Gyula és Vidéke, 1923. január-június (3. évfolyam, 1-73. szám)
1923-06-08 / 64. szám
Péntek, 1923, junius 8. III. évfolyam 64. szám, • • fr Telefonszámok 2 Szerkesztőség 134 Nyomda 99999999999999999999999999999999990999999999999999999999999999999999999901 Ara 25 K POLITIKAI LAP 99999999999999999999999999999999999999999999999999999999999999999999999999999999999^ Megjelenik szerdán, pénteken és vasárnap reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Br. Wenckheim Béla utca 9 sz. Előfizetési ár : Negyed évre 750 K. Egyes számára két oldalas 15, négy oldalas 25, hat oldalas 30 K Hirdetések díjszabás szerint. Nyílttér sora 75 K »OC»«— 9999999999999999999999 1 I A tömeggyilkosság rémregénybe illő borzalmai és a gyilkosnak viselkedése gondolkodóba ejti a józan gondolkodású embert. Budapest erkölcstelenségét, züllöttségét, azt a miazmás levegőt látjuk abban a négyszeres gyilkosságban, amely Rákosszentmihályon történt. Ez a szellem, ez a gonosz züllöttség, ez terjengi körül a kőrengeteget. Nem analizáljuk az esetet, nem próbálunk megállapításokat tenni, hogy ki bűnösebb: az apagyilkos szerető, vagy a bűnös pénzes asszony után szaladó, mindenre, még a gyilkolásra is kapható barát-e. Budapest erkölcstelen, züllött talaja érlelte meg ezeket a mérges dugványokat és ezek fertőzik meg mérges kigőzölgésükkel az egész várost. De sok ilyen Kövessné és sok ilyen Molnár Tóth futkos Budapesten. A selyem ruha, a milliós bunda, a fess vasalt nadrág nem takarja el az erkölcstelenséget. Az erkölcstelenség forrása ott is a pénz: a tőzsde. Ez az oka a négyszeres gyilkosságnak. Molnár típusa a munkakerülő, alacsony lelkű, nőkből élő parazitáknak, ilyen ezrével található a fővárosban. A másik év a díszpéldány Kövessné, ez az állati lelkű asszony, egyik mintája azoknak a férfire vadászó züllött lelkű és erkölcsű nőknek, akiknek minden vágyuk a fess állású (a lelkiek nem fontosak) férfi lekötésében és a feltűnő ruha elérésében merül ki. Kanozsay — a hasonszőrű barát — már jellemezve van. Hiába próbálják — hasonló gondolkodású egyének — hja ezt csinálta a háború — fölényes szentenciával elintézni ezt a dolgot. Ezt nem lehet ezzel magyarázni. A háború vérgőzös lélektana a családban véghez vitt irtózatos gyilkosságoknak nem lehet magyarázója. Nem, ezt ezzel nem lehet magyarázni. Itt a magyarázat csak egy lehet. Az erkölcsi züllöttség. Ezt pedig nem a háború csinálta. Tóthot sem a háború tette négyszeres gyilkossá, hanem a főváros levegőjében vibráló könnyelműség, erkölcsi zuhanás és az a bűnös züllöttség, melynek már ugy látszik orvossága sincs. Azonban mintha mégis volna egy csalhatatlan szer. Tessék A nemzetgyűlés keddi ülésén általános figyelem között Bethlen István gróf emelkedett szólásra, aki többek között a következőket mondotta külföldi útjáról: “ Azért mentünk külföldre, hogy elérjük a reparációs bizottságnál azoknak a zálogjogoknak a felfüggesztését, amelyeket a trianoni szerződés által a magyar állami javakra vetettek ki. Azért mentünk ki, hogy ezt a jóvátételi bizottság előtt megindokoljuk és kérésünk teljesítésére a nagyhatalmak kormányait megnyerjük. Utunkból kizártuk a politikát és tisztán közgazdasági alapra helyezkedtünk. Utunkkal kapcsolatban hallottam olyan ellenvetést is, hogy minek a külföldi kölcsön, mikor arra nincs szükség. Magyarországnak saját erejéből kell pénzügyi és közgazdasági életét rekonstruálni. Hallottunk kifogást, hogy Magyarországon az antant-bizottság fog mindent ellenőrizni és bele fog majd avatkozni belügyeinkbe. Magyarország reparációs kötelezettsége a békeszerződésben gyökeredzik. Azt hiszem, hogy szükséges volt előadnom Magyarország kétségbeesett gazdasági és pénzügyi helyzetét, mert félő volt, hogy amennyiben ezt nem tennénk meg, meghallgatásunk nélkül döntöttek volna. c A reparációs bizottság határozata nem is állapít meg