Gyulai Hírlap, 1975. július-december (16. évfolyam, 50-101. szám)

1975-07-01 / 50. szám

Ára: 1,— forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1975. július 1.i KEDD & Békés megyei Népújság gyulai kiadása xvi. évfolyam, 50. szám Jelentős feladatokat old meg a tanács pénzügyi osztálya Továbbra is végez kényszer- és bérvágást a húsipari vállat Az elmúlt héten, kedden ülést tartott a városi tanács végre­hajtó bizottsága. Napirendjén szerepelt a pénzügyi és tervosz­tály munkájáról készített be­számoló, az élelmiszer-gazdasá­gi osztály tájékoztatója az ál­lategészségügyi, állat- és élel­miszer-higiéniai munkáról, a feladatokról. Az első napirendi pont tárgyalásán részt vett és felszólalt Csepregi Pál, a me­gyei tanács elnökhelyettese, a másodikon pedig­ dr. Joó Jenő, a megyei állategészségügyi ál­lomás igazgató főállatorvosa és ott volt dr. Bereczky Aranka, a város közegészségügyi felügye­lője. EREDMÉNYES HÁROM ÉV A pénzügyi és tervosztály munkáját a végrehajtó bizott­ság legutóbb 1972 őszén értékel­te. Az azóta eltelt időszakban jelentős feladatokat oldottak meg. Így többek között a lakos­ságadóztatásnál a reális adópo­litika kialakítására irányuló tö­rekvés pozitív eredményeket ho­zott, adóbevételi tervét túltelje­sítette a város, amiből jelentős többletbevételt biztosíthattak a költségvetés számára. Nagy eredményeket értek el a költ­ségvetési gazdálkodásban az in­tézmények működtetése, fenn­tartása­ tekintetében, a negyedik ötéves tervi fejlesztési célkitű­zések megvalósítása a kisebb pénzügyi és kivitelezési nehéz­ségektől eltekintve, rendben ha­lad. A továbbiakban részletes szá­mot ad a beszámoló az osztály szervezeti felépítéséről, a sze­mélyi ellátottságról. Itt feltét­lenül pozitívként jelöli meg, hogy az osztályon dolgozók át­lagos szolgálati ideje meghalad­ja a 25 évet, ami tanácsi vo­natkozásban kiemelkedő. A ja­vuló munka elismeréseként több kitüntetést kaptak az osztály dolgozói. Megemlíti a beszámo­ló, hogy mindössze egyetlen fő­foglalkozású és egy 4 órás fog­lalkoztatású adminisztrátorral rendelkeznek, viszont az el­múlt évi ügyiratforgalmuk 13 526 volt. Ezenkívül a gyakori előadmányok, ellenőrzési anya­gok, költségvetések leírása olyan feladatot jelent, amit a jelen­legi ellátottság mellett szinte képtelenek megoldani. Ismertette a beszámoló a fő­könyvelőség, a tervcsoport, a lakosságadóztatási csoport tevé­kenységét és felvetette azt az elképzelést a tervcsoporttal ös­­­szefüggésben, hogy esetleges személyi változás esetén nem kellene-e a csoport jellegét megszüntetni? KIEMELKEDŐ AZ OSZTÁLY SZEREPE A napirendi pont vitájában részt vett Dér Lajos, Pécsi La­jos, dr. Bereczky Sándor és Csepregi Pál. A megyei tanács elnökhelyettese hangsúlyozta, egyetért a jelentés megállapítá­sával, azt kritikusnak, önkriti­kusnak, előremutatónak és szín­vonalasnak tartja. Az­­ osztály szerepe, jelentősége az appará­tus szerkezetében kiemelkedő és sajátos felelősséggel párosul. Az utóbbi években a főható­ságok részéről felmerült olyan megítélés, hogy a tanácsok nem tudnak megfelelően gazdálkod­ni a kapott gazdasági hatáskör­rel. Gyula város bizonyítja, hogy az állami rendet, a tervfegyel­met biztosítja, az apparátus munkája, a testületek határoza­ta olyan, amelyet elvár a köz­ponti akarat. A mostani terv­időszak fejlesztési feladatait időarányosan, sőt túlteljesítette a város. Összegezve­­, állapította meg Csepregi Pál tanácselnök­helyettes, a pénzügyi és­ tervcso­port munkája pozitív, takarja az apparátus politikai, szakmai fel­­készültségét. Helyes lenne lét­számban is megfelelő változta­tást elérni. Nem tartaná helyes­nek a tervcsoport felszámolását, mert ennek is meg­vannak a meghatározott ügyrendi felada­tai. A következő tervidőszakra vo­natkozóan hangsúlyozta, hogy a fejlesztési tevékenység erősen koncentrált lesz, ebben nem várható helyi önállóság. Min­den tervcélt gazdasági, műszaki ágban közölnek majd, ezek be­tartását kötelezően előírják és ellenőrzik. Nem engedhető meg a fejlesztésnél, hogy az ágazati ellátottsági szinteken az új terv­időszak végén rosszabb legyen a színvonal, mint a kezdő­­ év végén. A pénzügyi osztály fel­építését, az apparátus felké­szültségét úgy ítéli meg, hogy feladatát el tudja látni, tud gazdálkodni az adott hatáskör­rel. MEGOLDÁSRA VÁR a kényszer­es BÉRVÁGÁSOK ÜGYE A második napirendi pont egyik, a lakosság jó részét is érdeklő kérdése a kényszer- és bérvágások megoldatlan hely­zete volt. Az élelmiszer-gazda­sági osztály vezetőjének előad­­mánya szerint csaknem egy éve tart a vita a húsipari válla­lat és az osztály között. A prob­léma ugyanis az, hogy a vállalat vágóhídján kényszervágásra utalt állatokat nem fogad és bér­vágást sem hajlandó végezni. Emiatt sok panasz érkezik az osztályra a gazdaságoktól és egyéni termelőktől, mert a vá­­góhídról a kényszervágásra be­utalt állatokat Békéscsabára irányítják. A szállítás körülmé­nyes, menet közben az állatok el is pusztulhatnak, Békéscsa­bán sem fogadják minden eset­ben az állatokat, mondván, nem illetékesek. Ugyanakkor a szál­lítási költség jelentősen meg is drágítja a kényszervágást. A kérdés sürgető megoldást kíván, mivel üzemi konyháink, valamint a Köröstáj Tsz feldol­gozó üzeme vagy helyben, vagy vidéken oldja meg a vágásokat. A helyi vágásoknál, a napközis konyhánál, a kórháznál, a szo­ciális otthonnál sem az állat­egészségügyi, sem az élelmiszer­higiéniai követelményeket nem tudják betartani. A kényszervá­gások megoldásához fontos nép­gazdasági érdekek is fűződnek, mert a környékről beutalt mint­egy 4000 kényszer- és éves vi­szonylatban 6000 körüli sertés bérvágást kellene megoldani. A húsipari vállalat hivatkozással export tevékenységére, amely­hez ugyancsak fontos népgazda­sági érdekek fűződnek, egyelőre nem vállalta a gyors intézkedést és az osztály átiratát felsőbb szervükhöz továbbította. A vb-ülésen dr. Joó Jenő, a megyei állategészségügyi állo­más igazgató főállatorvosa is­mertette az állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai főosztály utaazását, amely szerint a hús­ipari vállalat vágóhídját túlter­heltsége ellenére is kötelezték a kényszervágások elvégzésére a lakosság érdekében. A végre­hajtó bizottság határozata ér­telmében foglalkoznak majd a kényszer- és bérvágások ügyé­vel, hogy a húskombinát kiala­kításáig megfelelő megoldást ta­láljanak. Ebben az ügyben, főképpen a hatósági hússzék ellátása vo­natkozásában lapunkhoz is töb­ben fordultak levéllel. A meg­nyugtató választ a végrehajtó­­ bizottság határozata adja meg. A városi népfront elnökségi ülése Munkatervének megfelelően, június 26-án délután megtartot­ta soron következő ülését a HNF városi elnöksége. Banadics Már­ton elnök szívélyes szavakkal köszöntötte az ülésen első alka­lommal megjelent országgyűlési­­ képviselőt, Szigeti Gát­órnét és egyúttal kérte, amennyiben ide­je, elfoglaltsága engedi, min­él többször vegyen részt az elnök­ség munkájában. Beszámolt az elnök a június 15-i országgyűlési választás, va­lamint a 40-es körzetben meg­tartott tanácstagi választás lefo­lyásáról. Elismeréssel szólt a bi­zottságok lelkes tevékenységéről csakúgy, mint a lakosság érdek­lődéséről, aminek szép bizonyí­téka, hogy a déli órákig mintegy 85—90 százalékban megjelentek a választópolgárok az urnák előtt. A népfront nevében kö­szönetet mondott ezért és köszö­netét fejezte ki az adminisztra­tív munkát végzőknek, a Nép­i front- és a KISZ-aktivistáknak. Megemlítette az észrevételeket is, elsősorban azt, hogy a város­­­­ban két nagyobb szavazókörzet volt ezren felüli választópolgár­ral, azt helyes lenne a jövőben megbontani. Kérte az­ országgyű­lési képviselőt, hogy az országos gondok mellett olyan szeretettel foglalkozzék a város ügyeivel, mint amilyen szeretettel állást foglalt személye mellett a város lakossága.