lesz a kegye­lemdöfése az elpusztulás előtt álló iparnak és kereskedelem­nek. Eddig a lassú halál volt a fenyegető rém, de most már ehelyett radikálisabb fegyverhez nyúltak. Nézetünk szerint fel kellett A Ház keddi ülésén Almásy alel­­nök elnökölt, aki bemutatta Békés­vármegye közönségének feliratát, a lakásügyről szóló törvényjavaslat 5. §-nak módosítása tárgyában. Ezután Rakovszky belügyminiszter szólalt fel. Szóvá tette, hogy a nem­zetgyűlés április 19-én tartott ülésén Szilágyi Lajos képviselő éles táma­dást intézett a kormány ellen. Szi­lágyi kifogásolta a Horthy inségakció kivetésének és behajtásának módjait, továbbá azt, hogy a kormány az egyetemi hallgatók nyomorának eny­hítésére fordított bizonyos összeget és végül kérdés tárgyává tette azt, hogy mi történik a feleslegekkel. Ami a kivetés és a behajtás módjait illeti, tényleg megtörtént, hogy a vár­megyei határozatok sok esetben nem voltak szabályszerűek. Az is igaz, hogy egyes hatóságok túlbuzgóságból végrehajtással való fenyegetéssel próbálták behajtani ezeket az adományokat. Az ilyen végrehajtásokat azonban ő megszün­tette. A feleslegekre vonatkozólag kijelenti,­hogy azokat sem fogják más célra fordítani, mint amire gyűj­tötték. Minden községben megindul­tak a közmunkák. Meg kell azonban jegyeznie, hogy ezekre a közmun­kákra nem jelentkeztek tömegesen a munkások. Ez pedig csak örvende­tes jelenség, mert azt igazolja, hogy a nyomor nem olyan nagy, mint amilyenre számítottunk. A miniszter további terve az, hogy minden adomány ott, ahol gyűjtöt­ték és ma raktáron van, az illető közület birtokában maradjon és ahol valóban szükség van közmunkára, ott folytassák tovább. Szilágyi Lajos harmadik kifogása az volt, hogy 4 és fél millió koronát a kormány a diáknyomor enyhítésére fordított. Tudnia kellene, hogy az adományok volna szabadítani a lakásokat és az üzlethelyiségeket, úgy még talán gyógyítani lehetett volna a korona értékromlásával ütött fájó sebeket, mert his­­­szük, hogy a ház és üzlethe­lyiség tulajdonosok sokkal több kör­ülte­kín­téssel, hozzáértéssel és érzőbb, magyarosabb lélek­kel oldották volna meg az egész béremelési ügyet. (Az ipar és a kereskedelem halálos ágyon fekszik! Vájjon látják, érzik, tudják-e ezt az illetékesek és vájjon van-e olyan tudós professzor, aki meg tudja menteni őket ? (1.) külömböző forrásokból folytak be a mozgalom céljaira. Azokat az össze­geket, melyek a vármegyékben és községekben folytak be, a helyszí­nen használják fel. Vannak összegek, melyeket min­den kikötés nélkül juttattak a kor­mányzó kezéhez, tetszés szerinti fel­­használásra. Ezek a kormányzó sze­mélyes rendelkezésére állanak és belátása szerint használhatja fel őket. Ezek az összegek tulajdonképpen nem is tartoznak a Horthy-akció keretébe. Hiszen ezeket a magáno­sok egyenesen a kormányzó kezéhez juttatták. Az akció március végével befeje­ződött. Az elszámolásokat először a községekben kell megejteni. A kerü­leti számvevőségek fogják elsősorban felülvizsgálni az akció eredményét, ezek jelentése felmegy a miniszté­riumba, ahol ellenőrzés alá veszik. Az elszámolások tehát a legrövidebb