Gyulai Hírlap, 1969. július-december (10. évfolyam, 50-101. szám)

1969-07-01 / 50. szám

C\ VILÁG PRoLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! JÚL11JS KEDD A BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG GYULAI KIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 50. SZÁm Ara: 1 forint Nyolcféle búza, 5200 forintos kukoricavetőmag termése, két és fél méteres kender a gyulai határban Szemle 135 kilométeres útvonalon A városi pártbizottság az utób­bi években aratás előttre üte­mezve határjárást rendez az alapszervezetek titkárai számára, így­­ volt ez a közelmúltban is, azon a csütörtöki napon, amikor Jámbor István elsőtitkár veze­tésével vagy hatvanan foglaltunk helyet a két teherautón. Az idei határjárásra eljött Halics Sándor titkár, mezőgazdasági, Horváth István ipari, dr. Székely Ferenc párt- és tömegszervezeti osztály­vezető is. A cél ugyanaz volt mint az előzőeknél: a helyszínen látni és tanulmányozni a gyulai mezőgazdaság helyzetét. A városból való kijutás adta az első tapasztalatot. Végül is sike­rült kikeveredni az Ajtóssy Al­bert utcára, útban a Köröstáj III. üzemegysége felé. Két napja nem esett, a kirándulás idején volt akkora por, hogy alig láttuk az előttünk haladó autót. Panasz­nak is a lakók, a forgalom át­terelése óta és naponta többszöri locsolást kérnek. Az utóbbi na­pokban — sajnos — a locsolásban nincs hiány ... A társulás jobb lett volna... A gépjavító állomásnál nem kis meglepetést okoznak az új épü­letek. A vasöntöde már régi üzem­­nek tűnik, a MÉH új telepe zsú­folva, úgy látszik, itt is eredmé­nyes volt a versennyel összekö­tött­­ gyűjtési hónap. A gabona­táblák mellett haladva feltűnt, mennyi búza, őszi árpa dőlt meg. A Köröstáj üzemegységében Budai Sándor főállattenyésztő fo­gadta a vendégeket és adott tá­jékoztatót. Itt főleg állattenyész­téssel foglalkozik a tsz. Fejős­állományuk 220, az istállókban 300 a növendékmarha, a többi kint volt a legelőkön. Fejési át­laguk 10 liter, naponta 1800 litert termelnek. A nevelőben 150 bor­jú gyarapodik. Napi takarmány­­szükséglet: zöldből 200, szárazból 20, abrakból 10—12 mázsa, azon­kívül 800 liter fölözött tej. A ta­karmányhiány már a múlté, ab­rakból az újig nem merülnek ki a górék. A két baromfinevelőben 5000 csibét készítenek elő, ami örvendetes, jórészüket a gyulai piacra viszik, július 10-től kezdő­dően. Látogatásunk idején befejezés­hez közeledett a lucernaszárító építése. A mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyárban készí­tett berendezés már a helyén van. Ennél megjegyezték, helyesebb lett volna, ha a három gyulai me­zőgazdasági egység összefog és mindhárom részére alkalmas he­lyen létesítették volna az üzemet, valamivel nagyobb gépekkel. A borsófestőknél öt asszony dolgo­zott, 12 óra alatt 56 mázsát telje­sítettek. A terméket várja a kon­zervgyár. A kukoricatáblák nem valami kiválóak. Derültséget keltett az „egytagú” kapálóbrigád. A cukor­répa annál szebb, működtek az esőztetők. Távolból láttuk a ka­csatenyészetet, katonás sorban ép­­pen az etetőhöz vonultak, több százas létszámban. üveg, fólia, virág, primőr A Munkácsy Tsz kialakítás alatt álló kertészete a következő megállóhely. Péterfi Zoltán rövid tájékoztatójában hemzsegnek