Gyulai Hírlap, 1975. január-június (16. évfolyam, 1-49. szám)

1975-01-03 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES CujKíjíK! JZ < A-jr , Ara:­­0 fillér Köszönet és köszöntés Az ünnepek, különösen az új esztendő bekö­szönte alkalmából sokan keresték fel jókívánsá­gaikkal pártbizottságunkat. Üzemek, vállalatok, intézmények mellett magánszemélyek, párttagok és pártonkívüliek szíves szóval köszöntötték az MSZMP városi bizottságát. Az üdvözlő szavak kifejezték a párt politikájával való egyetértést, a szocializmus ügyébe vetett hitet. Ezúton köszönjük meg a jókívánságokat. Nem könnyű, de gazdag év van mögöttünk. Küzdel­mes évet zártunk, de békében, városunk szabad­ságának harmincadik esztendejét. Az előttünk álló feladatok még nagyobbak, mint az elmúlt évben voltak. A jelek azonban biztatóak: pártunk XI. kongresszusára lelkesedés­sel készül az egész ország, városunk dolgozói is. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy sike­resen fejezzük be negyedik ötéves t.­rünket, tel­jesítsük annak valamennyi célkitűzését, hogy jól megalapozzuk a következő tervidőszakot. A jókívánságokat viszonozva: békés, boldog, vidám, eredményekben gazdag új esztendőt kívá­nunk városunk kommunistáinak és valamennyi dolgozójának! Az MSZMP városi bizottsága O8OBH9m ® aBSBSaBGMBaea ®­ BBffl8Ba*l»aiBBBlB>l»aBfflnaOBHa«BaBaBBa»B»0SB88 nBOBBBBBBBnH0OBaBBB0­OB«*BO ® BaBBBBBBBBBBBBBI Vf 1 ('Vidámant lm elázó ti az óiatíH^^J^ ej készün­tette az áfát í^tjaLa­lakon­aya Szilveszternek, akárcsak egy héttel előtte a karácsonynak, megvan a maga hangulata. Az­tán a készülődés izgalma. Hoz­zátartoznék mindkét ünnephez a hó is, ami ezúttal hiány­­­­zott, nem­­ hiányzott viszont a nyugodtan állítható bőséges el­látás. Az üzletek nagy forgal­mat bonyolítottak le a készülő­dés napjaiban, a háziasszonyok az enni-, a férfiak az innivaló­ról gondoskodtak. Az utóbbiból demizsonokkal vásároltak, de fogyott a palackozott is, vala­mint­ a tömény mindenféle faj­tája. A gyulai szilveszterről ez­úttal sem hiányoztak a külföldi és hazai vendégek. A SZOT—MEDOSZ üdülőben éppen az év utolsó napján volt váltás, így a csaknem ötszáz be­utalt „szilveszterezni” érkezett. Az ismerkedéssel egybekapcsolt jó hangulatot fokozta a tombo­la. A Parkban 15—20 hely kivé­telével jugoszlávok foglalták el az asztalokat, zömmel személy­­kocs­n érkeztek, de a Putnik uta­zási iroda autóbusza is hozta a vendégeket. Jutott közülük a Komlónak is. December 30-án a Volán szervezésében 44 sopro­ni lakos is érkezett, ők a Komló vendégei voltak. A várható nagy forgalomra alaposan felkészültek az étter­mek, a vendéglők. Mire megtel­tek az asztalok körüli székek, kellemes malacsült és egyéb íny­csiklandó illatok lengték be a termeket. A legtöbb vendég ez­úttal is a Komlóban fordult meg, ahol már a kora esti órák­ban foglalt volt szinte minden talpalatnyi hely. Mintegy há­­­romszázan vásárolták meg jó előre az 50 forintos belépőt, ami tartalmazta a vacsora árát is. Gon­doskodtak élő malac, hidegtál, italok sorsolásáról, ami népsze­rű, elengedhetetlen kelléke a szilveszteri szórakozásnak. Tel­­­­jesen megtelt a sörpince, ahol hagyományosan kellemesen szó­rakoztak az óévet búcsúztatók, az újévet köszöntők. Záróra ál­talában hajnali 4 óra körül volt, 5 órakor a Gulyáscsárda kor­­helylevessel kínálta vendégeit. A Halászcsárdában cigányzene mellett szórakoztak. A fogyasztás? A kimutatások még csak nagyjából készültek el. Annyi azonban már bizo­nyos, hogy a Komló több mint 50 ezer forintos forgalma jóval meghaladta a tavalyit, a Park is