Gyulai Hírlap, 1972. július-december (13. évfolyam, 51-100. szám)
1972-07-04 / 51. szám
* Csaknem 400 ezer forintos forgalom az első napon Férfi ruházati bolt nyitását is tervezi az ÁFÉSZ Pénteken délelőtt jóval a nyitásra kitűzött időpont előtt több száz érdeklődő sorakozott fel az ÁFÉSZ új, impozáns bevásárlóközpontja előtt a Szabadság téri és a Városház utcai oldalon. A nagy érdeklődés érthető, mert csak azért is, mert két napon keresztül hangosautó járta a város bel- és külterületét és hívta fel a lakosság figyelmét Gyulai kereskedelmi életének nagy eseményére. Az ünnepélyes üzleti ■nyitáson részt vett a vendégek sorában Bartolák Mihály, a SZO • VOSZ elnökhelyettese, Kovács Lajos, a városi pártbizottság titkára, Benkó Pál, a megyei pártbizottság munkatársa, Kolozsi Gyula, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőhelyettese, Sarkallt István, a MÉSZÖV elnökhelyettese és igen sokan a kereskedelmi partnerek közül. Nagy számban jelentek meg városunk üzemeinek, szövetkezeteinek, hivatalainak, intézményeinek és társ-kereskedelmi vállalatainak vezetői, képviselői is. . Szakmai bemutatóval kezdődött a nyitási ünnepség a vasműszaki üzletben, amely után Paulik János elnök köszöntötte a vendégeket. Rövid tájékoztatójában elmondotta, hogy az üzletsor kialakítása a berendezésekkel együtt 8 millió forintba került, a vas-műszaki bolt cikki listáján mintegy 12 000 árucikk sz terepel. A 20 fős létszámból 11 az eladó. A jövőben még nagyobb gondot fordítanak tanulók foglalkoztatására. Az eddigi házhoz szállításon kívül új szolgáltatásként bevezették a náluk vásárolt fürdőszobaberendezés és központi fűtés beszerelését, amit saját brigádjukkal végeztetnek. Eddig húszan jelentették be igényüket erre. Új üzletként nyílik meg az ABC-áruház, amelyhez hasonlóval a szövetkezet a városban eddig nem rendelkezett. Hangoztatta, négyéves összehangoló munka eredménye, hogy az év első felének utolsó napján átadhatják a lakosságnak üzletüket, amelynek megvalósításáért köszönetet mondott a párt- és tanácsvezetőknek, a SZÖVOSZ, a MÉSZÖV elnökségének, a nagykereskedelmi és ipari vállalatoknak, és építőiparnak a Budapesti és a Szegedi Tervező Vállalatnak. ■ A város lakossága nevében dr. VidQ. István ,tanácselnök fejezte ki az örömet azért, hogy újabb jelentős előrelépés történt aj jobb ellátás irányában. Visszadézte, hogy Gyula kereskedelmében az első nagy lépés 1962- ben következett be, amikor az új iránti fogékonyság bizonyságaként az országban elsőként itt vezették be az önkiszolgáló rendszert, ami akkor országosan nagy figyelemmel kísért kísérletté vált. Az igények növekedése következtében új üzletekre volt szükség, egymás után nyíltak meg a szép elárusító helyek, ennek egyik szakasza, hogy ma itt lehetünk a megjelenésében is impozáns bevásárlóközpontban A város vezetőségének mindig elsőrendű törekvése volt a lakosság minél jobb ellátása, ezért más helységeket megelőzve támogatta a városban a szövetkezeti kereskedelmet is. Meggyőződése, hogy az új üzlet megnyitását az állami kereskedelem nem sínyli meg, mindegyik üzletnek kialakul a vásárlóköre, hiszen a gyulai kereskedelem forgalma igen nagy, az országos átlagnak éppen kétszerese, amihez természetesen hozzájárul az egyre növekvő idegenforgalom is. Elismerését, köszönetét fejezte ki a pártbizottság és a tanács nevében mindazoknak, akik segítséget nyújtottak ahhoz, hogy flú, a városközpontot szépítő épület és üzletsor megvalósulhatott. Az ABC-áruház megtekintése után a vas műszaki boltot dr. Vida István, a másik üzletet pedig Újhelyi Sanderné országgyűlési képviselő adta át a forgalomnak. Az érdeklődők, vásárlók ellepték a bevásárlóközpontot és az első napon, lényegében fél műszak alatt a műszaki boltban 310 ezer, az élelmiszerüzletben pedig mintegy 85 ezer forint értékben vásároltak különböző cikkeket. Az ünnepélyes megnyitást követő fogadáson a város vezetői tárgyaltak további szövetkezeti létesítményekről. Felvetődött ruházati üzletház gondolata, amelyet a SZÖVOSZ elnökhelyettese a legmelegebben pártfogol. Ennek műszaki előkészítéséhez hamarosan hozzákezdenek, hogy a tervidőszak végére meg is valósulhasson. Az elképzelés szerint ez az üzlet ugyancsak az OTP-vel közösen megvalósított épületben kapna helyet, mégpedig a Szabadság térrel szemben tervezett új tér valamelyik oldalán. A tér közepére, amint azt legutóbb megírtuk, az új felszabadulási emlékmű kerül majd. Dr. Vida István tanácselnök átallja a vas-műsaaki boltok Részlet a fővárosi nívójú bevásárlási központból. (Fotó: Balkus I.) Kommunista aktívaülés a pártházban Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága július 8-án, szombaton délután 4 órai kezdettel kommunista aktívaülést tart a pártház II. emeleti előadótermében a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Előadó: Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Péter-Pál napján