Gyulai Hírlap, 1975. július-december (16. évfolyam, 50-101. szám)
1975-07-01 / 50. szám
A tanyai lakosság életkörülményeiről tárgyalt a gyomai tanács A Gyoma környéki tanyavilág kialakulását két ellentétes tényező befolyásolta a felszabadulástól napjainkig. Az 50-es évekig a földreform következtében erőteljesen nőtt a tanyák száma és kialakultak a viszonylag sűrűbben lakott tanyai települések. Később viszont a mezőgazdaság szocialista átszervezése és az iparosítás a tanyán élő népesség elvándorlását és ezzel a tanyák számának csökkenését okozta. Tíz évvel ezelőtt még csaknem kétezren éltek tanyán, ma már alig 800-an. Megszűntek a tanyasi iskolák, boltok. A még meglevő tanyák is gyakran rossz állapotban vannak és lakói már nem is akarnak költeni felújításukra. A tanyán élő családok jövedelme is általában kisebb a Gyoma belterületén élőkénél. A nagyközségben az egy termelőszövetkezeti tagra jutó átlagjövedelem több mint 26 ezer forint volt tavaly, a tanyákon lakók, nem szövetkezeti tagok éves jövedelme a 10 ezer forintot sem érte el. Nehezíti helyzetüket, hogy míg 10 évvel ezelőtt négy tanyasi bolt működött, ma már csak egy segíti az ellátást. A tanyák azonban még hosszú ideig nem számolhatók fel teljesen. A nagyüzemi mezőgazdaságnak is szüksége van rájuk, de általában már mint készenléti szállásokra. A sűrűbben lakott tanyaközpontok pedig mint lakókörzetek funkcionálnak a jövőben. Ezeket villamosították és itt biztosított a jó minőségű ivóvíz is. A tanyasi gyerekek ma már körzetesített iskolákba járnak, ahol biztosított a szakrendszerű oktatás. Ezt tanyasi kollégium létesítésével sikerült elérni. A körzeti orvosi hálózat biztosítja a Gyoma környéki tanyákon élők egészségügyi ellátását is. Ezt a mezőgazdasági nagyüzemek azzal segítik elő, hogy járművet adnak a betegek beszállításához. Egyre több helyen van ma már rádió és televízió és sok napi- és hetilap is jár a külterületekre. A jelek szerint tehát a szétszórt tanyavilág lassan megszűnik, felbomlik, a sűrűbben lakott tanyaközpontok pedig ellátottságban, igényekben egyre jobban közelednek a nagyközség színvonalához. cÁ hét (ilmfti enuiiiiiniiiiiiiniuiiniimiimmiiniiiiiinHiB Békéscsabáin Elsősorban a fiatalok érdeklődésére tarthat számot a Túl sovány a szerelemhez? című új, színes NDK film. Fiatalokról, fiataloknak szól a lírai történet; egy kamaszlány nővé érése sem konfliktusmentes, bár a szépség még nem minden. Bernhard rendező filmjében nagyszerű színésznővel, a „szerelemhez túl sovány” Susanne alakítójával, Simone von Zglinicki-vel ismerkedhetünk meg. A filmzenét az Illés együttes és a Klaus—Renft —Combo szerzette, közreműködik Koncz Zsuzsa. Az NDK-alkotást mától a Brigád moziban vetítik. Ugyancsak egy fiatal nőről szól A szép manöken esete című csehszlovák bűnügyi film is. A címben szereplő lány szépségével azonban a bűnt csábítja magához, az egyik nap holtan találják villája kertjében. Féltékenységből ölték meg? — kérdezi Strelková nyomozókapitány. A kérdésre azonban nehéz választ találni. A csehszlovák filmet ugyancsak mától a csabai Szabadság moziban játsszák. Csütörtökön, a Brigád moziban bemutatásra kerülő Puha ágyak, kemény csaták című, színes angol filmvígjátéknak szintén női főszereplői vannak. A cím szinte mindent elárul a kicsit sikamlós tartalomból: a történet a második világháború idején Párizsban, Madaipe Grenier igen kedvelt és közismert intézményének bútorai között játszódik. A szeparékban magát a Führert is meg lehet találni, no és tisztjeit, katonáit, majd a „ház” az ellenállási mozgalom egyik központja lesz az angol titkosszolgálat jóvoltából... A mulatságos vígjáték férfiszerepeit •— Hitlert, Kyoto herceget, Franciaország elnökét, és még három tisztfigurát — egy színész, Peter Sellers alakítja. Charles Chaplin 1931-ben készült némafilmjét tűzte műsorára csütörtöktől a Szabadság mozi. A Nagyvárosi fények főhőse az úriember, az álmodozó, a költő, azaz a csavargók királya Chariot, a modern idők rémei ellen menekülő, az egyre pergőbbé váló nagyvárosi élet konvenciói ellen tiltakozó, jellegzetes chaplini kisember.A két évezred clown-hagyományát magába ötvöző alkotáshoz Chaplin utólag szerzett zenét, ebben a változatban láthatja most a közönség. A békéscsabai Kertmoziban ezen a héten az Elefántkirály cmű, színes amerikai dokumentumfilmet, valamint ...