Gyulai Hírlap, 1974. január-június (15. évfolyam, 1-49. szám)

1974-01-04 / 1. szám

Vidám hangulatban as óévtől és köszöntötte az újat Gyula lakossága A szilveszteri hiangulator ma sem tudta elrontani, hogy az időjárás mindennek mondható volt, csak szilveszterinek nem. Az üzletek nagy forgalmat bo­nyolítottak le a készülődés nap­jaiban: háziasszonyok az enni­, a férjek, a férfiak az innivalóról gondoskodtak. A Komló előtt hétfőn már a kora délelőtti órák­ban megjelent­ a trombita, csákó, süveg és egyéb kellékárus, szá­muk délutánra megháromszo­rozódott. Amikor a korai sötét­ség ráborult a városra, az ut­cák­ trombitaharangászói vissz­hangoztak. A várható nagy vendégjárás­r­­­a alaposan felkészültek az­­ éttermek, a vendéglők. Mire megteltek az asztalok körüli székek, kellemes malacsült- és egyéb ínycsiklandó illatok lengték be a termeket. A Komlóban, mint az utóbbi évek­ben általában, minden talp­alatnyi helyet elfoglaltak a vendégek. Ugyanez volt a hely­zet a Park étteremben is, ahol sok jugoszláviai vendég szóra­kozott a magyarokkal együtt. Nagy sikert aratott a 12 sze­mélyes hidegtál a Parkban, a hatféle menü a Komlóban, no meg a tombola, élőmalac-sorso­lással. A zárára általában haj­nali 4 óra volt, a Sörpincében zenegép mellett 11 óráig ünne­pelték az új év beköszöntét a vidám társaságok, a Gulyáscsár­da pedig 5 órakor korhelyle­­vessel kínálta vendégeit. Nem panaszkodhat a Flekiken-csárda sem, itt cigányzene húzta ki vi­lágos virradatig. Két érdekes­ség is­ akadt, az egyik, hogy az Ibolya presszó éjfél után 2 órá­ig nem húzhatta le redőnyét, a másik pedig, hogy az ifjúsági­nak nevezett presszóban alig volt szilveszterező. Ez utóbbi valószínű annak a következ­ménye, hogy évekkel ezelőtt ez az üzlet rövid egy éven át 1. osztályúként működött. Tanul­tak belőle az illetékesek. _ A hangulatról a Komlóban, a Parkban és a SZOT—MEDOSZ-üdülőben, a­hol beutaltak nemi tévén, az ottani KISZ rendezé­sében az építőipari vállalat és a telefongyár fiataljai köszön­tötték az új esztendőt, gondos­kodott Andó Mihály nótaénekes és Gazsi Endre konferanszié. Hangulatos szilveszterest szín­helye volt az AFIT-üdülő, ahol az év utolsó napján félszáznyi vendég jelent, meg főként a fővárosból, de néhány vidéki centrumból is. Szép, hangula­tos volt az óév-búcsúztatás az Erkel Művelődési Központban is, ami különösen a konferan­sziénak okozott örömet: nem kellett túlharsognia senkit, ezért aztán nagy sikert is könyvelhe­tett el. A fogyasztás? Hirscaie neven ne­héz lenne összeállíatni a statisz­tikáit. Ezért­ csak egyetlen szá­mot: maga a vendéglátó az év utolsó éjszakáján üzleteiben valamivel több, mint ezer üveg pezsgőt adott el, megfelelő dur­rogás kíséretében... Szilveszterre és mássá virsli fogyott Eredményes évet zárt USZ3- ban is a Békés megyei Állat­­forgalmi és Húsipari Vállalat. Sertés- és marhavágás: tervü­ket valamivel több mint 5, ter­melési értéküket az előző év­hez viszonyítva 4,8 százalékkal teljesítették túl. A lakossági igényeket a lehetőségek figye­lembevételével minden tekintet­ben kielégítették. Ez­t bizonyít­ja, hogy például hentesáruból 45 vagonnal nagyobb