­­ A továbbiakban Nádházi And­rás népfront-titkár ismertette a bizottság együttműködését a tagszervezetekkel, különös te­kintettel a szakszervezetekre. Szigeti Gáborné képviselő kö­szönetet mondott a bizalomért, Ferenczi István, a KISZ-bizott­­ság képviselője ugyancsak meg­köszönte az elismerő szavakat és kifejezte azt a reményüket, hogy a továbbiakban is jó eredmé­nyekről adhatnak majd számot a fiatalok munkájáról. Hatszáz résztvevővel rendezték meg Gyulán a gyógypedagógusok VL országos szakmai konferenciája Csehszlovákok, jugoszlávok, svédek a konferencia résztvevői között A Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete június 26—28 között városunkban rendezte meg a Gyógypedagógia 30 éve címen emlékünnepélyét és a IV. orszá­gos szakmai konferenciát. Er­re a nagy jelentőségű találkozó­ra hatszáztizen jelentek meg városunkban hazánkból Kőszeg­től Záhonyig, Zalaegerszegtől az ország déli sarkáig. A vendégek sorában ott voltak a jugoszláv, csehszlovák és svéd érdeklődők is. A gyógypedagógusok egyesüle­te igen gazdag programmal azért rendezte háromnapos kon­ferenciáját városunkban, mert a jubiláló intézmények között is tisztelegni kívánt a fennállásá­nak 50. évfordulóját ünneplő gyulai intézet érdemei előtt. Az emlékünnepélyt csütörtö­köm délután nyitották meg a tanácsház­a dísztermében. Az el­ső napi programon szerepelt dr. Méhes József előadása a fo­gyatékosok intézményes nevelé­sének szervezeti és tartalmi fej­lődéséről, Sziklay Béla tájékoz­tatója a szakemberképzés és szakember-ellátottság alakulásá­ról. A rehabilitációs szemlélet, mint a gyógypedagógia alapkér­dése címmel dr. Göller Viktor értekezett, a gyulai intézet meg­alakítását és igen jelentős mun­káját Gordosné, dr. Szabó Anna ismertette. A szakmai konferen­cia megnyitásán dr. Kálmán György tartott nagy figyelem­mel kísért előadást a magyar gyógypedagógiai iskolarendszer helyzetéről és fejlesztéséről a XI. pártkongresszus dokumen­tumai alapján. Véleménye sze­rint az általános iskolai rend­szer speciális ágazata köteles a gyógypedagógia áldásaiban ré­szesíteni a rászorulókat, amihez viszont különlegesen képzett pedagógusok kellenek, akik lé­pést tartanak a tudományos fej­lődéssel. A konferencia második nap­­­ján a város különböző intéz­ményeiben: a zeneiskolában, az új leánykollégiumban, a Béke sugárúti kollégiumiban, a TIT székházában, az ifjúsági házban, a 2-es számú általános iskolában és a megyei bíróság dísztermé­ben tartották meg a szakmai konferencia szakosztályi üléseit­. Ezeknek a tanácskozásoknak témája volt a tartalmi munka hatékonyságának és a tovább­fejlesztés lehetőségeinek vizsgá­lata a megye különböző szak­osztályai által képviselt szak­területeken, különös tekintettel a készülő új tanterveikre és ne­velési programokra. A kriminálpedagógiai szakosz­tály ülésének keretében orszá­gos gyógypedagógiai igazságügyi szakértői tanácskozást is tartot­tak. Ennek volt a színhelye a megyei bíróság díszterme. Ezen részt vettek a­­ megyei bíróság és a járásbíróság­­ büntető tanácsai­nak vezetői is. Az itt elhangzott 13 előadás közül különös ér­deklődés kísérte Kozma András, a gyulai büntetésvégrehajtó in­tézet parancsnokának megnyi­latkozását a nehezen nevelhető, sérült személyiségű elítélteknél alkalmazható nevelési­­ módsze­rekről, valamint dr. Árvay Jó­zsef, a fiatalkorúak ügyészének előadá­sát. Ekkor foglalkoztak a hozzászólók a gyógypedagógiai igazságügyi szakértők munkájá­val és felhívták a figyelmet ar­ra, hogy a bűnüldöző szervek­nek szélesebb körben és bát­rabban­ kellene igénybe venniük a gyógypedagógiai szakértőket. Ugyanezen a napon este kul­turális programot rendeztek a résztvevők számára. A Várszín­házban rendezett műsorban fel­lépett a siketek irodalmi szín­pada és a tanárképző főiskola Faktor színpada. A siketnémák jelbeszédes némajátékban be­mutatták a Bánk bánt, Móliere: Hand­in Györgyét, valamint An­dersen: Pomádé király új ru­hája című mesejátékot, amely­hez Ránki György zenéje szol­gáltatta a kíséretet hanglemez­ről. A főiskolások előadták az országos versenyen díjazott ze­nés, énekes politikai összeállítá­sukat. Mindkét műsornak nagy sikere volt.­­ A konferencia harmadik nap­ján, a szombaton megtartott ple­náris ülésen összegezték a kon­ferencia javaslatait, a szakosz­tályi ülések vezetőinek beszá­molóit. Ekkor hangzottak el a meghívott és megjelent külföl­di vendégek előadásai, hozzá­szólásai is. Próbák a Várszínházban Június közepe óta a Várszínházban folynak a próbák Veres Dániel: Véres farsang című drámájából. Bemutató: július 4-én

Next