és hamarosan a sötétség című, színes angol bűnügyi filmet vetítik. Chariot, a harmincas évek álmodozó kisembere, s „csavargók királya”, Charles Chaplin. A Nagyvárosi fények című amerikai filmet a Szabadság moziban láthatja a közönség 4 g»3& JtiUBS 1. A békési ÁFÉSZ lakberendezési- és bútorkiállítása Békéscsabán A nagy érdeklődésre való tekintettel a békési ÁFÉSZ immár másodízben rendez bútor- és lakberendezési kiállítást Békéscsabán. Mindenütt örömmel fogadja a lakosság a vásárlási lehetőséggel összekapcsolt kiállításait, árubemutatóit. Különösen vonatkozik ez a bútor és egyéb lakberendezési tárgyakra. Ilyen kiállítást nyitnak 1975. július 2-án, szerdán délelőtt 10 órakor, Békéscsabán, a Tanácsköztársaság 6. szám alatti , a volt pártiskola helyiségeiben. A békési ÁFÉSZ a rendelkezésre álló 500 négyzetméter alapterületen mintegy 30 hazai, illetve NDK, szovjet, lengyel lakószoba, valamint gyermek, konyha- és kerti bútort mutat be. A vásárral egybekötött kiállításon, amely 1975. július 16-ig tart nyitva, mintegy egymillió forint értékű bútor és egyéb lakberendezési tárgy közül válogathatnak a vásárlók. A békési lakberendezési áruház vásárlóinak több mint egyharmada évek óta békéscsabai. Következik az abból, hogy a szövetkezet csaknem három és fél millió forint értékű készlete, ami több mint 50 különböző bútorfajtát foglal magában — jó választékot nyújt a békéscsabaiaknak is. Az említettek adták a gondolatot a békési ÁFÉSZ vezetőinek, kereskedelmi szakembereinek, hogy ismét eljöjjenek Békéscsabára. Mint mondották — remélik ismét nagy sikere lesz kiállításuknak. Tomjegyzet Költő a kamera előtt Úgy éreztem a vasárnap esti, Nagy Lászlót bemutató műsor után, hogy az értékeiben túlhaladta a legjobb Vitray-féle Ötszemközt-interjút, és ez elsősorban Nagy László érdeme. Csodálatomat és ámulatomat valahogy így összegezhetem: nagyszerű ember, óriási látókör. Amellett, hogy korunk egyik legjelentősebb magyar költője, általános műveltsége is lenyűgöző. És ami a legfontosabb: alkotó műveltség az övé, és olyan horizontú, melybe belefér minden, amivel a kor embere foglalkozik. Most, hogy ebben a rövid jegyzetben emlékeztetem az olvasót a vasárnap esti televíziós eseményre, nem szeretném felsorolni, visszaidézni mindazt, amit és amiről beszélt; néhány gondolatát mégis, mert azokat költészetünkre, költőinkre nézve alapvetőnek tartom. Az első, és ezt hosszan, mégis tömören fejtegette, a költő felelősségének kérdése. Nagy László szerint a költő jót akar, csak ezt nehéz elhitetnie. A költő önmagára kell hogy vegye mások felelőtlenségének árát is, mindazokat a kínzó bajokat, szomorúságokat, melyekről csak azon a fokon tehet, hogy a felelőtlennel egy nagy közösségben él. Mégsem rossz értelmű „prófétaság” ez, egyszerűen a jövő féltése. „A jobb emberi sors partizánjai legyünk” mondta másutt, mert „a reményt nem szabad feladni Pedig mélységes kételkedéssel küzd, hogy az ember javult-e Neandervölgy óta? Ösztönvilága változott-e? Kopik-e már benne az önzés, a hiúság, az agresszivitás, a gonoszság , a rossz? Nem is próbálkozom azzal, hogy erőteljesebben visszaadjam Nagy László megnyilatkozásainak felejthetetlen hangulatát, cáfolhatatlan gyémánt-igazságait, azt a magávalragadó mai emberségét, amely legkisebb gondolat-szikráját is áthatotta, „Bölcsebb korba léptem” — említette egyhelyütt — „tudok már mosolyogni régebbi önmagamon is”. Kevesen tudnak ilyet És ha csak ennyit tanultak Nagy Lászlótól, már értelmes elhatározás volt, hogy megnézték meghallgatták műsorát, S. E, Mai tévéajánlatunk 30.05: Klasszikusok tévéfilmen: Emilia Galotti Lessing művének magyarul beszélő tévéfilm-változata. Dessingnek, a német felvilágosodás első nagy alakjának nevéhez fűződik az antik humanitásnak, Shakespeare reneszánszának és a polgári drámának megteremtése a német