Gyulai Hírlap, 1967. július-december (8. évfolyam, 50-100. szám)

1967-07-04 / 50. szám

Ara 60 füléi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! »67. jú­lius 4., kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG GYULAI KIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 1O. SZÁM A város jelene és jövője Nyilatkozik dr. Vidó István, a városi tanács vb elnöke Gyula hírneve gyorsan túlter­jedt a város és az ország határa­in. Mindez a város vezetőinek és lakóinak áldozatkész munkáját dicséri. Hogy hol tart ma a vá­rosfejlesztés és milyen nagyobb feladatok előtt áll ma a Körös­vidék népszerű városa, erről dr. Vida Istvánt, a helyi tanács el­nökét kérdeztük meg. • •­­ A városfejlesztés, vélemé­nyem szerint komplex feladat, nem lehet egy-egy területre leszűkí­teni, hanem az egészet együtt kell vizsgálni. Egyik terület fej­lesztése magával hozza a többi fejlesztését is. Időszakonként ter­mészetesen lehet és kell is egyik­másik megvalósítandó tervre több figyelmet és energiát fordítani — mondotta Vidó elvtárs. — Mik voltak az elmúlt évek eredményei és milyen hatással vannak ezek a jövőre? — Az első feladat a közműve­sítés alapjainak lerakása volt. Gyula régi város, a közművesí­tés igen nagy problémát jelent, ami hosszú ideig nem volt meg­oldva. Szükséges volt a vízmű­­vesítés, csatornázás, közvilágítás korszerűsítése. Az utóbbi években erőteljesen folytak ezek a munká­latok és nagyrészt befejezéshez közelednek. A növekvő tömegigé­nyeket elégítik ki, hiszen nagyon megnőtt az energiaigény, a tele­vízió és a háztartási gépek szá­ma, de egyben alapjait is jelen­tik a továbbfejlesztésnek, a váro­sias jellegű, kulturált lakásépítés­nek. — Mi a helyzet az iparfej­lesztéssel? — Ennél szintén fontos a köz­műellátás biztosítása. Társadalmi és egyéni érdekből is fontos az ipar fejlesztése, hogy a lakosság minél nagyobb számban helyben találjon munkát, mert a tapasz­talat azt bizonyítja, hogy ha va­laki más városban dolgozik, egy idő után ott is telepszik le. — Voltak olyanok, akik meg­kérdezték, miért nem inkább az iparfejlesztést szorgalmazták előbb? — Nem szabad a két dolgot szembeállítani, az egyik segíti a másikat. Az iparban dolgozók számára sem lehet közömbös, hogy milyen helyen dolgoznak. Véleményem szerint jó úton jár a város. A komplex szemléletet alkalmazva az igények pontos szem előtt tartásával kell a város fejlesztését megvalósítani. Most például a közművesítés megvaló­sulása után inkább fordíthatjuk a figyelmet az iparfejlesztésre és a többszintes lakásépítésre. — A város idegenforgalmi hírneve igen megnőtt. Mit tet­tek eddig ennek érdekében? Mik a következő évek felada­tai? — Gyógyüdülőhellyé szeret­nénk nyilvánítani Gyulát. Ez megfelelő kulturált települési vi­szonyt igényel. A fejlesztésnél fi­gyelembe kell vennünk, hogy mit szeretnének a gyógyulni, üdülni, kirándulni jövő emberek kapni. A Várfürdő kiépítése nagyban segítette terveinket, de nem lehet mindent csupán a für­dőépítésre leszűkíteni. Szükséges a kulturális élet fellendítése, szí­nesítése. Ezt a célt szolgálják a különböző kulturális, szakmai és tudományos rendezvények. Pél­dául az Erkel Diákünnepek, az eszperantó nyári egyetem és­­ a várjátékok. Tervezzük egy kul­­túrház építését, amelyben nagy­méretű színházterem kap elhe­lyezést. — A vendégfogadáshoz meg­felelő elhelyezés és ellátás szükséges. Hogyan gondoskod­nak erről? — Rövidesen elkezdik egy 400 férőhelyes SZOT-szálló építését. A KIOSZ vezetőségével is tár­gyal a tanács üdülő építéséről. Ké­szül egy turistaszálló és cam­ping­­tábor is. A mikrohotel mellett 400 vendég befogadására alkal­mas étterem épül ugyancsak ta­nácsi támogatással. A vasútállo­más