Gyula és Vidéke, 1923. január-június (3. évfolyam, 1-73. szám)
1923-03-21 / 33. szám
HL évfolyam, 33* szám POLITIKAI LAP 0099e«®«®e0e0®<*009«®®««««@9®@®e<»0@99®9««0e«®®®0®@®®d®®999®®99<»o®®9®9®9®®9&0®999o®®$09®®e3 Telefon számok s ® Megjelenik szerdán, pénteken és vasárnap reggel. Előfizetési ár: Negyed évre 300 K. Egyes szám Szerkesztőség 134 % Szerkesztőség és kiadóhivatal. § ára vasárnap és pénteken 10 K., szerdán 7 K. Hír Nyomda . 133. & Br. Wenckheim Béla utca 9 sz. © detések díjszabás szerint. Nyílttér soronként 25 K 000099®©090eOOe«90®090®9&$«0&«e®®e@&3®®O0«9S9®9e®®@e®@®e>®®««®®e®®@0®&«99®9O0®9®®0®&®»00ee9O!3®0*@®®0®®e«90®e®® A nagyváradi magyarság új főgimnáziumot szervez. Nagyvárad, márc. 20. A nagyváradi premontrei főgimnázium bezárása következtében a magyar tanulók százai maradtak iskola nélkül. A váradi magyarság úgy a tanulók, mint főként a magyar kultúra megmentése szempontjából egy új magyar főgimnázium létesítését vette tervbe. Dr. Karácsonyi János c. püspök vette kezébe a magyar kultúra megmentésének ügyét s mozgalmat indított ez irányban. Az uj főgimnáziumot a nagyváradi róm. kath. püspökség, mint katholikus főgimnáziumot szándékozik megnyitni s már megállapodás jött létre a püspökség és a premontrei rend között, mely megállapodás alapján a rend átengedi az új gimnázium részére a bezárt főgimnáziuma épületét és teljes felszerelését. Karácsonyi püspök most Bukarestben tárgyal a közoktatásügyi minisztérimmal az új középiskola megnyitása érdekében. A nagyváradi oláh tankerületi főigazgatóság különben mindenképen maga részére akarja felhalászni a premontrei főgimnázium magyar tanulóit. E célból a váradi Gozsdu líceum mellett párhuzamos magyar osztályokat nyitott meg, hol részint oláh, részint behódolt magyar renegátokkal akarja oláh szellemben nevelni a magyar tanulókat. E célból Nagyszalontáról a Gozsdu líceumhoz rendelte be Jágics Pál, Nagy Sándor, Kemény József és Diószegi László gimnáziumi tanárokat. E megszégyenítő szerepet e tanárok vállalták is, csupán Jágics Pálban volt annyi magyar érzés, hogy visszautasítsa e megbízást. Jágics különben előzőleg szintén premontrei tanár volt Nagyváradon s már ez okból sem vállalkozhatott arra, hogy megölt hajdani iskolája romjain burjánt tenyésszen. Az oláh főigazgatóság ez intézkedéséből illetékes körök arra következtetnek, hogy az új magyar gimnázium megnyitására aligha kap engedélyt a váradi magyarság. LEGÚJABB. A bueri temetés. A Lokalanzeiger tudósítójának jelentése szerint a bueri német halottakat szerdán hajnalban 2 órakor temették el nagy csendben. A temetésen az agyonlőtt németek közeli hozzátartozói jelentek meg. A két lelőtt francia tisztet a legfényesebb katonai pompával temették el. Ara 7 K Szerda, 1923. március 2 Ismét kardot használt a rendőrség. Szétzavarták az egyetemi ifjúságot. A csütörtöki véres rendőrattak után pénteken este a fővárosi egyetemi ifjúság újabb tüntetést rendezett. Az egyetemisták a központi egyetem aulájában rendezett gyűlés után, négyes sorokba fejlődve, a Szózat és a Nép szerkesztőségei előtt szimpatikus tüntetést rendeztek, majd az Andrássy úton tovább vonultak. Mikor a menet az Opera környékére ért, egy rendőrszakasz állította meg, amelynek vezetője a tüntetőket szétosztásra szólította fel. A tömeg azonban csak igen lassan oszladozott, mire a rendőrök vezetője kiadta a parancsot a szétoszlatásra, sőt a Szózat szerint ez a rendőrtiszt az egyetemisták vezetőjét pofon is ütötte. A rendőrlegénység a parancsot azonnal teljesítette és a meglehetősen fegyelmezett diákságot kivont karddal kényszerítette a szétosztásra. Ez alkalommal többen lapos kardütést szenvedtek. Az attak elől az ifjúság szétrebbent, azonban a rendőrkardok egymásután osztogatták az ütéseket. Mikor az attak véget ért a földön egy egész sereg sebesült feküdt. Hamarosan megjelentek a mentők, akik a súlyos sebesülteket kórházba szállították, a könnyebbeken pedig a helyszínen segítettek. A sebesültek száma 1520. A diákság a sérelmek orvoslása céljából minden követ megmozgat és kijelentette, hogy míg sérelmük orvosolva nem lesz, addig egy zsidó diákot sem engednek be az egyetemre. Az attakok ügyében a kormányzó az összes iratokat bekérette és a minisztertanács is foglalkozott ezzel a dologgal. A kardlapozásoknak a parlamentben is következményei lesznek, amennyiben úgy a kormánypárt, mint az