Gyulai Hírlap, 1969. július-december (10. évfolyam, 50-101. szám)

1969-09-19 / 73. szám

1869. szeptember 19. Hag­ j'üzem az ENSZ-ben Tegnap felszólalt M­ixon Az ENSZ-közgyűlés megnyitása utáni napokban fokozódott a dip­lomáciai aktivitás. U Thant, a világszervezet főtitkára szerdán munkaebéden látta vendégül And­rej Gromiko szovjet külügymi­nisztert. A megbeszélések tárgyát nem ismertették, de sajtóberkek­ben úgy tudják, hogy a Közel- Keletről is szó esett. Csütörtökön mondott beszédet a közgyűlés fórumán Nixon el­nök és ez az esemény — mint New Yorkból jelentették — utat nyit a kétoldali és többoldalú megbeszélések egész sorozatának. A Thant szombaton este „mun­kavacsorát” ad az ENSZ-titkárság 38. emeleti termeiben. Meghívták a négy nagyhatalom külügymi­nisztereit is; közülük Schumann, a francia diplomácia feje, szerdán érkezett meg New Yorkba. Va­lószínűleg ott lesz az estén Gun­­nar Jarring, U Thant közel-keleti közvetítője is, aki már hétfő­ óta New Yorkban tartózkodik, mi­után néhány hónapra felfüggesz­tette közel-keleti működését. Gro­miko és Rogers amerikai külügy­miniszter először szeptember 22- én, hétfőn találkozik, másodszor pedig pénteken, mindkétszer tár­sadalmi rendezvény keretében. Nixon a maga részéről konfe­renciákat vett tervbe egy sor dip­lomatával, köztük az angol, a francia és az izraeli külügymi­niszterrel. Egy díszvacsorán, me­lyet a Szovjetunió ENSZ-képvi­­seletének rezidenciáján rendeztek szerda este, részt vettek számos szocialista ország delegációveze­tői: a magyar, a bolgár, a kubai, a mongol, a lengyel, a román, a csehszlovák, az ukrán, a belorusz diplomaták. Jelen volt Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagy­követe is. Egy másik diplomáciai esemény, a TASZSZ jelentése sze­rint Gromiko­­ meleg baráti lég­körben, a két országot kölcsönö­sen érintő, valamint közgyűlési kérdésekről tárgyalt szerdán Ma­­nescu román külügyminiszterrel. Egyébként az ENSZ székhelyén folytatódnak az amerikai—szovjet megbeszélések a közel-keleti kér­dés rendezéséről. Diplomáciai ér­dekességként említi meg a Reuter Iroda tudósítója, hogy jóllehet az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Köztársaság között a hiva­talos kapcsolat az 1967-es hábo­rúval megszakadt, csütörtökön, amikor Nixon elnök a közgyűlés­re látogatott, a kairói képviselők is jelen voltak. Bontják a barikádokat Belfast városban Bokáig törmelékben járt csü­törtökön reggel Belfast lakossá­ga, miután szerdán megkezdték a városban a barikádok lebontását. Mint a UPI jelenti, augusztus közepe — a zavargások kezdete — óta most először mutatkoztak az emberek az utcán teljesen za­vartalanul. Feltűnően sok volt a járókelő csütörtökön reggel. Az éjszaka incidens nélkül telt és közölte egy szóvivő­­, habár a város továbbra is katonai tábor­hoz hasonlít. Az ír rendőrség és az angol hadsereg vezetői ígéretet tettek hogy alakulataik a barikádok le­bontása után nem fognak beha­tolni a katolikus negyedekbe. Londonderryben — a múlt havi utcai harcok kirobbanásának színhelyén — továbbra is marad­nak a torlaszok. (MTI) A Nixon-beszéd Nixon amerikai elnök általá­nosságban az Egyesült Államok békés szándékait hangoztatta az ENSZ-közgyűlés üllésszakán csü­törtökön elmondott beszédében. Az elnök egyetlen konkrét kér­désben sem állt elő érdemileg új javaslatokkal, csupán megismétel­te az USA­­ korábbi