Gyula és Vidéke, 1923. január-június (3. évfolyam, 1-73. szám)

1923-06-08 / 64. szám

Péntek­, 1923, junius 8. III. évfolyam 64. szám, • • fr Telefon­számok 2 Szerkesztőség 134 Nyomda 99999999999999999999999999999999990999999999999999999999999999999999999901 Ara 25 K POLITIKAI LAP 99999999999999999999999999999999999999999999999999999999999999999999999999999999999^ Megjelenik szerdán, pénteken és vasárnap reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Br. Wenckheim Béla­ utca 9 sz. Előfizetési ár : Negyed évre 750 K. Egyes szám­ára két oldalas 15, négy oldalas 25, hat oldalas 30 K Hirdetések díjszabás szerint. Nyílttér sora 75 K »OC»«— 9999999999999999999999 1 I A tömeggyilkosság rémregénybe illő borzalmai és a gyilkosnak viselkedése gon­dolkodóba ejti a józan gondol­kodású embert. Budapest er­kölcstelenségét, züllöttségét, azt a miazmás levegőt látjuk ab­ban a négyszeres gyilkosság­ban, amely Rákosszentmihályon történt. Ez a szellem, ez a go­nosz züllöttség, ez terjengi kö­rül a kőrengeteget. Nem analizáljuk az esetet, nem próbálunk megállapításo­kat tenni, hogy ki bűnösebb: az apagyilkos szerető, vagy a bűnös pénzes asszony után sza­ladó, mindenre, még a gyilko­lásra is­ kapható barát-e. Bu­dapest erkölcstelen, züllött ta­laja érlelte meg ezeket a mér­ges dugványokat és ezek fer­tőzik meg mérges kigőzölgé­sükkel az egész várost. De sok ilyen Kövessné és sok ilyen Molnár Tóth futkos Budapes­ten. A selyem ruha, a milliós bunda, a fess vasalt nadrág nem takarja el az erkölcstelen­séget. Az erkölcstelenség for­rása ott is a pénz: a tőzsde. Ez az oka a négyszeres gyil­kosságnak. Molnár típusa a munkakerülő, alacsony lelkű, nőkből élő parazitáknak, ilyen ezrével található a fővárosban. A másik év a díszpéldány Kö­vessné, ez az állati lelkű as­­­szony, egyik mintája azoknak a férfire vadászó züllött lelkű és erkölcsű nőknek, akiknek min­den vágyuk a fess állású (a lelkiek nem fontosak) férfi le­kötésében és a feltűnő ruha elérésében merül ki. Kanozsay — a hasonszőrű barát — már jellemezve van. Hiába próbálják — hasonló gondolkodású egyének­ — hja ezt csinálta a háború — fölé­nyes szentenciával elintézni ezt a dolgot. Ezt nem lehet ezzel magyarázni. A háború vérgő­zös lélektana a családban vég­hez vitt irtózatos gyilkosságok­nak nem lehet magyarázója. Nem, ezt ezzel nem lehet ma­gyarázni. Itt a magyarázat csak egy lehet. Az erkölcsi züllött­ség. Ezt pedig nem a háború csinálta. Tóthot sem a háború tette négyszeres gyilkossá, ha­nem a főváros levegőjében vibráló könnyelműség, erkölcsi zuhanás és az a bűnös züllött­ség, melynek már ugy látszik orvossága sincs. Azonban mintha mégis volna egy csalhatatlan szer. Tessék A nemzetgyűlés keddi ülésén ál­talános figyelem között Bethlen Ist­ván gróf emelkedett szólásra, aki többek között a következőket mon­dotta külföldi útjáról: “ Azért mentünk külföldre, hogy elérjük a reparációs bizottságnál azoknak a zálogjogoknak a felfüg­gesztését, amelyeket a trianoni szer­ződés által a magyar állami javakra vetettek ki. Azért mentünk ki, hogy ezt a jóvátételi bizottság előtt meg­indokoljuk és kérésünk teljesítésére a nagyhatalmak kormányait meg­nyerjük. Utunkból kizártuk a poli­tikát és tisztán közgazdasági alapra helyezkedtünk. Utunkkal kapcsolat­ban hallottam olyan ellenvetést is, hogy minek a külföldi kölcsön, mi­kor arra nincs szükség. Magyaror­szágnak saját erejéből kell pénzügyi és közgazdasági életét rekonstruálni. Hallottunk kifogást, hogy Magyar­­országon az antant-bizottság fog mindent ellenőrizni és bele fog majd avatkozni belügyeinkbe. Magyarország reparációs kötele­zettsége a békeszerződésben gyöke­redzik. Azt hiszem, hogy szükséges volt előadnom Magyarország két­ségbeesett gazdasági és pénzügyi helyzetét, mert félő volt, hogy amen­­­nyiben ezt nem tennénk meg, meg­hallgatásunk nélkül döntöttek volna. c A reparációs bizottság határozata nem is állapít