a számok: 8000 ablak, 3000 négyzet­­méter fólia, 18 000 szegfű, 3000 rózsa, 80 ezres gyümölcsfaiskola, 13 hold meggyes, 5 hold málnás. Szabad földi zöldség a városnak, primőr a fővárosnak ... Megálltunk a téglagyári göd­röknél is, itt Steigerwald József mondta el, hogy a tsz tulajdonában levő gödröket a BOV bérli, évi 56 ezer forintért és azokban 69 000 kacsát nevelnek. Mennyi kerül eb­ből a gyulai piacra? — kérdezte valaki. A válasz rövid és frap­páns volt: semmi. A géptelepen befejezés előtt áll az új műhely. A gépek tető alatt, aratáskor kiürülnek a színek. Eze­­ket gabonatárolásra bérli a ter­ményforgalmi vállalat. Nyolc kombájn, közöttük kettő új, várja a bevetést. Alig várja ezt Nieder­­majer János is, aki a tavalyi or­szágos versenyben a hatodik he­lyen végzett. A határban megint a gabonákra irányul a figyelem. Vagy 8 fajta búzával kísérleteznek, franciával és az olasz San Pastoréval is, töb­bek között. Az olasz tavaly 44 mázsát adott az állami gazdaság kísérleti tábláján, itt 36-ot vár­nak. Szép a cukorrépa, 210 má­zsa terv, de a kiránduláskor 230 —240 mázsát „saccoltak” a szemlélők. A SERKÖV telepén tisztaság, ápoltság. Kovács István közli, hogy az idén már 3100 sertést ad­tak el az állatforgalminak. A tit­károk a gépesítést kérték számon. A válasz szerint az építésnél a tsz-éknek alig volt szavuk ... Embermagasságú silókukorica, ennél magasabb kender... Az állami tangazdaságban Szi­lágyi János igazgató és Pepó Pál termelési igazgatóhelyettes kala­uzolta a vendégeket. A modern tehenészetben Márai Géza agro­­nómus mutatta be 400 férőhelyes modern, komplett telepét. Állat­állományuk jelenleg 900-as, napi tejtermelésük 3000 liter körüli. Nem kis büszkeséggel mutat­ták a vezetők 180 mázsás átlag­termésű silókukoricájukat, a 25 mázsa átlagtermést ígérő Bezosz­­tája táblát. Aztán az eszéki OPH 98 kukoricatábla következett. A vetőmag mázsája 5 200 forint, a mezőhegyesi kísérleti parcellán 98—100 mázsa volt a termés, itt 80 körüliben reménykednek. Megnéztük az állami gazdaság kedvenc növényét, a 60 holdas kendert is. Sokkal szebb, mond­ják, mint a tavalyi volt. Itt járt szakemberek szerint nincs párja az országban. Magassága 2,60 mé­ter és olyan az egész, mintha ker­tészek vágták volna egyformára. Óriási vagyont képvisel a gép­­pakk. Sok ország gyártmányai sorakoztak éppen szemlére. Túri János a gazdája, nagy gondossá­ga meglátszik a telepen. A nagy rend, a gereblyézett terület nem a látogatás tiszteletére volt elő­készítve. A gépműhely fölött táb­la: „Harcolunk a Szocialista üzemrész cím elnyeréséért!”. Ez sok mindent magyaráz. A szanazugi üdülők mellett is csak elhúztak az autók. A ta­nulságos, szép határjárás befeje­zéséül még hátra volt az erdő­­gazdaság mályvádi erdeje. A bá­nyaréten több száz éves fák alatt Varga János adott rövid tájékoz­tatót az erdőgazdaság tevékenysé­géről. A 135 kilométeres határjáráson sok jót, szépet, láttak a titkárok, de hangzottak el bíráló megjegy­zések is. Méregetik a hatalmasra nőtt kendert. Eredmény: 2 méter 60 centi. Fotó: P. Szabó Károly Még az idén hozzákezdenek a Szabadság téri OTP-frisz bérház építéséhez Az elmúlt héten Békéscsabán, az OTP megyei igazgatóságán ér­tekezletet tartottak, amelyen tár­gyaltak a