Gyulai Hírlap, 1988. július-december (29. évfolyam, 2-27. szám)
1988-07-08 / 2. szám
GYULAI I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 198». JÚLIUS 11. ÁRA: 4.60 FT A barátság jegyében Jubileumi A 25. Gyulai Eszperantó Nyári Egyetem rendezvényeinek sora az elmúlt hét szombatján kezdődött az Erkel Ferenc Művelődési Központban. Gyarmathy Zsolt, a SEU (Somora Esperanto Universitato — Eszperantó Nyári Egyetem) titkára a korábbiaknál kevesebb résztvevőt köszönthetett, ez — véleménye szerint — elsősorban pénzügyi okokra vezethető vissza. Mindenesetre több mint százan érkeztek erre az egy hetes kurzusra a különböző országokból, akik előtt dr. Szigeti Zoltán, a SEU elnöke mondott megnyitó beszédet. — E rendezvényünkön a munka,tanulás mellett ünnepelünk is — mondotta —, megemlékezünk az elmúlt időkről, mert egyetemünk a 25. évadjához érkezett. Induláskor alapvető célként jelöltük meg az eszperantó nyelvi ismeretterjesztést, a nyelvgyakorlást, az emberi kapcsolatok építését, ápolását. Az akkor megjelölt célok ma is érvényesek — e szellemben terveztük 25. nyári egyetemünket is. — E felejthetetlen hangulatú találkozók nagyban elősegítették a népek egymáshoz való közeledését, a barátságot. Gondolom és remélem, hogy a most kezdődő egyetem is olyan eredményes lesz, mint az eddigi 24, és a hallgatók, a vendégek kellemes emlékekkel távoznak majd megyénkből, városunkból. A SEU elnöke után dr. Nádor György, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ügyvezető elnöke köszöntötte a jubileumi rendezvény résztvevőit. Elismeréssel szólt az eddigi gyulai egyetemek programjáról, s kiemelte: ezek hozzájárultak a jobb nemzetközi megértéshez, a népek egymáshoz közeledését szolgálták mindig. Ezt követően dr. Krupa András, a TIT Békés Megyei Szervezetének titkára nyújtotta át az Országos Béketanács kitüntető emléklapját, melyet a nyári egyetem több mint két évtizedes, a népek barátságáért kifejtett tevékenységéért adományoztak. Az emléklapot dr. Szigeti Zoltán vette át a mindenkori szervezők nevében. * * * Az ünnepélyes megnyitó után a hallgatók a mai Magyarországról szóló előadáson vehettek részt, majd délután a várossal ismerkedtek. Vasárnaptól különböző szekciókban folytatták a munkát, a program változatos volt, sokféle előadást hallgathattak meg érdeklődési körök szerint. A magyar néptáncoktól kezdve a gyógyvizek hasznosításáig — hogy más témákról most ne szóljunk — terjedtek az előadásai. Persze, nem csupán munkával, tanulással telt el az egy hét, hanem szabadidős programok is voltak, s nem csak Gyulán. Talán a legnagyobb sikert ez utóbbiak közül most is a piknik jelentette, melyet az idén Benedeken rendeztek meg. Egy bizonyos, a jubileumi egyetem résztvevői felejthetetlen élményekkel térhetnek haza városunkból a ma délelőtti ünnepélyes zárás után. * * * Hogyan szerveződött az első nyári eszperantó talákozó Gyulán, s milyen eredményeket értek el azóta? — erről lapunk 2. oldalán olvashatunk Kádár Imre — aki szellemi atyja volt az egyetemnek — tollából „Próbaegyetem volt 1962-ben" címmel. P. F. eszperantó nyári egyetem Ember és történelem Impressziók Gáspár Margit darabjáról Gáspár Margit: A császár messze van című drámájának oly sok vonulata, annyiféle — meditálásra, aktualizálásra alkalmas — gondolata van, hogy e szűk terjedelemben mélyebb elemzésre képtelenség vállalkozni. Ezért inkább csak impresszióimat vetem papírra, igyekezve megfejteni, mit is üzent nekem, a ma embere számára darabjával az írónő. A kalandos életű Ráby Mátyás — akinek emlékirata Justizmord címmel 1879-ben jelent meg német nyelven Strassburgban — sorsával, jellemével, harcával a ma embere számára is sokat tud mondani. Sejtem, éppen ezért választotta Gáspár Margit kiindulópontul önéletírását. A küzdelem, amit Ráby Mátyás kora reformpolitikájáért folytatott, csak jól alkalmazható példázat az írónő számára ahhoz, hogy az ember és a történelem egymást formáló, rendkívül bonyolult kölcsönhatását vizsgálja. A Gyulai Várszínház és a József Attila Színház közös produkciójában készült A császár messze van mégsem azonos Ráby Mátyás önéletírásának dramatizált