Gyulai Hírlap, 1975. július-december (16. évfolyam, 50-101. szám)
1975-07-01 / 50. szám
Ára: 1,— forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1975. július 1.i KEDD & Békés megyei Népújság gyulai kiadása xvi. évfolyam, 50. szám Jelentős feladatokat old meg a tanács pénzügyi osztálya Továbbra is végez kényszer- és bérvágást a húsipari vállat Az elmúlt héten, kedden ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága. Napirendjén szerepelt a pénzügyi és tervosztály munkájáról készített beszámoló, az élelmiszer-gazdasági osztály tájékoztatója az állategészségügyi, állat- és élelmiszer-higiéniai munkáról, a feladatokról. Az első napirendi pont tárgyalásán részt vett és felszólalt Csepregi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese, a másodikon pedig dr. Joó Jenő, a megyei állategészségügyi állomás igazgató főállatorvosa és ott volt dr. Bereczky Aranka, a város közegészségügyi felügyelője. EREDMÉNYES HÁROM ÉV A pénzügyi és tervosztály munkáját a végrehajtó bizottság legutóbb 1972 őszén értékelte. Az azóta eltelt időszakban jelentős feladatokat oldottak meg. Így többek között a lakosságadóztatásnál a reális adópolitika kialakítására irányuló törekvés pozitív eredményeket hozott, adóbevételi tervét túlteljesítette a város, amiből jelentős többletbevételt biztosíthattak a költségvetés számára. Nagy eredményeket értek el a költségvetési gazdálkodásban az intézmények működtetése, fenntartása tekintetében, a negyedik ötéves tervi fejlesztési célkitűzések megvalósítása a kisebb pénzügyi és kivitelezési nehézségektől eltekintve, rendben halad. A továbbiakban részletes számot ad a beszámoló az osztály szervezeti felépítéséről, a személyi ellátottságról. Itt feltétlenül pozitívként jelöli meg, hogy az osztályon dolgozók átlagos szolgálati ideje meghaladja a 25 évet, ami tanácsi vonatkozásban kiemelkedő. A javuló munka elismeréseként több kitüntetést kaptak az osztály dolgozói. Megemlíti a beszámoló, hogy mindössze egyetlen főfoglalkozású és egy 4 órás foglalkoztatású adminisztrátorral rendelkeznek, viszont az elmúlt évi ügyiratforgalmuk 13 526 volt. Ezenkívül a gyakori előadmányok, ellenőrzési anyagok, költségvetések leírása olyan feladatot jelent, amit a jelenlegi ellátottság mellett szinte képtelenek megoldani. Ismertette a beszámoló a főkönyvelőség, a tervcsoport, a lakosságadóztatási csoport tevékenységét és felvetette azt az elképzelést a tervcsoporttal összefüggésben, hogy esetleges személyi változás esetén nem kellene-e a csoport jellegét megszüntetni? KIEMELKEDŐ AZ OSZTÁLY SZEREPE A napirendi pont vitájában részt vett Dér Lajos, Pécsi Lajos, dr. Bereczky Sándor és Csepregi Pál. A megyei tanács elnökhelyettese hangsúlyozta, egyetért a jelentés megállapításával, azt kritikusnak, önkritikusnak, előremutatónak és színvonalasnak tartja. Az osztály szerepe, jelentősége az apparátus szerkezetében kiemelkedő és sajátos felelősséggel párosul. Az utóbbi években a főhatóságok részéről felmerült olyan megítélés, hogy a tanácsok nem tudnak megfelelően gazdálkodni a kapott gazdasági hatáskörrel. Gyula város bizonyítja, hogy az állami rendet, a tervfegyelmet biztosítja, az apparátus munkája, a testületek határozata olyan, amelyet elvár a központi akarat. A mostani tervidőszak fejlesztési feladatait időarányosan, sőt túlteljesítette a város. Összegezve, állapította meg Csepregi Pál tanácselnökhelyettes, a pénzügyi és tervcsoport munkája pozitív, takarja az apparátus politikai, szakmai felkészültségét. Helyes lenne létszámban is megfelelő változtatást elérni. Nem tartaná helyesnek a tervcsoport felszámolását, mert ennek is megvannak a meghatározott ügyrendi feladatai. A következő tervidőszakra vonatkozóan hangsúlyozta, hogy a fejlesztési tevékenység erősen koncentrált lesz, ebben nem várható helyi önállóság. Minden tervcélt gazdasági, műszaki ágban közölnek majd, ezek betartását kötelezően előírják és ellenőrzik. Nem engedhető meg a fejlesztésnél, hogy az ágazati ellátottsági szinteken az új tervidőszak végén rosszabb legyen a