Gyulai Hírlap, 1968. július-december (9. évfolyam, 50-99. szám)

1968-07-02 / 50. szám

Uralják a búzát, befejezték az árpa aratást az állami gazdaságban Jó termés ígérkezik a két termelőszövetkezetben is Az idei Péter-Pál napja az ara­tás derekán találta a betakarítás­ban dolgozókat. A kiadós májusi eső hatására dúsak a kalászok, csak kisebb területen észleltek kényszerérést, magszóródást. Mindkét szövetkezett öt-öt sa­ját új kombájnt készített fel az aratásra. Traktorokból, szerelők­ből a legjobban dolgozókat válo­gatták a gépekre. A bevált mód­szer szerint egy gépcsoportban üzemelnek, melyhez hozzátarto­zik a műhelykocsi a legtöbbször hibásodó pótalkatrészekkel és a szükséges számú szállítóeszköz. A Köröstájban a Békéscsabai Gépjavító Állomás három kom­bájnja dolgozik még szerződésre. A rendelkezésre álló gépi kapa­citást figyelembe véve előre láthatólag július végére várható az aratás befejezése. Őszi árpának 67, kétszeresnek 52, búzának 5 százalékát aratták le szombatig. A Köröstájban 210 hold őszi árpából 252 tonna ter­mést terveztek, eddig learattak, elcsépeltek 182 holdat, a kapott termés 272 tonna. Átlagosan a Köröstájban egy-két mázsával magasabb átlagtermés várható a tervezettnél, míg a Munkácsy­­ban a tervezett látszik reálisnak. A korai beérés kissé meglepte a gabonafelvásárló vállalat dol­gozóit. Az első szállítmányok megérkeztekor még folyt a gépi berendezés javítása, a tárolótér fertőtlenítése. Az idén először fo­gad a gyulai raktár tisztítatlan kom­báj a­ gabonát P. 1. Arról beszélgettünk Pepó Pál főagronómussal, hogy régen ezen a napon, Péter-Pálkor kezdődött az aratás, mert — úgy mondták — már megszakadtak a gyökerek. Az idén június 22-én kezdték vágni itt az árpát, péntek estére be is fejezték az aratást. Két nap­pal ezelőtt álltak neki a gépek a 230 holdas San Pastore táblának, amely kereken 21 mázsa átlagter­mést adott. Vasárnap reggel há­rom SZK—4-es és három SZK— 3-as, köztük az egyik első alka­lommal állt neki a Bezosztáló­nak. Ez a fajta már teljesen akli­­matizálódott a mi talaj- és éghaj­lati viszonyainkhoz. Érdekes, hogy 1961-ben 35 holdon 41,5 má­zsás átlagtermést ért ebből a gazdaság és ezt az orságos re­kordot még ma is tartják. Közben felsorakoztak a gépek és egymás mellett nagy port ke­verve és jó termést aratva vág­ták a rendet, hét centis, egyenle­tes tarlót hagyva maguk után. Vincze Endre üzemrészvezető szerint erről a 80 holdas tábláról­ 25,26 mázsás átlagot várnak, az­­ egész 945 holdas vetésterületről pedig húszasat, ami jobb a ter­vezettnél. Jó az árpahozam is, ebből 20,10 mázsa az átlag, de volt 42 holdas olyan táblájuk, amely 26-ot adott. A szőke bú­zatáblákon túl borsót arattak, természetesen géppel. Vetésterü­­­­letük ebből 80 hold, amiből 50 termése exportra kerül. Jól fizet­nek érte. Délelőtt 9 óra körül már mele­gen sütött a nap, a gépek meg­állás nélkül folytatták az aratási csatát. Dübörgésük valóban csa­tazajra emlékeztetett. A gazda­­­­ság központjában a gabonaszerű mellett is gép zakatolt, néhány ember szorgoskodott körülötte, tisztították az árpát. A szomszé­dos épület tetején kis kalickájá­­ban őrhelyén állt a tűzfigyelő. Ha minden jól megy, a hónap közepén elcsendesedhetnek az aratógépek az állami gazdaság határában. I. L. Negyvenegy mássa nyomában Vasárnap hajnalban meglehe­tősen hűvös időben készítették elő a kombájnokat az állami gaz­daság gépkezelői a farkashalmi határban. Esőgyanús felhők ker­­getőztek az égen, egyre fehéreb­bé váltak és 7 óra körül előbújt a nap. Már a jövő évi tervet készíti az erdőgazdaság Összevont műszaki tanácskozást tartottak az erdőgazdaság hatvan dolgozójának részvételével, ame­lyen