Gyulai Hírlap, 1975. január-június (16. évfolyam, 1-49. szám)

1975-06-06 / 43. szám

Rózsika, az új szb-titkár Váczi Rozália 16 évesen ke­rült a Budapesti Bútoripari Vállalat gyulai gyáregységébe. A szalagcsiszológépnél hama­rosan kitűnt jó munkájával. Felvették a KISZ-szervezetbe és a taggyűléseken nem egy­szer felszólalt. Elmondta, hogy hogy min kell javítani. Őszin­tén, határozottan, mindig a kö­zösség javára. Akadtak, akik megsértődtek és szembe kerültek vele. A pártvezetőség azonban mellé állt. A szakszervezeti bizott­ság is. A termelés a környe­zetében észrevehetően javult. Sokat olvasott, tanult. Igye­kezett megérteni pártunk po­litikáját és a munkájában, magatartásában egyaránt pél­dát mutatott társainak. Ennek köszönhette, hogy 18 évesen felvették a pártba. Az idén, 22 évesen a párt­­vezetőség tagja lett. Agitációs és propagandafelelősi megbí­zatást kapott. Felelős egyebek közt az oktatás megszervezésé­ért, a politikai irodalom ter­jesztéséért és természetesen azért is, hogy pártunk politiká­jának helyességét megértesse társaival. És hogy érvelni tudjon, igen nagy figyelemmel kísérte a XI. pártkongresszus munkáját. Azóta pedig a kong­resszusról­ kiadott könyvet és az újságokban megjelenő, fő­ként gazdaságpolitikai kérdé­sekkel foglalkozó cikkeket, ta­nulmányozza. Úgy véli, lényegében tudja, hogy a gyárban is mi a teen­dő, kinek mi a kötelessége. Alapvetően mindenkinek a ter­melés szolgálatába kell állíta­nia az erejét, képességét. Csak becsületes munkával lehet el­érni, hogy az igényeknek meg­felelően, egyre jobb körülmé­nyek teremtődjenek. Nemrég a küldöttgyűlésén a gyáregységi szakszervezeti bi­zottság titkárának választották meg. Akadtak ugyan ellenzői, de a szavazatok többségét megszerezte. Mint pártvezetőségi tag nem­egyszer felszólalt a taggyűlé­sen. Megszokta tehát, hogy sok ember előtt beszéljen. A szak­­szervezeti munkáról azonban egyelőre nem sokat tud. Vala­mit azért mégis, hiszen a gyáregységben minden dolgo­zót sok szál tűz a szakszerve­zethez és a pártvezetőségben is többször volt szó róla. Azzal pedig tisztában van, hogy a szakszervezet a dolgo­zók munkavédelmi szerve. Az szb-vel együtt ki kell állnia tehát a dolgozók igazáért. Hogy mi módon, arról máris van elképzelése. — Elsősorban a termelés se­gítésével. A jó munkának le­gyen becsülete. Olyan körül­ményeket kell teremteni, hogy azok, akik tisztességesen dol­goznak, érezzék biztonságban magukat és csak nekik legyen szavuk. Vonatkozik ez a mun­kásokra és alkalmazottakra egyaránt — vélekedik Rózsika és minden bizonnyal igaza van. A gimnázium III. osztályába jár. Eddig minden vizsgáján 4,5-ös átlagot ért el. Nyáron, az iskolaszünetben ma­jól arra fordítja az idejét, hogy alapo­san megismerje a szakszerve­zeti munkával kapcsolatos tud­nivalókat. Bízik abban, hogy az elődje, Papp László, akit szakszervezeti elnöknek válasz­tottak meg, segíteni fog neki. Azok­­ is mellé állnak, akiket az szb-be újraválasztottak. Vasakaratúnak ismerik Ró­zsikat, és olyannak, aki soha­sem az egyéni, hanem a közös­ségi érdekeket tartja szem előtt, öntudatos és kellő mű­veltséggel is rendelkezik ahhoz, hogy jó szb-titkárrá váljék. A bizalom tükröződött ab­ban, hogy megválasztása után­­ a gyár szakszervezeti tanácsá­­­­nak valamennyi tagja és Ker­ j­ten István, a pártalapszervezet titkára őszinte elismeréssel és­­ szeretettel gratulált Rózsiká­­nak, az új szb-titkárnak. Pásztor Béla ’ LŐRINCI FONÓ felvételt hirdet 16 éven teli lányok részére Betanulási idő: 1 hónap. A kereset: 2000—2600,— Ft, a betanulás után. Vidéki lányok részére szál­lást és