Gyulai Hírlap, 1972. július-december (13. évfolyam, 51-100. szám)

1972-07-04 / 51. szám

* Csaknem 400 ezer forintos forgalom az első napon Férfi ruházati bolt nyitását is tervezi az ÁFÉSZ Pénteken délelőtt jóval a nyi­tásra kitűzött időpont előtt több­­ száz érdeklődő sorakozott fel az ÁFÉSZ új, impozáns bevásárló­­­­központja előtt a Szabadság téri­ és a Városház utcai oldalon. A­­ nagy érdeklődés érthető, mert csak azért is, mert két napon­­ keresztül hangosautó járta a vá­ros bel- és külterületét és hívta fel a lakosság figyelmét Gyulai kereskedelmi életének nagy ese­­­ményére. Az ünnepélyes üzlet­­i ■nyitáson részt vett a vendégek­ sorában Bartolák Mihály, a SZO­ • VOSZ elnökhelyettese, Kovács Lajos, a városi pártbizottság tit­kára, Benkó Pál, a megyei­ párt­­bizottság munkatársa, Kolozsi Gyula, a megyei tanács kereske­delmi osztályának vezetőhelyet­tese, Sarkallt István, a MÉSZÖV elnökhelyettese és igen sokan a kereskedelmi partnerek közül. Nagy számban jelentek meg vá­rosunk üzemeinek, szövetkezetei­nek, hivatalainak, intézményei­nek és társ-kereskedelmi válla­latainak vezetői,­­ képviselői is. . Szakmai bemutatóval kezdő­dött a nyitási ünnepség a vas­műszaki üzletben, amely után Paulik János elnök köszöntötte a vendégeket. Rövid tájékozta­tójában elmondotta, hogy az üz­­­­letsor kialakítása a berendezé­sekkel együtt 8 millió forintba­ került, a vas-műszaki bolt cikk­­i listáján mintegy 12 000 árucikk s­z terepel. A 20 fős létszámból 11­ az eladó. A jövőben még na­gyobb gondot fordítanak tanulók foglalkoztatására. Az eddigi ház­hoz szállításon kívül új szolgál­tatásként bevezették a náluk vásárolt fürdőszobaberendezés és központi fűtés beszerelését, amit saját brigádjukkal végez­tetnek. Eddig húszan jelentették be igényüket erre. Új üzletként nyílik meg az ABC-áruház, amelyhez hasonló­val a szövetkezet a városban ed­dig nem rendelkezett. Hangoz­tatta, négyéves összehangoló munka eredménye, hogy az év első felének utolsó napján át­adhatják a lakosságnak üzletü­ket, amelynek megvalósításáért köszönetet mondott a párt- és tanácsvezetőknek, a SZÖVOSZ, a MÉSZÖV elnökségének, a nagykereskedelmi és ipari vál­lalatoknak, és építőiparnak a Budapesti és a Szegedi Tervező Vállalatnak. ■ A város­ lakossága­ nevében dr. VidQ. István ,taná­cselnök fejezte ki­ az örömet azért, hogy­ újabb jelentős előrelépés történt aj jobb ellátás irányában. Vissza­­­­­dézte, hogy Gyula kereskedel­mében az első nagy lépés 1962- ben következett be, amikor az új iránti fogékonyság bizonysá­gaként az országban elsőként itt­­ vezették be az önkiszolgáló rend­­­­szert, ami akkor országosan nagy­­ figyelemmel kísért kísérletté­­ vált. Az igények növekedése követ­­keztében új üzletekre volt szük­ség, egymás után nyíltak meg a szép elárusító helyek, ennek egyik szakasza, hogy ma itt le­hetünk a megjelenésében is im­pozáns bevásárlóközpontban A város vezetőségének mindig el­sőrendű törekvése volt a lakos­ság minél jobb ellátása, ezért más helységeket megelőzve tá­mogatta a városban a szövetke­zeti kereskedelmet is. Meggyő­ződése, hogy az új üzlet meg­nyitását az állami kereskedelem nem sínyli meg, mindegyik üz­letnek kialakul a vásárlóköre, hiszen a gyulai kereskedelem forgalma igen nagy, az országos átlagnak éppen kétszerese, ami­hez természetesen hozzájárul az egyre