Gyula és Vidéke, 1923. január-június (3. évfolyam, 1-73. szám)
1923-06-10 / 65. szám
Ara 25 K Vasárnap, 1923. junius 10. III. évfolyam 65. szám Telefonszámok: Szerkesztőség 134 Nyomda : 133 POLITIKAI LAP Megjelenik szerdán, pénteken és vasárnap reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Br.Wenckheim Béla utca 9 sz. Előfizetési ár: Negyed évre 750 K. Egyes szám ára két oldalas 15, négy oldalas 25, hat oldalas 30 K Hirdetések díjszabás szerint. Nyílttér sora 75 K Gyermek nyaraltatás. A háború és az arra következő idők szörnyű hatással vannak a nagyváros gyermekeire. A hiányos táplálkozás és a rossz lakásviszonyok következtében a gyermekek testileg rosszul fejlődnek, vérszegények és így a betegségekre sokkal hajlamosabbak. Ezen áldatlan helyzet következménye az, hogy a gyermekek halálozási arányszáma sokkal nagyobb, mint amennyi a születések száma. Ezen elszomorító jelenségnek feltétlenül véget kell vetni, ez azonban csak úgy lehetséges, ha a testileg leromlott, de egyébként egészséges gyermekeket a vidék jó levegőjén helyezzük el. Ismerjük a nehézségeket, mellyel a gyermekek elhelyezése jár. A gazda a nyár folyamán munkájával van elfoglalva, így nem ér rá arra, hogy idegen gyermekekkel foglalkozzék. Ezen kérdés a legjobban úgy oldható meg, ha az üdülésre szoruló gyermekek 15-20-as csoportokban a községi iskolák épületeiben nyernek elhelyezést, hol együtt étkezhetnek és alhatnak. Sőt a gazdaember segítségére is lehet az akció, mert a saját gyermekei is, kik a nyári munka idején felügyelet nélkül volnának odahaza, reggeltől estig napközi gondozásban részesülhetnének. A gyermekek tanítók felügyelete alatt tanulhatnának, szórakozhatnának, így a szülők a gyermekeiket illető gond alól mentességet nyernek és nyugodtan végezhetik súlyos munkájukat. Az elhelyezés eme módja az előbb említetteken kívül más célt is szolgálhatna; a falu gyermeke összekerül a város gyermekével, attól sok oly dolgot sajátíthat el, mihez az előbbinek alkalma nincsen. Hozzájárulhat az ellentétek kiegyenlítéséhez. A tanítói felügyelet pedig kizárja azt, hogy kellemetlenségek forduljanak elő, kizárja már ezt az is, hogy az elküldendő gyermekek kiválasztásánál az erkölcsi magaviseletére igen nagy súlyt helyeznek. A majdan eljövendő nagy idők szükségessé teszik, hogy erős egészséges generációt ne A Ház csütörtöki ülésén Szilágyi Lajos hosszabb beszédben indokolta meg a tisztviselők fizetésemelése ügyében beadott indítványát. Kijelenti, hogy azért beszél fix fizetésűekről és nem tisztviselőkről, mert a szóban forgó személyek háromnegyed része nem tisztviselő, hanem alacsonyabb alkalmazásban van.Nem a középosztályról van elsősorban szó, hanem sokkal inkább a kisegzisztenciákról. Lehetetlen meg nem emlékezni olyan kategóriákról,amelyek tulajdonképen nem tartoznak ide, de amelyekről a gondoskodás kötelezettsége még fokozottabb mértékben fennáll. Ezek a hadiözvegyek, hadiárvák és rokkantak. Szilágyi Lajos ezután hangsúlyozta, hogy a normális parlamentáris megoldás a helyes út. Szilágyi indítványának az a lényege, hogy megjelölje azokat a módokat, amelyekkel a kérdést a leggyökeresebben lehet megoldani. A törzsfizetés ma már említést sem érdemel. Ez meghalt összeg és az államnak gondoskodnia kell arról, hogy a törzsfizetést a mai viszonyokhoz képest rendezze. Ami az aranyparitást illeti, az érdekeltek azt kérik, hogy fokról-fokra bizonyos időközönként történjen meg az átmenet. Az aranyparitás különben a legalsóbb kategóriákban lévő fix fizetésüekre megvan, sőt vannak olyan kategóriák, ahol a fix fizetés