Gyulai Hírlap, 1972. január-június (13. évfolyam, 1-50. szám)

1972-05-16 / 37. szám

Javultak a feltételek a honvédelmi nevelő és felkészítő munka fokozásához Az MHSZ városi- járási titkár­sága a közelmúltban kilencven aktíva részvételével értekezletet tartott a pártházban. Részt vett a tanácskozáson az országos köz­pont részéről Bérczi Gyula őr­nagy, a megyei vezetőség kép­viseletében Benkő Bálint titkár­helyettes, Arany Tóth Lajos, a járási pártbizottság első titkára, dr. Székely Ferenc, a városi párt­bizottság osztályvezetője, Újhe­lyi Sándorné országgyűlési kép­viselő, dr. Ludvig József, a járási hivatal elnökhelyettese, Kulybus I­­­ános alezredes és Rácz János őrnagy. A titkári beszámolót Pataki Mihály tartotta meg, ismertette a gyulai tanácskozást megelőző országos és megyei értekezleten elhangzottak­at. Részletesen fog­lalkozott az 1967 óta eltelt idő­szak jelentősebb eseményeivel, eredményeivel, a honvédelmi­ munka fejlődésével. Elmondotta, hogy a város és a járás területén igen eredmé­­­nyesen működik 38 MHSZ klub , csaknem ezer taggal. Az átszer­­­vezést követően a klubok meg­­­alakítása a Politikai Bizottság­ határozatainak megfelelően tör­t­­­nt. A különböző rendelkezések­ következtében kedvező politikai és társadalmi feltételek alakultak ki, javultak a tárgyi és személyi feltételek a honvédelmi, nevelő és felkészítő munka fokozásához, szélesítéséhez. Különösen sokat fejlődött az utóbbi két évben a tartalékosok részére szervezett tájékoztató oktatások színvonala. A tanintézetekben folyó honvé­delmi oktatást eredményesen­­ se­gítik az MHSZ klubok, különö­sen a technikai eszközök biz­tosításával.­­ Szó volt a nehézségekről is, el­sősorban lőtér problémájáról. A kötelező lőgyakorlatok lebonyo­lítása a középiskolásokkal a nagy létszám miatt heteket vesz igény­­be. Szükségesnek mutatkozik új klubok alakítása is, elsősorban a város területén. A beszámolóhoz­ tizen szóltak hozzá. Arany Tóth Lajos hangoz­tatta, hogy az eredmények ugyan jelentősek, de azokat tovább kell fokozni. Ajánlatos a jól bevált módszerek bátrabb alkalmazása. A pártbizottságok és alapszerve­zetek­ figyelemmel kísérik a jö­vőben is a szövetség tevékenysé­gét és megadják a szükséges tá­­mogatást. Az Ötéves terv második évében Parkosítás — a­utó­­pa­rk­o­l­ó­hel­y — újabb lakások — kollégiumok és új óvoda Gyula Város Tanácsa 1­712. március 10-én tárgyalta meg, il­letve fogadta el a város 1971. évi gazdálkodásáról készült zár­számadást, valamint az 1972. évi költségvetési és fejlesztési alap előirányzatait. Az 1971-es esztendővel ötéves tervünk el­ső évét zártuk. Összességében megállapítható, hogy­­ a meglévő nehézségek ellenére is eredmé­nyes volt az elmúlt évi gazdál­kodásunk. A célul tűzött fela­datok túlnyomó többségükben megvalósultak.