kedvezményes haza­utazást biztosítunk. Felvétel esetén az útikölt­séget visszatérítjük Cím: PFV Lőrinci gyár, 1183 Budapest, Gyömrői út 85—91. Kérésére részletes tájékoz­tatót küldünk. Szoborsétány avatás Békéscsabán Június 8-án, vasárnap dél­­­­előtt 11.30 óraikor új színfolttal­­ gazdagodik Békéscsaba. Ezen a napon adják át — a Városi Bí­­­­róság előtt — a megyeszékhely J .neves embereinek emléket állí­­­­tó szoborsétá­nyt. Ünnepi be­szédet Fábián Zoltán, József Attila-díjas író mond. Ezt megelőzően, 11 órai kez­dettel a Munkácsy utcában rendeznek emléktábla-avatást. Ezen Lipták Pál festőművész mond ünnepi beszédet. Mindkét rendezvényen közre­működnek a Jókai Színház mű­­vészei, valamint a Pedagógus Női Kórus, Sárhelyi Jenőné ve­zetésével Városerdei üdülés idegeskedéssel T­ulajdonképpen három tény­­ ) miatt idegesek és egyre idegesebbek a gyulai vá­roserdőn létesített üdülőtelep tulajdonosai. Az út a víz és a szemét ügye foglalkoztatja őket, mert a telepen e három tény körül igen súlyosak a gondok, problémák. A közületi építkezésre kiha­gy­ott t­üzes telekrészen az egyik sarokban, igazán csinos hétvé­gi ház szomszédságában még a tavalyi árvíz maradányai lát­hatók. Matracdarabok, szétázott heverők acélrugói, műanyag do­bozok, festékes edények, csoda, rabok, akad konyhai hulladék is és még sok minden. Hogy mikor szállítják el, a gyulai Városi Tanács műszaki osztá­lyán nem tudták megmondani. Lehet, hogy egy hét, lehet, hogy két hét is beletelik. Ez a vá­lasz egyáltalán nem meglepő, hiszen a tavalyi árvíz óta nem egy és nem két hét telt el, ha­nem valamivel több. Az akko­ri nagytakarítás után sem in­tézkedtek, vajon most, miután viszonylag normális az állapot, mit várhatnak az üdülők? A gyulai Városi Tanács mű­szaki osztálya most azt kutat­ja, hogy ki engedélyezte egyál­talán a szemét egy kupacba hordását? A telepen ugyanis szemétgyűjtő helyet nem jelöl­tek ki hivatalosan. A telektu­lajdonosok kötelesek — ahogyan ott mondták — a szemetet sa­ját portájukon elhelyezni. De hová? Azon a kis parcellán ilyesmire alig akad hely, de van ízlés is meg szépérzék is. A szemét az üdülőtelepen nem maradhat. Egymás hegyén­­hátán vannak a házak, már 200 család lakik ott, valamit tenni kellene, mert a szervesanyag bomlása a városerdő kellős kö­zepén nem valami kellemes lát­vány. Az ivóvízellátással kapcsola­tos gond sem olyan egyszerű. Megépült a törpevízmű, csőhá­lózatot fektettek, elektoros ku­takat állítottak fel. Az árvíz előtt már üzemeltek. Azóta nem. Május 12-én az intézke­désre illetékes­­ szakemberek be­járták a területet, megállapod­tak az ivóvízellátással kapcso­latos feladatok megvalósításá­ban. A városi tanács műszaki osztálya május 26-án küldte el a vízügyi igazgatóságnak azt a levelet, melyben a törpevízmű ideiglenes üzemeltetéséhez en­gedélyt kér. Kissé meglepő, hogy az üdü­lési szezon, a tavasz nyitása­kor ezen a telepen ilyen köz­érdekű fontosságú ügyet, mint az ivóvíz, nem rendeztek. Ért­hetetlen az is, hogy a május 12-i területjárás után miért két héttel később küldték el az en­gedély kérését? A vízügyi igaz­gatóság „nem ül rá” az aktákra. Közölték, hogy június első he­tében az engedélyt megadják s azután kezdődhet a csőhálózat fertőtlenítése s valamikor 15-e körül az ivóvíz szolgáltatása. Az üdülőtelep megközelítése körülményes. A Feket­el-Körös töltésére kifüggesztettek egy táblát, mely szerint a védőtöl­tés koronáján járni életveszé­lyes és tilos. A gát tövében ki­alakított út hepehupás. Ha szombaton, vasárnap az itt pi­henőket elkapja egy kiadós zá­por, bennrekednek. Ez ügyben is valamit tenni