álláspontját. Vietnamról szólva Nixon azt mondotta, hogy hivatalba lépése óta ez a kérdés foglalkoztatja a leginkább. „Mi itt, az Egyesült Államokban véget akarunk vetni a háborúnak, és készek vagyunk ennek érdekében minden ésszerű lépésre. De nem férhet kétség ah­hoz a sarkalatos ponthoz, hogy tiszta lelkiismerettel nem fogad­hatunk el s a tartós béke érdeké­ben nem is fogadunk el egy olyan rendezést, amely önkényesen szabná meg Dél-Vietnam politi­kai jövőjét. Mint ismeretes, az Egyesült Államok „önkényes fel­tételeknek” minősíti az ideigle­nes forradalmi kormány javasla­tait és azt állítja, hogy az ország északi részéről „külső beavatko­zással” akarják eldönteni Dél- Vietnam sorsát. A kelet-nyugati kapcsolatok és főként a szovjet—amerikai kap­csolatok kérdéséről szólva megis­mételte azt a korábbi kijelenté­sét, hogy a konfrontáció korsza­kából az együttműködés korsza­kába kell tovább lépni. „Az a vé­leményem, hogy kapcsolatainkat a Szovjetunióval a kölcsönös megbecsülés szellemében lehet építeni, elismerve nézetkülönbsé­geinket, s egyben a véleményelté­rés jogát, elismerve érdekeink kü­lönbözőségét, de egyben a közös érdekeket is, elismerve szövetsé­geseink jogait éppúgy, mint a sa­ját jogainkat” — jelen­tette ki Nixon. Utalva arra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok képvise­lői tárgyalnak egymással a Közel Keletről, ki­jelentette, reméli, hogy rövidesen megindulnak a megbeszélések a stratégiai fegy­verek korlátozásáról is, amelyet a legfontosabb kérdésnek minősí­tett. Az elnök csak igen röviden és ugyancsak általánosságokban fog­lalkozott a közel-keleti helyzettel, azt hangoztatva, hogy a rendezés­nek az ENSZ fegyverszüneti ha­tározatán kell alapulnia.. „Meg­győződésünk, hogy nem jöhet lét­re béke akkor, ha lényeges vál­tozásokat akarnak végrehajtani a Közel-Kelet térképén. Meggyőző­désünk ugyanakkor, hogy a béke nem jöhet létre más alapon, mint a felek kötelező és megmásítha­tatlan elhatározásán, hogy béké­ben élnek egymással. Az amerikai elnök az ENSZ feladatairól szólva a többi között kijelentette: a világszervezetnek lépéseket kell tennie a géprablá­sok megakadályozására. Ugyan­csak az ENSZ feladatai közé tar­tozik Nixon megállapítása szerint a gazdasági fejlődés és a születés­szabályozás elősegítése a fejlődő országokban, a természeti környe­zet védelme és az űrkutatás elő­mozdítása. (MTI) fiz olasz kormányt aggasztják a sztrájkok Olaszország-szerte folytatódnak a sztrájkok. Csütörtökön befejező­dött a gyógyszer-, vegyi- és ce­mentipari munkások kétnapos sztrájkja, a vas- és kohóipari dolgozók tartományonkénti lép­csőzetes sztrájkja azonban tovább tart. Közel egymillió építőipari munkás 48 órás általános sztrájk­ja pedig csütörtökön második napjába lépett. Az elavult olasz egészségügyi rendszer reformját és fizetéseme­lést követelő kórházi orvosok és betegápolók szeptember 24-én kezdenek kétnapos sztrájkot, de sürgős esetekben az általános mun­kabeszüntetés ellenére is ellátják a betegeket. Az egyik légiforgalmi társaság pilótái a jövő hét végére hirdet­tek meg kétnapos sztrájkot, mi­után a társasággal új munkaszer­ződés megkötéséről folytatott tár­gyalásaik eredménytelenül vég­ződtek. Az elektromos művek dolgozói szintén sztrájkkal fenye­getőznek, amennyiben nem intéz­kednek nyugdíjak emeléséről. A gázművek dolgozói hétfőn kilenc napon keresztül lépcsős sztrájkot