­A városfejlesztési, gazdálko­dási eredményekről a tanács tagjai beszámolóik során rész­letes tájékoztatást adtak a la­kosság részére és ezek újbóli ismertetése csak ismétlés lenne, de néhány gondolatban érde­mes az 1972-es év terveiről, el­képzeléseiről beszélni. Az elmúlt­­ év júniusában az újonnan rá­­l­­aszított tanács jóváhagyta a. j . város negyedik ötéves tervének­­ előirányzatait. E jóváhagyott j terv birtokában — most már­­ egy év múltán —­ elmondhat­­­­juk hogy gazdálkodásunk úgy » a költségvetés, mint a fejleszté­­­­si alap teki­ntetében biztonságo­sabbá, megalapozottabbá vált. Ismeretes, hogy pártunk és­­ kormányunk — a terveik jóvá­­­­hagyása óta — a népgazdaság egyes területein tapasztalható egészségtelen tendenciák felszá­molása érdekében szigorú gaz­dasági rendszabályokat léptetett életbe. E döntések helyességét és időszerűségét, napjaink gaz­­­­dasági tényezői egyértelműen­­ igazoljak. A költségvetési gazdálkodás­­­­ról a Pénzügyminisztérium is megállapította, hogy „a költ­­s­­égvetési kiadások növekedési­­ üteme az utóbbi években rend­kívül felgyorsult, egyre inkább meghaladja a nemzeti jövede­lem növekedésének ütemét, amely a népgazdaságban fe­szültségekhez vezet.* A város terveinek felülvizs­­­­gálatára is sor került, és a ter­vek gondos előkészítését igazol­ja, hogy a felülvizsgálat utáni terveink is lényegében minden eredetileg tervezett célkitűzése­­­­iket tartalmaznak. I­gaz, egyes­­ feladatoknál költségcsökkentő­­ megtakarításokat eredményező­­ változtatásokra került sor, más­­ feladatoknál az ütemezésben­­ történt változtatás a tervciklu­­­­son belül. Az intézmények mű­­­­ködését biztosító költségvetési előirányzatok tervezésénél ar­ra törekedtünk, hogy az előző években elért színvonalat­­ tar­tani tudjuk, a­z intézmények el­látási színvonalában minőségi javítást 1972. évben nem tu­dunk. A tervek összeállításánál igyekeztünk a lakosság által­­ felvetett jogos igényeket — anyagi lehetőségeinkhez mérten­­ — figyelembe venni. A teljes­­­­ség igénye nélkül néhány cél­kitűzést ismertetünk. Fejleszté­si alapunk 1972. évi bevételi és kiadási előirányzata 48,8 mil­lió forint, amely 4 millió fo­rinttal haladja meg az ötéves tervben tervezett előirányzatot. Költségvetési célokra 55 millió forintot kívánunk felhasználni az 1971. évi 52 millió forintos eredeti előirányzattal szemben. Ez­ utóbbi összegből mintegy 53 százalékot a szociális és kultu­rális ágazat célktűzéseinek megvalósítására tervezünk fel­használni. A felújításra formítandó elő­irányzat, 5,9 millió forint, mely­­­ből többek között a Zrínyi téren új mázsaházat építünk. Egész­ségügyi célokra, — így többek között a bölcsődei, férőhelyeik számának növelésére — mint­egy 2,7 millió Sorintok, míg a kulturális ágazat intézményei­­­­nek felúj­ításár­a további 2,7­­ millió forintot tervezünk. Utak­,­­ járdák felújítá­sár­a, korszerűsí­­­­tésére a költségvetésünkből 4,3 millió forintot fordítunk a par­­t­nkok gondozására, új játszóterek­­ építésére 3,5 millió forint kerül­t felhasználásra. Ebből az ösz­­i szegből készül el többek között­­ a Budr­ó lakótelep parkosítása­­ is. Helyreállítjuk a Szabadság­­ téri parkot, ugyanitt korszerű­­ autóparkoló épül. 1972-ben be­fejeződik a Bárdos-csatorna környékének rendezése, a Kö­­VIZIG-gel közösen megkezdjü­k az Élővíz-csatorna partfalának építését. Természetesen költség­­vetésünkben biztosítjuk az in­tézmények működéséhez szüksé­ges személyi és fenntartási, k­arbantartási, beszerzési kiadá­sokat. Fejlesztési tervünkben szerepel többek között a török­zugi