Gyulai Hírlap, 1972. július-december (13. évfolyam, 51-100. szám)
1972-07-04 / 51. szám
Szemle: Törvényesség, hatósági munka alakulása megyénkben Irta: Dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára A párt X. kongresszusának határozata az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztése keretében alapvető feladatként állapította meg az államigazgatás további tökéletesítését és szocialista jellegének erősítését „mind a törvények és rendeletek pontos végrehajtása, mind pedig a lakosság ügyeinek gyorsabb és eredményesebb intézése érdekében”. A tanácsi szervek munkájának továbbfejlesztésében tehát kiemelkedő jelentőségű az az igény, hogy a jogszabályok előírásainak megfelelően működjenek és döntéseik megfeleljenek a szocialista törvényesség követelményeinek. Ezt az igényt hangsúlyozottabbá teszi, hogy egyre több kérdésben a döntés fokozatosan a tanácsok hatáskörébe kerül. A tanácstörvény pedig a tanács feladatává tette a jogszabályok végrehajtásáról való gondoskodást, a szocialista törvényesség védelmét és erősítését. A végrehajtó bizottság felelős szakigazgatási szervezetének tevékenysége törvényességéért, gondoskodik a szakszerű és gyors ügyintézésről, a megyei tanács végrehajtó bizottsága törvényességi felügyeletet gyakorol a helyi tanácsok és végrehajtó bizottság tevékenysége felett. Az előbbiek miatt és a tanácstörvény egyéb újszerű rendelkezései következtében különös jelentősége van a jelenlegi helyzetben annak, hogy a tanácsok és szerveik tevékenysége mennyire felel meg a törvényesség követelményeinek és a bekövetkezett változások nyomán hogyan alakul a hatósági munka. Ezért határozta el a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogy megvizsgáltatja és napirendjére tűzi a törvényesség és a hatósági munka alakulását a megyében. A széleskörű vizsgálat során szerzett tapasztalatok, valamint a végrehajtó bizottság által megtárgyalt anyag alapján foglalom össze a jelentősebb megállapításokat. 7. A MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE A törvényességi felügyelet gyakorlásával összefüggő szabályokról a tanács törvény és végrehajtási rendelete több helyen rendelkezik. Hiányzott egy olyan szabályozás, amely a törvényességi felügyelet kérdéseit összefoglalóan rendezi, meghatározza azokat a szerveket is a feladatokkal együtt, amelyek a törvényességi felügyeletben közreműködnek, amelyek segítik a végrehajtó bizottságot ennek a jelentős tevékenységnek az ellátásában. Ezt a hiányt pótolta a megyei tanács végrehajtó bizottsága ez év februárjában, amikor határozatában összefoglalta és szabályozta az idevonatkozó valamennyi kérdést. Megítélésem szerint ez jelentős továbblépés volt a törvényességi felügyelet alaposabbá tétele érdekében. A tanácstörvény megjelenése óta eltelt időszak már lehetőséget ad a felügyelet gyakorlásának köréből bizonyos következtetések levonására és ezzel összefüggésben a tanácsok és végrehajtó bizottságok működésének törvényességéből néhány tapasztalat leszűrésére. A végrehajtó bizottság a törvényességi felügyeletet a vb-titkárnak, a szervezési osztály és a szakigazgatási szervek vezetőinek, valamint községek és nagyközségek esetében a járási hivatalok elnökeinek érdemi közreműködésével gyakorolja. A felügyelet gyakorlását szolgálják a jegyzőkönyvek, előterjesztések tanulmányozása, a felügyeleti