Gyulai Hírlap, 1973. július-december (14. évfolyam, 50-98. szám)
1973-07-03 / 50. szám
973. július 3., kedd Békés megyei Népújság gyulai kiadása XTV évfolyam, sz. szám Megtárgyalta és elfogadta a tanács, a Hazafias Népfront és a KISZ együttes ülése a város távlati fejlesztési programját Hosszú hónapok igen alapos, megfontolt és 62 oldalon írásba foglalt távlati városfejlesztési programja került pénteken délelőtt: a tanácsháza dísztermében a városi tanács, a népfront és a KISZ együttes ülése elé. Az ügy jelentőségét hűen és méltón fejezte ki a hallgatóság, amelynek soraiban ott voltak a tanács osztályvezetői mellett a hatóságok, hivatalok, intézmények, vállalatok, ipari és mezőgazdasági üzemek vezetői, képviselői és voltak az ifjúság vezetői, az alapszervezetek titkárai is. Ünnepi hangulatban nyitotta meg dr. Vida István tanácselnök az együttes ülést, és köszöntötte annak valamennyi résztvevőjét, köztük dr Takács Jánost, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjét. Napirend előtt beszámolt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint a tanács alakuló ülése óta a végrehajtó bizottság által foganatosított fontosabb intézkedésekről. A távlati, az 1985-ig szóló városfejlesztési program pénteki megtárgyalását és jóváhagyását megelőzően kedden reggel 8 órai kezdettel programegyeztető tárgyalást tartottak, amelyen részt vett Baukó Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Csepregi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese. Újhelyi Sándorné országgyűlési képviselő, a megyei tanács osztályvezetői, Jámbor István, a városi pártbizottság első titkára, dr. Vidor István tanácselnök, a tanács osztályvezetői és a város politikai, gazdasági, társadalmi életének vezetői. Először helyszíni bejáráson vettek részt a megjelentek, megtekintették azokat a területeket, amelyeknek nagy szerep jut a városfejlesztési programban. Ezt követően a tanácsháza nagytermében dr. Vida István tájékoztatása után elkezdődött a vita, amelyben felszólalt dr. Romvári László, dr. Takács János, dr. Dankó János, Baukó Mihály, Csepregi Pál, Steigerwald Gyöngy, Nádházi András, Bányai György, Kádár Imre, dr. Horváth Éva, Székely Jánosné és dr. Bereczky Sándor. A programot valamennyien jónak ítélték, annyira, hogy azt a megyei fejlesztési terveknél is figyelembe veszik. A pénteki együttes ülésen a program megvitatása előtt a terjedelmes írásos anyaghoz a tanácselnök szóbeli kiegészítést fűzött Elmondotta, hogy tavaly ősszel együttes ülésen határozták meg a távlati városfejlesztés irányelveit, majd 10 bizottság alakult a részletek kidolgozására, amelyet megtárgyalt a városi pártbizottság is és kisebb változtatásokkal azt alkalmasnak ítélte arra, hogy a végrehajtó bizottság az együttes ülés elé terjessze. Máltán kérdés nem hangzott el, az ülés elnöke megnyitotta a vitát, amelyben elsőként Kovács Lajos, a várató pártbizottság titkára, tanácstag ismertette az említett pártbizottsági határozatot, állásfoglalást és kifejezte a pártbizottság és a maga elismerését, köszönetét mindazoknak, akik az előkészítő munkálatokban részt vettek. Nádházi András a HNF köszönetét tolmácsolta, értékelő felszólalásában, a szolgáltatások növekedéséről beszélt. Kádár Imre a városfejlesztési bizottság állásfoglalását ismertette. Csomós István a mezőgazdaság szempontjából foglalkozott a programmal. Farkas Sándor idegenforgalmi vonatkozásokról beszélt. Felszólalt