Gyulai Hírlap, 1974. január-június (15. évfolyam, 1-49. szám)

1974-01-04 / 1. szám

Hatékonyabb közgazdasági módszerek, az energiatermelés fejlesztése, a gépgyártás szakosítása a KGST-bizottságok idei terveiben A KGST munkájában nagy je­­­­lentőségűnek ígérkezik a szerve­­­zet 25. esztendeje, az 1974-es év.­­ Különböző bizottságai az 1976—­­ 60-as tervek egyeztetési munká­latai során az idén foglalják össze a tervkoordináció tavaly befejeződött első szakaszának eredményeit, egész sor megálla­podást is aláírnak, megalapoz­va a tagországok új ötéves ter­vét, s az integrációs program jegyében országaink sokoldalú együttműködésének fokozását. Az MTI munkatársai a magyar népgazdaság számára legjelen­tősebbek közé tartozó öt KGST- bizottság magyarországi titkár­ságán tájékoztatást kértek a bi­zottság idei tervéről, a hazán­kat különösképpen érintő té­mákról. A tervezési együttműködési bizottság, amelyben a tervbizottságok elnö­­­­kei képviselik a tagországokat, s mindenekelőtt a tervek gazda­­­­sági feltételeit az anyagellátás­­ helyzetének várható alakulását­­ vizsgálja, egyezteti. Az év­­ fo­­­lyamán a bizottság mintegy 30­­ jelentős témát tűz napirendre, s valamennyi erőteljesen érinti a magyar népgazdaság­ új ötéves­­ tervét, gazdaságunk 1976—80 közötti, sőt a nyolcvanas évek utáni fejlődését. A többi között egyeztetik az energiahordozók várható termelését, megvitat­ják a nemzetközi villamos ve­zetékrendszer építésének, kérdé­seit, egyeztetik a vaskohászati­­ alapanyagok termelését, a pet­­­­rolkémiai ipar fejlesztését, ki­alakítják az etilénszármazékok, műanyagok, tmígumik kölcsönös szállításának programját. Ko­operációs és szakosítási megol­dásokról döntenek. Valamennyi kérdésben főként a gazdasági feltételek megteremtéséről gon­doskodik a bizottság. Az elvi jelentőségű állásfoglalásokat az idén már várhatóan konkrét megállapodások is követik. Hazánk igen nagy mértékben érdekelt valamennyi döntésben. E megállapodások teszik biz­tonságossá különböző energia­hordozók, alapanyagok beszer­zését, a hazánknak is áramot szolgáltató nagy feszültségű vil­lamos távvezeték megépítését, petrolkémiai­­ programunk szo­rosabb bekapcsolását a nem­zetközi kooperációba, közremű­ködésünket a számunkra is nélkülözhetetlen korszerű ipari­­ berendezések gyártásában. A tervezési együttműködés­­ közgazdasági eszközeinek kor­­­­szerűsítésére is javaslatokat del­ i­gőz ki. A többi között a pénz­ügyi­ elszámolások hatékonyabb módszereit vizsgálja. Arra tö­rekednek, hogy az egymás kö­zötti tartozásokat és követelé­­seket a KGST ne csak nyilván­tartsa, hanem ezeket a sokol­­­­dalú elszámolás elveinek meg­­­­felelően egyenlítsék is ki- s eh­hez a transzferábilis rubel sze­repét, jelentőségét is növelni kívánják. A kőolaj- és gázipari áb A kőolaj- és gázipari áb munkaterve több mint 50 fon­tos téma megvizsgálását irá­nyozta elő. Mindenekelőtt nagy jelentőséget tulajdonítanak azok­nak az intézkedéseknek, ame­lyeknek megvalósításával a KGST-országok a korábbinál intenzívebben növelhetik saját­ kőolaj- és gáztermelésüket, s a­­ nagy mélységekből is gazdasá­­­­gosan hozhatják felszínre ezeket­ a fontos energiahordozókat. A­­ termelés növelésében fontos­­ szerepet szánnak