felbúgtak a kombájnok a gyulai határban is Az állami tangazdaságban az elmúlt héten hétfőre tervezték az aratás elkezdését, akárcsak a város két termelőszövetkezetében. Közbeszólt azonban a jótékony eső, ami a kalászosoknak már ha nem is használt, de nem is ártott, igen jól jött azonban a kapásnövényeknek. Csütörtökön délelőtt 10 órakor aztán a tangazdaság 2-es kerületében, a szabadkígyós üzemegységben felbúgott a kis lene, időre és jól felkészített kombájn és elkezdte vágni a takarmánygabonát. Az aratásban nincs megállás, ha az időjárás engedi. — mondotta Csomós István igazgató. — Péntek estig nem is volt, reggel, amikor a harmat eltűnt, kezdtek dolgozni a gépek és vágták a rendet este 8-ig. Az aratást szombaton délután folytatták, addig 300 holdon végezték. Dolgoztak az emberek és a gépek vasárnap is és ez így megy, amíg az 1600 katasztrális holdon kalászt találnak. A hét elején lehullott mintegy 32 millióméternyi csapadék igen jól jött, főleg azért, mert nem egyszerre esett le, így a föld beszívta. Egyébként jó közepes termést várnak s ha végeztek a saját földjükön, besegítenek a termelőszövetkezeteknek. Az aratásra egyébként a több évi jól bevált gyakorlatnak megfelelően készült fel a tangazdaság. A kombájnosok, a szalma lehúzásában tevékenykedők és a szállítók részére biztosították a bőséges meleg ebédet, az uzsonnát és a hűsítő italokat. Amikor az idő engedi, teljes kapacitással dolgoznak az aratásban résztvevők. A Köröstájban némileg előbbre voltak, mert csütörtökig már mintegy 120 holdon learatták az őszi árpát, körülbelül 26 vagonra valót takarították be a három német és az 5 SZK—4-es kombájnjuk nyomán, 18—19 mázsa átlag mellett. A gyulai mezőgazdasági üzemek között itt a legnagyobb a gabonavetés, összesen 3278 holdról kell betakarítani, amiből a búzavetés 2688 hold, a többi kétszeres. A felkészülés itt is kifogástalan , mind az aratásban résztvevőket, mind a gépeket illetően. Javában aratnak a Munkácsy Tsz-ben is. Akikről kevés A városi tanácsháza ódon , épületének katonásan sorakozó földszinti irodáiban tíz szorgoskodó, csendes ember hajol íróasztala fölé. A belépőt ez a kép fogadja hétről hétre, hónapról hónapra, évről évre. Munkájuk nem holmi látványos, hanem rendkívüli szívósságot, lelkiismeretességet igénylő idegölő tömegmunka. Szusszanásnyi szünet sem akad az egyes feladatok között. Be sem fejeződik az előző évi adószámlák lezárása, máris kezdődik az újak nyitása. Egymás után torlódnak a munkák, az adókivetések, lajstromozás, az adók előírása, befizetések szorgalmazása és könyvelése. S aztán kezdődik újra élőiől. Tizenkét-tizenháromezer adótétellel dolgoznak s a feladatok szüntelenül növekednek. A hagyományos adónemek mellett újként jelentkezik a gépjárműadó, az út- és közműfejlesztési, a honvédelmi hozzájárulás, a borforgalmi adó, ingatlanok nyilvántartása és sok egyéb tennivaló. A csoport létszáma ellenben nem növekedett az elmúlt évtizedben, munkájuk ellenben nem népszerű. Az egyszerű emberekben még kísért a sötét múlt emléke, amikor dobra verték, elárverezték szegényes holmijait néhány pengő hátralékért, amit talán éppen azért nem tudott rendezni, mert a munkanélküliek keserű kenyerét ette. De elevenen j élnek még a köztudatban az 1956 előtti idők adóztatási túlkapásai is Szerencsére mindez már a múltté. Ma gyökeresen más a helyzet. Az adóztatás szigorú törvényesség alapján, emberségesen történik. Minden alapot nélkülöz az a téves hje- jó szó esik... delem, hogy aki becsületesen eleget tesz állampolgári kötelezettségének és időben rendezi adóját, arra még rápakolnak egy keveset azzal a jelszóval, hiszen ez bírja. Az azonban igaz, hogy a nagyobb adóterhet ma az viseli, akinek nagyobb a jövedelme. S igaz az is ,hogy a progresszív adóztatás azt a társadalmi igazságosságot híven tükröző célt szolgálja, hogy a végzett munkával arányban nem álló, túlzott jövedelmet lefölözze. Ezzel úgy gondoljuk, minden derék adózó egyetért, kivéve azt a néhány egyént, aki még napjainkban is ki akar bújni az őt jogosan terhelő adózás alól. Sokan nem tudják bizonyára, hogy adóforintjaik a felsőbb pénzügyi-gazdasági szabályozás értelmében teljes egészében visszamaradnak városunkban a költségvetés fedezeti forrásaként. Az éves 5—6 millió forintos adóbevétel, amely a költségvetésnek mintegy 10 százaléka, így válik a lakosság kommunális, szociális-egészségügyi és kulturális ellátásának forrásává. Más szóval: az adóforintokból járdák, utak, parkok épülnek, gyermekintézmények, különféle szolgáltató létesítmények üzemelnek a költségvetési háztartás keretében. Nem árt, ha a jövőben ezekre is gondolunk, amikor az adózással összefüggő állampolgári kötelezettségünknek eleget teszünk. S nagyobb türelemmel, emberséggel viseltetünk az adóztatással foglalkozó dolgozók iránt és megtanuljuk becsülni is őket. Egy, a csoport munkájának elismeréssel .adózó ók. adózó