Gyulai Hírlap, 1970. január-június (11. évfolyam, 1-50. szám)
1970-04-21 / 30. szám
Nagygyűlés a Lenin-évfordulón Gyarmati Ifjúság Napja A VI. Békéscsabai Ifjúsági Napok keretében ezen a héten több jelentős eseményre kerül sor. Április 22-én, szerdán este 7 órától az Ifjúsági és Úttörőházban nagygyűlés lesz Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából. A nagygyűlésen ünnepi beszédet mond Petrovszki István, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezetője. Ezt követően Lenin-emlékműsort látnak a jelenlevők a Rózsa Ferenc Gimnázium tanulóinak előadásában. Az emlékműsor rendezője: Mláté Lajos. Április 24-e a Gyarmati Ifjúság Napja. A KISZ-alapszervezetek sorra megtartják szolidaritási gyűléseiket, s a megyeszékhelyen ezen a napon két kiemelkedő rendezvény lesz: az egyik az új gimnáziumban, ahová hazánkban tanuló afrikai fiatalokat hívtak meg, a másik pedig az ifjúsági házban, a klubok rendezésében. Sárhelyi Jenő szerlői estje ■ Sárhelyi Jenő, a békéscsabai zeneiskola igazgatója április 15. én tartotta szerzői estjét az ifjúsági és művelődési házban. Tudtuk, hogy eddig is sokat tett megyénk és városunk zenei életének fejlesztéséért, zenei kultúránk terjesztéséért. Az általa szervezett Békéscsabai Szimfonikus Zenekar 10 éves jubileumát ünnepli. A vidéken folyó ifjúsági koncertek, a TIT- ben tartott előadások révén fáradhatatlan és felkészült zenepedagógust ismertünk meg benne. Szerzői estjén eddigi munkásságának keresztmetszetét mutatta be. Megismertük, mint szövegírót, mint zeneszerzőt és mint karmestert. Évekig volt a kórusmozgalom munkása, zeneszerző, barátai dalszövegeivel segítette. Egy részük iskolai énektankönyveinknek is anyaga. Ezekből a kórusokból mutatott be a Rózsa Ferenc Gimnázium és a II. sz. általános iskola énekkara. A lágy hangzású Palestrina kartétel után nagy tetszést aratott Schubert: Álljon a tánc c. műve. Szólót énekelt Ferdinandy Zsolt 6/a c. tanuló. A kórus Mendelssohn: Éliás c. oratóriumának tercettjével zárta műsorát. Az egységes hangzás és biztos éneklés Sárhelyi Jenőné kórusvezető szakértelmét dicséri. Az est második felében — kevésbé ismert oldaláról — mint zeneszerző mutatkozott be Sárhelyi Jenő. Meditatio c. művét Dr. Czirják Zoltán klarinéttanár mutatta be Major György tanár zongorakíséretével. A kompozíció dallamvilága a magyar népzenével rokon, felépítésében gregorián organika játszik szerepet. A zeneiskola tanári karának fúvósötöse szólaltatta meg a Dal és körtánc c. népzenei ihletésű darabot. Az egyszerű pentaton dallamot díszes ellenpont fonja körül, s az egyszólamúság forrasztja egységbe a dalformát. Hatásos volt a nagy technikai követelményeket is támasztó Gavotte és Musette előadása. A fúvósötös tagjai, Marton György fuvola, Lajos István oboa, Dr. Czirják Zoltán klarinét, Barnácz István kürt és Kerekes Teréz fagot, oldott hangulatú közönséget hagytak a következő szereplőknek. A Hódmezővásárhelyi Állami Zeneiskola rézfúvós együttese vállalkozott a háromtételes „Toronyzene” megszólaltatására. Tételek: Intrada Conzone és Siciliano a renaisance zenei világ légkörét idézte. Kerekes Pál tanár kiválóan készítette fel a vendégszereplőket. Ezután a zeneiskola ifjúsági vonószenekara lépett pódiumra, Tóth István tanár vezetésével. Fegyelmezett játék, telt hangzás jellemezte a kis együttest. A zeneművet — „Téma variációkkal” — mely ennek a zenekarnak készült, a szerző ismertette, bepillantást engedve a zeneszerzés műhelytitkaiba. Gelegonya Judit, az ifjú koncertmester virággal köszönte meg a művet. A hátralevő időt a Városi Szimfonikus Zenekar töltötte ki. Műsorukban a zenekar kitűnő képességű szólistái: Tóth István és Mészáros Erzsébet Vivaldi: „a-moll” hegedű kettősversenyében, Marton György és Szalai Mária Telemann: e-moll, fuvola kettősversenyének előadásával tűntek ki. Közönségünk elmélyülten hallgatta Kabalevszkij hegedűversenyének II. tételét, melyet Tóth István játszott igen szép tónusban. Gárdonyi Zoltán II. ifjúsági szviteje volt a kedves est zárószáma. A műsor végén Babák György, a városi tanács elnökhelyettese és Szemenkár Mátyás, a Megyei Művelődési Központ igazgatóhelyettese köszöntötte a