Gyulai Hírlap, 1961. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1961-01-06 / 1. szám
»et. Jan. 6., fentek fs békés megyei népújság gyulai kiadása H. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Megháromszorozódott a televízió-tulajdonosok száma Gyulán A múlt év utolsó hónapjaiban szinte ugrásszerűen megnövekedett a gyulai televízió-tulajdonosok száma. Míg az ősszel csak mintegy 70—80 televíziós készüléket tartott számon a posta, január első napjaiban már közel 220-ra növekedett ez a szám. Alig egy éve még ritkaság volt, ma már szinte minden kerületben ott csillognak a televíziós készülékek antennái. Hogy mennyire megkedvelték a gyulaiak a televíziót, bizonyítja az is, hogy karácsony hetében több mint 40 készüléket vásároltak a Keravill-boltban. Örvendetes, hogy az intézmények után egyre több üzemi munkás és tsz-paraszt vallhatja magát a televíziós készülék boldog tulajdonosának. Az év első munkanapján Éppen úgy kezdődött, mint máskor, mégis más volt a hangulata ennek a hétfői reggelnek, mikor a munkások felvették a szerszámaikat, s megindították az olajtól csillogó gépeket. így kezdődött, aztán egyre nagyobb iramban dolgoztak a Vas- és Fémipari Rtsz-ben is az új év első munkanapján. Sikerült zökkenőmentesen kezdeni az évet "– mondta Szűcs Lajos elvtárs, a szövetkezet elnöke. A termelés megjavításán kívül — amihez minden lehetőségünk megvan — szeretnénk növelni a ktsz munkaterületét. Reméljük, hogy egy hónapi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést ez évben is tudunk osztani. A műhelyekben az acélcsengésbe jókedvű nevetés és szilveszteri tréfák hangja vegyült. A forgácsológépek zakatolása, a köszörűk szikraesője azt bizonygatta, hogy gazdáik az idén is túl akarják teljesíteni a tervet. Reméljük, ez az év is hoz majd újat, mondotta Tóth Béla, a szövetkezet egyik legrégibb tagja. Felmérni is nehéz, mennyire megváltozott, megnövekedett a ktsz azóta, hogy tizenheten megalapították. Akkor még egyetlen műhelyben szorongtak, most pedig ez a nagyüzem is szűk lett. Az idén ötven éve, hogy a lakatos szakmában dolgozik, de az újév napjával ő is friss lendülettel fogott munkához. Rákos István szerint is jól kezdték az évet. Brigádja el akarja nyerni ebben az évben a „Szocialista brigád” címet. Az emeleti műhelyekben a nyugdíjas tagok munkálkodnak. Nem egy közülük a hetvenedik évét tapossa. Csak nem maradunk otthon? — mi is részt kérünk az új év munkájából — mondja Deim Béla bácsi, akit hangos helyesléssel veregettek bálba a körénk gyűlt „fiatal” öregek. Nem a „legifjabb brigád“, azért mégis ők a szövetkezet közkedveltjei — mutatta be őket Szűcs elvtárs. Alig egy órája kezdték a munkát, de már belemelegedtek. Nekem a mellényt is le kellett vetnem, nehogy lemaradjak a „suhancok” mögött — mondta huncutul csillogó szemekkel Tóth Karcsi bácsi. A pósteleki konzervgyár befejezte idénymunkáját Az elmúlt években s az idén is nagy mennyiségű gyümölcsöt és főzelékfélét dolgozott fel a konzervgyár. A közkedvelt üveges lecsóból 20 vagonnal, borsóból 17 vagonnal dolgoztak fel. Mintegy 30 vagon vegyesízt gyártottak, 5 vagon poharas készítményt és 10 vagon befőttkonzervet készítettek. Éves tervét 110 százalékra teljesítette. Ez több mint 400 ezer forintot jelent a gyár termelésében. Megalakult Gyulán a vízgazdálkodási társulat Gyula 30 ezer holdas határainak vízgazdálkodása elhanyagolt képeit mutatott a múltban. A város körüli földek egyéni gazdaságai nem sok gondot fordítottak a régi csatornák karbantartására, illetve új csatornák építésére. Egy-egy nagyobb eső vagy hirtelen olvadás után több ezer hold vetés került víz alá. Az évi termés egy része mindig veszélyeztetve volt. Ezt a hiányosságot akarja most felszámolni a gyulai vízgazdálkodási társulat, amelynek megalakulását december 30-án mondották ki a Gyula-környéki gazdaságok — az állami gazdaság, a tangazdaság — és a város termelőszövetkezeteinek vezetői. A megalakult társulat közgyűlése megválasztotta a vezetőséget, a felügyelő-bizottságot. A vízgazdálkodási társulat feladata Gyula