vizsgálatok, a testületi üléseken való részvétel, jogorvoslatok elbírálása, a közérdekű bejelentésekből és egyéb forrásokból (pl. ügyészség) észlelhető jelzések. Az eddigi gyakorlat azt bizonyítja, hogy a felügyelet állandósult formája a beküldött testületi jegyzőkönyvek törvényességi vizsgálata. Rendszeresnek minősíthető a helyi testületi üléseken történő részvétel is, amelynek prevenciós jellege a jogszabálysértések megelőzésében nem vitatható. Felméréseink szerint a járási hivatalok a helyi tanácsülések 30 százalékán, a vb-ülések több mint a felén képviseltetik magukat, a megyei tanács tisztségviselői, a vb-tagok és az osztályok képviselői pedig a helyi testületi ülések jelentős hányadán ugyancsak részt vesznek. A végrehajtó bizottság szabályozta és koordinálja a megyei szervek részvételét a városi, nagyközségi és községi testületi üléseken. Ez úgy történik, hogy negyedévenként vb-ülésen tájékoztatást kap a helyi testületek következő negyedévi fontosabb napirendjéről, a vb tagjai és a tisztségviselők egyeztetik, hogy melyik testületi üléseken vesznek részt, ezt követően pedig az osztályok jelölik ki képviselőiket. Kétségtelen, hogy ez a módszer a korábbiakhoz képest nagyobb leterhelést jelent a megyei szervek részére, de hasznossága miatt megfelelő szelektálással a gyakorlatot továbbra is folytatjuk, sőt fokozzuk. (Folytatjuk) mezőkovácsháza nagyközségi tanács v. B. SZAKIGAZGATÁSI SZERVE értesíti az érdekelteket, hogy a KÖZSÉGI KÖZTEMETŐ északnyugati része — Dudicsné-féle háztól a kripta vonaláig — községrendezés miatt FELSZÁMOLÁSRA, ILLETVE KIÜRÍTÉSRE KERÜL 1972. augusztus hónapban. A fenti temetőrészben az utolsó temetkezés éve: 1930. A kiürítéssel kapcsolatos felvilágosítást a községi tanács vb. szakigazgatási szerve megadja. 41257S Másodszor is eredményes volt a gyopárosi ifjúsági zenei tábor Egy hetet töltöttek Békés megyei zeneiskolai növendékek június derekán Gyopároson. A tábor egyik felnőtt résztvevőjével, Tóth Istvánnal, a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola vonós tanszaka vezetőjével, a zeneiskola ifjúsági zenekarának vezetőjével beszélgetünk: — Mi volt a tábor célja? — A tavalyi sikeres kezdet1 után ebben az esztendőben is értékes zenei élményeket adni a növendékeknek, még nagyobb kedvet ébreszteni bennük a hangszertanulás, a zenekari játék iránt. — Kik vettek részt a táborozáson? — A békési, békéscsabai, gyulai, orosházi és szarvasi zenei iskolák mintegy negyven növéndéke, általános és középiskolások, akik három-négy-öt esztendeje, esetleg egy évtizede ismerkednek már a vonóshangszerekkel, a hegedűvel, a csellóival, a nagybőgővel. Rajtuk kívül az említett iskolák igazgatói, illetőleg szaktanárai, s két , világszerte ismert előadó: Gyarmati Vera hegedűművész és Mező L László csellóművész. — Mi történt a tábor egy heyében? — Délelőtt és délután zenekari próbákat, tartottunk, melyeken ■ egy-egy Mozart-, Haydn-, Vivaldi-, és Sugár Rezső-művet gyakoroltak a résztvevők. E művek szólamait már korábban megkapták a zeneiskolák, így azok a tabui kezdetekor sem voltak már ismeretlenek a növendékek előtt. A próbákon a tábori zárókoncertre készültünk, amelynek szólistái az említett művészek és Láng Gusztáv zongoraművészek voltak. A közös próbák mellett Gyarmati Vera és Mező László szabadidőben egyénileg is foglalkoztak a tábor