színvonal, mint a kezdő év végén. A pénzügyi osztály felépítését, az apparátus felkészültségét úgy ítéli meg, hogy feladatát el tudja látni, tud gazdálkodni az adott hatáskörrel. MEGOLDÁSRA VÁR a kényszeres BÉRVÁGÁSOK ÜGYE A második napirendi pont egyik, a lakosság jó részét is érdeklő kérdése a kényszer- és bérvágások megoldatlan helyzete volt. Az élelmiszer-gazdasági osztály vezetőjének előadmánya szerint csaknem egy éve tart a vita a húsipari vállalat és az osztály között. A probléma ugyanis az, hogy a vállalat vágóhídján kényszervágásra utalt állatokat nem fogad és bérvágást sem hajlandó végezni. Emiatt sok panasz érkezik az osztályra a gazdaságoktól és egyéni termelőktől, mert a vágóhídról a kényszervágásra beutalt állatokat Békéscsabára irányítják. A szállítás körülményes, menet közben az állatok el is pusztulhatnak, Békéscsabán sem fogadják minden esetben az állatokat, mondván, nem illetékesek. Ugyanakkor a szállítási költség jelentősen meg is drágítja a kényszervágást. A kérdés sürgető megoldást kíván, mivel üzemi konyháink, valamint a Köröstáj Tsz feldolgozó üzeme vagy helyben, vagy vidéken oldja meg a vágásokat. A helyi vágásoknál, a napközis konyhánál, a kórháznál, a szociális otthonnál sem az állategészségügyi, sem az élelmiszerhigiéniai követelményeket nem tudják betartani. A kényszervágások megoldásához fontos népgazdasági érdekek is fűződnek, mert a környékről beutalt mintegy 4000 kényszer- és éves viszonylatban 6000 körüli sertés bérvágást kellene megoldani. A húsipari vállalat hivatkozással export tevékenységére, amelyhez ugyancsak fontos népgazdasági érdekek fűződnek, egyelőre nem vállalta a gyors intézkedést és az osztály átiratát felsőbb szervükhöz továbbította. A vb-ülésen dr. Joó Jenő, a megyei állategészségügyi állomás igazgató főállatorvosa ismertette az állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai főosztály utaazását, amely szerint a húsipari vállalat vágóhídját túlterheltsége ellenére is kötelezték a kényszervágások elvégzésére a lakosság érdekében. A végrehajtó bizottság határozata értelmében foglalkoznak majd a kényszer- és bérvágások ügyével, hogy a húskombinát kialakításáig megfelelő megoldást találjanak. Ebben az ügyben, főképpen a hatósági hússzék ellátása vonatkozásában lapunkhoz is többen fordultak levéllel. A megnyugtató választ a végrehajtó bizottság határozata adja meg. A városi népfront elnökségi ülése Munkatervének megfelelően, június 26-án délután megtartotta soron következő ülését a HNF városi elnöksége. Banadics Márton elnök szívélyes szavakkal köszöntötte az ülésen első alkalommal megjelent országgyűlési képviselőt, Szigeti Gátórnét és egyúttal kérte, amennyiben ideje, elfoglaltsága engedi, minél többször vegyen részt az elnökség munkájában. Beszámolt az elnök a június 15-i országgyűlési választás, valamint a 40-es körzetben megtartott tanácstagi választás lefolyásáról. Elismeréssel szólt a bizottságok lelkes tevékenységéről csakúgy, mint a lakosság érdeklődéséről, aminek szép bizonyítéka, hogy a déli órákig mintegy 85—90 százalékban megjelentek a választópolgárok az urnák előtt. A népfront nevében köszönetet mondott ezért és köszönetét fejezte ki az adminisztratív munkát végzőknek, a Népi front- és a KISZ-aktivistáknak. Megemlítette az észrevételeket is, elsősorban azt, hogy a városban két nagyobb szavazókörzet volt ezren felüli választópolgárral, azt helyes lenne a jövőben megbontani. Kérte az országgyűlési képviselőt, hogy az országos gondok mellett olyan szeretettel foglalkozzék a város ügyeivel, mint amilyen szeretettel állást foglalt személye mellett a város lakossága. A továbbiakban Nádházi András népfront-titkár ismertette a bizottság együttműködését a tagszervezetekkel, különös tekintettel a szakszervezetekre. Szigeti Gáborné képviselő köszönetet mondott a bizalomért, Ferenczi István, a KISZ-bizottság képviselője ugyancsak megköszönte az elismerő szavakat és kifejezte azt a reményüket, hogy a továbbiakban is jó eredményekről adhatnak majd számot a fiatalok munkájáról. Hatszáz