Gyulai Hírlap, 1969. január-június (10. évfolyam, 1-49. szám)
1969-05-16 / 37. szám
1969. május 16.4 Szamár helyett gépkocsin... Szerdán juhásztalálkozót rendeztek Csongrádban, a szentesi Termál Tszben. Arról tanácskoztak, hogyan akarják nevelni a gyapjú- és a hústermelést. Szó esett a tanácskozáson a pusztai emberek megváltozott életéről is. A szentesi Termál Tsz-ben tizenöt juhásznak építettek összkomfortos szolgálati lakást, amelyhez garázs is tartozik. Csaknem minden juhásznak van már gépkocsija, így hát már nem szamárháton járnak. D4K—B univerzális Diesel-traktor A Vörös Csillag Traktorgyár terméke. A traktor egyesíti a lánctalpas és a kétkerékhajtású traktorok előnyeit és különösen alkalmas gyorsművelésre, valamint nagy vonóerőt igénylő munkák elvégzésére, összkerékhajtású traktor, tehát mind a négy kereke hajtható, ha ezt a munka megköveteli. Felépítése korszerű, súlyelosztása ideális, 90 LE-s, tehát a fejlett nagyüzemi mezőgazdaság kiváló teljesítményű erőgépe. Felhasználható minden olyan munkában, amely nagy vonóerőt igényel, így a terepszállításoknál, földmunkáknál, erdőgazdaságban és a mezőgazdaságban a legkülönbözőbb munkagépkombinációkkal. A traktor jellemzője a mellső tengely elé helyezett motor. Ennek előnye, hogy a traktorsúly kb. 60 százaléka a mellső tengelyre esik. A traktor átlagos vonóerőkifejtésénél bekövetkezik a dinamikus tengelynyomások kiegyenlítődése, ami biztosítja az adhéziósúly nagyon jó kihasználását. A gép stabilitása a legkülönbözőbb terepeken és a legnagyobb fékezési lassulásoknál is kiváló. Működését a talaj nedvessége, a terület lejtése vagy a laza talaj alig befolyásolja. Összkerékhajtása révén alkalmas a mezőgazdaság kora tavaszi és késő őszi idénymunkáinak végzésére, amikor az időjárás már többnyire esős. Ugyanezért előnyös laza talajon való felhasználásra is. Mivel kormánykereket is hajtottak, lejtős területen végzett talajművelési munkánál is minden különösebb fáradság nélkül jól lehet irányban tartani a traktort. Vontatási hatásfoka kiváló. Nagy vonóerőt fejt ki, viszonylag magas munkasebesség mellett — ezt a traktor jó adhézióképessége biztosítja — és ezért messzemenően eleget tesz a világszerte előtérbe került gyorsművelés követelményeinek. Vonóereje 4 tonnán felül van, amelyet vízfeltöltéssel és pótsúlyok felszerelésével még tovább is növelhetünk. A traktor nagy teljesítményű munkagépek üzemeltetésére ugyancsak alkalmas, mert a munkagépek vonóerőigény-ingadozása ellenére is képes folyamatos, üzembiztos munkára. Univerzális erőgép: Olyan — a munkagépek hajtásához szükséges — erőleadó tengelye van, mely függetleníthető a traktor haladásától, tehát az erőleadó tengely — szükség esetén — a traktor megállása után is működtetheti a munkagépet. Az erőleadó tengely kétfokozatú. A hajtást igénylő munkagépekhez a traktornak rögzített vonókerete van. Szíjhajtással működtetett munkagépek hajtására szíjtárcsa is felszerelhető. Univerzális használhatóságát biztosítja a hidraulikus kiemelő szerkezet, amelyhez a munkagépet a szabványos hárompont felfüggesztéssel csatlakoztathatjuk. A hidraulikus berendezés alkalmas kihelyezett, kétirányú munkagépek vezérlésére. A traktor mellső és hátsó kerekeit azonos nagyméretű (15—30”) nagy terhelhetőségű gumiabroncsokkal szerelték fel, amelyek haladás közben nagy felületen fekszenek fel, és ezzel is biztosítják az alacsony fajlagos talajnyomás mellett a jó keréktapadást. A traktorvezetőt vezetőfülke védi az időjárás viszontagságaitól. A vezetőülés gumírozású, laticelpámiás és a kapcsolószervek a vezetőülésből kényelmesen kezelhetők. D4K—B traktor Néhány műszaki adat a gépről: Hosszúság Szélesség Legkisebb fordulási kör sugara A gép súlya feltöltve, üzemkészen 5020 mm 2100 mm 1000 mm 5100 kp A motor: Csepel DT 613.15 típusú hathengeres, négyütemű, előkamrás Diesel-traktormotor Fordulatszám 1850/perc Tartó teljesítmény 00 LE Sebességfokozatok: 6 előre, 2 hátra, 1 mászó VÁSÁROLJA ÖN IS A VÖRÖS CSILLAG TRAKTORGYÁR (DUTRA) ERŐGÉPEIT. Békéscsaba úttörőkórusainak kulturális seregszemléje Kiosztották az „Én alkottam, mi alkottuk pályázat díjait Házban a forradalmi tömeg, és úttörődalok