mellett utasellátó, meleg­konyhás vendéglő nyílik A Gyo­mai Halászati Tsz halászcsárdát nyit. A földművesszövetkezet és a halászati termelőszövetkezet egyre nagyobb helyet kapnak. A városközpontban egy fmsz-üz­­letház épül, Máriafalván presszót nyitnak. Természetesen továbbra is támogatjuk a kiskereskedelmi és más vállalatokat is. Épül egy ABC-áruház és a vendéglátóipari vállalat régi „Ilkovics-szerű” kocsmáit hangulatos kisvendég­lőkké alakítják. — Hogyan alakult a városkép? — Gyula messze elöljár az or­szág többi városa között a par­kosításban. Míg országosan 7,5 négyzetméter park jut egy főre, addig nálunk 19 négyzetméter. A parkok kialakításánál korszerűbb megoldásokra törekszünk. A kö­zelmúltban 13 új műalkotással gazdagodott a város. A közvilá­gítás mellett korszerűsítették az üzletek kivilágítását. Megkülön­böztetett figyelmet fordít a tanács a műemlékjellegű épületekre, amelyben nagy segítséget nyújt a város lakossága is. Az idegen­­forgalom növekedése, a fizető­vendégszolgálat és a megnöveke­dett munkalehetőségek anyagilag segítik a lakosságot. — Hogyan segítik más szer­vek a város törekvéseit? — Gyula tekintélye egyre nő a felsőbb vezetés körében, s a se­gítőkészségük kamatozik. Bőven van feladat a következő évekre. Ilyen többek között az üt­es járdaépítés rendszeres növelé­se. A város eddigi nagyszerű eredményei egyben útmutatást jelentenek a jövőben is. Kívül-b­elü­l tataroznak , fürdőt építenek az iparitanuló-intézetben A MŰM 613. Gyulai Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakiskola épületét a napokban birtokba vette a Sarkadi Építő­ipari Ktsz karbantartó brigádja. Másfél millió forintos költséggel kívül-belül tataroznak, és parket­­tázzák a tantermeket. Ezzel pár­huzamosan egymillió forintért új fürdőt létesítenek. Hideg-meleg zuhany és központi fűtés bizto­sítja majd a tanulók kényelmét, munka utáni tisztálkodását. Erdei Ferenc látogatása városunkban Július 1-én délután városunk­ba érkezett dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára. Dr. Berecz­­ky Sándornak, a városi vb tit­kárának, Nagy Ferencnek, a Hazafias Népfront Békés megyei titkárának és Banadics Márton­nak, a Hazafias Népfront Gyu­lai Városi Bizottsága elnöké­nek kíséretében megtekintette a Kohán-hagyatékot, és a város nevezetességeit, este pedig je­len volt a Bánk bán premier­jén. Vasárnap megtartotta első ülését a Várszínház társadalmi vezetősége, amelyre meghívták a Budapesti Nemzeti Színház igazgatóját, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatóját, a párt me­gyei bizottságának, a megyei tanácsnak és a Hazafias Nép­front megyei bizottságának kép­viselőd. Dr. Vida István vb-el­­nök megnyitója után Miszlay István, a békéscsabai Jókai Színház rendezője előadásában ismertette a Várszínház fejlődé­sét és a jövő feladatait. A Várszínház társadalmi ve­zetőségének elnöki tisztét dr. Erdei Ferenc tölti be. Egy perc tele­fon: Gyulaiak Lipcsében, Bécsben, Londonban — Halló, IBUSZ-iroda? — Igen, tessék! —• A Gyulai Hírlap olvasóit szeretnénk tájékoztatni, hová utazhatnak a nyáron és ősszel? — A fő szezonban a balatoni és a pécsi útjaink már telítet­tek, de még elfogadunk jelent­kezéseket a háromnapos észak­magyarországi túrára. A július 26-án induló csoport tagjai megtekintik Miskolc és Tokaj nevezetességeit, számukra tel­jes ellátást biztosítunk. — És külföldre? — Minden hely foglalt az augusztus 20-i kolozsvári autó­­buszútra, itt öt napig tartózkod­nak a résztvevők. Már sok a jelentkező az őszi lipcsei vásár­ra, ahová szeptember 1-én, 2- án, 4-én, 5-én és 6-án indítunk csoportot. Októberben Jugosz­láviában 12 napot tölthetnek a kirándulók, eljuthatnak többek között