volt a ter­melés a tervezettnél, ezen si­nii­ az úgynevezett olcsó áruk aránya 70 százalék. A válasz­tékot­ a „Gyulai­­ T>áikrém”-mel és a „Somogyi szalonnás felvá­­gott”-tal bővítette a vállalat. Gyulai és csabai kolbászból belföldön több, mint 66 vagon­nal került az üzletekbe. Jól felkészült a vállalat az ünnepek zavartalan ellátására is. A karácsonyi ünnepekre 1 056 mázsa sertéshúst, 211 má­zsa marhahúst és 224 mázsa úgynevezett keretes húskészít­ményt, szilveszterre és újévre 5 vagon sertéshúst, 150 mázsa marhahúst, valamint 150 má­zsa húskészítményt, amelynek­­ 40 százaléka virsli volt, gyár­tott az üzem és adott át a ke­reskedelemnek. Gazdag volt a valaszték az utcai árusoknál Sül & mtalojc n Ko^ió konyháié**­­rotál F„ L) Köszönet és köszöntés Az ünnepek, különösen az n,i esztendő beköszönte alkalmából erősen megnövekedett pártbizottságunk napi postája, üzemek, vál­lalatok, intézmények mellett magánszemélyek, párttagok és pár­­tonkívüliek küldték el jókívánságaikat azzal a szilárd meggyőző­déssel, hogy a mostani év még szebb, még boldogabb lesz, mint az eddigiek, annak ellenére, hogy az eltelt huszonkilenc esztendő is akkora változást hozott városunk lakossága életében, amiről a legrégibb krónikák sem tudnak beszámolni. Jubileumi év küszö­bére léptünk január elsején, az idén ünnepeljük városunk felsza­badulásának 30. évfordulóját. Hogy mit jelent a felszabadulás óta eltelt három évtized az összlakosság­ és az egyes ember életében /gyulai viszonylatban is ki-ki lemérheti saját helyzetéből. Le is mérte. Ezért fejezték ki köszönetüket, jókívánságaikat az új év alkalmából. A szocializmus építése nem sima út, minden eredményért meg kell küzdeni. De eredményeink mutatják, sikeresen vettük az akadályokat, keményen megdolgoztunk az előrelépésért. Épült, szépült városunk az elmúlt esztendőben is, jelentősen emelkedett a gyulaiak életszínvonala. Megdolgoztak érte. Pártunk Központi Bizottsága nemrég értékelte a párthatározatok végrehajtásának eredményeit és megjelölte napjaink további, legközelebbi felada­tait, köztük ötéves tervünk mostani évének sikeres teljesítését. Amikor a pártbizottság nevében köszönetet mondunk a hoz­zánk küldött jókívánságokért, a magunk részéről sem kívánhatunk mást, mint boldog, vidám, eredményekben sikeres új esztendőt Gyula kommunistáinak és pártonkívüli, a szocializmust építő vala­mennyi dolgozójának. Az MSZMP Városi Bizottsága Üléseiért az MSZMP Gyulai járási Bizottsága December 29-re összehívták a járási pártbizottságot,­ amelyen rész­t vett dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára is. Napirenden szerepelt tájékozta­tó az MSZMP KB november 28-i üléséről, valamint a pártbizott­ság 1974. évi munkaprogramja. Mindkét napirendi pont előadó­ja Arany Tóth Lajos, a járási pártbizottság első titkára volt. A pártbizottság személyi kér­désben is hozott döntést. Fazekas Imrét, a járási pártbizottság tit­kárát munkájának, érdemeinek elismerése mellett felmentette .A titkári teendők ellátásától, mi­után a megyei pártbizottság párt­és tömegszervezeti osztályának helyettes vezetője lett. Helyette a járási pártbizottság titkárának