Gyula és Vidéke, 1923. január-június (3. évfolyam, 1-73. szám)

1923-03-21 / 33. szám

HL évfolyam, 33* szám POLITIKAI LAP 0099e«®«®e0e0®<*009«®®««««@9®@®e<»0@99®9««0e«®®®0®@®®d®®999®®99<»o®®9®9®9®®9&0®999o®®$09®®e3 Telefon számok s ® Megjelenik szerdán, pénteken és vasárnap reggel.­­ Előfizetési ár: Negyed évre 300 K. Egyes szám Szerkesztőség 134 % Szerkesztőség és kiadóhivatal. § ára vasárnap és pénteken 10 K., szerdán 7 K. Hír­ Nyomda . 133. & Br. Wenckheim Béla­ utca 9 sz. © detések díjszabás szerint. Nyílttér soronként 25 K 000099®©090eOOe«90®090®9&$«0&«e®®e@&3®®O0«9S9®9e®®@e®@®e>®®««®®e®®@0®&«99®9O0®9®®0®&®»00ee9O!3®0*@®®0®®e«90®e®® A nagyváradi magyar­ság új főgimnáziumot szervez. Nagyvárad, márc. 20. A nagyváradi premontrei főgim­názium bezárása következtében a magyar tanulók százai maradtak iskola nélkül. A váradi magyarság úgy a tanulók, mint főként a ma­gyar kultúra megmentése szem­pontjából egy új magyar főgim­názium létesítését vette tervbe. Dr. Karácsonyi János c. püspök vette kezébe a magyar kultúra megmentésének ügyét s mozgalmat indított ez irányban. Az uj főgim­náziumot a nagyváradi róm. kath. püspökség, mint katholikus főgim­náziumot szándékozik megnyitni s már megállapodás jött létre a püs­pökség és a premontrei rend kö­zött, mely megállapodás alapján a rend átengedi az új gimnázium részére a bezárt főgimnáziuma épü­letét és teljes felszerelését. Kará­csonyi püspök most Bukarestben tárgyal a közoktatásügyi miniszté­­rimmal az új középiskola megnyi­tása érdekében. A nagyváradi oláh tankerületi főigazgatóság különben mindenké­pen maga részére akarja felhalászni a premontrei főgimnázium magyar tanulóit. E célból a váradi Gozsdu líceum mellett párhuzamos magyar osztályokat nyitott meg, hol részint oláh, részint behódolt magyar re­negátokkal akarja oláh szellemben nevelni a magyar tanulókat. E cél­ból Nagyszalontáról a Gozsdu líce­umhoz rendelte be Jágics Pál, Nagy Sándor, Kemény József és Diószegi László gimnáziumi taná­rokat. E megszégyenítő szerepet e tanárok vállalták is, csupán Jágics Pálban volt annyi magyar érzés, hogy visszautasítsa e megbízást. Jágics különben előzőleg szintén premontrei tanár volt Nagyváradon s már ez okból sem vállalkozhatott arra, hogy megölt hajdani iskolája romjain burjánt tenyésszen. Az oláh főigazgatóság ez intéz­kedéséből illetékes körök arra kö­vetkeztetnek, hogy az új magyar gimnázium megnyitására aligha kap engedélyt a váradi magyarság. LEGÚJABB. A bueri temetés. A Lokalanzeiger tudósítójának je­lentése szerint a bueri német halot­takat szerdán hajnalban 2 órakor temették el nagy csendben. A teme­tésen az agyonlőtt németek közeli hozzátartozói jelentek meg. A két lelőtt francia tisztet a legfényesebb katonai pompával temették el. Ara 7 K Szerda, 1923. március 2 Ismét kardot használt a rendőrség. Szétzavarták az egyetemi ifjúságot. A csütörtöki véres rendőrattak után pénteken este a fővárosi egye­temi ifjúság újabb tüntetést ren­dezett. Az egyetemisták a központi egyetem aulájában rendezett gyű­lés után, négyes sorokba fejlődve, a Szózat és a Nép szerkesztőségei előtt szimpatikus tüntetést rendez­tek, majd az Andrássy­ úton tovább vonultak. Mikor a menet az Opera kör­nyékére ért, egy rendőrszakasz ál­lította meg, amelynek vezetője a tüntetőket szétosztásra szólította fel. A tömeg azonban csak igen lassan oszladozott, mire a rendőrök vezetője kiadta a parancsot a szét­­oszlatásra, sőt a Szózat szerint ez a rendőrtiszt az egyetemisták ve­zetőjét pofon is ütötte. A rendőrlegénység a parancsot azonnal teljesítette és a meglehe­tősen fegyelmezett diákságot ki­vont karddal kényszerítette a szét­osztásra. Ez alkalommal többen lapos kardütést szenvedtek. Az attak elől az ifjúság szétrebbent, azonban a rendőrkardok egymás­után osztogatták az ütéseket. Mi­kor az attak véget ért a földön egy egész sereg sebesült feküdt. Hamarosan megjelentek a mentők, akik a súlyos sebesülteket kórház­ba szállították, a könnyebbeken pedig a helyszínen segítettek. A sebesültek száma 15­20. A diákság a sérelmek orvoslása céljából minden követ megmozgat és kijelentette, hogy míg sérelmük orvosolva nem lesz, addig egy zsi­dó diákot sem engednek be az egyetemre. Az attakok ügyében a kormányzó az összes iratokat be­kérette és a minisztertanács is fog­lalkozott ezzel a dologgal. A kardlapozásoknak a parla­mentben is következményei lesz­nek, amennyiben úgy a kormány­párt, mint az ellenzék