növekvő idegenforgalom is. Elismerését, köszönetét fejezte ki a pártbizottság és a tanács nevében mindazoknak, akik se­gítséget nyújtottak ahhoz, hogy flú, a városközpontot szépítő épü­let és üzletsor megvalósulhatott. Az ABC-áruház megtekintése után a vas­ műszaki boltot dr. Vida István, a másik üzletet pedig Újhelyi Sande­rné ország­­gyűlési képviselő adta át a for­galomnak. Az érdeklődők, vá­sárlók ellepték a bevásárlóköz­pontot és az első napon, lénye­gében fél műszak alatt a mű­szaki boltban 310 ezer, az élel­­miszerüzletben pedig mintegy 85 ezer forint értékben vásároltak különböző cikkeket. Az ünnepélyes megnyitást kö­vető fogadáson a város vezetői tárgyaltak további szövetkezeti létesítményekről. Felvetődött ruházati üzletház gondolata, amelyet a SZÖVOSZ elnökhe­lyettese a legmelegebben párt­fogol. Ennek­ műszaki előkészí­téséhez hamarosan hozzákezde­nek, hogy a tervidőszak végére meg is valósulhasson. Az elkép­zelés szerint ez az üzlet ugyan­csak az OTP-vel közösen meg­valósított épületben kapna he­lyet, mégpedig a Szabadság tér­rel szemben tervezett új tér va­lamelyik oldalán. A tér köze­pére, amint azt legutóbb meg­írtuk, az új felszabadulási em­lékmű kerül majd. Dr. Vida István tanácselnök átallja a vas-mű­saaki boltok Részlet a fővárosi nívójú bevásárlási központból. (Fotó: Balkus I.) Kommunista aktívaülés a pártházban Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága július 8-án, szomba­ton délután 4 órai kezdettel kommunista aktívaülést tart a pártház II. emeleti előadótermében a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről. Előadó: Komócsin Zoltán, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Péter-Pál napján felbúgtak a kombájnok a gyulai határban is Az állami tangazdaságban az­­ elmúlt héten hétfőre tervezték az aratás elkezdését, akárcsak a város két termelőszövetkeze­tében. Közbe­szólt azonban a jótékony eső, ami a kalászosok­nak már ha nem is használt, de nem is ártott, igen jól jött azonban a kapásnövényeknek. Csütörtökön délelőtt 10 óra­kor aztán a tangazdaság 2-es kerületében, a szabadkígyós­ üzemegységben felbúgott a ki­­s lene, időre és jól felkészített kombájn és elkezdte vágni a takarmánygabonát. Az aratás­ban nincs megállás, ha az idő­járás engedi. — mondotta Cso­mós István igazgató. — Péntek estig nem is volt, reggel, ami­kor a harmat eltűnt, kezdtek dolgozni a gépek és vágták a rendet este 8-ig. Az aratást szombaton délután folytatták, addig 300 holdon végezték. Dol­gozta­k az emberek és a gépek vasárnap is és ez így megy, amíg az 1600 katasztrális hol­don kalászt találnak. A hét ele­­­jén lehullott mintegy 32 milli­­ó­méternyi csapadék igen jól jött, főleg azért, mert nem egyszerre­ esett le, így a föld beszívta.­­ Egyébként jó közepes termést várnak s ha végeztek a saját földjükön, besegítenek a terme­lőszövetkezeteknek. Az aratásra egyébként a több évi jól bevált gyakorlatnak megfelelően készült fel a tan­gazdaság. A kombájnosok, a szalma lehúzásában tevékeny­kedők és a szállítók részére biz­tosították a bőséges meleg ebé­det, az uzsonnát és a hűsítő italokat. Amikor az idő engedi, teljes kapacitással dolgoznak­­ az aratásban résztvevők. A Köröstájban némileg előbb­re voltak, mert csütörtökig már mintegy 120 holdon learatták az őszi árpát, körülbelül 26 vagonra valót takarították