dr. Takács János is, a programot kiváló munkának minősítette, elismerését fejezte ki az alkotóknak és alkalmasnak tartotta arra, hogy hipotézis jelleggel a tanács felhasználja az abban foglaltakat az éves és az ötéves tervek készítésénél. Értékesen szólt hozzá a kérdéshez Gál András és Szabadfalvy László is. Miután valamennyi felszólalás lényegbe vágó volt, szükségesnek tartjuk, hogy azokat lapunk hasábjain a közeljövőben részleteiben is ismertessük. A vita befejezése után dr. Vadó István foglalta össze az elhangzottakat és négy pontból álló határozati javaslatot terjesztett elő, amit az együttes ülés egyhangúan elfogadott. A határozati javaslat a következő: Gyula Város Tanácsa, a Hanafín« Nénfront Városi Bizottsága és a KISZ Városi Végrehajtó Bizottsága együttes ülése Gyula 1985-ig szóló távlati városfejlesztési programját, a benne foglalt főbb fejlesztési tendenciák és az elérendő ellátási szintek tekintetében jóváhagyja és az elkövetkező 12 év várospolitikai munkájának alapjául elfogadja. Az együttes ülés szükségesnek tartja a program továbbfejlesztését, pontosítását a városi pártbizottsági ülésen, a megyei szervekkel történt egyeztető tárgyaláson, a mai és egyéb tanácskozásokon elhangzott észrevételek figyelembevételével. Az együttes ülés köszönetét és elismerését fejezi ki a program kidolgozását végző munkabizottságok tagjainak és mindazoknak, akik e feladat végrehajtásában részt vettek. Munkájukra a program továbbfejlesztésénél, valamint középtávú tervekben történő realizálásánál is számít a városvezetés. Gyula Város Tanácsa, a Hazafias Népfront Városi Bizottsága és a KISZ Városi Végrehajtó Bizottsága megállapítja, hogy az 1985-ig szóló távlati városfejlesztési program megvalóitása nagyban előre viszi Gyula város fejlődését és ez egyben jelentős hozzájárulás hazánkban a szocializmus mielőbbi teljes felépítéséhez. A program végrehajtása minden városát szerető gyulai lakos személyes érdeke, megvalósítása, össztársadalmi ügy, amely csak a legszélesebb körű összefogással, minden eddigit felülmúló öntevékenységgel és a felsőbb szervek hatékony támogatásával érhető el. Ezért az együttes ülés — követve és magáévá téve az MSZMP városi bizottsága állásfoglalásában foglaltakat — elhatározza, hogy átfogó felvilágosító és mozgósító munkát szervez a lakosság körében e nagyszerű városfejlesztési célkitűzések sikeres és maradéktalan teljesítése céljából. Hetvennégy „Gyuláért/ kitüntetés átlagon felüli társadalmi munkáért Az elmúlt héten hétfőn a város tanácsa és a Hazafias Népfront városi bizottsága ünnepi ülésre hívta meg az üzemek, vállalatok, intézmények vezetőit, a gazdasági vezetőket, a szakszervezeti bizottságok, a szocialista brigádok képviselőit, valamint azokat a gyulai lakosokat, akik az elmúlt évben a város fejlődését, előmozdító kiemelkedő társadalmi munkát végeztek és önkéntes felajánlásukkal nagymértékben járultak hozzá a célkitűzések megvalósításához. Az ülés színhelye, a városi tanácsháza díszterme csaknem teljesen megtelt a meghívottakkal, jeléül annak, hogy a társadalmi munka Gyulán változatlanul közügy. Megnyitó beszédében Nádházi András, a HNF titkára a megjelentek üdvözlése után röviden szólt arról, hogy a társadalmi munka formája, a mozgalom, az utóbbi tíz évben, különösen pedig a hetvenes évek óta új módszereket követel, amire az útmutatást a párt, a tanács és a HNF szabta meg. A megnyitó után dr. Vida István tanácselnök