lakóival, hangszer- technikai fogásokra, a szép vonóshangzás titkaira tanították őket, ismételten felhívták figyelmüket a rendszeres és módszeres gyakorlás fontosságára. Ezekről a kérdésekről beszéltek egyébként a közös hangversenyt megelőző kamarakoncertjük utáni találkozón is. Ennek a kamarabemutatónak érdekessége volt, hogy rendkívül ritkán hallható művek mellett a zeneiskolai tananyagban szereplő alkotásokat is játszottak a vendégek, ami különösen tanulságos volt a növendékeknek. A programhoz hozzátartozott természetesen a fürdés, csónakázás, labdázás és a televízió-nézés is. — Mit jelentett a tábori résztvevő tanároknak? — Megismerkedtünk néhány ritkán hallott kompozícióval, amelynek kottaanyagát a megyei tanács művelődési osztálya, mint a tábor egyik rendezője vásárolta meg. E művek felhasználhatók majd az iskolai növendékzenekarok műsorában is. Igen jó, baráti kapcsolat alakult ki a növendékek és a tanárok között, s ami a tábor fiataljait dicséri: semmiféle fegyelmezési probléma nem akadt. Jó lett volna, ha egy hétnél többet tölthettünk volna együtt. És jó lenne, ha 1973-ban is összegyűjthetnénk közös muzsikálásra a megyei zeneiskolák legjobb vonós-növendékeit. Békés megyei siker az országos virágkiállításon Vasárnap Nyíregyházán kiosztották a hetedik országos virágkötészeti verseny és kiállítás díjait. Mintegy 350 kompozíciója közül 21 ért el helyezést. A kötelező témában Danszky Károlyné, a Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat, a koszorú, készítésben Tilly Ferencné, a Sasad Tsz, a tűzdelt tál készítésében Uhrin Mihályné, a Békéscsabai Kertészeti Vállalat, menyasszonyi csokor kötésben Szabó Jánosné, a Fővárosi Kertészeti Vállalat, a szabadon választott kompozícióban pedig Marton Györgyné, a Sasad Tsz dolgozója szerezte meg az első helyet. Az összetett verseny győztese Fekete Lászlóné, a Fővárosi Kertészeti Vállalat dolgozója lett. Fekete Lászlóné, Iharossy Jánosné (Pécsi Kertészeti Vállalat) és Nagy Pálné (Szegedi Városgazdálkodási Vállalat) elnyerte a Kertészeti Egyesülés különdíját is. Orosházán már címereznek A többi építőtábor július közepén nyitja kapuit A hűvösebbre fordult időjárás késlelteti a kukorica érését, ennek következtében a megyei KISZ bizottság által szervezett építőtáborok is a tervezettnél később nyitják kapuikat. Az Orosházi Állami Gazdaságban vasárnap óta már 60 mezőkovácsházi diáklány címerez, de a szarvasi tábor első turnusa, a csárdaszállási és a bakuci munka ,július tizenötödike körül indul. Felsőnyomásra július 5-én érkeznek koedukált, kísérleti táborba a diákok. Mezőhegyesen előreláthatólag 10-én indul a címerezés. A táborok az előző évekhez képest, az idén jobb felszereltséggel várják a KISZ-eseket. A KISZ megyei bizottsága és a MEDOSZ megyei bizottsága által szervezett előzetes táborszemléken tapasztalt hiányosságokat megszüntetik a gazdaságok a munka kezdetére. Az állami gazdaságok a táborba érkezés pontos idejéről táviratilag értesítik az érintett középfokú tanintézeteket. Az iskolák időben tájékoztatják a tanulókat erről. (Karaba) mimiiiiiiuiiii KiiumimMii Hiimii \ Szüts Dénes: Ö ftGlIEK OSSÁC!? a Kaszinó utcában ! regfeny| XXVI. Megvan! Ez a lényeges megjegyzés, ez a lehető legélesebb feltételezés. Borbás is lehetségesnek tartotta a gyilkosságot. És rendőri szimata mindjárt a megvalósítás módját is