szilveszteri rekordról számol­hat be a 30 ezret meghaladó fogyasztással. És nem szabad megfeledkezni a húsüzemről amely karácsonyra marachúst az óév búcsúztatására pedig 81 mázsa virslit adott át a kereske­delemnek. Nehéz évet zártunk, de jó hangulatban. A jó hangulat pe­dig annak a jele, hogy a lakos­ság a szórakozóhelyeken és a csa­ládi összejöveteleken bizakodás­sal köszöntötte az új eszten­dőt. A népszerű Sörpincében jó hangulat uralkodott már a kora esti órákban is Jugu zHv­vel­ a tombolán lewí hide,,tállal 1;* Üdvözöljük a Kék nemzetközi évet A mostani év hazánkban ki­­­emelkedő ünnepi évnek számít." A harmincadik szabad esztendőt köszönthetjük, az MSZMP XI. kongresszusa tavasszal összegezi elért eredményeinket és meg­szabja soron következő felada­tainkat. Fejlődést, nagy ered­ményeket bizonyít az elmúlt 30 év és további gazdasági-szellemi felemelkedést jelölnek meg a párt irányelvei. E két nagy jelentőségű hazai esem­ényhez kapcsolódik, hogy az ENSZ-közgyűlés határozata az 1975-ös évet a nők nemzetközi évének nyilvánította. A világ­­szervezetnek a nők jogaival fog­lalkozó bizottsága 1947 február­jában tartotta első ülését a New York államban levő Lake Succesban. Az azóta eltelt idő­szak eredményeit lesz hivatott összegezni a júliusban Mexikó­városban összeülő ENSZ nőkon­ferencia és a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség októbe­­ri berlini világkongresszusa. Az ENSZ, amikor meghirdet­te a nők nemzetközi évét, cél­ként jelölte meg, hogy ezzel szolgálni és gyorsítani kívánják­­ a nők helyzetének javítása cél­­jából szükséges tennivalók meg­­valpítását. Ezt az évet az EN­SZ „...erőteljesebb akciónak­­ mentek­ abból a célból, hogy­­ előmozdítsák a férfiak és nők teljes részvételét az általános fejlesztési törekvésekben, külö­­nösen hangsúlyozva a nők fele­lősségét és fontos szerepét a nemzeti, regionális és nemzet­közi szintű gazdasági, társadal­mi és­­ kulturális fejlődésben,el­ismerjék a nők növekvő hozzá­járulásának fontosságát az álla­mok közötti baráti kapcsolatok, az együttműködés fejlesztése, valamint a béke megerősítése terén.” Felhívja az E­NSZ-közgyűlés határozata a tagországokat és minden érdekelt szervezetet, hogy tegyenek lépéseket a nők leírainak és fejlődésének biztosí­tása céljából. Reálisan és alapo­san elemzi a világ különböző ré­­szén fennálló és egymástól sok­szor igen nagy mértékben eltérő,­ nőket érintő jogpolitikát. Ez vi­lágviszonylatban igen indokolt,­­ hiszen mintegy 500 millió nő dolgozik és 468 millió nő írás­­tudatlan, ami az összes analfa­béták 60 százalékát teszi ki. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy még ma is 40 mil­lió 14 éven aluli gyermek dol­gozik, 90 százalékuk fejlődő or­szágokban. Az egyes országokon belül természetesen eltérő a ne­mek szerinti foglalkoztatottak százalékos aránya, minthogy el­térő a nemek aránya is. És el­térő a bérezés nivellálásámak kérdése, a nők részére biztosított jogok, szociális juttatások ab­szolút értéke és aránya. Hazánkban az elmúlt 30 év alatt nemzetközi elismerést ki­váltó módon biztosított a párt és a kormány népességünk 52 százalékát jelentő nőknek olyan jogokat és szociális támogatást, amelynek fényében a magyar nők biztonságban érezhetik ma­gukat. A keresők 43,6 százalékát kitevő több mint 2 millió dol­gozó nő helyzetének jelentős ja­vítására számos rendelkezés lé­­­pett életbe, érintve a munkahe­lyi kérdéseket, szolgáltatást és az anyaságot. Sajnos azonban,­ még mindig nem beszélhetünk teljes és minden részletre kiter­­­jedő egyenjogúságról. Ennek