lakótelep belső úthálózati­­ j mate, továbbá a Kőműves utca­­ burkolatának megépítése. Ter­­­­vezzük a Nürnbergi utcai­­ szennyvízcsatorna elkészítését. Befejezzük, a Honvéd utcai la­kótelep 28 lakásárnak építését, és újabb 74 lak­ás építésének elő­készítését. A gimnázium mellett­­ ez évben megkezdjük a száz fé­­r­rőhelyes kollégium építését,­­ míg a törökzugi lakótelepen­­ egy új 75 férőhelyes óvoda épí­­­­tését. E jelentős, de nem teljes­­ felsorolásban kell még megem­líteni ötéves tervünk legjelen­tősebb — összegszerűleg is leg­nagyobb — beruházását, a vá­rosi művelődési ház építését, melyre 1972-ben is jelentős ös­­­szeget fordítunk. E létesítmény felépítése ,a lakosság széleskörű összefogásával valósul meg. Mindezeken kívül a tanács­tagi beszámolókon a lakosság részéről elhangzott társadalmi szempontból fontos javaslatok, kérések — amelyek felülvizs­gálata jelenleg is folyik — megvalósítása az anyagi lehető­ségek határain belül megtörté­nik. Úgy költségvetésünk, mint a fejlesztési alapunk jelentős­­ nagyságrendű. A tervek meg­ ! Az elmúlt hét végén szomba­ton, rendezte meg a TIT gy­ulai városi-járási szervezete köz­­­ gyűlését, a párt székházában.­­ Az elnökségben foglalt helyet j Enyedi G­ Sándor, az­ MSZMP megyei bizottságánál­ titkára,­­ Kápolnay György, a TIT Orszá­­­­gos Központjának tudományos­­ munkatársa, dr. Kertész Márton,­­ a TIT megyei elnöke, dr. Krupa I András, a TIT megyei­ titkára, Dér Lajos, a városi tanács el­nökhelyettese, Török Károly, az MSZMP Gyula városi bizott­ságának, valamint Szigeti Zol­tán, az MSZMP gyulai járási bi­zottságának osztályvezetői. A közgyűlésen Fényes Péter, a TIT városi-járási titkára adott számot a szervezet elmúlt négy­­­évi tevékenységéről. ..A társulat tagjai az ismére­­­­tek terjesztését társadalmi hiva­­­­­ásként vállaló értelmiségiek.­ Legyen ez a tanácskozás is biz­­­tosítéka annak hogy a társulat mostani tagjai, azoknak a hazá­jukat, és népüket szerető tudó­soknak a nyomán kívánnak ha­ladni, akik az elmúlt több mint­ 130 év alatt népünk műveltségé­­­­nek emelésén munkálkodtak, s Hassa át mindannyiukat újra s meg újra a marxizmus—leniniz­­mus eszméje, s az MSZMP po­litikája alapján és a tudomá­nyosan megalapozo­ ismeretek terjesztése útján szolgálják a dolgozó nép szocialista világné­zetének szilárdítását, termelési kultúrájának kiszélesítését, álta­lános műveltségének emelését hogy mindez elősegítse a szocia­lizmus teljes felépítését, ha­zánkban­’ — mondotta megnyi­tójában Fényes Péter majd rá­tért a városi-járási szervezet négy évi ismeretterjesztő tevé­kenységére. Részletesen elemez­te azt a széleskörű felvilágosító tevékenységet, amelyet a város­­­­ban és járásban végeztek, majd beszámolt a természettudományi­­ előadóteremben folyó munkák­­­ról. Az obi rendezett változatos előadásokkal olyan ismereteket adtak a hallgatóknak, amelyek sok esetben hézagpótlóak voltak a tudományos ismeretekben. A szabadegyetemek, ismeretter­­jesztő film és nyilvános kísérleti estek, szakkörök jól segítették az ismeretterjesztés hatékonysá­gát a termelést segítő és világné­zeti nevelőmunkát. A rendszere­sen megtartott előadásokon k­­i­ül az aktualitásoknak