megvitatták az év elején be­vezetett új gazdaságirányítási rendszer tapasztalatait. Részletesen elemezték az eddig kialakult hely­zetet, az eredményeket, a gazda­ság kilátásait. A vitából kiderült, hogy bár az aszály némileg gátolta az ered­ményességet, a rugalmas vezetés megtalálta ennek ellenszerét, a kisegítő ágazatok pedig jobb tevé­kenységgel pótolták a kieséseket. Ezek között a termelőszövetke­zetek közös vállalkozása részére több millió forint értékű különbö­­­ző gyártmányt készítettek, eleget­­ tesznek a hódmezővásárhelyi épí­­­­tő vállalat n­yílászáró szerkezet­i megrendeléseinek, foglalkoznak víkendházak sorozatgyártásával, ami iránt különösen az utóbbi idő­ben örvendetesen nagy az érdek­lődés. Az erdészet dolgozói készí­tették a nemrég megnyílt reme­tei csárda épületét, ami ide­genforgalmi látványosságszámba megy. Ismertették a tanácskozáson a jövő év terveit, elképzeléseit, ami már azért is figyelemre méltó, mert ilyen korán még soha nem terveztek a következő évre. Kielégítő a gazdaság exportte­vékenysége, ötszáz köbméter pa­­­­pírfát szállít­nak Ausztria részére, s Jugoszláviába 100 köbméter rövid­­ nyárdeszkát küldenek kísérleti céllal. Amennyiben­­ ez beválik, nagyobb tételű megrendeléssel számolhatnak. A vadgazdálkodás eredményeit mutatja, hogy az itt járt külföldi vadászok 7 ezer dollárt hagytak e, a gazdaságnál. A német, osztrák,­ francia, svájci, olasz vadászokat augusztusban újabbak követik, köztük többen visszatérőként látó- j gartják a gazdaság vadászterületét. B. O. I Erélyes intézkedéseket sürgettek a népi ülnökök az alkoholisták és a garázdálkodók ellen Az új gazdaságirányítás jelen­tős feladatokat ró a népi ülnökök­re is, akik a termelő munkában tevőlegesen vesznek rész­t. Ezért volt különös fontosságú a városi tanácsháza nagytermében megtar­tott ülnöki értekezletnek, amelyen megjelent Halics Sándor, a városi pártbizottság titkára, dr. Bakó József, a megyei bíróság elnökhe­lyettese, dr. Mucsi Imre, a járási tanács vb-titkára, Mészár József, a városi tanács vb-elnökhelyette­­se, dr. Csanálosi Árpád, a városi és járási ügyészség vezetője is. Dr. Horányi Márton korelnöki megnyitója után dr. Csaba Mi­hály, a járásbíróság elnöke tar­tott beszámolót a bíróság munká­járól, az újabban megjelent jog­szabályokról és a miniszteri tájé­koztatókról. Közölte, hogy a me­gyei bíróság által megtartott ál­talános és utóvizsgálat pozitíven értékelte a járásbíróság munká­ját, ami vonatkozik a népi ülnö­kökre is. Dr. Bakó József hangsú­lyozta a megyei vezetésnek azt a megállapítását, hogy a népi ülnö­kök az elmúlt időszakban jó mun­­k­ást végeztek, fokozni kell azon­ban sajá­t képzésüket, mert az új mechanizmusban való ítélkezés velük szemben is fokozott köve­telményeket támaszt. Felszólalá­sában az új gazdaságirányítás kö­vetelményeivel foglalkozott­ Ha­lics Sándor is. Felhívta a figyel­met a fellazítással és a téves esz­mékkel szemben szükséges társa­dalmi harcra, aminek nyomban, a helyszínen kell érvényesülnie. A hozzászóló ülnökök erélye­sebb intézkedéseket sürgettek az alkoholistákkal, a garázdákkal és a társadalmi tulajdont károsítók­­kal szemben, akiknél a szabadság­­vesztés felfüggesztését nem látják indokoltnak. Az ülnöki beszámo­lók fontosságát hangsúlyozta Murvai István, dr. Mucsi Imre pedig az ülnökeikhöz intézett fel­hívást az alkoholisták elleni küz­delem fokozására, miután a fel­szólalások és a beszámoló az al­kohol hatása alatt elkövetett bűncselekmények elszaporodásá­ra enged következtetni. Ez külö­nösen a közlekedési szabályok megsértésénél állapítható meg. —a i— Első alkalommal jelentkeztek litván és finn csoportok az