reparációt, hanem csak kitolja olyan időpontra, amikor konkrét kölcsönkéréssel fogunk élni, sőt az utolsó kommüniké közli, hogy erről nem is lehet szó. Nem riasztott bezárni a tőzsdét, vagy legalaposan megrendszabályozni és ami még ennél is fontosabb, a fővárosi éjszakát meg kell tisztítani, a zugmulatókat becsukni és kérlelhetetlen szigorúsággal irtani a bűn csíráját, nehogy kikeljen és vért ontva jusson nappali fényhez, selyem ruhához, autóhoz, villához — úgy mint Rákosszentmihályon most már másodízben. vissza bennünket ettől az úttól semmi, mert úgy ítélik meg a helyzetet, hogy sokkal nagyobb veszélyt jelent Magyarországra a pénzügyi téren való összeomlás, mint az a veszély, amelyet talán indokolatlan reparációs kivetések idéznek elő. A magyar kormány minden eszközt igénybe vett, hogy saját erejéből álljon talpra. Két pénzügyminiszter két után próbálta meg a korona stabilizációját. Hegedűs Lóránd bizonyos psychológiai tömegszuggesztióval igyekezett a korona kurzusát egy magasságban tartani. Azonban zseniális terveinek keresztülvitele hajótörést szenvedett, mert nem számolt kereskedelmi mérlegünk nagymérvű passivitásával. A mostani pénzügyminiszter reális eszközöket vett igénybe, a psychológiai szempontok félretételével. Felvette a harcot a spekulációval és a passiv kereskedelmi mérleggel és szerves adóreformmal igyekezett a spekulációnak véget vetni. A múlt évben importunk 540 millió aranyat tett ki és ebből 214 millió aranykorona nem volt az exporttal fedezve. Tehát kereskedelmi mérlegünk 40 százalékos deficitet tüntetett fel. Ez összeg bevételeink kétharmadával ér fel. A pénzügyminiszter a harcot a felesleges importtal is felvette. Nehéz volt ez a harc, mert ennek a nemzetnek halaszthatatlan szükségletei vannak és voltak. Beszédét így végzi: Mindent meg fogunk tenni, amit a korrekt, loyális viszonyok ápolása végett meg lehet tenni, anélkül, hogy szuverenitásunkat el ne veszítsük. A kormány a megkezdett akciót előre akarja vinni. Rá kell mutatnom arra, hogy a kormány kritikus helyzetbe került, de azért minden irányban megteszi a kötelességét. (Hosszantartó taps, éljenzés.) Elnök 5 perc szünetet rendelt el. Szünet után a mentelmi ügyeket intézték el, melyek tárgyalása során Rassay és Bogya között a Házban vihart okozó szóváltás keletkezett. Vihar a Házban. A Ház szerdai ülésén nagy vihar volt. A címerhasználati díjak felemeléséről szóló javaslat előterjesztése után Pallavicini őrgróf mentelmi ügye körül támadt a kavarodás akkor, amikor egyesek azt állították, hogy Batthyány grófnak nem adtak alkalmat az ellene emelt és Károlyival kapcsolatos vádak tisztázására. A mentelmi ügyben az elnök névszerinti szavazást rendel el, mely igen viharos hangulatban, a közbeszólások és gúnyolódások özönében folyik, majd végül Bénárd, Bogya, Ruppert, Rassay és Sándor Pál között éles szóváltás keletkezett. Rassay és Sándor Pál a durva kifejezések özönével árasztják el Bénárdot. Gyávának, banditának nevezik, aki mindig csak a háttérben uszít. Szilágyi Lajos felugrik helyéről, Sándor Pál és Rassay felé tart és megjegyzi nekik, hogy ilyen durva hangot nem szabad használni. A nagy zaj miatt az elnök az ülést felfüggeszti, majd ezután kihirdeti a név szerinti szavazás eredményét. A mentelmi bizottság jelentése mellett 82 képviselő, ellene 46 képviselő szavazott, a Ház többsége tehát elfogadta a mentelmi bizottság javaslatát és így Pallavicini mentelmi jogát nem függeszti fel. Az ügyből egész sereg lovagias ügy keletkezett. Szilágyi Lajos napirendi felszólalása után Szakács Andor a külföldi út ügyében interpellált. " Hasáb és aprított A NEMZETGYŰLÉSBŐL. A miniszterelnök beszámolója a Házban. Nem kielégítő a jóvátételi bizottság döntése. 1410 58 kapható tűzifa Angyal Lajosnál Mágocsí utca 20 szám alatt. Szatymazi muskotály és rizliog 1 lr 170 K Hász és Kovácsnál