megfele­lően is tartottak rendezvénye­ket. Ebben az évben kezdték el a „Gyulai üzemekről gyulaiak­nak” sorozatot, amelynek célja, a városban működő üzemek éle­­tének, termékeinek bemutatása. A szervessel rendszeresen fog­lalkozik az előadók­ képzésével, azért, hogy lépést tudjanak tar­tani a­ technikai,és­­ tudományos, ismeretek robbanásszerű fejlő­­­­désével. A gyulai városi-járási szerve­zet a békéscsabai után a leg­nagyobb taglétszámmal rendel­kezik, így is figyelemreméltók azok a számok, amelyek hűen tükrözik a megtartott előadások szám­át és az azokon való rész­vételt. Az elmúlt évben váro­sunkban 411 társadalomtudomá­nyi előadást rendeztek, amelyen több mint 20 ezren vettek részt. A természettudományi előadá­sok száma meghaladta a 420-at, ez a hallgatók száma a 21 ezret.­­ Még érdekesebb az, hogy az el­múlt négy évben városunkban összesen 2609 előadás hangzott el, amelyet 115 ezren hallgattak végig. Hasonlóan nagy volt az­­ érdeklődés a járás községeiben­­ is, ahol az elmúlt négy évben­­ 1763 előadáson 78 ezren vettek­ részt. Az eredmények ismertetése után a szervezeti élet problémáit említette majd befejezésül el­­mondta: „Célunk továbbra is szolgáini a­ népet, tovább vinni a zászlót, amelyre nagyrabecsült elődeink ezelőtt több mint 130 évvel ezt­ a jelszót írták: Tudománnyal a népért. Felszólalt a közgyűlésen dr. Kertész Márton ,utó elismeréssel szólt a szervezet munkájáról, a megye legjobbjának nevezte, de az eredmények mellett nem hallgatta el a még előforduló problémájait sem. A közgyűlés végén megválasz­tották a küldötteket a megyei küldöttértekezletre, valamint az új városi-járási elnökséget. A szervezet elnöke Dér Lajos, helyettese dir­ Ludvig József, és titkára Fényes Péter lett. A közgyűlés végén Kért­esz Márton okleveleket és emlékér­met adott át a szervezetben Ki­emelkedő munkát végzett tagok­nak. valósításához bevételi forrása­ink reális garanciát nyújtanak A feladatok elkészítése, terve­zése, szerződéskötések, kivitele­zéseik jó ütemben haladnak. Ha egyik-másik területen vannak is problémáink, a ter­vezett városfejlesztési célkitű­zések maradéktalan megvalósí­tásának lehetőségei adottak. A közös társadalmi összefogás, — ami oly sokszor nyilvánult már meg városunk lakossága részé­ről — nem­ csekély erőforrása, biztosítéka lehet e nagyszerű célok meg­valósításának.­­ Juhász András pénzügyi osztályvezető­­ Tudománnyal a népért Közgyűlést tartott a TIT városi-járási szervezete Szovjet küldöttség látogatása városunkban Kedves vendégek jártak május 13-án városunkban. A hazánk­ban ideiglenesen tartózkodó szovjet alakulatoknak egy száz tagú művészeti csoportja érke­zett a megyébe, amelyből egy 28 tagú csoport Gyulára látoga­tott. A Borisz Maldjucsenko alez­redes vezette küldöttség először a Lenin-szobrot koszorúzta meg, majd a városi tanácsházán Dér Lajos tanácselnökhelyettes fo­gadta a delegációt és röviden is­mertette a város történetét. Ezt követően városnéző sétára indul­­tak, amelyre elkísérte a vendé­geket Kovács Lajos, a párt vá­rosi bizottságának titkára is. A művészegyüttes tagjai a délutáni órákban utaztak vissza Szarvas­ra, ahol este nagysikerű műsort adtak.

Next