értékelte a tavaly elvégzett társadalmi munkát, aminek forintértékét ugyan 1 058 000 forintban jelölték meg, ennél azonban sokkal értékesebb tevékenységről van szó. A társadalmi munkát úgy határozta meg, hogy az közösségi célokat szolgál, de egyéni érdekből is történik. A város lakossága a hagyományoknak megfelelően derekasan helytállt. Az elkövetkező időkben a társadalmi munka főbb tevékenységi területeként jelölte meg a tanács elnöke a lakóterületek szépítését, a patronálási tevékenységet. Hangsúlyozta, hogy a kiemelkedő jelentőségű célfeladatok időnként változnak. Erre példaként említette meg a MEDOSZ-ház bontását, az új művelődési ház építését. Ide sorolható a munkahelyeken végzett tevékenység, a jobb munkakörülmények, pihenőhelyek, sportolási lehetőségek nyújtása, a közreműködés a közületi vagy saját létesítmények fejlesztésében, az üzemi körülmények csinosításában, amiket sajnálatosan sem vállalati, sem társadalmi munka szempontjából nem tartanak nyilván. Ide sorolhatók a társadalmi rendezvények sikere érdekében kifejtett közreműködések, a tisztasági mozgalomban, a kulturális rendezvényeken való tevékeny részvétel. Nem utolsósorban, sőt kiemelten kell megemlékezni a város lakosságának a fejlesztéshez való önkéntes hozzájárulásairól, amit országosan is elismerten tanúsítottak korábban a fürdő építésénél, napjainkban pedig az új művelődési ház építéséhez való forinthozzájárulással, ami eléri a háromnegyedmillió forintot. Az ünnepség végén 73 „Gyuláért”kitüntető jelvényt adott át a tanács elnöke üzemi, vállalati együtteseknek és 52 személynek. A lista felsorolása hosszú lenne, valószínű erre még sort kerítünk. Ezúttal mégis megemlítjük az ötvenkettő közül Szilvasi József nevét, aki saját kezdeményezéséből elkészített és felszerel néhány irányjelző táblát az Erkel Emlékmúzeumhoz. Jutalom kiemelkedő propagandista munkáért Csütörtökön délután „rövid időtartamú” megbeszélésre szólt a városi pártbizottság meghívója azok számára, akik a most befejezett oktatási évben, de huzamosan, évek óta lelkesen és eredményesen tevékenykednek a propagandamunkában. A megjelenteket Török Károly, a pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte. Hangoztatta: azok ülnek együtt, akik a párt előtt álló feladatok minél jobb megvalósításáért több éve, a mindennapi élet hajrájában megállás, anyagi elismerés nélkül, lelkes, eredményes tevékenységet fejtettek ki. A pártbizottság közelmúltban történt értékelése szerint az alapszervezeteknél dolgozó 188 propagandista feladata teljesítésében derekasan helyállt, ezzel nagy segítséget nyújtva a pártbizottságnak az osztálynak. Ott voltak a tanulmányok ellenőrzésénél, az esti középfokú iskolák szervezésénél és megtartásánál, az oktatás különböző területein. Köszöntötte a politikai ünnepségeket előkészítő bizottság tagjait, a munkabizottságokban tevékenykedőket, a lakóterületi agitációban, a politikai írkönyvek terjesztésében részt vevőket. A pártbizottság és az osztály nevében is köszönetet, mondott áldozatos, lelkiismeretesi munkájukért, amit kért a jövőtben is. Ezután Kovács Lajos, a pártbizottság titkára kiosztotta a Lenin-plaketteket és a könyvjutalmakat. !MBEaSSSitiJBI5 SäSS!SJ!E*ai*aa!iSaBäJ»M»l jubileumi néptáncfesztivál Gyulán az elmúlt hét végén hármnapi ünnepség keretében emlékeztek meg az 1948-ban megrendezett I. Országos Néptáncfesztivál negyedszázados jubileumáról (Tudósításunk az 5. oldalaa)