ellenzék ezügyben interpellációt fog intézni az összkormányhoz. Marinovich főkapitány Szubián Dezső kapitányt bízta meg az egyetemisták tüntetéséből kifolyólag a pártatlan vizsgálat lefolytatására. A vallomásokból kiderül, hogy minden parancs nélkül azért használták kardjukat, mert életbiztonságukat veszélyeztetve látták. Szubián a jegyzőkönyveket áttette a főkapitányhoz, aki a tüntetésnél jelen volt összes rendőrtisztek és rendőrök ellen elrendelte a vizsgálatot. A fegyelmi ügyek jegyzőkönyvét Marinovich főkapitány fel fogja terjeszteni a belügyminiszterhez, aki dönteni fog a felett, hogy jogos volt-e a kard használata vagy sem. Szerencsétlenség séta közben. Vasárnap a kora reggeli órákban súlyos baleset érte rendes reggeli sétája közben Kohn Dávid városi nyilvántartót, a „Békés" volt szerkesztőjét, aki a Novákutca Nagyváradi út felé eső részén a rossz járdán megcsúszott és lábát törte. Kohn Dávidot a járókelők segítették fel a földről, aki azután még saját lábán ment körülbelül 100— 150 lépést, azonban mikor a Tomcsányi utca sarkára ért, óriási fájdalmak lepték meg és csak akkor jött tudatára ő maga is annak, hogy lába eltörött. Innen azután kocsin szállították be a kórházba, ahol azonnal kezelés alá vették. Megállapítást nyert, hogy a combcsontja tört ketté. Felgyógyulása hosszabb időt vesz igénybe. A szerencsétlenül járt közbecsülésben álló tisztviselő iránt — akit a sors igen nehéz kereszttel látogatott meg édesanyja elhalálozásával — városszerte őszinte részvét nyilvánul meg. Hitek mindenfelől. Milena montenegrói királyné, Nikita özvegye, Cap d’Antinesben meghalt. Leánya, Heléna olasz királyné volt mellette utolsó perceiben. Az elhunyt királyné hetvenhat éves volt és két és fél évvel élte túl Nikitát, akihez 1860- ban ment nőül. Oroszország egyes városaiban álomkór lépett fel. A folyó évben eddig 50 megbetegedést jegyeztek fel, amelyből 25 halálos kimenetelű volt. Pétervárott 4 eset fordult elő. __ A svájci munkanélküliség hihetetlen nagy arányokat öltött. Ennek az a magyarázata, hogy a német alapítású iparvállalatok majdnem kizárólag a Ruhr-vidéki menekültek részére tartanak fenn munkaalkalmat. így történhetett, hogy egyedül a zürichi kerületben átlag ICO megüresedett állásra 2827 jelentkező van. A legkisebb baseli kerületben 2895 férfi és 816 nő van jelenleg munkanévül. Vér*es választói gyűlés Komáromban. A komáromi választási előkészületek vasárnap botrányba fúltak. Vasárnap délelőtt tartotta Klebersberg miniszter a programmbeszédét, mely alkalommal az egyesületeket kereste fel s kérte a választók pártfogását. Ugyancsak vasárnap délután tartotta programmbeszédét Beniczky Ödön, az ellenzék jelöltje is a vásártéren. Mikor az elnök megnyitotta a gyűlést, azt a kijelentést tette, hogy a nem odavaló elemek távozzanak. Erre elkezdtek kiabálni: „Nem elemek, hanem választók !“ Beniczky megjelenik az emelvényen. Erre elkezdik a Himnuszt énekelni. Rassay és a többiek nem vették le a kalapjukat. Rassay figyelmeztette a rendőrtisztviselőt, hogy tiltsa be a Himnusz éneklését, mert az választói gyűlésen tiltva van. A rendőrtisztviselő erre kijelentette, hogy nem lát okot a Himnusz éneklésének betiltására. Erre Rassay — így jelenti a MTI — azt a kijelentést tette, hogy ha a rendőrtisztviselő nem tud rendet teremteni, majd csinálnak a proletár öklök. Erre a kijelentésre a két pártbeliek egymásra rohantak, botokkal és öklökkel ütötték egymást. Az összetűzésnek nagyon sok sebesültje lett. HÍREK. C3 OLVASÓINKHOZ! A szédületes arányokban növekedő drágaság, a papiros árának és a munkabéreknek folytonos emelkedése arra kényszerítette a fővárosi lapokat, hogy egy-egy példány árát 20 koronáról 30 koronára, a vasárnapi számok árát pedig 40 koronára emeljék fel. chfem szívesen tesszük ugyan, de a súlyos viszonyok kényszerítő hatása alatt mi is kénytelenek vagyunk lapunk árát a legközelebbi számtól kezdve felemelni.A lap új ára példányonként 2 oldalas . . . 10 korona 4 oldalas ... 15 korona 6 oldalas ... 20 korona Előfizetési díj április 1-től V* évre 500 korona. Hisszük és reméljük, hogy olvasóink be fogják látni, hogy erre a lépésre a létfenntartás jogos és parancsoló érdeke kényszerit ért bennünket és igy is csak a legnagyobb áldozatok árán tudjuk lapunkat továbbra is fenntartani. Gyula, 1923. március 20. ’BÉKÉS GYULA és VIDÉKE szerkesztősége és kiadóhivatala GYULÁN.