Gyula és Vidéke, 1923. január-június (3. évfolyam, 1-73. szám)

1923-06-10 / 65. szám

Ara 25 K Vasárnap, 1923. junius 10. III. évfolyam 65. szám Telefon­számok: Szerkesztőség 134 Nyomda : 133 POLITIKAI LAP Megjelenik szerdán, pénteken és vasárnap reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Br.­­Wenckheim Béla­ utca 9 sz. Előfizetési ár: Negyed évre 750 K. Egyes szám ára két oldalas 15, négy oldalas 25, hat oldalas 30 K Hirdetések díjszabás szerint. Nyílttér sora 75 K Gyermek nyaraltatás. A háború és az arra követ­kező idők szörnyű hatással van­nak a nagy­város gyermekeire. A hiányos táplálkozás és a rossz lakásviszonyok következtében a gyermekek testileg rosszul fej­lődnek, vérszegények és így a betegségekre sokkal hajlamo­sabbak. Ezen áldatlan helyzet következménye az, hogy a gyer­mekek halálozási arányszáma sokkal nagyobb, mint a­mennyi a születések száma. Ezen elszomorító jelenségnek feltétlenül véget kell vetni, ez azonban csak úgy lehetséges, ha a testileg leromlott, de egyéb­ként egészséges gyermekeket a vidék jó levegőjén helyezzük el. Ismerjük a nehézségeket, mel­­­lyel a gyermekek elhelyezése jár. A gazda a nyár folyamán munkájával van elfoglalva, így nem ér rá arra, hogy idegen gyermekekkel foglalkozzék. Ezen kérdés a legjobban úgy oldható meg, ha az üdülésre szoruló gyermekek 15-20-as csoportok­ban a községi iskolák épületei­ben nyernek elhelyezést, hol együtt étkezhetnek és alhatnak. Sőt a gazdaember segítségére is lehet az akció, mert a saját gyermekei is, kik a nyári munka idején felügyelet nélkül volná­nak odahaza, reggeltől estig napközi gondozásban részesül­hetnének. A gyermekek tanítók felügyelete alatt tanulhatnának, szórakozhatnának, így a szülők a gyermekeiket illető gond alól mentességet nyernek és n­yu­­godtan végezhetik súlyos mun­kájukat. Az elhelyezés eme módja az előbb említetteken kívül más célt is szolgálhatna; a falu gyermeke összekerül a város gyermekével, attól sok oly dol­got sajátíthat el, mihez az előb­binek alkalma nincsen. Hozzá­járulhat az ellentétek kiegyen­lítéséhez. A tanítói felügyelet pedig kizárja azt, hogy kelle­metlenségek forduljanak elő, kizárja már ezt az is, hogy az elküldendő gyermekek kiválasz­tásánál az erkölcsi magavisele­tére igen nagy súlyt helyeznek. A majdan eljövendő nagy idők szükségessé teszik, hogy erős egészséges generációt ne­ A Ház csütörtöki ülésén Szilágyi Lajos hosszabb beszédben indokolta meg a tisztviselők fizetésemelése ügyében beadott indítványát. Kije­lenti, hogy azért beszél fix fizetésű­­ekről és nem tisztviselőkről, mert a szóban forgó személyek háromnegyed része nem tisztviselő, hanem ala­csonyabb alkalmazásban van.Nem a középosztály­ról van elsősorban szó, hanem sokkal inkább a kisegzisztenciákról. Lehetetlen meg nem emlékezni olyan kategóriákról,amelyek tulajdon­képen nem tartoznak ide, de ame­lyekről a gondoskodás kötelezettsége még fokozottabb mértékben fennáll. Ezek a hadiözvegyek, hadiárvák és rokkantak. Szilágyi Lajos ezután hangsúlyozta, hogy a normális parlamentáris meg­oldás a helyes út. Szilágyi indítványának az a lé­nyege, hogy megjelölje azokat a mó­dokat, amelyekkel a kérdést a leg­gyökeresebben lehet megoldani. A törzsfizetés ma már említést sem érdemel. Ez meghalt összeg és az államnak gondoskodnia kell arról, hogy a törzsfizetést a mai viszonyok­hoz képest rendezze. Ami az aranyparitást illeti, az ér­dekeltek azt kérik, hogy fokról-fokra bizonyos időközönként történjen meg az átmenet. Az aranyparitás különben a legalsóbb kategóriák­ban lévő fix fizetésüekre megvan, sőt vannak olyan kategóriák, ahol a fix fizetés meghaladja