meg reparációt, hanem csak kitolja olyan időpontra, amikor konkrét kölcsönkéréssel fogunk élni, sőt az utolsó kommüniké közli, hogy erről nem is lehet szó. Nem riasztott bezárni a tőzsdét, vagy leg­­alaposan megrendszabályozni és ami még ennél is fontosabb, a fővárosi éjszakát meg kell tisz­títani, a zugmulatókat becsukni és kérlelhetetlen szigorúsággal irtani a bűn csíráját, nehogy kikeljen és vért ontva jusson nappali fényhez, selyem ruhá­hoz, autóhoz, villához — úgy mint Rákosszentmihályon most már másodízben. vissza bennünket ettől az úttól sem­mi, mert úgy ítélik meg a helyzetet, hogy sokkal nagyobb veszélyt jelent Magyarországra a pénzügyi téren való összeomlás, mint az a veszély, amelyet talán indokolatlan reparációs kivetések idéznek elő. A magyar kormány minden esz­közt igénybe vett, hogy saját erejé­ből álljon talpra. Két pénzügyminisz­ter két után próbálta meg a korona stabilizációját. Hegedűs Lóránd bi­zonyos psychológiai tömegszuggesz­­tióval igyekezett a korona kurzusát egy magasságban tartani. Azonban zseniális terveinek keresztülvitele ha­jótörést szenvedett, mert nem szá­molt kereskedelmi mérlegünk nagy­mérvű passivitásával. A mostani pénzügyminiszter reális eszközöket vett igénybe, a psychológiai szem­pontok félretételével. Felvette a har­cot a spekulációval és a passiv ke­reskedelmi mérleggel és szerves adó­reformmal igyekezett a spekuláció­nak véget vetni. A múlt évben importunk 540 mil­lió aranyat tett ki és ebből 214 millió arany­korona nem volt az ex­porttal fedezve. Tehát kereskedelmi mérlegünk 40 százalékos deficitet tüntetett fel. Ez összeg bevételeink kétharmadával ér fel. A pénzügymi­niszter a harcot a felesleges import­tal is felvette. Nehéz volt ez a harc, mert ennek a nemzetnek halasztha­tatlan szükségletei vannak és voltak. Beszédét így végzi: Mindent meg fogunk tenni, amit a korrekt, loyális viszonyok ápolása végett meg lehet tenni, anélkül, hogy szuverenitásun­­kat el ne veszítsük. A kormány a megkezdett akciót előre akarja vinni. Rá kell mutatnom arra, hogy a kor­mány kritikus helyzetbe került, de azért minden irányban megteszi a kötelességét. (Hosszantartó taps, él­jenzés.) Elnök 5 perc szünetet ren­delt el. Szünet után a mentelmi ügyeket intézték el, melyek tárgyalása során Rassay és Bogya között a Házban vihart okozó szóváltás keletkezett. Vihar a Házban. A Ház szerdai ülésén nagy vihar volt. A címer­használati díjak fel­emeléséről szóló javaslat előterjesz­tése után Pallavicini őrgróf mentel­mi ügye körül támadt a kavarodás akkor, amikor egyesek azt állították, hogy Batthyány grófnak nem adtak alkalmat az ellene emelt és Káro­lyival kapcsolatos vádak tisztázására. A mentelmi ügyben az elnök név­szerinti szavazást rendel el, mely igen viharos hangulatban, a közbe­szólások és gúnyolódások özönében folyik, majd végül Bénárd, Bogya, Ruppert, Rassay és Sándor Pál kö­zött éles szóváltás keletkezett. Rassay és Sándor Pál a durva kifejezések özönével árasztják el Bé­­nárdot. Gyávának, banditának neve­zik, aki mindig csak a háttérben uszít. Szilágyi Lajos felugrik helyéről, Sándor Pál és Rassay felé tart és megjegyzi nekik, hogy ilyen durva hangot nem szabad használni. A nagy zaj miatt az elnök az ülést felfüggeszti, majd ezután kihirdeti a név szerinti szavazás eredményét. A mentelmi bizottság jelentése mellett 82 képviselő, ellene 46 képviselő szavazott, a Ház többsége tehát el­fogadta a mentelmi bizottság javas­latát és így Pallavicini mentelmi jogát nem függeszti fel. Az ügyből egész sereg lovagias ügy keletkezett. Szilágyi Lajos napi­rendi felszólalása után Szakács An­dor a külföldi út ügyében inter­pellált. " Hasáb és aprított A NEMZETGYŰLÉSBŐL. A miniszterelnök beszámolója a Házban. Nem kielégítő a jóvátételi bizottság döntése. 1410 58 kapható tűzifa Angyal Lajosnál Mágocsí­ utca 20 szám alatt. Szatymazi muskotály és rizliog 1 l­r 170 K Hász és Kovácsnál

Next