irodalomban. Darabjaiban kényes témák során vezeti el a nézőt a gondolkodás öröméhez. Okossága, logikája és mondanivalója mindig meggyőző. Lessing számára a nagy példakép az antik görögök mellett Shakespeare volt „Az erkiflcsöffE és jellemek élénk ecsetelése”, a bűnhődés és megtisztulás arisztotelészá kövezetménye fontosabb számára a francia klasszicizmus szabályainál. Zsarnokénekes színiművéspar* az Emilia Galotübam Emilia, vőlegénye és apja Odoamo képviselik a polgári erkölcsöt. Velük szemben a herceg és miindennie kész kiszolgálója, Márinelli a feudális önkényuralmat, amely eltiporja a szabadszellemű fiatalok boldogságát (KS- PÁSZTOR FERENC: Fiúk a Leshegyen (REGÉNY) 8. —Talán furcsának véli? Talán nem illik hozzánk? Téved, Pusztai tizedes! Ekkor, ott, azon a reggelen is ilyen volt az arckifejezése, komoly, elszánt, magabiztos. — Nem haragszik meg, ha valamit nagyon őszintén, s talán pallérozatlanul kérdezek vagy mondok? — Biztosan őszintén gondolja, amit kérdez Pusztai tizedes. — Nem jezsuita szellem ez? Nem a janicsárokhoz hasonló teljes elkötelezettség ez? — Keményen kérdezett, keményen válaszolok. Igaza van. Teljes, feltétlen elkötelezettség. Az eltérés csupán az, hogy nem a miniszterelnököt, nem a párt első titkárát szolgálom, hanem azokat az embereket, akik őket is megválasztották erre a posztra. Maga ismeri az édesanyámat, igaz? Néha még kisétál az udvarra. Beteg, öreg, megrokkant asszony. Őt szolgálom, meg a maga édesapját, meg az öccsét, azt az álomszuszékot. Van még egy nagyon fontos, alapvető eltérés. A janicsár nem tudta, honnan jött, kitől származott, mi meg tudjuk, ezer szál köt hozzájuk, akik bennünket küldtek. Ami pedig az alázatot illeti. Én soha ember előtt nem hajtottam fejet, nem görbítettem meg a gerincemet. Még egyszer sem látta, hogy akár a szememet is lesütöttem volna valaki előtt. Én az ügyet szolgálom, s az ügy iránt van bennem alázat. Szolgálná, szolgálatot teljesíteni, csak alázattal lehet. Még valami, hiszlek is abban, amit szolgálok! — Hogyan lehet az, vannak még olyan tisztek is, akik nem egészen felkészültek, művelték, vagy hozzáértők. Hangjuk, modoruk, hozzáállásuk egy kicsit érdes vagy durva. — Értem mit kérdez, Pusztai tizedes — nevetett akkor az őrnagy s kisegített. — Most egy kicsit finom volt, nagyon palérozottan fogalmazott. Nos, nevezzük nevén a gyereket. Vannak a katonák között olyan fiúk, akik azt hiszik, hogy ők már nagyon okosak, nagyon műveltek, nagyon járatosak a világ dolgaiban. Igaz, sokkal többet tudnak a világból meg a tudományokból, mint a mi időnkben tudtak a hasonló korú fiúk. Jobban hozáférnek Heinéhez, Moliére-hez, Madách-hoz, mint annak idején mi. Többen fitogtatják is egy kicsit ezt a jártasságot Közülük valók azok, akik aztán könnyen kiböjkák egy kevéssé finomkodó tisztre, öreg tisztihelyettesre, hogy bunkó! Jól mondtam, ugye? Azt mondják rájuk vagy ránk, bunkó! Mondják ezt akkor is ha még nem láttak laktanyát belülről, s hallomásaik alapján idő előtt ítélkeznek. Könnyen ráragad ez egy-egy elöljáróra akkor is, ha a katonai rend érdekében egy kicsit keményebben utasítja a rendre, a fegyelemre a katona kat Nálunk ez még soha nem volt téma — próbáltam elejét venni, egy kicsit szégyenkezve, kényelmetlen helyzetben magyarázkodni — Nem kell magyarázkodnia, utóvégre eszmecserét folytatunk csupán, és nem udvarolunk. Nos, vannak gondjaink egymással. A mi korosztályunk másként startolt, másféle útipoggyásszal indult neki az életnek. Például én. Mióta az eszemet tudom, mióta anyámra emlékszem, mindig dolgoztam, mindig kellett valamit tenne azért, hogy a betevő falatom biztosítva legyen. Dolgozni, küzdeni, hadakozni kellett. Mikor ülhettem volna le spanyol etikát tanulni, francia nyelvleckére, görög-római filológiát tanulmányozni, mikor járhattam volna Disc Jockey klubba, hogy csak legalább felületes rálátásom lehessen a világ könnyűzenei termésére. A maga édesapja vajon járhatott-e olasz nyelvórára? Biztosan nem járhatott, mert azzal volt elfoglalva, hogy megteremtse a hatalmat, megerősítse a munkások uralmát. Tudja,