kellene. A te­lektulajdonosok egy téglatörme­lékből kialakított úthoz szíve­sen hozzájárulnának, csak ezt valakinek intéznie kellene. A gyulai Városi Tanács mű­szaki osztályán az üdülőtelep­hez vezető út megépítése tized­­rangú ügynek számít. Azt mondták, hogy a városban 60 kilométer hosszú földes utat kellene téglatörmelékkel feltöl­teni. Ezzel lényegében a telek­­tulajdonosok tudomására hoz­ták: ezzel az üggyel még nem foglalkoznak. Az V. ötéves tervben az üdü­lőtelep fejlesztését vette szá­mításba a városi tanács. He­lyes, jó törekvés ez, hiszen a dolgozó ember hétvégi pihené­séhez nyújtanak lehetőséget. De amíg nem bővítenék, a megle­vő problémákat feltétlenül ren­dezni kellene, mert ezek nyug­talanítóak, idegesítik az embe­reket, veszélyeztetik a fejlesz­­tést. Dupsi Károly A vetőmagvak és növényvédő szerek értékesítése nagyobb gondosságot igényel Egy kereskedelmi felügyelőségi vizsgálat megállapításai A Békés megyei Tanács ke­reskedelmi osztálya a közel­múltban megvizsgálta a házi­kertekben és a háztáji gazda­ságokban szükséges vetőmag­vak, műtrágyák, mezőgazdasági szerszámok és szeráruk ellátá­sát, értékesítését és azok mi­nőségét. Az ellenőrzés kiterjedt az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalatra, 10 AFÉSZ-központra és annak 24 boltjára, valamint a Békés megyei AC­ROKER Vállalatra, a VI­DIA Nagyke­reskedelmi Vállalat békéscsabai kirendeltségére, a Vetőmagter­­meltető és Ellátó Vállalat oros­házi telepére. Az ellenőrzés legfontosabb megállapításairól Rózsa Imré­vel, a megyei tanács keresk­e­delmi osztályának helyettes ve­­zetőjével és Kondor Magdol­nával­, a kereskedelmi felügye­lőség főelőadójával beszélget­tünk. Kisüzemi termesztési módszerek — A vizsgálat megkezdése előtt áttanulmányoztuk a me­gyei NEB-ek nemrégiben be­fejezett vetőmagtermesztéssel és ellátással kapcsolatos anyagát — mondották. — A vetőmag-fel­ügyelőségen pedig tájékozód­tunk a kereskedelmi hálózatban végzett eddigi tapasztalatokról. Ami a konyhakerti vetőmagvak termesztését illeti, megállapítot­tuk : a gazdaságokban a legna­gyobb gondot a munkaerőhiány okozza. Ez annál is inkább ag­gasztó, mivel a konyhakerti magtermesztés jelenleg túlnyo­mórészt kisüzemi módszerekkel történik. A betakarítás, a tisz­títás nagyüzemi gépesítése nincs megoldva. Ebből következik, hogy a konyhakerti vetőmag­vak termesztése kockázatos vál­lalkozás a mezőgazdasági üze­mek számára. Véleményünk sze­rint a megoldás az lenne, ha kerti magvakat termesztő cél­gazdaságokat létesítenének, ame­lyek a gépesítés koncentrálásá­val több és jobb minőségű ve­tőmagvakat termesztenének. — A vetőmag-felügyelőség egy év alatt 30—35 kereske­delmi egységben végzett ellen­­őrzést — folytatta az osztály­­t vezető-helyettes.­­ A tapasz­­­­talatok kedvezőek, hiszen az eddig lebonyolított 23 minta­vétel közül mindössze két eset­ben fordult elő, hogy a vető­magvak nem voltak megfelelő csírázóképességűek. A békéscsa­bai ÁFÉSZ vetőmagboltjában több mint 67 ezer forint érté­kű lucernamagot vontak ki a forgalomból emiatt, amit azon­nal visszaküldték a termesztő vállalatnak. Sok a hiánycikk A kiskereskedelmi hálózat áruellátását vizsgálva megálla­pították az ellenőrök, hogy a szezonnak megfelelő árukból — néhány cikk kivételével — az ellátás nem­ folyamatos, a vá­laszték hiányos. A vegyesbol­tokban a készletgazdálkodás nem teszi lehetővé a teljes vá­laszték kialakítását, ezért csak a legszükségesebb és a gyorsan eladható cikkek beszerzésére törekszenek a boltvezetők. A hiánycikkek skálája igen szé­les, olyan fontos áruk hiányoz­nak a boltokból, mint a