bemutatóját. Hőgye Károly úttörőtitkár üdvözlő szavai után a 2. sz. általános iskola kisdobosai Marton György vezetésével mutatkoztak be a szülőknek, diáktársaknak,érdeklődőknek. Szépien oldották meg a nehéz feladatot, a szólóéneklést is. A város általános iskoláiból kilenc kórus szerepelt a bemutatón, de felléptek a műsorban a Békéscsaba város kulturális szemléjén aranyérmet nyert pajtások is. A kórusbemutató alkalmával osztották ki az „Én alkottam, mi alkottuk” irodalmi pályázat 200—100— 50 forintos díjait is. Vers-kategóriában az első díjat Gyerai Mihály, az 5-ös számú iskola 8. osztályosa, prózában, Szabados János, a 11-es számú iskola 6. osztályosa nyerte, egyéb kategóriában a 10-es számú iskola Kodály raja irodalmi összeállítással lett az első. A díjakat Horváth Imréné, a Kállai Éva Úttörőház igazgatója adta át intézménye, illetőleg a városi tanács vb művelődésügyi osztálya nevében a nyerteseknek. A jól sikerült esten — mely lehetőséget adott a városi kórusok bemutatkozására és a kórusvezetők tapasztalatszerzésére — igen szépen szerepelt Sárhelyi Jenőné vezetésével a 2-es számú iskola nagykórusa, Szabó Erzsébet vezetésével az 1-es számú általános iskola kórusa, a Széplaki Endréné vezette 9-es számú iskola kórusa, valamint a 3-as számú iskoláé, amelyet Bankó Mátyás vezényelt. A kulturális szemlét a kórusvezetők megbeszélése zárta, amelyen dr. Mihálka György, a Szegedi Tömörkényi Művészeti Gimnázium tanára értékelte a résztvevő kórusok szereplését, eredményeit. A Harsan a kürtszó induló a város úttörőkórusainak immár hagyományos seregszemléjét jelezte. A Városi Úttörőelnökség, s a kulturális szakbizottság a „Forradalom lángjai” mozgalom keretében rendezte meg szerdán este a Békéscsabai Megyei Művelődési Péntek Orosházi emlékszámt a Békési Élet A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei szervezetének népszerű, tudományos és kulturális antológiája, a Békési Élet legújabb száma a napokban jelent meg. A szerkesztő bizottság az új antológiát Orosháza alapításának 225. évfordulója jegyében állította össze, a cikkek zöme Orosháza múltjával és jelenével foglalkozik. Az antológia képeket közöl a Tolna megyei Zomba községről is, ahonnan az Orosházát alapító telepesek 1744-ben vándorútra keltek, hogy új otthont teremtsenek maguknak. Figyelemre méltó írás dr. Hajdú Mihály „Az orosháziak története 1744 előtt” című cikke, mely több vonatkozásban új következtetéseket is tartalmaz az alapítók zombai életéről, és a még azt is megelőző vándorlásáról. Az antológia első részében olvashatjuk Elek Lászlónak Just Zsigmondról, dr. Babinszky Mihálynak az Orosházi Állami Gazdaság történetéről, Leleszt Ferencnek az Orosháza környéki kőolaj, és földgázkutatásról, dr. Szabó Ferencnek az 1891. évi agrárszocialista mozgalomról és dr. Juhász Antalnak az orosházi subás-szűcsökről írt cikkét, melyek méltó színvonalon mutatják be a jubiláló várost. A Tények dokumentumok, emlékek rovatban Dumitrás Mihály ír az 1937. évi nagy viharsarki illegális kommunista letartóztatások 30. évfordulójáról, dr. Szabó Gyula az orosházi nép tudós orvosa, dr. László Elek életéről és munkásságáról. Jelentős Beck Zoltán „Nagy pillanatok az orosházi Petőfi Dalárda történetéről” és Kiss-Horváth Sándor: „Adatok és visszaemlékezések Orosháza felszabadulásának eseményeiről” című tanulmánya. A város gyorsuló ipari fejlődését is az olvasó elé tárja a Békési Élet új száma. Csorba István az Orosházi Üveggyárról, Csömör Ferenc, a vas-műanyag kisipari szövetkezetről, dr. Babinszky Mihály, az Orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Technikum történetéről és eredményeiről, Feldmann József a művelődési ház kertészeti szakáráról publikál széles körű tárgyismeretet bizonyító cikket. Az antológia Szemle rovata szintén tartalmas, többek között megjelenteti dr. Barabás Jenő recenzióját Nagy Gyula, az Orosházi Múzeum igazgatójának „Paraszti állattartás a vásárhelyi pusztán” című tanulmányáról, a kulturális krónika pedig az előző szám megjelenése óta eltelt időszak Békés megyei kulturális eseményeit összegezi. Említésre méltó, hogy a szerkesztő bizottság ezúttal három orosházi képzőművész: Dénes Sándor, Gyúró