Gyulai Hírlap, 1973. január-június (14. évfolyam, 1-49. szám)
1973-03-23 / 23. szám
»K. MÁRCIUS ss., péntek a Békés megyei Népújság gyulai kiadása évfolyam, *s. szám Amit a népgazdaság fejlesztéséért teszünk annak célja, hogy tovább javítsuk népünk élet- és munkakörülményeit Folytatta tanácskozását az országgyűlés mód, a közösségi felelősségérzet. Stabilitás és nyugalom van az országban. Szilárd a szocialista törvényesség. Olyan a légkör a politikában, a gazdaságban, a tudományban és a kultúrában, amely kedvez a tehetségnek és ösztönöz az alkotó munkára. Hazánk és népünk a haladásnak és a jólétnek ismét magasabb fokára jutott. Ez szocialista rendszerünk nagy vívmánya, dolgozó népünk munkájának eredménye, s ötről emelt fővel adhatunk számot az ország legmagasabb fórumán is. • Munkásosztályunk növekvő politikai aktivitással, gyarapodó szaktudással, vezető szerepéből eredő felelősséggel vállalja a szocializmus építéséből reá háruló feladatokat. Ez kifejezésre jut többek között a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom terjedése, ereje, nemcsak a termelésre gyakorol kedvező hatást, hanem az általános emberi magatartásra is. — Nagyra értékeljük mezőgazdaságunk termelési eredményeit, termelőszövetkezeti parasztságunk helytállását. Parasztságunk jó szövetségese munkásosztályunknak; magatartásával, termelési eredményeivel egyaránt bizonyítja, hogy fenntartás nélkül híve a szocializmusnak, s — ereje és tapasztalatai alapján — vállalja az ország gondjaiból a reá jutó feladatok megoldását. — Értelmiségünk tudásban és létszámban is évről évre gyarapodik. Élete, munkája, alkotásai azt bizonyítják, hogy az értelmiség szocializmust építő népünk része: tudományos, műszaki, művészeti tevékenysége* arról tanúskodik, hogy cselekvő egyetértéssel támogatja társadalmunk haladását. — Együttes munkánk eredményeit összegezni: közös kötelességünk. Úgy gondolom, jogos az örömünk és büszkeségünk, hogy fejlődik az ország, gyarapszik minden megye, falu és város. (Folytatás a 2. oldalon) Csütörtökön a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vesz Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke; Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd az országgyűlés folytatta a Minisztertanács beszámolója feletti vitát. Elsőként Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja ,a budapesti pártbizottság első titkára emelkedett sesóiásunk Németh Károly felszólalása Tisztelt Országgyűlési Kedves Elvtársnők, Elvtársak! <—> Csaknem két esztendeje, hogy az országgyűlés Focik elvtárs előterjesztésében megtárgyalta és egyhangúlag jóváhagyta a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozatainak végrehajtását szolgáló kormányprogramot. Megállapíthatjuk, hogy a kormány eredményesen munkálkodott országépítő céljaink megvalósításáért. —• Országgyűlésünk kedvező helyzetben tárgyalhatja a kormány beszámolóját. — A Központi Bizottság novemberi ülésén megvizsgálta, hogy a kongresszus irányvonala — amely meghatározó társadalmunk életében — tevékenységében és fejlődésében hogyan valósult meg. Az állásfoglalást megismerték és megvitatták az egész országban. Népünk nagy többsége egyetért a határozattal, kész azok végrehajtására. — A Központi Bizottság állásfoglalásának kedvező fogadtatása elsősorban annak tulajdonítható, hogy megerősítette pártunk X. kongresszusának határozatait Az állásfoglalás a közvélemény várakozásával egyezően megerősítette, hogy az eddigi úton akarunk és fogunk tovább haladni. Igazítunk, ahol igazítani való van, de döntő, hogy a párt fő politikai