meghaladja az aranyparitást. Szilágyi ezután a családi pótlék ügyéről szólt, amelyet ma még nem lehet visszafejleszteni. A természetben való ellátásra nézve helyesnek véltünk, mert csak így fogjuk megőrizhetni nemzeti függetlenségünket. Ápoljuk, erősítsük a magyar fajt, ez legfőbb kötelességünk, de érdekünk is tartaná, ha megszavaztatnák a tisztviselőket, hogy továbbra is akarják-e a természetbeni ellátást vagy készpénzváltságot kívánnak. Az utazási kedvezmények terén vissza kell állítani az 1922-ik évi állapotot. A létszámapasztásnál a kormány takarékossági szempontból indul ki, de ezzel csak csekély összeget takarít meg. A létszámapasztás főleg a bürokratizmus túltengése ellen kívánatos. A hadirokkantakat ne engedje a honvédelmi miniszter állásukból elbocsátani. A nyugdíjasok kedvezményes ellátását ne korlátozzák, ha hatezer koronát kapnak egy hónapban. Teljes szolgálati idő után teljes nyugdíj jár. A fix fizetésűeken és a nyugdíjasokon lehet segíteni, csak akarni kell és ebben a tekintetben a kormánynak nem lesz ellensége. Vagy bizonyos állami kiadásokat kell megszüntetni, vagy bizonyos állami bevételeket kell fokozni. A NEMZETGYŰLÉSBŐL. A tisztviselők ügye a Ház előtt. Az erdők és szőlők vagyonváltsága. Már több ízben megemlékeztünk arról, hogy a második vagyonváltsági törvény végrehajtási utasításának az ezren aluli és felüli birtokokra vonatkozó rész kivételével, a munkálat rendkívül nagy keretére való tekintettel, késik. A második vagyonváltságnak eddig csak az első része van kivetve, a többi rész pedig a végrehajtási utasítás megjelenését várja. Az illetékes helyről nyert értesülésünk szerint az erdő-, szőlő- és gazdasági felszerelések, valamint egyéb tárgyak váltságára vonatkozó végrehajtás már elkészült és revízió alatt áll. A végrehajtási utasítás még a nyár elején megjelenik, úgy, hogy őszre már meg is kezdik a kivetéseket a még hátralékos váltság ágazatokra. Egy érdekes miniszteri döntés* A földmivelésügyi miniszter egy igen érdekes munkabérügyben hozott elvi döntést, melyet az alábbiakban ismertetünk. A döntés már csak azért is érdekességgel bír, mert a miniszter a valorizáció alapjára helyezkedett. Tavaly egy gyulai munkásokból álló csoport dolgozott gr. Wenhheim József birtokán, ahol répamunkákat végeztek. A munkabérben úgy egyeztek meg, hogy minden beszállított métermázsa tiszta répa árának harmadát kapják a munkások. A leszámolásnál azonban nézeteltérések merültek fel és az ügy a főszolgabíróhoz, majd felebbezés folytán az alispánhoz került. Mind a két helyen a munkások kérését — melyben a munkások a beváltási összeg harmadát követelték — elutasították. A munkások felebbezése folytán az ügy a miniszter elé került, aki az aláóüülötti hatóságok döntését megváltoztatva, a munkadíjakat 200 K-ról 256 K-ra emelte fel, azzal az érdekes indokolással, hogy a készpénzben fizetendő munkabéreknek, ha a szerződésileg vállalt munka utóbb teljesítendő, a pénz időközi értékváltozásához kell igazodnia. Szakácsnő beíró főzőnő, intelligensebb nő, aki jó állásra reflektál jelentkezzen délután 4—5 között Lindenberger Erdélyi ut 24/b. 1940 1 ^torozott szobát keres két hónapra magános idősebb urinő. Ajánlatok a Kultúra könyvkereskedésbe kéretnek. 1-3 Egy keveset használt kontrafékes Kerékpár eladó Csabai út 4 sz. 1939 1 Vizsgázott gépész nyári cséplést keres Cim : László András Gyula, Bemutca 20 sz. 1907 1 A vasúttal szemben elfoglalható lakással biró házat, földvagy terményért elcserélném. Cim a GUBA- malomban, 1938 2-lv Szatymazi muskotály és rizling 1 lr 170 K Hász és Kovácsnál