az aranyparitást. Szilágyi ezután a családi pótlék ügyéről szólt, amelyet ma még nem lehet visszafejleszteni. A természetben való el­látásra nézve helyesnek véltünk, mert csak így fogjuk megőrizhetni nemzeti független­ségünket. Ápoljuk, erősítsük a magyar fajt, ez legfőbb köte­lességünk, de érdekünk is­ tartaná, ha megszavaz­tatnák a tisztviselőket, hogy továbbra is akar­ják-e a természetbeni ellátást vagy készpénz­­váltságot kívánnak. Az utazási kedvezmények terén vissza kell állítani az 1922-ik évi állapotot. A létszámapasztásnál a kormány takarékossági szempontból indul ki, de ezzel csak csekély összeget taka­rít­­ meg. A létszámapasztás főleg a bürokratizmus túltengése ellen kívá­natos. A hadirokkantakat ne en­gedje a honvédelmi minisz­ter állásukból elbocsátani. A nyugdíjasok kedvezményes el­látását ne korlátozzák, ha hatezer koronát kapnak egy hónapban. Tel­jes szolgálati idő­­ után teljes nyug­díj jár. A fix fizetésűeken és a nyugdíja­sokon lehet segíteni, csak akarni kell és ebben a tekintetben a kor­mánynak nem lesz ellensége. Vagy bizonyos állami kiadásokat kell meg­szüntetni, vagy bizonyos állami be­vételeket kell fokozni. A NEMZETGYŰLÉSBŐL. A tisztviselők ügye a Ház előtt. Az erdők és szőlők vagyon­­váltsága. Már több ízben megemlékeztünk arról, hogy a második vagyonvált­­sági törvény végrehajtási utasításának az ezren aluli és felüli birtokokra vonatkozó rész kivételével, a mun­kálat rendkívül nagy keretére való tekintettel, késik. A második vagyon­­váltságnak eddig csak az első része van kivetve, a többi rész pedig a végrehajtási utasítás megjelenését várja.­­ Az illetékes helyről nyert értesülésünk szerint az erdő-, szőlő- és gazdasági felszerelések, valamint egyéb tárgyak váltságára vonatkozó végrehajtás már elkészült és revízió alatt áll. A végrehajtási utasítás még a nyár elején megjelenik, úgy, hogy őszre már meg is kezdik a kiveté­seket a még hátralékos váltság ága­zatokra. Egy érdekes minisz­teri döntés* A földmivelésügyi miniszter egy igen érdekes munkabérügyben ho­zott elvi döntést, melyet az alábbi­akban ismertetünk. A döntés már csak azért is érdekességgel bír, mert a miniszter a valorizáció alapjára helyezkedett. Tavaly egy gyulai munkásokból álló csoport dolgozott gr. Wenhheim József birtokán, ahol répamunkákat végeztek. A munkabérben úgy egyez­tek meg, hogy minden beszállított métermázsa tiszta répa árának har­madát kapják a munkások. A leszá­molásnál azonban nézeteltérések me­rültek fel és az ügy a főszolgabíró­hoz, majd felebbezés folytán az al­ispánhoz került. Mind a két helyen a munkások kérését — melyben a munkások a beváltási összeg har­madát követelték — elutasították. A munkások felebbezése folytán az ügy a miniszter elé került, aki az aláóüülötti hatóságok­­ döntését megváltoztatva, a munkadíjakat 200 K-ról 256 K-ra emelte fel, azzal az érdekes indokolással, hogy a kész­pénzben fizetendő munkabéreknek, ha a szerződésileg vállalt munka utóbb teljesítendő, a pénz időközi értékvál­tozásához kell igazodnia. Szakácsnő beíró főzőnő, intelligensebb nő, aki jó állásra reflek­tál jelentkezzen délután 4—5 között Lindenberger Erdélyi­ ut 24/b. 1940 1 ^torozott szobát keres két hónapra magános idősebb urinő. Ajánlatok a Kul­túra könyvkereskedésbe kéretnek. 1-3 Egy keveset használt kontrafékes Kerékpár eladó Csabai­ út 4 sz. 1939 1 Vizsgázott gépész nyári cséplést keres Cim : László András Gyula, Bem­­utca 20 sz. 1907 1 A vasúttal szemben elfoglal­ható lakással biró házat, föld­vagy terményért elcserélném. Cim a GUBA- malomban, 1938 2-lv Szatymazi muskotály és rizling 1 l­r 170 K Hász és Kovácsnál

Next