vonalán nem kell változtatni, pártunk és népünk egysége, egyetértése, több, mint másfél évtizedes politikai gyakorlatunkra épül. — A Központi Bizottság novemberi határozata nem utolsósorban azért váltott ki egyetértést, mert reálisan összegezte eredményeinket, elemzően és cselekvésre ösztönzően tárta fel gyengéinket, közvéleményünket is foglalkoztató következetlenségeinket, gondjainkat. •— Amikor áttekintjük a X. kongresszus óta végzett munkát — és ezt teszi a kormány beszámolója is — nem vágyainkból és óhajainkból, hanem reális társadalmi valóságunkból indulunk ki, s feladatainkat is ennek alapján határozzuk el. Ahol élet és mozgás van ,ott mindig akadnak problémák, nehézségek, megoldást sürgető ellentmondások is. A jó politikának nem az a fő ismérve, hogy minden zökkenő nélkül mennek a dolgok előre ,hanem az, hogy ezeket az ellentmondásokat valóságos súlyuknak megfelelően, gondosan szánomba vesszük és mindent elkövetünk a helyes megoldás érdekében. Pártunk ilyen politákat folytat és ilyet fog folytatni a jövőben is. Erre adott példát a Központi Bizottság legutóbbi ülése is. — Népünk többsége egyetért azzal, hogy bevált politikánkon, a X. kongresszus célkitűzései» ne változtassunk, tegyünk következetesebbek végrehajtásában. Az egyetértés növeli a párt, az állami és társadalmi szervek, a minisztériumok, a vállalati, intézményi vezetők feladatát és felelősségét, hogy következetesen hajtsák végre a X. kongresszus határozatait, az országgyűlés, a kormány döntéseit. — Nagyra kell értékelnünk a kormány beszámolójában felsorolt, társadalmunk fejlődését jellemző tényeket Az eredmények és a gondok egybevetése arról tanúskodik ,hogy a szocializmus építése az elmúlt két évben is töretlenül előrehaladt. Tervszerűen gyarapodott, fejlettebb lett az ország, javultak az életkörülmények, gazdagodott szocialista kultúránk és szellemi életünk. — Mérhetően erősödött a népi hatalom. Erősödött annak politikai alapja, a munkásosztály és a parasztság szövetsége, a dolgozók összefogása. Teljesebb a szocialista nemzeti egység, erősödik a szocialista gondolkodás „Dolgozd népünk bálatelt szívvel emlékezik a Tanácsköztársaságra” Koszorúzási ünnepség a Vöröskatona szobránál A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 54 évfordulója tiszteletére szerdán délelőtt immár hagyományosan a Vöröskatona népkerti szobránál rendezték meg az emlékező ünnepséget. A több száz főnyi résztvevő sorában ott voltak a párt- a tanács-, a társadalmi és tömegszervezetek, üzemek, intézmények vezetői örvendetesen szép számban a dicső napok tevékeny résztvevői: a veteránok és azok utódai, az unokák, a tanuló ifjúság vörös és nemzeti színű zászlókkal. Kedves színfoltja ennek az ünnepségnek is az óvodások „küldöttsége” akik ugyancsak rendszeres résztvevői ünnepeinknek. A Himnusz után Pákozdi Ferenc: Emlékezés 1919. március 21-re című költeményét szavalta el Farkas Erzsébet, az Erkel gimnázium tanulója, ezt követően dr. Grúz László őrnagy, városi-járási rendőrkapitány mondott ünnepi beszédet. Dicső történelmi tény — mondotta többek között —, hogy 1919. március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot, először győzött hazánkban ezen a napon a proletárdiktatúra. Nemzeti történelmünk egyik legkiemelkedőbb dátuma ez a nap, amely visszavonhatatlanul beíródott népünk történetébe. Az emlékezés napján felemelt fővel vagyunk büszkék a Tanácsköztársaság kikiáltásának tányéra és sikereire, mert olyan eseményről emlékezünk, amelyre a magyarság történelmében még nem volt példa. Az előzmények ismertetése