időn belül megtörténnek. (Taps és helyeslés az egész Házban.) Elnök jelenti, hogy Drózdy Győző a kiskunfélegyházai gyűlés megzava­rása tárgyában napirend előtti felszó­lalásra kért és kapott engedélyt, — cdpponyi Albert gróf pedig a cseh határincidens tárgyában sürgős inter­pellációra kért és kapott engedélyt. A napirend letárgyalása után Hu­szár Károly elnök napirend javasla­tot tesz. Ezután Valkó Lajos keres­kedelmi miniszter számol be a Fecs­ke­ utcai robbanás ügyében indított vizsgálatról. A szerdai ülésen Scitovszky elnök jelentette, hogy 19 interpellációt je­gyeztek be. Az első felszólaló Klárik Ferenc, aki személyes kér­désben szólalt fel. Szóváteszi, hogy tegnap azt kiáltotta Bogya felé, hogy orvtámadó, mire Bogya azt mondta rá, hogy hazudik, gazember. Egy jegyzőkönyvet olvas fel s mikor ama részhez ért, hogy Bogya Drózdyt hátulról ütötte arcul, Cserti közbe­kiált : De vissza is kapta.­­Bogya : Akkor már nem élne, ha vissza merte volna adni. Itt kitört a vihar. A szocialisták a legerősebb kifejezésekkel illetik Bo­­gyát. Ilyen kiáltások hallatszanak: Ha sokat beszél, egyszer összever­jük. Orvtámadó! Bogya: Piszok banda ! Batizz : Gazember! Eszter­gályos : Hülye ! Propper: Csirkefo­gó ! !Vigyék a bolondok házába! Bogya felugrik helyéről és a szoci­áldemokraták felé tart. Pakots le­fogja. Nagy tumultus keletkezik. El­nök az ülést felfüggeszti. Amikor az elnök az ülést meg­nyitja, a kedélyek mintha lecsilla­pultak volna. Kéri a képviselőket, hogy felszólalásaikban legyenek te­kintettel az ország súlyos helyzetére. Klárik folytatja beszédét. hogy a személyes kérdésben kije­lenti, hogy az ügy a bíróságnál nyer elintézést.­­Drózdy személyes kérdésben szó­lalt fel s mikor azt mondotta, hogy „nem azért jött ide, hogy viaskodjék és életét reszkírozza meg egy zavart agyú ember miatt“, elnök megvonta tőle a szót. Ezután áttértek a napirendre. Vanczák János : A kisgazdák min­dig azt hangoztatják, hogy ők a földmíves szegények érdekeiért har­colnak. Ezt nem vonja kétségbe, de mégis azt tartaná helyesnek, ha a földmunkások maguk képviselnék a Házban az érdekeiket, ne pedig a kisgazdák. Majd áttér a mezőgazda­­sági munkások kulturális igényeinek kielégítésére. A javaslatot nem fo­gadja el. Szakács Andor eláll beszédének megtartásától. Több szónok nem lévén, elnök a vitát bezárja. Szilágyi Lajos a Horthy-akciót érintő beszédének egyes félremagya­rázott kitételeit magyarázza meg. Ezután áttértek az interpellációkra. Szabó József a lakásrendeletről interpellál. Helyteleníti, hogy a 8—12 szobás lakások tulajdonosai ugyan­azon alap szerint fizessenek, mint a kislakások bérlői. Janka János a felesleges burgonya­készlet értékesítése, Horváth Zoltán a félegyházi incidens ügyében, Cson­tos Imre pedig a karcagi malom ügyében interpellált. Aratási szeszt kapnak a gaz­dák. A földmivelésügyi minisztérium a jelek szerint az idén a gazdakö­zönség részére aratási szeszt fog ki­utalni. Ez ügyben most az alispán megkereste a debreceni mezőgazda­­sági kamarát és a megyei gazdasági egyesületeket. A NEMZETGYŰLÉSBŐL. Zsilf S^CSCÍ át ÍSU CS JSö VátCSflátl kapható*

Next