határának vízmentesítése, illetve vizeinek felhasználása, a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében. A gyulai határ vizeivel most már a társulat rendelkezik. Hogy vízgazdálkodásuk eredményes lesz, arra biztosíték a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, amely minden segítséget meg fog adni e fiatal szerv eredményes működéséhez. Vezessék be az iskolákban a tej, kakaó és kávé árusítását Egy olvasónk kérése: A pesti iskolákhoz hasonlóan, a gyulai iskolákban is kezdjék meg a tej, kakó és kávé árusítását! Értesülésünk szerint ez a hasznos és egészséges intézkedés a pesti iskolákban nagyon jól bevált. Az említett tejes italok fehérjetartalmuknál fogva elősegítik a serdülő gyerekek szervezetének erősödését. A- és C-vitamin tartalmánál fogva is előnyös. Ezeknek az italoknak a bevezetése azért is ajánlatos, mert a téli hónapokban a gyermekek kevesebbet tartózkodnak levegőn, így étvágytalanságuk is fokozott. A pesti iskolákban a fenti italok árusításához a gyermekek különkülön színes szívócsövet kapnak, ez is jó ötlet. Meg kellene valósítani! Özv. Scheibert Józsefné az 1960-as év anyakönyvi statisztikájából Érdekes adatok: A születések száma az elmúlt év folyamán 246 volt, ugyanakkor elhaltak 293-an. A házasságkötések száma 218 volt, ebből dísztermi házasságot kötött a tavalyelőtti 28 párral szemben 45 ifjú pár, Qífjihitközik — A TANÍTÓ NÉNI — IV. osztályosok. — Ez még alsó tagozat. Azonban a tananyagban és követelményekben mégis ugrásszerűen nagy a különbség az előbbi három osztállyal szemben. Átmenet és előkészítés ez az osztály ahhoz, hogy gyermekeink a felső tagozatban teljesen megállják helyüket. Óráról órára most rakjuk le a végső alapot a szakosított tantárgyak tanulásához. Új tantárgy az osztályban: a földrajz, mely először kíván a gyermektől rendszeres tanulást és önálló kifejezésmódot. Hogy „jól feleljen” — a megtanult anyag elmondását feltétlenül gyakorolni kell. Önmaga azonban e korban még nem tudja elbírálni, hogy tudása megfelelő-e már, vagy még tanulnia kell a leckét. Tehát gyermekeink jobb előmenetele érdekében e téren segítheti a szülő az iskola munkáját elsősorban. Rendszeresen ellenőrizzék az írásbeli feladatokat, kérdezzék ki a megtanulandó anyagrészeket! Még egy, amit kérünk a szülőktől! — Mi, nevelők, az iskolareform vezérelveit betartva igyekszünk a gyermekeket minden túlterheléstől mentesíteni. Csökkentettük a tananyagod rövidített órákban tanítunk, kevesebb házi feladatot adunk, mert a gyermeknek pihenésre feltétlenül szüksége van, hogy fejlődő szervezete a tanítási órákon legyen igazán fogékony. Kérjük tehát, hogy a szülők se terheljék a gyermekeket iskolán kívüli elfoglaltságokkal. Gondoljanak arra, hogy mindenekelőtt az iskola adta tudás szolgál alapul az életre . BERES ISTVÁNNÉ A gyulai „vadászmezőkön“ • Rengeteg a vad Gyula környékén Vasárnaponként sűrűn dörögnek a vadászok puskái a gyulai határban, s egy-egy lövés után elégedett kiáltások nyugtázzák az elejtett vadat. Közel harmincezer hold vadászterület áll rendelkezésére a 45 vadászból álló gyulai vadásztársaságnak, akik között ott vannak a város leghíresebb vadszakértői is. Az idei évad sem szűkölködik vadban, jóval több a fácán, mint az elmúlt években. A híres őzállomány is szépen gyarapodott, s ma már mintegy 350 őz él a gyulai vadászmezőkön. Az évenkénti kilövés az idén sem marad el, mert a továbbtenyésztésre alkalmatlan 20—25 darabot kilövik. Melyik vadász szívét ne dobogtatná meg, mikor a jól sikerült körvadászat végén megszemléli a nemegyszer 2—300 nyálból álló vadászzsákmányt. És hogy mennyire hasznos a vadállomány gondozása, bizonyítja az is, hogy egy télen ellátják vadhússal a várost, és még továbbszállításra is jut. A gazdag zsákmány szinte minden évben idecsábítja a külföldi vadászokat. Ilyen alkalmakkor bizony kimondhatatlan a riadalom a határ vadlakói között. Talán még sohasem volt olyan nagy az érdeklődés a vadászat iránt, mint most. Nem csoda, mert a megszaporodott vadállomány vonzza a „puskás embereket”* Egy napi zsákmány