lapát, kasza, kaszakő, sarló, különbö­ző méretű kapák, olcsó metsző­ollók, permetezőgép-alkatrész, fólia, gumi- és pvc-tömlők, non tonkút. A vetőmagellátás sem kielégítő. — Ide kívánkozik ezzel kap­csolatban egy megjegyzés: a hiány pótlására megyénkben közvetlenül a termelőktől a ke­reskedelem­­ általában dughagy­­mát és virágmagvakat vásárol — tájékoztatott Kondor Mag­dolna főelőadói — Ellenőrzé­sünk során a mezőkovácsházi ÁFÉSZ vetőmagboltjában egy zsák dughagyma minőségét ki­fogásoltuk, mert az áru nem felelt meg a minőségi követel­ményeknek. Annak ellenére, hogy a vetőmagvak forgalma­zásával kapcsolatos rendelete­ket, utasításokat ismerik a ke­reskedelmi dolgozók, mégis elő­fordultak szabálytalanságok. A gyomai ÁFÉSZ endrődi vegyes, iparcikk boltjában­ a fűmagot, a vető- és fejtőborsót, a csá­vázott kukoricát kimérve áru­sították. Ugyanezt a hibát kö­vették el a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat egységeiben is, holott az érvényben levő rendelkezések egyértelműen tilt­ják az ilyen tevékenységet, ép­pen a vetőmagvak minőségé­nek megóvása érdekében. Ugyancsak kifogásolták, hogy az importból származó virágmag­­vakhoz nem mellékeltek ma­gyar nyelvű tájékoztatót, így a vásárlók zsákbamacskát vesz­nek, nem ismerik az áru jel­lemzőit, a vetés idejét. A ha­zai gladiólusz hagymákat vi­szont holland nyelvű tájékoz­tatóval hozta forgalomba a Ve­­tőmagtermeltető és Ellátó Vál­lalat. A szakboltokban az el­adók igyekeznek a vásárlókat felvilágosítani, szakmai taná­csokkal ellátni, de a nagy for­galom és a boltok kis alapte­rülete miatt csak több órás vá­rakozás, sorbanállás után tud­ják őket kiszolgálni. Hathatós intézkedések A fogyasztói érdekvédelem ellenőrzése során kiderült: a két egy­házi vegyesboltban az el­adó az áru átvételekor az ág­fűrészt 11.80 helyett 21.80 fo­rintért árazta be, amelyből né­gyet rossz áron értékesítettek. Az endrődi vegyesiparcikk bolt­ban a fűmag-, pázsitkeverék mázsáját 0 ezer 220 forint he­lyett 7 ezer 380 forintért áru­sították. A boltvezető a szállí­tólevélre feltüntetett összeget beszerzési árnak vette, erre szá­molta rá az irányha­szonkulcsot Ugyanebben az üzletben a bor­sót és a fűmagot szűken mér­ték, a vásárlót 2,70 forinttal károsították meg. A mérgek árusításának­ körülményeit hat egységben vizsgálták meg az el­lenőrök. Ezek közül egy bolt­ban teljesen megszüntették a forgalmazást, három üzletben pedig a méregkönyv pontos, naprakész vezetésére utasították a bolt dolgozóit. — A vizsgálat eredményeit összegezve azt a következtetést vontuk le, hogy a vetőmagvak, növényvédő szerek értékesítése, forgalmazása az említett ne­hézségek mellett is nagyobb gondosságot igényel. Éppen ezért megtettük a szükséges in­tézkedéseket — mondotta Ró­zsa Imre. — A kisebb hiányos­ságok megszüntetésére ellenőr­zési naplón keresztül utasítot­tuk a boltvezetőket. A forrasz­tói érdekeket sértő cselekménye­­kért két kereskedelmi dolgozót 1800 forint pénzbüntetéssel sújtottunk. Egy személy ellen vállalati fegyelmi eljárást ja­vasoltunk. A hálózati ellenőr­zés tapasztalatairól tájékoztat­tuk a megyei vetőmag-felügye­lőséget és az érdekelt vállala­tokat, szövetkezeteket.. Seres Sándor A Békés megyei Vegyesipari Vállalat FELVESZ — belső ellenőrt, követelmény: számviteli főiskola vagy mérlegképes tanfolyam. — tmk-művezetőt, követelmény: gépipari technikum és 5—10 éves gyakorlat. — gyártáselőkészítési csoportvezetőt, követelmény: műszaki egyetem vagy műszaki főiskola. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti vezetőjénél, Békés­csaba, Tanácsköztársaság útja 53.

Next