be a három német és az 5 SZK—4-es kombájnjuk nyomán, 18—19 mázsa átlag mellett. A gyulai mezőgazdasági üzemek között itt a legnagyobb a gabonavetés, összesen 3278 holdról kell beta­karítani, amiből a búzavetés 2688 hold, a többi kétszeres. A felkészülés itt is kifogástalan , mind az aratásban résztvevőket, mind a gépeket illetően. Javában aratnak a Munkácsy Tsz-ben is. Akikről kevés A városi tanácsháza ódon , épületének katonásan sorakozó földszinti irodáiban tíz szorgos­kodó, csendes ember hajol író­asztala fölé. A belépőt ez a kép fogadja hétről hétre, hónapról hónapra, évről évre. Munkájuk nem hol­mi látványos, hanem rendkívüli szívósságot, lelkiismeretességet igénylő idegölő tömegmunka. Szusszanásnyi szünet sem akad az egyes feladatok között. Be sem fejeződik az előző évi adó­számlák lezárása, máris kezdő­dik az újak nyitása. Egymás után torlódnak a munkák, az adókivetések, lajstromozás, az adók előírása, befizetések szor­galmazása és könyvelése. S az­tán kezdődik újra élői­ől. Tizenkét-tizenháromezer adó­tétellel dolgoznak s a feladatok szüntelenül növekednek. A ha­gyományos adónemek mellett újként jelentkezik a gépjármű­adó, az út- és közműfejlesztési, a honvédelmi hozzájárulás, a borforgalmi adó, ingatlanok nyilvántartása és sok egyéb tennivaló. A csoport létszáma ellenben nem növekedett az el­múlt évtizedben, munkájuk el­lenben nem népszerű. Az egyszerű emberekben még kísért a sötét múlt emléke, amikor dobra verték, elárverez­­­­ték szegényes holmijait néhány pengő hátralékért, amit talán éppen azért nem tudott rendez­ni, mert a munkanélküliek ke­serű kenyerét ette. De elevenen j élnek még a köztudatban az­­ 1956 előtti idők adóztatási túl­kapásai is Szerencsére mindez már a múltté. Ma gyökeresen más a helyzet. Az adóztatás szigorú törvényesség alapján, emberségesen történik. Minden alapot nélkülöz az a tév­es hje- jó szó esik... delem, hogy aki becsületesen eleget tesz állampolgári kötele­zettségének és időben rendezi adóját, arra még rápakolnak egy keveset azzal a jelszóval, hiszen ez bírja. Az azonban igaz, hogy a nagyobb adóterhet ma az viseli, akinek nagyobb a jövedelme. S igaz az is ,hogy a progres­­­szív adóztatás azt a társadalmi igazságosságot híven tükröző célt szolgálja, hogy a végzett munkával arányban nem álló, túlzott jövedelmet lefölözze. Ezzel úgy gondoljuk, minden derék adózó egyetért, kivéve azt a néhány egyént, aki még nap­jainkban is ki akar bújni az őt jogosan terhelő adózás alól. Sokan nem tudják bizonyára, hogy adóforintjaik a felsőbb pénzügyi-gazdasági szabályozás értelmében teljes egészében visszamaradnak városunkban a költségvetés fedezeti forrása­ként. Az éves 5—6 millió forin­tos adóbevétel, amely a költ­ségvetésnek mintegy 10 száza­léka, így válik a lakosság kom­munális, szociális-egészségüg­yi és kulturális ellátásának forrá­­­sává. Más szóval: az adóforin­tokból járdák, utak, parkok épülnek, gyermekintézmények, különféle szolgáltató létesítmé­nyek üzemelnek a költségvetési háztartás keretében. Nem árt, ha a jövőben ezek­re is gondolunk, amikor az adó­zással összefüggő állampolgári kötelezettségünknek eleget te­szünk. S nagyobb türelemmel, emberséggel viseltetünk az adóztatással foglalkozó dolgo­zók iránt és megtanuljuk be­csülni is őket. Egy, a csoport munkájának elismeréssel .adózó ók. adózó

Next