ezügyben interpellációt fog intézni az össz­­kormányhoz. Marinovich főkapitány Szubián Dezső kapitányt bízta meg az egyetemisták tüntetéséből kifolyó­lag a pártatlan vizsgálat lefolytatás­­ára. A vallomásokból kiderül, hogy minden parancs nélkül azért használták kardjukat, mert élet­­biztonságukat veszélyeztetve látták. Szubián a jegyzőkönyveket áttette a főkapitányhoz, aki a tüntetésnél jelen volt összes rendőrtisztek és rendőrök ellen elrendelte a vizs­gálatot. A fegyelmi ügyek jegyzőköny­vét Marinovich főkapitány fel fogja terjeszteni a belügyminiszterhez, aki dönteni fog a felett, hogy jo­gos volt-e a kard használata vagy sem. Szerencsétlenség séta közben. Vasárnap a kora reggeli órák­ban súlyos baleset érte ren­des reggeli sétája közben Kohn Dávid városi nyilvántartót, a „Bé­kés" volt szerkesztőjét, aki a Novák­­utca Nagyváradi­ út felé eső részén a rossz járdán megcsúszott és lábát törte. Kohn Dávidot a járókelők segí­tették fel a földről, aki azután még saját lábán ment körülbelül 100— 150 lépést, azonban mikor a Tom­­csányi­ utca sarkára ért, óriási fáj­dalmak lepték meg és csak akkor jött tudatára ő maga is annak, hogy lába eltörött. Innen azután kocsin szállították be a kórházba, ahol azonnal kezelés alá vették. Megállapítást nyert, hogy a combcsontja tört ketté. Felgyógyulása hosszabb időt vesz igénybe. A szerencsétlenül járt köz­­becsülésben álló tisztviselő iránt — akit a sors igen nehéz kereszt­tel látogatott meg édesanyja elha­lálozásával — városszerte őszinte részvét nyilvánul meg. Hitek mindenfelől. Milena montenegrói királyné, Ni­kita özvegye, Cap d’Antinesben meghalt. Leánya, Heléna olasz királyné volt mellette utolsó per­ceiben. Az elhunyt királyné het­venhat éves volt és két és fél év­vel élte túl Nikitát, akihez 1860- ban ment nőül. Oroszország egyes városaiban álomkór lépett fel. A folyó évben eddig 50 megbetegedést jegyeztek fel, amelyből 25 halálos kimene­telű volt. Pétervárott 4 eset for­dult elő. __ A svájci munkanélküliség hihe­tetlen nagy arányokat öltött. En­nek az a magyarázata, hogy a né­met alapítású iparvállalatok majd­nem kizárólag a Ruhr-vidéki me­nekültek részére tartanak fenn munkaalkalmat. így történhetett, hogy egyedül a zürichi kerületben átlag ICO megüresedett állásra 2827 jelentkező van. A legkisebb baseli kerületben 2895 férfi és 816 nő van jelenleg munkanévül. Vér*es választói gyűlés Komáromban. A komáromi választási előkészü­letek vasárnap botrányba fúltak. Vasárnap délelőtt tartotta Klebers­berg miniszter a programmbeszé­­dét, mely alkalommal az egyesüle­teket kereste fel s kérte a válasz­tók pártfogását. Ugyancsak vasárnap délután tar­totta programmbeszédét Beniczky Ödön, az ellenzék jelöltje is a vá­sártéren. Mikor az elnök megnyi­totta a gyűlést, azt a kijelentést tette, hogy a nem odavaló elemek távozzanak. Erre elkezdtek kiabálni: „Nem elemek, hanem választók !“ Beniczky megjelenik az emelvé­nyen. Erre elkezdik a Himnuszt énekelni. Rassay és a többiek nem vették le a kalapjukat. Rassay figyelmeztette a rendőrtisztviselőt, hogy tiltsa be a Himnusz éneklé­sét, mert az választói gyűlésen tiltva van. A rendőrtisztviselő erre kijelentette, hogy nem lát okot a Himnusz éneklésének betiltására. Erre Rassay — így jelenti a MTI — azt a kijelentést tette, hogy ha a rendőrtisztviselő nem tud rendet teremteni, majd csinálnak a proletár öklök. Erre a kijelentésre a két párt­beliek egymásra rohantak, botok­kal és öklökkel ütötték egymást. Az összetűzésnek nagyon sok se­besültje lett. HÍREK. C3 OLVASÓINKHOZ!­ ­A szédületes arányokban növekedő drágaság, a papiros árának és a mun­kabéreknek folytonos emelkedése arra kényszerítette a fővárosi lapokat, hogy egy-egy példány árát 20 koronáról 30 koronára, a vasárnapi számok árát pedig 40 koronára emeljék fel. chfem szívesen tesszük ugyan, de a súlyos viszonyok kényszerítő hatása alatt mi is kénytelenek vagyunk lapunk árát a legközelebbi számtól kezdve felemelni.­­A lap új ára példányonként 2 oldalas . . . 10 korona 4 oldalas ... 15 korona 6 oldalas ... 20 korona Előfizetési díj április 1-től V* évre 500 korona. Hisszük és reméljük, hogy olvasóink be fogják látni, hogy erre a lépésre a létfenntartás jogos és parancsoló érdeke kényszerit ért bennünket és igy is csak a legnagyobb áldozatok árán tudjuk lapunkat továbbra is fenn­tartani. Gyula, 1923. március 20. ’BÉKÉS GYULA és VIDÉKE szerkesztősége és kiadóhivatala GYULÁN.

Next