István és Szlotta András műveinek reprodukcióit is közreadta. S. E. Az ÉTI típusú gázkazánokat is bemutatják a BNV-n A Békés megyei Vegyesipari Vállalat is részt vesz a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Elsősorban a gyomai gyáregységben készülő ÉTI típusú gáztüzelésű kazánokat mutatja be, de a vállalat egyéb fontos tevékenységéről is tájékoztatást ad a közönségnek. A vásáron május 19-től 23-ig szakmai napokat rendeznek, amelyen a meghívottaknak módjuk nyílik majd a kiállított termékek alaposabb megismerésére. A vállalat kiállítási helye a Petőficsarnok. A kübültyű egy igen aranyos kis használati tárgy. Lehet vele citromot reszelni, húst darálni hajat szárítani és szájharmonikázni, hogy csak a legfontosabb rendeltetéseit említsem. Ezért érthető, hogy a kübültyü hosszú évekig hiánycikk volt. No meg azért, mert a kübültyűgyár dolgozói szüntelenül értekezleteket tartottak. Értekezlet volt a kübültyü gyártása előtt, a kübültyü elkészítése után, továbbá a két kübültyű készítése közben, valamint a kübültyü csomagolása (kiszerelése) alkalmából. Minden alkalommal horizontálisan és vertikálisan elemezték a kisbáltyű gyártását, majd meg Fölöttébb érdekes dolgokat tudtam meg népszerű képeslapunkból. A Kit illet a menyasszonytánc díja? című cikk egyebek közt közli: „... az életközösség megszakadása után gyakran vita tárgya, hogy ez a pénz közös vagy külön vagyon-e?” Az illetékes vélemények alapján: „... közös vagyonnak minősül, kivéve, ha az ajándékozó kifejezetten csak a menyasszonyt kívánta abban részesíteni”. Az írás rendkívül meggyőző, mégsem tudom egyértelműen magamévá tenni, hiszen a menyasszony megtáncolt azért a pénzért, az ifjú vonták annak szintézisét. Aztán továbbra is ugyanolyan kübültyüt gyártottak, mint azelőtt, amikor jutott idejük a gyártásra, a sok értekezlet miatt. Így lett a kübültyü hiánycikk. Az egyszerű halandó, aki elhatározta, hogy kübültyűtulajdonos lesz, lejárhatta a lábát, akkor sem kapott sehol, csak rendkívüli összeköttetések alapján, ugyanis a férj viszont nem. Vagyis pénzhez csakis úgy jut a menyasszony, ha nem a férjével, hanem másokkal táncol! Korai tanulság: ha pénzt akarsz, táncolj idegennel! A menyasszony reggelig táncol, s aztán hullafáradtan kasszát csinál. Tizenötezer forint a „bevétel", és akkor a férj megszólal: „Add ide a felét!” — pedig semmi érdemlegeset nem tett, csupán egész éjjel evett, ivott és azon heherékübültyüt pult alól árusították. Az új mechanizmus 180 fokos fordulatot hozott. A kübültyűgyárban megszüntették az értekezleteket. Azóta — noha nem korlátlan mennyiségben, de — lehet kapni kübültyűt. Persze még igen messze vagyunk attól, hogy mindenki kielégíthesse kübültyűigényét. És eljöne az az idő, amikor veszett, hogyan táncolja össze ifjú felesége a tizenötezer forintot... Továbbá: többnyire nem készül jegyzőkönyv a menyasszonytánc „bevételéről". Ahhoz, hogy a pontos összeget regisztrálni lehessen, a lagzi ideje alatt könyvelést kellene végezni. Bárhogy latolgatom, rendkívül kínos dolog. A könyvelést a vőlegénynek kéne kezdeményezni, például így: „Drága Stefániám, vezessünk kilamennyien — e széles honban — kübültyűtulajdonosoknak vallhatjuk magunkat? Nagyon aggódom, mert miután naponként olvasom, hogy ilyen és ilyen szimpoziont tartottak, felütöttem az idegen szavak szótárát: „A szimpozion görög eredetű szó” — írja. — „Lakomát jelent". Pontosabban, a régi görögöknél az étkezés utáni iddogáló társalgást nevezték szimpozionnak. Tele vagyok tehát kétséggel: megszűntek az értekezletek és kezdetét vették a szimpozionok. Ismerve a kisbüstyűgyárbelieket, ha ők egyszer elkezdik a szimpoziont... mutatást a menyasszonytánc „bevételéről", mert sosem tudja az ember, mire lehet jó”. Stefánia: „Mi jut eszedbe, Árpi, még el sem vettél feleségül, és máris életközösségünk megszakadására gondolsz? Vedd tudomásul, hogy egy rohadt vasat se fogok összetáncolni!” — Közben kínos jelenet: Stefánia lehúzza ujjáról a jegygyűrűt és sárba tapossa. Árpi pedig könyörgőre fogja: „Értsd meg, Stefiké, nem az én ötletem volt, az újságból olvastam, hogy így kell eljárni’’... Vincze György látott KÜRÜLTYÜ TÁNCOLJ IDEGENNEL