gyulai OTP-frnsz kö­zös építkezésről is. Határozatot hoztak, hogy a négyszintes, 39 la­kásos bérház építéséhez még eb­ben az évben hozzákezdenek. Kettő-három-négyszobás lakáso­kat alakítanak ki, a földszinten pedig földm­űvesszövetkezet ren­dezi be vasboltját. Elmondotta azt is tájékoztatójában dr. Hor­váth István fiókvezető, hogy a Hétvezér utcában az Otthon Étte­rem helyén tervezett bérház épí­téséhez a harmadik­ negyedévben szeretnének hozzá­kezdeni. Hosszabb idő óta vitatkoztak a Béke sugárút végén levő OTP- házak lakói az egyszer már meg­épített, majd kiszedett kerítés miatt. A lakók ugyanis ragasz­kodnak hozzá, miután az árát befizették annak idején. Most er­re az ügyre is pontot tettek, a megvalósításra megállapodtak a kertészeti vállalattal. A­­ tervet már benyújtották a tanács építé­si és közlekedési osztályához jó­váhagyás végett. Eredményesnek bizonyult a honvédelmi ismeretek oktatása a gyulai iskolákban „A hazafias és honvédelmi ne­velés helyzete az ifjúság köré­ben” címen Székely Jánosné mű­velődési osztályvezető tájékoztatót készített a városi tanács végre­hajtó bizottsága részére. Az új tantárgy az elmúlt iskolaévben került bevezetésre az általános is­kolák hetedik és a középiskolák első osztályaiban. Ez Gyulán kö­rülbelül 1200 tanuló szervezett foglalkoztatását jelentette. A ta­nulókkal az évnyitó ünnepélyeken és az első osztályfőnöki órán, a szülőkkel az első értekezleten, majd a szülők akadémiáján is­mertették a tantárgy bevezetésé­nek jelentőségét, fontosságát, eb­ből adódóan a családi ház felada­tát. A szülők zöme megértéssel fogadta a tanulók honvédelmi nevelését, amelytől azt várják, hogy gyermekeik magatartása fe­gyelmezettebb lesz, feladataikat pontosabban végzik el. A honvédelmi napok eredmé­nyei alapján az oktató-nevelő munka sikeres volt. A diákok fe­­gyelmezettsége, lelkesedése, a fel­adatok jó végrehajtása a lelkiis­meretes, gondos előkészítő mun­kát tükrözte. A fiatalok küzdeni tudása az akadályok legyűrésében dicséretre méltó volt. A leányta­nulók is éppen olyan lelkesen hajtották végre feladataikat, akárcsak a fiúk. Az első év eredményeinek el­éréséhez nagy segítséget adott az MHSZ vezetősége, személy szerint Pataki Mihály és Erdős Lajos, azonkívül a kiegészítő pa­rancsnokság tisztjei, a rendőrség, a vízügyigazgatóság, a vasipari ktsz, a harisnyagyár, a gépjavító állomás lövész klubjának képvi­selői. Közreműködésükért a vég­rehajtó bizottság köszönetét fejez­te ki. Nemzetiségi pedagógustovábbképzés Gyulán A megyei tanács művelődésügyi osztálya szervezésében június 30 —július 5 között továbbképzést rendeznek Gyulán a nemzetiségi iskolákban tanító történelem­földrajz szakos nevelők, valamint az osztályfőnökök részére. A tan­folyam előadói a Művelődésügyi Minisztérium, a Szegedi Tanár­képző Főiskola képviselőiből és megyei pedagógusokból tevődnek össze. Az egyhetes továbbképzés célja korszerű ismeretek szerzése oktatási, nevelési vonatkozásban, a még eredményesebb oktató-ne­velő munka érdekében. A tanfo­lyamot Szántó Katalin, a román gimnázium igazgatója vezeti. „Lazas"’ ütemben dolgoznak a városim­ utcában a csatornázás befejezésén a kubikosok. Itt a határidő. A sok eső nem szere­pelt a tervben... (Fotó: Béla Ottó) G

Next