kezdenek, ez azonban a gázellá­tásban csak szeptember 29-én és 30-án érezteti hatását, amikor a lépcsőzetes sztrájk általános mun­kabeszüntetéssé válik. A UPI római tudósítója szerint­ az olasz kormányt a sztrájkok­ mindjobban aggasztják, mivel azok egyre inkább éreztetik hatá­­­sukat az ország gazdaságában. (MTI) Most szerencséje lesz! 4 Wartburg de Luxe, Skoda 1000 MW, Trabant 601 típusú személygépkocsit, 100,— Ft-tól 5000,— Ft-ig terjedő értékű vásárlási forintért utalványt nyerhet Vegyen Szerencse Sorsjegyet! Húzás: szeptember 21-én. 2 Pántét Az első hivatalos találkozó az EAK­ és az USA külügyminiszterei között Jelentés Közel-Keletről TEL AVIV Arab ellenállók csütörtökre virradó éjszaka felrobbantották a Gáza és El-Arish közötti vas­útvonalat. Izraeli katonai jelen­tés szerint a robbanások két helyen okoztak kisebb károkat. Egy izraeli katonai bíróság életfogytiglani szabadságvesz­tésre ítélte Jusztafa Hasszán Ibrahim Szamara arab mun­kást, akinek a házi készítésű bombájával márciusban me­rényletet követtek el a jeruzsá­­lemi héber egyetem eszpresszó­jában. A merényletben ugyan­csak részt vevő lányt korábban szintén életfogytiglanra ítélték. A Maariv című izraeli lap csütörtöki számában igen fe­szült a helyzet az izraeli—Szí­riai határon címen közölt cik­ket. A francia hírügynökség megjegyzi, hogy a lapnak az incidensekről szóló állításai­ról tájékozott katonai körök szerint túlzottak, viszont egy héttel ez­előtt ugyanilyen sajtóközlemé­nyek előzték meg az Egyiptom ellen indított légitámadást. KAIRÓ A kairói Al Ahram New York-i jelentése szerint Mah­mud Riad egyiptomi külügymi­niszter szerdán folytat először hivatalos megbeszélést Rogers amerikai külügyminiszterrel. AMMAN A Jeruzsálem védelmére ala­kult arab bizottság szerdán táviratot intézett a svájci kor­mányhoz és a Nemzetközi Vö­röskereszthez, amelyben felszó­lította e szerveket, hogy a feb­ruárban végrehajtott zürichi re­pülőtéri merénylet óta fogva tartott három Palesztinai szá­mára biztosítsák a törvényes és emberi jogokat, különösen a védelem jogát. (MTI) Tiltakozó hullám árasztotta el Argentínát Csütörtökön Dél-Amerika második legnagyobb országát, Argentínát elárasztotta a sztrájk- és tiltakozási hullám. Rosarióban, amely a korábbi jelentések szerint is a legheve­sebb összecsapások színhelye volt, szerdán éjjel az argentin hadsereg vette át a hatalmat. Robinson brigádtábornok, a második gyalogos hadtest pa­rancsnoka parancsot adott arra, hogy csapatai azonnal, minden előzetes figyelmeztetés nélkül nyissanak tüzet, ha „zavargá­sokra kerül sor”. Rosario utcáin hullámzik a sztrájkoló vasutasok és a velük rokonszenvező munkások töme­ge. A jelentések szerint a tün­tetők szerdán ismét vasúti lé­tesítményeket rohamoztak meg és gyújtottak fel. Cordobában — egy belügy­minisztériumi jelentés szerint — „szélsőséges csoportok” vas­úti létesítményeket romboltak le, és a roncsokból barikádo­kat építettek. Santa Fe-ben — ugyancsak az előbbi közlemény szerint — 300 tüntető benzines palackokat dobott vasúti szerelvényekre és megsemmisített két vagont. La Platában az egyetemisták csütörtököt „a harc napjává” nyilvánították, kifejezést adva szolidaritásuknak a vasutasok sztrájkjával. Ugyancsak La Platában tüntetők és diákok benzines palackokat dobtak a helyi kormányzósági palotára és néhány újság szerkesztősé­gére. (MTI) Újfasiszták a