Gyula és Vidéke, 1923. január-június (3. évfolyam, 1-73. szám)
1923-04-27 / 49. szám
Péntek, 1923. április 27. III. évfolyam. 49. szám Ára 25 K POLITIKAI LAP & JHH S Ipp Telefonszámok: • Megjelenik szerdán, pénteken és vasárnap reggel. j SE JHT & Jff Szerkesztőség 134 § Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nyomda . 133 • Br. Wenckheim Béla utca 9 sz. i • Előfizetési ár: Negyed évre 750 K. Egyes számú ára két oldalas 15,négy oldalas 25, hat oldalas 30 K • Hirdetések díjszabás szerint. Nyílttér sora 75 K Az iparosság és a kereskedelem két óriási malomkő közé került. A hosszú éveken keresztül mindent elpusztítással fenyegető háború csaknem eltemette ezt a két osztályt, — meg mi tagadás — bizony az ország hatalmas terheinek egy igen nagy részét hordozza becsülettel, megviselt vállain. A nagy világégés romjain ismét fellendült egy kissé kisiparunk és a legitim kereskedelem. Már-már azt mertük remélni, hogy ez a fellendülés a megerősödés előfutárja, azonban ebben a feltevésünkben sajnos, csalódtunk, mert a jelen sivár helyzet szinte aggasztóan félelmetes képe igen szomorú perspektívát nyújt a tisztességes ipar és a becsületes kereskedelem jövőjét illetőleg. Nyíltan kell oda kiáltanunk, hogy: eddig és ne tovább! Százszorosan megterhelt kisiparunk felett megkondította a halálharangot a korona értékének szomorú romlása és az ennek nyomán bekövetkezett pénztelenség, amely azután lehetetlenné tette az anyagbeszerzést, ez megszüntette a munka tovább folytatásának lehetőségét. Fűzzük tovább ? Rámutassunk arra, hogy a munkalehetőségek csökkenése, a munkanélküliek táborát növelte ? Pedig a „nép barátai“ tele szájjal harsogják, hogy a munka teheti még egyszer naggyá ezt a szerencsétlen országot. És mégis a munka apostolait, az iparosságot akarják keresztre feszíteni. Hasonló helyzetben él a legitim kereskedelem is. — Maholnap megérjük, hogy a tisztességes kereskedelem lassan, szinte észrevétlenül elsorvad, eltűnik, mert el kell, hogy sorvassza a korona elértéktelenedése nyomán támadó gazdasági számom. Annyi mindenféle felsőbb rendelkezés látott napvilágot a legutóbbi időben, hogy már szinte képtelen azt természetes agyú ember evidenciában tartani. Ezek között a rendelkezések között szinte létalapjában érintette az ipart és a kereskedelmet a most megjelent lakásrendelet, melynek katasztrofális hatása csak a közeljövőben lesz tapasztalható. Ez a rendelet — ha hamarosan és alaposan meg nem változtatják — lesz a kegyelemdöfése az elpusztulás előtt álló iparnak és kereskedelemnek. Eddig a lassú halál volt a fenyegető rém, de most már ehelyett radikálisabb fegyverhez nyúltak. Nézetünk szerint fel kellett A Ház keddi ülésén Almásy alelnök elnökölt, aki bemutatta Békésvármegye közönségének feliratát, a lakásügyről szóló törvényjavaslat 5. §-nak módosítása tárgyában. Ezután Rakovszky belügyminiszter szólalt fel. Szóvá tette, hogy a nemzetgyűlés április 19-én tartott ülésén Szilágyi Lajos képviselő éles támadást intézett a kormány ellen. Szilágyi kifogásolta a Horthy inségakció kivetésének és behajtásának módjait, továbbá azt, hogy a kormány az egyetemi hallgatók nyomorának enyhítésére fordított bizonyos összeget és végül kérdés tárgyává tette azt, hogy mi történik a feleslegekkel. Ami a kivetés és a behajtás módjait illeti, tényleg megtörtént, hogy a vármegyei határozatok sok esetben nem voltak szabályszerűek. Az is igaz, hogy egyes hatóságok túlbuzgóságból végrehajtással való fenyegetéssel próbálták behajtani ezeket az adományokat. Az ilyen végrehajtásokat azonban ő megszüntette. A feleslegekre vonatkozólag kijelenti,hogy azokat sem fogják más célra fordítani, mint amire gyűjtötték. Minden községben megindultak a közmunkák. Meg kell azonban jegyeznie, hogy ezekre a közmunkákra nem jelentkeztek tömegesen a munkások. Ez pedig csak örvendetes jelenség, mert azt igazolja, hogy a nyomor nem olyan nagy, mint amilyenre számítottunk. A miniszter további terve az, hogy minden adomány ott, ahol gyűjtötték és ma raktáron van, az illető közület birtokában maradjon és ahol valóban szükség van közmunkára, ott folytassák tovább. Szilágyi Lajos harmadik kifogása az volt, hogy 4 és fél millió koronát a kormány a diáknyomor enyhítésére fordított. Tudnia kellene, hogy az adományok volna szabadítani a lakásokat és az üzlethelyiségeket, úgy