el­érése nem központi intézkedé­sek hiányán, hanem egyéni szubjektív tényezőkön múlik. Államunk hallatlan anyagi ál­dozatot vállal az anyaság érde­kében, amit a sok számadat kö­zül csak néhánnyal jellemzők. A családi pótlék összegének növe­kedése 1950-ben 303 millió forint volt, 1973-ban 4 483 millió. Gyer­mekgondozási segélyre 1968-ban, 450, tavaly 1571 millió forintot fordítottunk. A terhesség-gyer­mekágyi segély az 1950-es 25 millióval szemben tavaly már 862 millió forintra emelkedett Ezek, az összegek jelentősen nö­vekedtek az idén a népességpo­­litikai határozatok alapján. És ami szinte egyedülálló a vilá­gon: a párt, a kormány egyér­telműen kimondta a nők, az anyaság, a családok tiszteleté­nek, megbecsülésének fontossá­­gát.­­ ► Hazánkban a nők 63 százalé­ka házasságban élt ezért külö­nösen nem mindegy, hogyan re­agál a társadalom és az egyén a családos-harmonikus életvitelre. A társadalom cselekvéssé igyek­szik átalakítani a párt által meg­határozottakat, többek között ak­kor is, amikor a fiatalságot a családi életre neveljük otthon, az iskolában, a munkahelyeken, nemcsak szavakkal, hanem pél­damutatással is. A nők, az anyák megbecsülése szerves ré­sze a család megbecsülésének és ez nemcsak szociális juttatások­ban kell, hogy megnyilvánulják, hanem értelmi-érzelmi szinten is. Meggyőződésem, hogy semmi­lyen szintű vezetőnek nem­ való az, aki „hivatalosan” másként nyilatkozik, mint ahogy magán­életben cselekszik. A szemé­lyes­ egyéni felelősség kérdése élesebben kell, hogy ebben a te­kintetben is felvetődjék. A mun­kahelyekre, vezetőkre előírt jog­szabályok betartása mellett a magánéletvitel megítélését még szigorúbban és következeteseb­ben kell figyelemmel kísérni, vizsgálni, bírálni és szükség sze­rint intézkedni. Ehhez a párt XI. kongresszusának irányelvei­ben is biztatást olvashatunk. A nők nemzetközi évéről ha­zánkban nemcsak ünnepségeken kívánnak megmlékezni, hanem széles körű, alapos helyszíni vizsgálatokkal akarnak meggyő­ződni az MSZMP KB és a kor­­m­ány nőpolitikai határozatá­nak megvalósításáról. A nők nem­zetközi évének magyar bizottsá­ga 30 taggal megalakult. A bi­­­zottsá­gban természetesen részt vesz a Magyar Nők Országos Tanácsának képviselete és mes­­­szemenően bekapcsolódik a fel­mérő, ellenőrző vizsgálatokba. Az országos tanács apparátusa minden fórumon teljes mérték­ben képviseli hazánk asszonya­it, lányait, az ország egész te­rületéről gyűjti a véleményeket, jelzéseket és az illetékes minisz­tériumokhoz vagy éppen a kor­mányhoz eljuttatja azokat. Az országos tanács már eddig is számos, jelentős javaslatot épít­­tettett be minisztériumi vagy kormányszintű rendelkezésekbe és 1975-ben kiemelten még na­gyobb odafigyeléssel kívánnak a nők sok irányú problémájával foglalkozni. Ehhez méltó kere­tet ad a nemzetközi év és jó le­hetőséget az ősszel megrende­zésre kerülő második országos nőkonferencia. Mindezeken túlmenően alap­­vetően az is szükséges, hogy a nőpolitikai kérdésekkel minden szinten a férfiak is úgy foglal­kozzanak, ahogy tőlük a párt, a kormány és a 6 millió nő el­várja. Ebben a közös összefogás­ban, akaratban valósulhat meg egyedül a tényleges és igazi női egyenjogúság. És ha ez így lesz, minden munkahelyen és családon belül korrekt, jószándékú, segítő együttműködés alakul ki, egy­mást, mint munkatársakat, be­osztottakat és családtagokat mint embert messzemenően tisztelve, akkor valóban örömteli és bol­dog lesz az új év és méltókép­pen köszönthetjük a nők nem­zetközi évét. Dr. Horváth Éva a Magyar Nők Országos Tanácsának tagja

Next