szerzőt virággal és ajándékkal. Az est folyamán meggyőződhettünk arról, hogy Sárhelyi Jenő 10 éves békéscsabai munkássága nyomán tartós eredmények születtek. Kívánjuk, hogy munkatársaival együtt ezentúl is kapja meg azt a támogatást, melyet a valaha nagy zenei múlttal rendelkező városunk kultúrájának emelése igényel. Dr. Ferdynandy Kond Sárhelyi Jenő vezényel. (Fotó: Barnácz) Újabb városi «flak fel a kambodzsai kormánycsapatok Az AP egy kambodzsai körzeti parancsnok közlése alapján jelentette, hogy kambodzsai ellenállók vasárnap elfoglalták a Phnom Penhtől 30 kilométerrel délre fekvő Saang városát. Ez eddig a fővároshoz legközelebbi lakott helység, amelyet a kormánycsapatok feladtak. A helyi lakosság hangulatára egyébként jellemző az a hír, hogy a város elfoglalása után az ellenállók fegyvereket adtak a lakosságnak, hogy azt a Phnom Penh-ú puccsásta kormány ellen fordítsák. Azonnali tűzszünet A kairói Al Ahram közlése szerint El Aim, a Jemeni Arab Köztársaság miniszterelnöke bejelentette, hogy a Jemeni Arab Köztársaság és Szaúd Arábia megállapodást kötött az azonnali tűzszünetről és a két ország normális diplomáciai kapcsolatainak helyreállításáról. A jemeni miniszterelnök azt is közölte, hogy a megállapodást a szaúd-arábiai látogatása alkalmával Fejszál királlyal folytatott tárgyalásai során kötötték. Egyiptomi támadás Az egyiptomi légierő vasárnap felújította szombaton kezdett támadásait a Szuezi-öbölben elhelyezett izraeli rakétakilövő- állomások ellen. Az EAK harci repülőgépei több hullámban repültek a célpontok fölé, és — mint egy szóvivő elmondotta — közvetlenül eltalálták a megszállók néhány létesítményét. Az izraeli légvédelem a támadó gépek egyikét lelőtte. Bécsban folytatódnak a szovjet—amerikai tárgyalások Hétfőn az Egyesült Államok bécsi nagykövetségének épületében megkezdődött a stratégiai fegyverkezési verseny korlátozásáról tartott tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség soron következő ülése. A szovjet küldöttséget Vlagyimir Szemjonov szovjet külügyminiszterhelyettes, az amerikait pedig Gerard Smith, az Egyesült Államok Leszerelési és Fegyverzet Ellenőrzési Hivatalának igazgatója vezeti. A lengyel—nyugatnémet politikai megbeszélések harmadik fordulója előtt Georg Ferdinand Duckwitz külügyi államtitkár vezetésével kedden ismét Varsóba érkezik a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége, hogy a Jozef Winiewicz külügyminiszterhelyettes vezette lengyel delegációval szerdán folytassa a két ország kapcsolatainak rendezésére vonatkozó politikai megbeszéléseket. A véleménycsere mostani harmadik fordulója előtt Varsó álláspontja változatlan és egyértelmű: a két állam viszonya normalizálásának kiinduló pontja csak az Odera— Neisse-határ nyugatnémet részről történő elismerése lehet. Lengyel politikai körökben ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy Brandt kancellár sok szempontból nem engedheti meg a megbeszélések kudarcát, de úgy tűnik, Bonn taktikai, nem pedig lényegi megoldást keres, s igyekszik kitérni a nyugati lengyel határok végleges elismerése elől. Varsói megfigyelők egyébként úgy vélik, hogy a megbeszélések harmadik fordulója is szondázás jellegű lesz. A lengyel tárgyalófelet azonban nem elégítik ki a taktikai formulák, s Bonn-nak most már igen hamar át kell térnie az érdemi tárgyalásokra. Ez a megoldáshoz vezető egyedüli út. Kínai-japán kereskedelmi egyezmény Peking Az Új-Kína ügynökség hírül adja, hogy baráti látogatás után elutazott a kínai fővárosból egy japán kereskedelmi cégek képviselőiből álló küldöttség. A repülőtérre Liu Hszi-ven, a kereskedelmi kapcsolatokat előmozdító kínai tanács vezető tagja kísérte ki a japán vendégeket. A Reuter szerint Japán és Kína — hat hétig tartó félhivatalos politikai és kereskedelmi tárgyalások után — egyéves kereskedelmi szerződést és közös közleményt írt alá Pekingben. A hírügynökség a kínai fővárosban székelő japán tudósítók jelentéseire hivatkozik. Ezek szerint a kereskedelmi szerződés volumene meghaladja a 67 millió dollárt. és az Lenin agrárforradalom A centenáriumi megemlékezések, tanulmányok és cikkek sokoldalúan taglalják Lenin alkotó zsenialitásának