eszperantó nyári egyetemre Július 7-én, vasárnap délelőtt 9 órakor nyitják meg,ünnepélyesen a hatodik nyári eszperantó egye­temet Gyulán, a tanácsháza dísz­termében. Erre a magyarokkal együtt 11 ország <eszperantistái je­lentkeznek. Az eddigi lengyel, cseh­szlovák, bolgár, jugoszláv, kelet- és nyugatnémet, holland és oszt­rákok mellett első ízben jelezték litván és finn csoportok érkezését, illetve részvételét. A külföldieken kívül hazánk kü­lönböző részeiből érkeznek vendé­gek, a fővárosból, Pécsről, Mis­kolcról, Makóról, Komlóról, Orosz­lányból, Szegedről. Feledhetetlen élményt nyújtott a juzí­leum­i táncfesztivál Húsz évvel ezelőtt rendezték meg Gyulán az első néptáncfesz­tivált, amelyre június két utolsó napján a jubileumi ünnepséggel emlékeztek. A jubileumi feszti­vált a pénteken délután a városi tanács dísztermében megrende­zett konferencia vezette be, ame­lyen részt vettek a népi tánc­mozgalom országos szaktekinté­lyei, koreográfusok, táncoktatók, rajtuk kívül a megyei tanácsok­nak a tánccal foglalkozó előadói. Részt vett a konferencián a Mű­velődésügyi Minisztérium részé­ről Takács Kálmán osztályveze­tő, Maácz László népitánc-főelő­­adó, az Országos Népművelési Intézet igazgatója, Ács Károlyné, Vásárhelyi László és dr. Kátai Ferenc, az intézet osztályvezetői, Nagy János, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Végh Andor, a megyei pártbizottság osztályveze­tője, Gácsér József, a megyei művelődésügyi osztály vezetője, Csende Béla, az osztály csoport­­vezetője és Körtvélyesi Géza, a táncszövetség főtitkára. A ven­déglátó város részéről dr. Vida István vb-elnök köszöntötte a konferencia részvevőit. Vásárhe­lyi László referátumában elmon­dotta, hogy az országban 500 gyermek és 2500 felnőtt népi tánccsoport működik, hozzávető­legesen 45 000 taggal. A felszóla­lók felvetették az országos és helyi problémákat és elismerés­sel adóztak Gyula 20 éves fej­lődésének. Szombaton este azon a szabad­téri színpadon, amelynek csiga­kerti elődjén 1948-ban az első ta­lálkozó együttesei bemutatkoz­tak, rendezték meg a kettős díszbemutató első részét A né­zőtéren az enyhe estében nagy­számú közönség előtt léptek szín­padra a Balassi Táncegyüttes, a Csombor- házaspár és Karsai Zsigmond népművészek, a beret­­­tyóújfalui gyermekváros népi tánccsoportja, a szatmárököritói gyermektáncegyüttes, a Magyar­­országon élő görög emigránsok együttese, a gyulaj­ szövetkezeti „Körös” népi tárd­a együttese, a debreceni népi együttes és a 20 év előtt az­ elsődíjasok közt be­mutatkozott Vasas Központi Mű­vészegyüttes, ragyogó pro­dikci­­ókkal. A vasárnapi díszbemutató majdnem teljesen megtelt néző­tér előtt hazai és külföldi sike­rekkel, díjakkal, kitüntetésekkel ékesített nagy létszámú együtte­sek parádéja volt. Ekkor lépett a fesztivál közönsége elé a szom­bat esti „Ki mit tud?” döntő el­ső díját nyert Törekvés-együttes, amely délelőtti debreceni ven­dégszereplés után érkezett Gyu­lára. Ennek az együttesnek a vezetője a gyulai származású Manninger Miklós. A Debreceni Népi Együttes, az angyalföldi Jó­zsef Attila Művelődési Ház, az Építők Vadrózsa, a HVSZ Bi­hari János és a pécsi Mecsek táncegyüttese ragyogó bemutatói feledhetetlen élményt nyújtottak az est közönségének. A műsor végén Havasi István és Varga András átnyújtotta a háziipari szövetkezet nagyszerű emlékszőnyegét, valamint a Sza­bó Iván veterán táncos által ter­vezett emlékplakettet. A nagy si­kerű fesztivált Kovács P. József, a tv bemondója konferálta. —ai— padon. Dr. Vida István üdvözli a konferencia részvevőit. A Ki mit tud?-verseny győztese, a Törekvés-együttes a szabadtéri szín­Fotó: Demény Gyula és Béla Ottó

Next