a tapasztalat­­­­cserének. A KGST-országok a legjobb tapasztalatok elemzé­sével, összevetésével új módsze­reket dolgoznak ki a föld mé­lyében rejlő szénhidrogén-réte­gek kőolaj kih­oza­tal­ána­k növe­lésére, s javaslataikat még az idén előterjesztik az állandó bi­zottságnak. A KGST-országok hatékony együttműködéssel dolgozzák ki számos ú­j kőolaj- és gázterme­lő berendezés tervezési és gyár­tási feltételeit is. Magyarország és a Szovjetunió 200 atmoszfé­ránál nagyobb nyomású és na­pi egymillió köbméter teljesít­ményű légkompresszor gyártá­sának megoldására terjeszt elő közös javaslatokat. Az idén elő­készítik az érdekelt országok javaslatait a kőol­aj feldol­gozó iparban viszonylag kis tétel­ben szükséges adalékok és ka­talizátorok gyártásszakosításá­nak továbbfejlesztésére. Ez az együttműködés különösen elő­nyös lenne Magyarországnak, hiszen így szocialista partnerei­től és részben hazai termelés­ből kaphatná azokat a fontos, de kisebb tételű adalékokat, amelyeknek jelentős részét most nyugati országokból importálja. A gépipari ár tovább folytatja a gyártmány­­szakosítási és kooperációs egyez­mények előkészítését. Eddig ti­zenkét egyezményt írtak alá, az idén 46-nak az előkészítésén dolgoznak, s ezek többségét várhatóan 1974-ben alá is írják. A nehézgépgyártásban kidol­gozzák többek között az egysé­ges hűtőláncrendszer kialakítá­sához szükséges gyártmányok szakosítását. Hazánk ebben a profilban a kereskedelmi, ven­déglátóipari hűtőpultok téma­felelőse. Az idei munkardsz­ szerint­­ előkészítik a­ vasúti központi vonóütköző-készülékek szakosí­tott gyártását, amelyben rész­­­­egységek gyártásával hazánk is­­ részt vállal. A szállítás korsze­rűsítésére hívják életre a kon­­­­térneres szállítási rendszer mű­­­­szaki és anyagi bázisát, foglal­­j­­ák­ szerződésbe a gyártássza­­­­kosítást és együttműködést, s Magyarország várható részfel­­­­adatai: többek között a 20 és­­ 28 tonnás nyerges vontatók gyártása, folyami konténerszállí­­­­tó hajók, folyami kikötői por- s táldaruk készítése Az autó- és alkatrészgyártás­­ előkészítésében hazánkra az egyes aggregátorok és részegysé­­­­gek gyártásának megszervezése­­ vár. Magyarországnak, mint fel­­­­használónak, fontos az építő-­i és útépítőgép-gyártás, valamint­­ a textilipari gépgyártás szako­­­­sítási és kooperációs szerződé­­­­seinek mielőbbi megvalósítása.­­ A gépipari állandó bizottság­­ munkájához kapcsolódik a kor­­­­mányközi egyezménnyel létre­­­­hozott Interatomenergo Egyesü­­­­lés tevékenysége, amely az­­ atomerőművi berendezések gyár­­­­tásának szakosításával és ko­­­­operációjával, valamint az atom­­­­erőművek létesítésével foglal­­­­kozik. Hazánk komplett vízke­zelő berendezések, műszerek és egyéb technológiai berende­zések gyártásával érdekelt a programban A villamos energia ár keretében mintegy 30 szakértői­­ értekezletet tartanak, és csak­­­­nem 9­0 tonnát vizsgálnak meg . Különösen fontos feladat a KGST-tagországok távlati vil­­lamosenergetikai fejlesztési ter­veinek koordinálása, és az egyesített villamosenergia­rendszer alapvető fejlesztési koncepcióinak kidolgozása. Az alapdokumentumokat már ta­valy elkészítették, s az idén ke­rül sor a konkrét intézkedé­sekre. Így pontosítják a