megnyilvánulásait. Méltán, mert alkotásai nem csupán korának teoretikus reflexei, hanem a társadalmi cselekvésnek — egy egész történelmi időszakra kiterjedő, a gyakorlatban sokszorosan igazolást nyert — vezérfonala. Mi most az agrárforradalom, a parasztpolitika, a földkérdés tekintetében kialakított nézeteit és társadalmi-gazdasági tanításait csoportosítjuk, az oroszországi történelmi fejlődést követve. A múlt század vége felé az Internacionálé pártjai közül egyedül a bolsevikok dolgoztak ki Oroszország viszonyainak megfelelő forradalmi agrárprogramot. Olyat, amely biztos alapot nyújtott a munkás—paraszt szövetség kialakulásához és megszilárdításához. Ez az agrárprogram hosszú folyamat terméke volt. Kiforrását nagyban elősegítette a bolsevikoknak a realitások iránti érzéke és a párt vezetőjének, Leninnek alkotó elméleti munkássága. A parasztkérdés fontosságának felismerésében jelentős szerepet játszott az a tény, hogy a marxizmus Oroszországban a narodnyikok elleni harcban erősödött meg. A narodnyikok — az orosz fejlődés sajátosságait félretéve és eltúlozva — a paraszti életforma rögzítésében látták a szocializmus zálogát. A fennálló rend konzerválását akarták, elszakadva a változó, fejlődő élettől. Miként Lenin írja: „A parasztságnak a jelenlegi társadalom ellen irányuló szocialista forradalomra való felsorakoztatását célzó politikai programból — olyan program lett, amely azt célozta, hogy a jelenlegi társadalom alapjainak meghagyásával toldozgatni, „javítani” fog a parasztság helyzetén”. Ezért az Oroszországban gyökeret verő marxista elméletnek szükségképpen előbb kellett a parasztság életviszonyainak vizsgálatával, a narodnyik nézetek cáfolatával foglalkoznia, mint a munkásosztályt közvetlenebbül érintő kérdésekkel. Lenin első munkái: Újabb gazdasági mozgalmak a paraszti életben, Kik azok a „népbarátok”, és hogyan hadakoznak a szociáldemokraták ellen? A narodnyikság gazdasági tartalma és bírálata Sztruve úr könyvében, A kapitalizmus fejlődése Oroszországban stb. is ezt bizonyítják. Míg Plehanov a narodnyikok idealista filozófiai nézeteit, Lenin elsősorban gazdasági-társadalmi felfogásukat ostorozta. Lenin egyik korai munkájában azt bizonyította, hogy Oroszország nem hogy elkerülné a kapitalista fejlődést — mint ahogy a narodnyikok állítják —, hanem már alaposan benne is van a tőkés viszonyokban. A városokban kialakult a gyáripar, a nagyüzemi proletariátus s a városi értelmiség által egyöntetűnek hitt parasztság is erősen polarizálódott. Lenin és az oroszországi marxisták tagadták azt, hogy a parasztság lesz a szocializmus megvalósítója Oroszországban. Kemény harcban küzdötték le eme narodnyik álláspontot. E harc nemcsak azért volt jelentős, mert a szubjektív idealista, kispolgári forradalmár nézetek visszaszorítását eredményezte, hanem azért is, mert a kialakuló marxista párt elméleti alapjait is kikovácsolta a parasztkérdésben. Cáfolták a narodnyikoknak azt a nézetét, hogy Oroszország elkerülheti a kapitalizmust, de ugyanakkor azt is bebizonyították, hogy a kapitalizmust jelző új jelenségek mellett még jelen van Oroszországban a feudalizmus is. Következésképpen elsőrendű feladatuknak tekintették a demokratikus átalakulást, azon belül pedig az agrárkérdés forradalmi megoldását. Joggal állapítja meg Lenin, hogy „csak egyféleképpen lehet megszüntetni a fekélyt az orosz nép testén: meg kell szüntetni a földesúri földtulajdont, mert ez az esetek túlnyomó többségében mind ez ideig feudális tulajdon, a feudális ki_ *. zsákmányolás forrása és támasza”. Ilyen körülmények között Oroszország szükségszerűen nagyon lemaradt a mezőgazdasági termelésben a fejlett tőkés országok mögött. Érthető tehát, ha az OSzDMP II. kongresszusán elfogadott minimális program szerves részét képezte a jobbágyrendszer és a feudális maradványok felszámolását célzó agrárprogram, amely Lenin javaslatain alapult. Lenin ugyanis már 1899-ben kidolgozta az orosz szociáldemokraták programtervezetét. A német szociáldemokraták erfurti programját tekintette példának. Rámutatott azonban arra, hogy a programnak tekintettel kell lenni Oroszország sajátos viszonyaira. Ezek közül éppen a pa-