után arról beszélt dr. Grúz László hogy a dicső dátumhoz hozzátartozik az is, hogy számosan vannak jelen az ünnepségen azok a veteránok akik tevékenyen részt vettek a Tanácsköztársaság harcaiban, de számosan olyanok is, akik az azt megelőző Nagy Októberi Szocialista Forradalom kivívásában is derekasan, internacionalista kötelességüket teljesítve vették ki részüket. A Magyar Tanácsköztársaság a proletáriátus állama volt. Államosította a gyárakat, bányákat, bankokat. A földeket közös gazdálkodás céljára a dolgozó parasztságnak adta át. Megszervezte a szocialista haza védelmét, a Vörös Hadsereget, amelynek számos általunk mindig tisztelt tagja a mostani ünnepségen is jelen van. Bevezette a nyolcórás munkanapot, megnyitotta az iskolát a dolgozó nép előtt. Az elért eredmények és győzelmek mellett a nagy számú hazai belső ellenség és a túlerőben levő külső ellenség révén 133 nap után mégis elbukott a Tanácsköztársaság, de rövid fennállása történelmünk egyik legszebb szakaszát jelenti. Égési dolgozó népünk. — fejezte be ünnepi beszédét a szónok —, hálatelt szívvel emlékezik az évfordulón a dicső Tanácsköztársaság kikiáltására, annak vívmányaira, mert tudatában van annak, hogy a történelmi tény nagymértékben járult hozzá, hogy ma nyugodt körülmények között, békében építhetjük szó,,cializmusunkat. A megemlékezést koszorúzás követte. A városi pártbizottság koszorúját Jámbor István és Török Károly, a járási pártbizottságét Fazekas Imre és Bertók Imre, a városi tanácsét dr. Vida István és Dér Lajos, a Hazafias Népfront és fegyveres testületekét Banadics Márton, Nádházi András és dr. Grúz László, a veteránokét Szűcs János és Nagy Gáspár Sándor, a KISZ- bizottságét Szűcs Teréz és Fábián Ferenc helyezték el a szobornál. Az Internacionáléval befejezett ünnepség után a Mogyoróssy Könyvtárban a veteránok tiszteletére rendezett találkozón részt vettek a város és párt-tanács- és tömegszervezetek vezetői, az ifjúság képviselői. Itt dr. Vida István mondott üdvözlő beszédet. A veteránok nevében Szűcs János köszönte meg a velük való törődést, az elismerést, az ünneplést. T»a*esfeozik »vsaággywlé? Élénk érdeklődést tanúsított Gyula 70 választókörzete a jelölőgyűlések iránt élni kívántak a választói törvény adta lehetőséggel: több jelöltet vettek fel a szavazólapra. Már országosan is ismert, hogy Gyulán milyen nagy volt az érdeklődés a jelölőgyűléseik iránt. Említést tett erről a Népszabadság, legutóbb pedig a Békés megyei Népújság is vasárnapi összegező beszámolójában. A végeredmény helyi szempontból is mindenesetre figyelemre méltó, mert az átlagos részvétel 63, ami meghaladja a két év előttit. A tények pedig arról tanúskodnak, hogy az egy hét alatt megrendezett hetven jelölőgyűlésen összesen és számszerű pontossággal 4 399 választópolgár jelent meg, az elhangzott felszólalások száma 570, amiből közérdekű bejelentés vagy javaslat 395 volt, ami valamivel több, mint a két évvel ezelőtti tanácstagi választások alkalmával elhangzott összes hozzászólásoké. Ezeket a javaslatokat, észrevételeket a közeljövőben feldolgozzák a tanács illetékes osztályai, a döntésekről a javaslato, tevők, észrevételezők levélben értesítést kapnak. Ugyanakkor értesítést kap erről a megválasztott tanácstag is, ami elősegíti és megkönnyíti majd a város életében való tevékeny < részvételüket Hétfőn este befejeződtek városunkban a jelölőgyűlések. A hetven körzetből háromban történt kettős jelölés, ami egyáltalán nem azt jelenti, hogy elégedetlenek a választópolgárok a Hazafias Népfront által javasolt személyekkel, hanem