változatával. Jókai Rab Ráby-jához pedig alig van köze. Középpontjában — s ez benne az általános — az ember áll, hitével, naivitásával, korruptságával, számításaival és kegyetlenségével. Ami pedig a különöst illeti: Magyarországról van szó, és arról a történelmi korról, amikor II. József révén a „felülről jövő”, monarchikus reformok ellen küzd a feudális jogaihoz, nemzeti függetlenségéhez ragaszkodó magyar nemesség. Fehéren és feketén, jókra és gonoszokra osztva ábrázolni ezt a kort képtelenség, avitt, romantikus megoldás lenne. Gáspár Margit éppen ezt a bonyolultságot tudta jól érzékeltetni, a nagy karmester, Figurás alakjának megálmodásával. Figurás kulcsfigura. Tulajdonképpen ő a darab főszereplője. A bohókás színész, aki egyszerre éli a XIX. század végi életét, a mát, s ível át létével korokat, társadalmakat. Narrátor: Sancho Panza, bohókás kobold, szomorú szerelmes, és nagyszerű ember. Hatalmas súlyokat cipel a vállán, hamis-könnyedén. Úgy érezni, ő áll a szerző szívéhez a legközelebb. Vele fogalmaztatja meg azokat a gondolatokat, amelyek a legfontosabb üzeneteket tartalmazzák. Miszerint: az utókor nem felelős a jelen bűneiért. Bűnöket, hibákat pedig szép számmal sorol fel Gáspár Margit. (Valószínű, a borkereskedő figuráját is tanulsága miatt építette a darabba.) S a Ráby Mátyást körülvevő vármegyei urak ,,szállítják” is e bűnöket. A szűklátókörűséget, a korruptságot, a hamisságot, az erőszakosságot és sorolhatnánk vég nélkül. Ám, amit Ráby Mátyás sorsával akar kifejezni, az sokkal bonyolultabb, mintsem hogy néhány jelzővel el lehetne intézni. A darab árnyjátékkal indul. (Kitűnő rendezői ötlet, ami a darab során többször is visszatér.) (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött a „döntő” ütközet Rekord árpatermés Gyulaváriban Tanulmányt lehetne írni Deák László, a Gyulavári Lenin Termelőszövetkezet elnökhelyettesének arcáról. Rendkívül boldog, mosolygós, zavartalanul jókedvű. — Hát hogyne lennék az sajnos, az embernek manapság ritkán akad sikerélménye. Nézzen végig ezen a búzatáblán — mutat körbe a lokalizációs gát tetejéről a gyulavári határba. — Szerdán „haraptak bele” a kombájnok a még nem egészen acélos, de már vágásra érett búzába. 210 hektáron termett őszi árpánk, és ennek átlagtermése is — 46,3 mázsa — minden eddigit meghaladóan magas volt. Nagyon bízunk abban, hogy a több mint 900 hektáros búzatáblánk 50 mázsán felüli termést ad. Ha ez így lenne, nagyon boldog lennék, hiszen ez azt is jelentené, hogy termelőszövetkezetünk nem volna veszteséges. Köröstáj Termelőszövetkezet. Prohászka Tamás elnök: — Az elmúlt héten fejeztük be 350 hektáron az őszi árpa aratását. A mai napig — július 5-ig — még nincs teljesen pontos adatunk az átlagtermésről, de úgy gondolom, 52—54 mázsával zárunk. Csütörtökön vagy pénteken kezdünk hozzá az 1050 hektáros területen termesztett búza aratásához. Tíz kombájnnal kezdjük el az aratást, a megfelelő szállító járművek rendelkezésünkre állanak, és ha valami egészen különleges esős idő nem zavarja meg a munka menetét, várhatóan 10—12 nap alatt végzünk vele. Naponta 50—60 vagon búza betakarítását tervezzük. Mindenképpen sorsdöntő napok elé nézünk, bízunk abban, hogy ezúttal az „égiek" is velünk lesznek. Munkácsy Termelőszövetkezet, Szénási Lajos elnökhelyettes: — Mi nem vetettünk őszi árpát, búzából viszont 1037 hektárunk van. Rendelkezésünkre áll 9 kombájn, a termés szállításához 12 jármű. Számításaink szerint nálunk is 10—12 napig fog tartani a betakarítás. Óvatos becslések szerint 55—57 mázsás átlagtermésre számítunk. Kép, szöveg: B. O. Új helyre költözött az urológiai osztály a megyei kórházban, s nem csak a körülmények lettek jobbak a gyógyító munkához, hanem korszerűbb gépekkel, berendezésekkel, műszerekkel szerelték fel a műtőt. Egyebek mellett az NSZK-ból 70 ezer márkáért vásároltak több gazdasági egység , a Gyulai Húskombinát, a BOV, a Gyulai Szabók Szövetkezete, a Munkácsy Termelőszövetkezet — anyagi segítségével egy készüléket, mely lehetővé teszi, műtét nélkül, a vesekő eltávolítását. Képünkön dr. Csaba István állítja be az új készüléket. Fotó: B. O.