résztvevővel rendezték meg Gyulán a gyógypedagógusok VL országos szakmai konferenciája Csehszlovákok, jugoszlávok, svédek a konferencia résztvevői között A Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete június 26—28 között városunkban rendezte meg a Gyógypedagógia 30 éve címen emlékünnepélyét és a IV. országos szakmai konferenciát. Erre a nagy jelentőségű találkozóra hatszáztizen jelentek meg városunkban hazánkból Kőszegtől Záhonyig, Zalaegerszegtől az ország déli sarkáig. A vendégek sorában ott voltak a jugoszláv, csehszlovák és svéd érdeklődők is. A gyógypedagógusok egyesülete igen gazdag programmal azért rendezte háromnapos konferenciáját városunkban, mert a jubiláló intézmények között is tisztelegni kívánt a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő gyulai intézet érdemei előtt. Az emlékünnepélyt csütörtököm délután nyitották meg a tanácsháza dísztermében. Az első napi programon szerepelt dr. Méhes József előadása a fogyatékosok intézményes nevelésének szervezeti és tartalmi fejlődéséről, Sziklay Béla tájékoztatója a szakemberképzés és szakember-ellátottság alakulásáról. A rehabilitációs szemlélet, mint a gyógypedagógia alapkérdése címmel dr. Göller Viktor értekezett, a gyulai intézet megalakítását és igen jelentős munkáját Gordosné, dr. Szabó Anna ismertette. A szakmai konferencia megnyitásán dr. Kálmán György tartott nagy figyelemmel kísért előadást a magyar gyógypedagógiai iskolarendszer helyzetéről és fejlesztéséről a XI. pártkongresszus dokumentumai alapján. Véleménye szerint az általános iskolai rendszer speciális ágazata köteles a gyógypedagógia áldásaiban részesíteni a rászorulókat, amihez viszont különlegesen képzett pedagógusok kellenek, akik lépést tartanak a tudományos fejlődéssel. A konferencia második napján a város különböző intézményeiben: a zeneiskolában, az új leánykollégiumban, a Béke sugárúti kollégiumiban, a TIT székházában, az ifjúsági házban, a 2-es számú általános iskolában és a megyei bíróság dísztermében tartották meg a szakmai konferencia szakosztályi üléseit. Ezeknek a tanácskozásoknak témája volt a tartalmi munka hatékonyságának és a továbbfejlesztés lehetőségeinek vizsgálata a megye különböző szakosztályai által képviselt szakterületeken, különös tekintettel a készülő új tanterveikre és nevelési programokra. A kriminálpedagógiai szakosztály ülésének keretében országos gyógypedagógiai igazságügyi szakértői tanácskozást is tartottak. Ennek volt a színhelye a megyei bíróság díszterme. Ezen részt vettek a megyei bíróság és a járásbíróság büntető tanácsainak vezetői is. Az itt elhangzott 13 előadás közül különös érdeklődés kísérte Kozma András, a gyulai büntetésvégrehajtó intézet parancsnokának megnyilatkozását a nehezen nevelhető, sérült személyiségű elítélteknél alkalmazható nevelési módszerekről, valamint dr. Árvay József, a fiatalkorúak ügyészének előadását. Ekkor foglalkoztak a hozzászólók a gyógypedagógiai igazságügyi szakértők munkájával és felhívták a figyelmet arra, hogy a bűnüldöző szerveknek szélesebb körben és bátrabban kellene igénybe venniük a gyógypedagógiai szakértőket. Ugyanezen a napon este kulturális programot rendeztek a résztvevők számára. A Várszínházban rendezett műsorban fellépett a siketek irodalmi színpada és a tanárképző főiskola Faktor színpada. A siketnémák jelbeszédes némajátékban bemutatták a Bánk bánt, Móliere: Handin Györgyét, valamint Andersen: Pomádé király új ruhája című mesejátékot, amelyhez Ránki György zenéje szolgáltatta a kíséretet hanglemezről. A főiskolások előadták az országos versenyen díjazott zenés, énekes politikai összeállításukat. Mindkét műsornak nagy sikere volt. A konferencia harmadik napján, a szombaton megtartott plenáris ülésen összegezték a konferencia javaslatait, a szakosztályi ülések vezetőinek beszámolóit. Ekkor hangzottak el a meghívott és megjelent külföldi vendégek előadásai, hozzászólásai is. Próbák a Várszínházban Június közepe óta a Várszínházban folynak a próbák Veres Dániel: Véres farsang című drámájából. Bemutató: július 4-én