kutatni kezdte. Hogyan ölhetették meg, ha megölték?... Fürdőkád, víz, gázcsapok. Ha Borbásnak egyáltalán eszébe juthatott kétkedni, ez csak azért történhetett, mert kollégái, a nyomozást végzők, akik a helyszínen voltak, kételkedtek. Eszerint Balátai holtteste túlságosan is szabályosan fekhetett a kádban. Arca kisimult, nem tükrözte azt a megdöbbenést, amit a halálra készülés önkéntelenül az öngyilkosokra feszít. Szász úgy vélte, nem okoskodik jól!... Nem tükrözhette akkor azt sem, hogy valaki, vagy valakik, ismeretlen emberek meglepték. Milyen lehet egy arc, ha gázzal ölik meg? Talán egy ideig rémesen torz, de több óra múlva a halottak vonásai megnyugszanak, kisimulnak, elrendeződnek. Különösen, ha valakit lassan ér a halál, s előbb elkábul, elalszik, tudata kikapcsolódik. Szörnyűség! Szász felpattant helyéről, és berohant a saját szállodai fürdőszobájukba. A bojler fölötti falat vizsgálta, a gázvezetéknek a falba nyomuló részét. Mindenütt kürtöket használnak, a kályháknál is, hogy az égési termékek eltávozzanak. De még ezen felül is, így szól a szabvány, szellőző lyuknak kell lennie. Ráccsal borított szellőző lyuknak. Ha Borbás feltételezése jó, akkor az erősebb gázt a szellőzőnyíláson keresztül fújhatták be a fürdőszobába, miközben a többi nyílást eltömték. Vagy azon keresztül pottyantottak be olyan fiolát, ami összetörött, a gáz kifolyt, és megbénította a mérnököt?... Nincs igaza Borbásnak Nem erősebb, hanem éppen gyengébb gázt alkalmazhattak. Csak olyat, amitől a fürdőkádban ülő mérnök elszédülhetett, elaludt, elkábult. De meg lehet-e az ilyen gyenge gázt találni az ember szervezetében a halála után? Biztosan, mert a boncolásnál ez kiderül. Mit mondtak a hivatalos szervek az újságíróknak? „A boncolás adatai kétségtelenül bebizonyították, hogy Balátai Jenő geológus-felfedező gázmérgezés áldozata lett, életének saját maga szántából vetett véget”. De miért nem csúszott bele teste a vízbe, a kádba?... Az EST című lap pontosan így fogalmazott: „Feje oldalra billenve, a kád szélén feküdt, a gáz pedig a csöveken át halk nesszel szivárgott”. Ami annyit jelentett, hogy a rendőrség vagy az ügyészség, a hivatalos, a halál okáról szóló iratban ilyen megfogalmazással élt... Szász képtelen volt továbbjutni. A gyilkosok miért várták meg, amíg fürdik? Miért fürdött? Készülődött valahová? Át akart öltözni? Hány ruhája volt? Nyomorgott, tehát aligha lehetett több öltönye. Mit is írt Abzinger dr. Pávai Vajnának egyik levelében, amikor Barátai az amerikaiakkal való találkozásra ment a Gellért-szállóba? „Sajnálom ezt a szerencsétlen Jenőt, képzeld még ruhája sincs, mert tőlem kért. Nem tudja, mit akarhatnak tőle az amerikaiak, de külön miatta jöttek Pestre, és találkozót kértek tőle. Jenő nem akart elmenni a kikönyökölt zakójában, a kitérdesedett nadrágjában. Nekem, elhiheted...” Balátai Jenő lehetett öngyilkos is. Pillanatnyi elkeseredésében is elkövethette tettét, s lehet, hogy a kormányzat csak azért igyekezett gyorsan napirendre térni fölötte, mert kínos volt neki az ügy szellőztetése. Már maga az tény is, hogy egy ember, aki hazájának milliárdos kincseket tár fel, ilyen nyomorultul él és lakik, abszurditás. A halál pedig az újságok számára újabb alkalmat kínált szellőztetni a bauxit-ügyet, a felfedező ügyét, az egész közélet romlottságát hálátlanságát, korrupcióját...