Szigeti Zoltánt, a propaganda­művelődési osztály eddigi vezetőjét választotta meg. j­icfit év alatt 100­ millió forint értékű termelésnövekedés A Hajdú-Bihar megyei Tej­ipari Vállalat gyulai tejporgyá­rának rekonstrukciós munkála­tai csaknem 120 millió forintos költséggel az elmúlt évben be­fejeződtek. Az újabb bővítés már a jövő feladata. Az előzőből hátra van még a környezetren­dezés utolsó simítások egy tel­jes kapacitással dolgozó, újjá­épült, korszerű üzem vadonatúj öltözékén. Ez a rekonstrukció annyira észrevétlen maradt, hogy szinte meglepetés éri az arra járókat, amikor a „romantikus” utcai homlokzat helyére csinos épü­let került A romos utcai épüle­tek, az öreg malom, ma gabo­natároló, meg elöl az a kis nyárfaerdő sokáig sikerrel ta­karták a gyárat, rejtegetve azt, ami mögöttük történt. Pedig ezt a gyárat nem kel­lett eltakarni. Annyira nem, hogy a régi tejporgyár meg­húzódhatott a komor, magasba nyúló öreg malom árnyékában, de az új gyárat már nem árnyé­kolhatja be. A gyár tel­jes újjáépítésével nemcsak a város, hanem a Tiszántúl egyik legmo­dernebb ipari üzeme lett. A nagyrészt­­ automatizált feldolgo­zási folyamatokban csak néha találkozni a tejjel. Laikus szá­mára: csőhálózat lenn, csőháló­zat fenn, vékony, vastag csö­vek pókhálói, a tej színét is alig látni, csak a hangját hal­lani. Csobog, zuhog, de szelíden. A porí­tó hangja már rette­netes. Zúg, mint ezer m­egker­­gült ventillátor. A tejet a porí­tóba permetezés után forró le­vegő szárítja és mire a porító aljára ér, sárgásfehér, finom, zsíros tapintású liszt lesz. Aztán zsákokba kerül és sokáig tud várni, hogy ismét tejjé váljék A tej tartósításának ez a leg­jobb, leghigiénikusabb módja. A tej, feldolgozása során, többféle eljáráson megy át at­tól függően, hogy mi lesz a sorsa. Vaj, iskolatej, kefir, jog­hurt vagy tejföl. Automatizált a csomagolás is, sőt a vaj, ami vastag kígyóként búvik ki egy cső végén, ugyancsak automata gépnek engedelmeskedik, amely 10 dekés csomagokba adagolja. Bár a tej feldolgozásának út­ja megfelel a higiénia szabá­lyainak, mégis korszerű labora­tórium vigyázza, hogy ez a könnyen romló, fontos élelmi­szer ne szenvedjen fertőzést a termelés egyetlen fázisában sem. A tejporgyár évi teljes terme­lésének értéke 1972-ben 197 millió forint volt. Lényegében az át- és újjáépítés közben fenn­állásuk legnagyobb eredményét produkálták. Ezért kapták meg a Kiváló Vállalat címet. Az elmúlt évben termelésük vár­ha­­tó értéke meghaladja a 300 millió forintot, tehát egyetlen év alatt több mint 100 millió forinttal emelték termelésüket. Ezt az eredményt főként a ter­melékenység növelésével érték el. Dolgozóik száma ugyan emelkedett,­ de nem a termelés arányában. Összlétszámuk je­lenleg 193, fele a női munka­erő, öt szocialista brigádban vi­szont 98 a dolgozók száma. Az átlagkereset a központi bér­intézkedés következtében csak­nem 10 százalékkal növekedett és elérte a 2 250 forintot. A tejporgyár városunk egyik legszebb és legkorszerűbb üze­me lett. Most már csak az hiányzik, hogy ezt ne restelljék tovább és számolják fel a gyár körül a tegnapelőtt romos ma­radványait K‰

Next