villa­mos energia export- és import­szállításokat, és megállapodnak az energia-átvételhez szükséges újabb távvezetékek kiépítésé­ben. E munkálatok Magyaror­szágnak különösen sokat jelen­tenek, hiszen a felhasznált vil­lamos energia mintegy 20 szá­zalékát kapjuk a Szovjetunió­ból. Jelentős együttműködés bon­takozik ki az atomerőművek tervezésében, építésében és üzemeltetésében. A munkaterv szerint a Szovjetunió lehetősé­get nyújt a KGST-tagországok­­nak, s így Magyarországnak is atomerőművi szakemberek ki­képzéséhez. 1980-ban, tehát ami­kor a paksi atomerőmű első re­aktor gépegységét üzembe he­lyezzük, már hozzáértő szak­embergárda állhat a gépek, mű­szerfalak mellé. A munkaterv szerint Magyarország összegezi a tagországok javaslatait a KGST atomenergetikai adat­bankjának létrehozására. Ez va­lamennyi lényeges atomerőmű­­vi adat összegyűjtésével és tá­rolásával segítséget nyújt majd újabb erőművek tervezéséhez, a meglevők korszerűsítéséhez, fej­lesztéséhez. A munkaterv szerint megvizs­gálják villamos erőművek kö­zös beruházásának lehetőségeit is. Szóba került, hogy esetleg Magyarországon is számításba vehetnek közös erőműberuhá­zást, de a döntést természete­sen még sokrétű vizsgálatnak, egyeztetésnek kell megelőznie. A mező­­gazdasági áb idén kevesebb téma kidolgozá­sát tervezi; a korábbi, évi 75—80 témával szemben 1­974-ben 57-et tűztek napirendre Azért csökkentették a programok szá­mát, hogy az erőket az eddigi­nél jobban összpontosíthassák a legfontosabb feladatok kidol­gozására, megoldására. Az együttműködés hatékonyabbá tételére­­ szervezési korszerűsí­tésre is sor kerül, amennyiben a bizottság megszüntette az ag­rárgazdasági munkacsoportot: a szakemberek az egyéb csopor­tokban hasznosítják az elméleti és gyakorlati munka agrárgaz­dasági eredményeit, mégpedig megfelelő csoportosításával. Már­ a korábbi években igen eredményes vetőmagcserét bo­nyolítottak le a tagországok — így került például hazánkba a Berosztája 1. búza, új napra­forgók és­­ más szántóföldi nö­vényfajták —, s az ilyen irá­nyú együttműködést 1974-ben tovább fejlesztik. A magyar mezőgazdaság számára ugyan­csak igen fontos téma a nem­zetközi szántóföldi géprendsze­rek kialakítása eszerint a gép­rendszerek egy-egy egységét más-más országokban állítanák elő, s így a költséges gyártási folyamatokat szakosíthatnák és széles körű lehetőség nyílna a kooperációra is. Az állattenyésztők kölcsönös szállításokkal kicserélik majd a legjobb fajták tenyészegyedeit, s így új genetikai lehetőségeket kapnak az állattenyésztési ku­tatók, és a gyakorlati szakem­berek is. A munkaegészségügy szakembereinek ajánlata: tunk a szervezetben is Berg, szovjet akadémikus ; számításai szerint a XIX. szá­zad közepén az egész földön ki­­­­­ejtett és felhasznált energiának­­ még 94 százaléka származott az­­ emberek és háziállatok izom­erejéből. Ma ez az arány egy százalékra csökkent. Új, veszé­­­­lyes népbetegség alakult ki: ú­ hypodémia, azaz a mozgás­­i szegénység. Egy reprezentatív felmérés adatai szerint a diákifjúság szabad idejének csupán öt szá­­­­zalékáit tölti testedzéssel, spor­­­tolással. A felnőtt lakosság­­ körében pedig nemcsak a vá­­­­­osokban, hanem egyre inkább­­ a falvakban is a mozgássze­gény