Splitbe, Dubrovnikba és Belgrádba. Az öt, illetve nyolc­napos osztrák körutazás során a turisták megismerkedhetnek Bécs és Graz nevezetességeivel. Az Orient-Expressz visszi uta­sainkat Párizsba, itt fél penziós ellátásban része­sülnek, az október 6-i, 13-i és 20-i turnusra lehet jelentkezni. Nagyon szépnek ígérkezik a 8 napos svájci és londoni, a hét­napos görögországi, a kilenc­­napos stockolmi, valamint a tö­rökországi és az egyiptomi ki­rándulás. —­ Köszönjük a tájékoztatást. Olvasóinknak kívánjuk, minél többen utazzanak az említett országokba és felejthetetlen él­ményekben gazdagodva jöjje­nek haza. (ny. r.) Aratnak az állami gazdaságban A „kasza alá érett” kifeje­zést úgy módosíthatjuk: kom­bájn alá érett a gabona. Ugyanis a Gyulai Állami Gaz­daság több ezer holdas szőkü­­lő búza- és ősziárpa-tábláin öt kombájnnal elkezdték a ter­més betakarítását. A 300 hold őszi árpa és az ezer hold búza jó termést ígér. Előzetes becslések szerint ka­taszteri holdanként 20 mázsás termésre számítanak. Különö­sen a „San Pastore” olasz búza vált be, ennek kedvezett leg­inkább az időjárás. A szemvesz­teség csökkentéséért és a mun­ka minél gyorsabb elvégzésé­ért a gazdaság vezetői és dol­gozói elhatározták, hogy ha az idő engedi, vasárnap is teljes műszakban dolgoznak a kom­bájnokkal. A betakarító gépek után azon­­na hántják a tarlót, szórják a műtrágyát és előkészítik a ta­lajt a másodvetések alá. V. A SOMERA ESPERANTO UNIVERSIATO Dimitrovnak, a lipcsei per hősének titkára és Mr. Keable, a Morning Star rovatvezetője a résztvevők között Szombaton érkeznek Gyulára az­­ V. Nyári Szabadegyetem bel- és külföldi vendégei s előadói. Ne­ves személyiségeket köszöntünk, a résztvevők között lesz Georgi Di­mitrovnak, a lipcsei per hősének titkára, Asen Grigorov szófiai lapszerkesztő és Mr. Keable, a Morning Star rovatvezetője. Va­sárnap délelőtt dr. Vida István vb-elnök és dr. Bácskay István, a Magyar Eszperantó Szövetség el­nökhelyettese üdvözli a megjelen­teket, majd Kádár Imre és Szi­lágyi Miklós „A magyarság szár­mazása” címmel tart előadást. Másnap dr. Bácskay Istvánnak az „idegenforgalom és közleke­dés”, Hugo Kraus-nak, az Osztrák Eszperantó Szövetség elnökének pedig „A természet életéből” cí­mű beszámolója hangzik el. A kö­vetkező napokon Kazimierz Szczurek (Lengyelország) a könyv történetéről, Asen Grigo­rov „A történelmi sorsfordulók­ról”, dr. Mátéffy József a magyar építőművészet kiemelkedő alko­tásairól, Ponori Thewrewk Aurél professzor az űrkutatás jelentő­ségéről, Hugo Kraus a kék Duna mentéről, dr. Batizi László pro­fesszor és dr. Szemenyei Bálint korunk modern építőművészeté­ről tart referátumot. A résztvevők programjában is­merkedési est, nyelvvizsgák, kör­séta a városban, filmdélután, hangverseny a várban és a virág­­kiállítás megtekintése szerepel. Július 15-én délelőtt Enyedi G. Sándor, az egyetem elnöke vesz búcsút a bel- és külföldi eszpe­­rantistáktól. (d. s.) Bővítik a cementipari vállalatot • A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére terven felül egymillió forint értékű kerítést készítenek el . A cementipari vállalat a meg­növekedett igényeket már nem tudta kielégíteni s ezért vált szükségesssé a meglevő telep bő­vítése. Az­­ előkészületi munkák jó ütemben haladnak s a harma­dik negyedévben már elkezdik a részleges termelést. A vállalat dolgozói a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordulójá­nak tiszteletére vállaták, hogy az év végéig terven felül egymillió forin­t értékű cementkerítést ké­szítenek. Éves tervüket időará­nyosan teljesítik, sőt már 120 ezer forint értékű terméket leszállítot­tak a TÜZÉP-nek a harmadik ne­gyedévi tervből. (b. 6.)

Next