még talán gyógyítani lehetett volna a korona értékromlásával ütött fájó sebeket, mert hisszük, hogy a ház és üzlethelyiség tulajdonosok sokkal több körültekíntéssel, hozzáértéssel és érzőbb, magyarosabb lélekkel oldották volna meg az egész béremelési ügyet. (Az ipar és a kereskedelem halálos ágyon fekszik! Vájjon látják, érzik, tudják-e ezt az illetékesek és vájjon van-e olyan tudós professzor, aki meg tudja menteni őket ? (1.) külömböző forrásokból folytak be a mozgalom céljaira. Azokat az összegeket, melyek a vármegyékben és községekben folytak be, a helyszínen használják fel. Vannak összegek, melyeket minden kikötés nélkül juttattak a kormányzó kezéhez, tetszés szerinti felhasználásra. Ezek a kormányzó személyes rendelkezésére állanak és belátása szerint használhatja fel őket. Ezek az összegek tulajdonképpen nem is tartoznak a Horthy-akció keretébe. Hiszen ezeket a magánosok egyenesen a kormányzó kezéhez juttatták. Az akció március végével befejeződött. Az elszámolásokat először a községekben kell megejteni. A kerületi számvevőségek fogják elsősorban felülvizsgálni az akció eredményét, ezek jelentése felmegy a minisztériumba, ahol ellenőrzés alá veszik. Az elszámolások tehát a legrövidebb időn belül megtörténnek. (Taps és helyeslés az egész Házban.) Elnök jelenti, hogy Drózdy Győző a kiskunfélegyházai gyűlés megzavarása tárgyában napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt, — cdpponyi Albert gróf pedig a cseh határincidens tárgyában sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. A napirend letárgyalása után Huszár Károly elnök napirend javaslatot tesz. Ezután Valkó Lajos kereskedelmi miniszter számol be a Fecske utcai robbanás ügyében indított vizsgálatról. A szerdai ülésen Scitovszky elnök jelentette, hogy 19 interpellációt jegyeztek be. Az első felszólaló Klárik Ferenc, aki személyes kérdésben szólalt fel. Szóváteszi, hogy tegnap azt kiáltotta Bogya felé, hogy orvtámadó, mire Bogya azt mondta rá, hogy hazudik, gazember. Egy jegyzőkönyvet olvas fel s mikor ama részhez ért, hogy Bogya Drózdyt hátulról ütötte arcul, Cserti közbekiált : De vissza is kapta.Bogya : Akkor már nem élne, ha vissza merte volna adni. Itt kitört a vihar. A szocialisták a legerősebb kifejezésekkel illetik Bogyát. Ilyen kiáltások hallatszanak: Ha sokat beszél, egyszer összeverjük. Orvtámadó! Bogya: Piszok banda ! Batizz : Gazember! Esztergályos : Hülye ! Propper: Csirkefogó ! !Vigyék a bolondok házába! Bogya felugrik helyéről és a szociáldemokraták felé tart. Pakots lefogja. Nagy tumultus keletkezik. Elnök az ülést felfüggeszti. Amikor az elnök az ülést megnyitja, a kedélyek mintha lecsillapultak volna. Kéri a képviselőket, hogy felszólalásaikban legyenek tekintettel az ország súlyos helyzetére. Klárik folytatja beszédét. hogy a személyes kérdésben kijelenti, hogy az ügy a bíróságnál nyer elintézést.Drózdy személyes kérdésben szólalt fel s mikor azt mondotta, hogy „nem azért jött ide, hogy viaskodjék és életét reszkírozza meg egy zavart agyú ember miatt“, elnök megvonta tőle a szót. Ezután áttértek a napirendre. Vanczák János : A kisgazdák mindig azt hangoztatják, hogy ők a földmíves szegények érdekeiért harcolnak. Ezt nem vonja kétségbe, de mégis azt tartaná helyesnek, ha a földmunkások maguk képviselnék a Házban az érdekeiket, ne pedig a kisgazdák. Majd áttér a mezőgazdasági munkások kulturális igényeinek kielégítésére. A javaslatot nem fogadja el. Szakács Andor eláll beszédének megtartásától. Több szónok nem lévén, elnök a vitát bezárja. Szilágyi Lajos a Horthy-akciót érintő beszédének egyes félremagyarázott kitételeit magyarázza meg. Ezután áttértek az interpellációkra. Szabó József a lakásrendeletről interpellál. Helyteleníti, hogy a 8—12 szobás lakások tulajdonosai ugyanazon alap szerint fizessenek, mint a kislakások bérlői. Janka János a felesleges burgonyakészlet értékesítése, Horváth Zoltán a félegyházi incidens ügyében, Csontos Imre pedig a karcagi malom ügyében interpellált. Aratási szeszt kapnak a gazdák. A földmivelésügyi minisztérium a jelek szerint az idén a gazdaközönség részére aratási szeszt fog kiutalni. Ez ügyben most az alispán megkereste a debreceni mezőgazdasági kamarát és a megyei gazdasági egyesületeket. A NEMZETGYŰLÉSBŐL. Zsilf S^CSCÍ át ÍSU CS JSö VátCSflátl kapható*