Gyulai Hírlap, 1973. január-június (14. évfolyam, 1-49. szám)
1973-02-13 / 12. szám
Megkezdődött a fogolycsere A saigoni hatóságok késleltető manővere Hanoi Gia Lam nevű repülőterén hétfőn reggel megkezdődött a Vietnami Demokratikus Köztársaság légiterében a háború éveiben lelőtt és foglyul ejtett amerikai pilóták első csoportjának átadása. A foglyok szabadon bocsátására a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról Párizsban aláírt megállapodás értelmében került sor. A 116 szabadon bocsátott amerikai pilótafogoly közül 10 alezredes, 20 őrnagy, 51 pedig az amerikai légierő századosi rangban levő tagja. A 116 fős csoportot három C–114 típusú repülőgép szállította el Hanoi légikikötőjéből a Fülöp-szigeti Clark légitámaszpontra. A VDK kormánya hétfőn reggel az eredetileg tervezett 115 amerikai fogoly helyett 116-ot bocsátott szabadon. Az utolsó pillanatban ugyanis emberbaráti okokból szabadon engedte Brian D. Woods-t, a haditengerészet fogságba esett tisztjét is, akinek édesanyja súlyos beteg.*_* Dél-Vietnamban a fogolycsere a saiogai hatóságok obstruktív magatartása miatt csak nyolcórás késedelemmel kezdődhetett meg. A Bien Hoa-i táborban szabadonbocsátásukra váró hazafiak mindaddig nem indultak útnak, amíg nem érkeztek meg a helyszínre a négyoldalú katonai vegyesbizottság VDK- és DIFK-tagozatának képviselői. Az utóbbiak megérkezését a saigoni hatóságok újabb manőverekkel késleltették. A hírügynökségi jelentésekből kitűnik, hogy a nehézségeket csak nyolcórás tárgyalás árán sikerült elsimítani és ezután Bien Hoa-ban és Loc Ninh-ban megkezdődhetett a hazafiak, illetve a népi erők fogságába esett amerikaiak szabadonbocsátása. (UPI) Elutazott a második csoport Hétfőn a kora reggeli órákban a Ferihegyi repülőtérről elindult Saigonba, a MALÉV különgépe, fedélzetén a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság magyar képviseletének második csoportjával. A búcsúztatáson , a nagy számban megjelent rokonokon és barátokon kívül — részt vettek a külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium illetékes vezetői. Jelen volt Hoang Cuong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövete és Huynh Van Than, a Dél-Vietnami Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. (MTI) Jelentés a haderőcsökkentésről Újabb megbeszélés-sorozat kezdődött hétfőn Bécsben az európai haderők és fegyverzet csökkentésének előzetes konzultációjában. Diplomáciai megfigyelők szerint ezen a héten a megbeszélések még mindig a háttérben, a „diplomáciai szalonokban” folynak, minthogy eljárási és szervezési kérdésekben még nincs meg az egyetértés. Újabb információk szerint — s ezt a szocialista országok és a nyugati résztvevők delegációinak köreiből megerősítik — az álláspontok bizonyos területen közeledést értek el, de ez nem vonatkozik olyan kulcskérdésre, mint a résztvevő országok meghatározása vagy státuszuk kérdésének eldöntése. Bécsben hangsúlyozzák, hogy a kezdeti problémák megoldásához is „nyugalomra és kitartásra” van szükség. A legnagyobb érdeklődéssel azt várják, mikor ülnek össze plenáris tanácskozásra a résztvevők. Ha ennek időpontját már közlik, az egyben azt jelenti, hogy lényeges szervezési kérdésekben kompromisszum született. (MTI) Dollárbetétek A Centropress hétfő esti kommentárja A „dollárbetegség”, ahogy a nyugati-berlinti Tagesspiegel című napilap hétfői vezércikkében találóan nevezi, most már több, mint egy hete tart. Nagy a kapkodás a nyugati valutaválság körül. Amerikai, angol, francia, nyugat-német, olasz, japán pénzügyminiszterek és a pénzügyminiszterhelyettesek sürögnek-forognak, tárgyalnak reggeltől estig és estétől reggelig, összejönnek Párizsban, tanácskoznak Bonnban és mindezt titokban, kommentárok kiadása nélkül. Talán igaza van a Frankfurter Rundschau című nyugatnémet napilapnak, amikor megállapítja, hogy a dollárválság — a vietnami háború folytatása más eszközökkel. Lehet, hogy ebben a látványos megállapításban van némi túlzás. De az bizonyos, hogy az összefüggés szoros. Miután aláírták a vietnami tűzszünetet, miután az amerikai monopoltőke egy részének most már nem jelent olyan mérhetetlen profitforrást a vietnami háború, mint eddig ■ jelentett, nyilvánvaló, hogy új területek, új piacok után kell néznie. S miért ne épp a Közös Piaccal, azon belül is elsősorban az NSZK-val, továbbá Japánnal bocsátkoznék kereskedelmi—gazdasági háborúba ? Hiszen közismert, hogy az USA külkereskedelmi mérlege deficites, különösen a japán, s a nyugatnémet árucikkek behatolása volt erőteljes az ameriai piacon —, ez ellen kell tehát az amerikai nagytőkének elsősorban harcolnia. Hogyan? Például éppen ezzel a pénzügyi nyomással, amellyel azt akarják kikényszeríteni, hogy a nyugatnémet márkát , a japán jent megint felértékeljék. A valutaválság mögött politikai válság húzódik: ellentétek a Közös Piac országai, elsősorban Párizs és Bonn között egyfelől, s ellentétek a Közös Piac s az USA között másfelől. A baj csak az, hogy amíg a nagytőke végülis megússza majd a válságot, a terheket, a pénz ingadozásának s elértéktelenedésének következményeit megint csak azok fogják legjobban megérezni, akiknek kevés van belőle: a kisemberek. Vietnam egy évtizede 1964. augusztus 2—4: a Maddox és a Turner Joy nevű amerikai rombolók tüzet nyitnak a VDK torpedónaszádjaira. Johnson elnök a tényeket meghamisítva a VDK-t vádolja a ,,tonkini incidens”-ért. Augusztus 7-én Johnson felhatalmazást kap az amerikai kongresszustól a légiháború és a szárazföldi hadműveletek eszkalációjához. Csaknem egy évtized telt el a nevezetes dátumok óta, ennyi időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a világ legnagyobb imperialista hatalma megértse: itt olyan erőkkel áll szembeni, amelyeket fegyveres erővel nem törhet meg. Tanulságos ennek az egy évtizednek néhány epizódját fényképekkel felidézni: Ilyen katonai célpontokat támadtak az amerikai terrorbombázók a VDK-ban. Kép: az amerikai légitámadás után. Az egyik Hanoi-i kórház légitámadás után. Amire a támadók nem számítottak: a VDK légvédelme sorra semmisítette meg a támadó amerikai repülőgépeket. Kép: Egy női milicista bombatámadás közben lelőtt amerikai gép pilótáját kíséri a gyűjtőhelyre. Lelőtt B—52-es amerikai hadászati bombázó Hanoi egyik kerületében.