Bundestag kapujában • Nyugat-Németországban a pár­tok erőteljesen készülnek a Bun­destag szeptember végére kitű­zött választásaira. Különös akti­vitással harcol a választók sza­vazataiért az újnáci Nemzeti De­mokrata Párt. „Nyugat-Németor­szágban a neonácik nyíltan kije­lentették, hogy igényt tartanak a hatalomra” — hangsúlyozta a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának do­kumentuma. Az NPD nyíltan hangoztatott revansista külpoliti­kai célkitűzései, a különböző irányzatokat képviselő baloldali lázadókkal való leszámolást kö­vetelő belpolitikai koncepciója, a fehér bukósisakos rohamosztagok brutális fellépései — jogosan éb­resztik fel a közvélemény aggo­dalmát nemcsak az NSZK-ban, hanem annak határain túl is. Az NPD kétségkívül a nyugat­német nacionalizmus, revizioniz­­mus és antikommunizmus roham­csapata. Neonáci jellegzetességei vitathatatlanok, de tévedés lenne azt hinni, hogy az NPD minden tagja volt náci. A párt vezető csoportjának jelenlegi ideológiai és politikai akciója abból áll, hogy egyre szorosabban igyekez­nek összefonódni a bundestagbeli jobboldallal s miként azt von Thadden kijelentette: „az NPD egyik elsőrendű feladata az, hogy más pártokat is általános jobb­­rafordulásra ösztönözzön". Ennek érdekébe a párt igyekszik sze­­lídebbre formálni neonáci arcu­latát és egy nacionalista, de nem kifejezetten hitlerista párt arcu­latát ölteni. Az NPD bizonyos mértékig meg akar szabadulni a múlt ballasztjától is. A párt ve­zetőinek meggyőződése ugyanis hogy az igazi ex­­-nácik szavaza­tait úgysem tudja elvenni tőlük más párt, viszont nem árt „sza­lonképesebbé", sőt „koalícióké­­pesebbé” válni. Erre vall az újnáci párt vezé­rének Rheinhausenben, a válasz­tási nagygyűlésen tett kijelentése is. „A bonni koalíciós kormány­nak — mondotta 1969 májusában Thadden — a fő bel- és külpoli­tikai kérdésekkel kapcsolatban legutóbb hozott határozatai tel­jesen megegyeznek pártunk né­zeteivel.” Ha a bonni kormány bel- és külpolitikai tevékenységének egyes mozzanatait összehasonlít­juk az újnácik programjával­ és követeléseivel, akkor nem meg­lepő von Thadden nyilatkozata. Lássuk csak a legfontosabb kér­désekben kialakított állásponto­kat:­­ Az NPD Schwabachban és Stuttgartban rendezett kongresszusán von Thadden és helyettese, Pellmann követelték, hogy ne ismerjék el az Odera— Neisse határt és felléptek az NDK önálló német államként történő elismerése ellen s hangoztatták az egész német nép egyedüli képvi­seletére való abszurd igényt. A bonni kormány lényegében ezek­ben a kérdésekben hasonló ál­láspontot képvisel.­­ „Nyitva kell hagyni a le­hetőséget — jelentette ki Thadden —, hogy Európa egyszer saját elrettentő atomerővel ren­delkezzék" s éppen ezért egyre hangosabban követelik: az NSZK kormánya tagadja meg az atom­­sorompó-szerződés aláírását. Franz Josef Strauss, a Keresz­ténydemokrata Unió bajorországi tagozatának vezetője arra szólít fel, hogy olyan Európát kell lét­rehozni, amelyben a nukleáris fegyverzettel ellátott NSZK veze­tő szerepet töltene be. Strauss és pártjának követelései, a bonni kormány halogató taktikázásai teljes mértékben egyeznek az új­náci párt programjában foglalt követelésekkel. A Von Thadden és párthívei 73 pontból álló választási programjukban teljes amnesztiát követelnek a háborús bűnözők­nek. A bonni kormánykörök hos­­­szas huzavona után — a világ-

Next