életmód hódít­ teret. Mind­ez új feladatokat állít a fog­lalkozási ártalmak megelőzésé­vel foglalkozó szakemberek elé. Ezért végez a SZOT Munkavé­delmi Kutató Intézete sokrétű kutatást arra vonatkozóan, h­oo­gyan lehetne az urbanizáció káros hatásait aktív pihenéssel ellensúlyozni. Bizonyított tény­­ ugyanis, hogy ha az elfáradást­­ meg teh­et előzni, csökken a­­ baleseti veszély, kisebb a fog­lalkozási ártalom. Természete­­­­sem­ a kutatásokban az orvos­­i tudomány mellett egyre na­gyobb szerepet kapnak a társ­­tudományok is. Számos hazai felmérés bizo­nyítja, hogy azoknál, akik­ kellő időt töltenek testedzéssel, sportolással, fele annyi az .­ves táppénzes napok száma, mint másoknál. (Hasonló megállapí­tásra jutottak számos európai országban, például Csehszlová­kiában, Lengyelországban vagy Franciaországban Ugyanakkor például a Szovjetunióban és a skandináv államokban, ahol jóval többen tartoznak az aktív testedzők táborába, jóval ala­csonyabb a megbetegedési arány.) A statisztikákból az is kiolvasható, hogy a biológiai ,,tervszerű megelőző karban­tartás", a mozgáskultúra szint­jének növelése közvetlenül is kihat a munkateljesítményre. Aki ugyanis otthonos a sport összetett mozgás-sorozataiban, társainál könnyebben­­ sajátítja el a munkafogásokat is. A modern munkaegészségügy ezért nagyon fontos preventív eszköznek tekinti az aktív pi­henés minden válfaját. Egy­aránt fontosnak tartja a munka előtti, a­ munka közbeni és a munka utáni testedzést. TIT-konferenciák Békéscsabán és Gyulán A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Békés megyei­­ Szervezetének Pedagógia és Pszichológia Szakosztálya, va­­­­lamint a Békés megyei Ta­nács művelődésügyi osztálya ma, január 4-én de. 9 órakor továbbképzési előadói konfe­­r­­remeiét rendez Békéscsabán, s a TIT Értelmiségi Klubjában. Ezen Az önművelésre ne­velés családi és iskolai fel­­­­adatai címmel tart előadást­­ Daly Lenke, a TIT Országos­­ Pedagógiai Választmányának­­ titkára, majd A pedagógia és­­ a nevelésügy feladatai az 1972 . júniusi KB. határozat után­i mond expozét dr. Simon Gyu­la, a TIT Országos Pedagógiai Választmányának elnöke. A TIT Békés megyei Szer­vezetének Biológia és Föld­rajztudomány Szakosztálya és a Békés megyei Tanács mű­velődésügyi osztálya pedig Gyulán, a TIT természettu­dományi előadóteremben ren­dezi meg ma 9 órai kezdettel konferenciáját. Dr. Kőháti At­tila főgeológ­us az Ásványkin­cseink és az energiahordozók az ipar természeti alapjai cí­mű előadását követően, Var­ga Imre az Országos Termé­szetvédelmi Hivatal főosztály­­vezetője tart előadást Ter­mészetvédelmünk táj utakon címmel. Barátaink földjén Pleven­ben, Bulgária északi részében építették fel az or­szág legnagyobb könyvesbolt­­ját, melyet az ott lakók ,,köny­vesháznak'’ neveznek. Illik is rá a meghatározás, hiszen a hatalmas bolt teljesen önálló épület, földszintjén és galériá­ján külön árusítják a bolgár, a szovjet, a­ magyar és más or­szágok íróinak könyveit, önálló hanglemezboltja is van. Az Ú­j könyvház a város su­­­­gárútján, a Lenin úton áll, és impozáns külseje is érdeklő­dést­ keltő. Forgalma hatalmas, mióta a könyvház megnyílt, többszörösére emelkedett az el­adott­ könyvek­ szám­a.

Next